Nógrád Megyei Hírlap, 2006. március (17. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-03 / 53. szám

I 2006. MÁRCIUS 3., PÉNTEK HAZAI TÜKÖR 5 MDF-es nyilatkozat a korrupció ellen AZ MDF szándéknyilatkoza­tot íratna alá a parlamenti pártokkal arról, hogy az új Országgyűlés első törvénye a Tiszta Kezek Hivatalának felállítása legyen. Dávid Ibolya pártelnök szerint er­re azért van szükség, mert az elmúlt hat évben nőtt Magyarországon a korru|>- ció. Azt is kifogásolta, hogy nem vontak érdemben sen­kit sem felelősségre a köz­pénzek elherdálása miatt. Programba foglalnák a kisebb állam javaslatát az szdsz a választások után olyan kormány munkájában akar részt venni, amelyik programban vállalja, hogy végrehajtja a közigazgatás átfogó reformját. Mindezt Fodor Gábor, az SZDSZ ügy­vivője jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján. Hozzá­tette: pártja a kisebb parla­ment és a kisebb önkor­mányzati rendszer kialakítá­sát, valamint a megyerend­szer eltörlését támogatja. Csaknem 200 ezer hektárt borít víz nem változott jelentősen a belvízhelyzet Magyarorszá­gon. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium tegnapi tájékoztatása sze­rint 193 ezer hektár áll víz alatt, ebből 104 ezer hektár vetés és szántó. Eddig 122 önkormányzat rendelt el készültséget, 54 helyen másodfokú, egy településen harmadfokú a védekezés. Közben a szakemberek készülnek a folyókon levonuló árhullámok elleni védekezésre is. Szorosabb határidőt javasol az államfő sólyom László köztársasági elnök tegnap megfontolásra visszaküldte az Ország- gyűlésnek az esélyegyenlő­ségi törvényt. Az államfő arra kérte az Országgyűlést, hogy állapítson meg rövi- debb határidőket a középü­letek akadálymentesítésére vonatkozóan. Az 1998-ban módosított jogszabály új határidőket jelöl meg a köz­épületek akadálymentesíté­sére. A költségvetési szer­veknél 2010, az önkormány­zati intézmények esetében pedig 2013 végét szabja meg végső határidőként. Első fokon nyert a volt nagykövet A 2004. DECEMBER végi dél- kelet-ázsiai szökőár kap­csán állomáshelyéről visz- szahívott thaiföldi magyar nagykövet első fokon pert nyert a Külügyminiszté­riummal szemben. A tárca és Gyurcsány Ferenc azért kezdeményezte a felmen­tést, mert Vándor János nem tartózkodott a helyszí­nen. A diplomata azzal in­dokolta távolmaradását, hogy hazai gyógykezelését nem tudta megszakítani. @ további hírek: www.reggel.hu Sztrájkolt, de szólt tegnap a rádió tiltakozás Béremelést, jobb körülményeket, a vidéki stúdiók megtartását követelték Déltől két órán át sztráj­koltak a Magyar Rádió munkatársai. Többek szerint „sztrájktörőket” hívtak be dolgozni. Tibay Gábor Az intézmény Múzeum utcai ka­pujától egy biztonsági őr kísér a Magyar Rádió márványtermébe, a sztrájkbizottsághoz - elöljáró­ban leszögezi: nem lehet felmen­ni a stúdiókhoz. A terem előteré­ben a tiltakozók falra függesztet­ték ki az ügyükkel szolidáris szak- szervezetek támogató leveleit. A rögtönzött faliújság előtt asztal, a támogatók ott írhatják alá a til­takozóíveket. Ezeken többek kö­zött az áll: „csatlakozz, hogy emel­kedjen a fizetésed, hogy több pénz jusson a műsorokra, hogy jobb körülmények között dolgoz- 5 hass!”. Sokan csatlakoznak is, de 5 aláírás közben senki nem engedi magát fotózni. A rádiósok szerint vitájuk a me­nedzsmenttel van. Aki úgy gon­dolja, hogy a sztrájk kampány­téma lehet, az „szégyellje magát”, mondják. Többen hivatkoznak a fentiekkel kapcsolatban a Fidesz szerdai közleményére, amely szerint a kormányoldal - ha más­ként nem megy - adminisztratív és költségvetési eszközökkel kí­vánja a „független hangvételű” rádiót a saját ízlésére formálni. Hollós János és Gőblyös István alelnök érkezik a terembe. Nekik szegezik a kérdést: „aláírtátok az ívet?” „Nem értünk egyet a sztrájkkal” - válaszol Hollós, egy­ben megköszöni, hogy „demok­ratikus keretek között” zajlik az akció. Többen a biztonsági embe­rek jelenlétét nehezményezik, kérdezve: miért állnak őrök a stú­dióknál? „Nem akartuk, hogy bármilyen atrocitás történjen” - érkezik a válasz. „Mégis, mire gondoltatok?” - kérdezik. „Bár­mire. Olyanra, aki egyetért, és olyanra is, aki nem ért egyet” - mondja Hollós János. Megkérde­zik: igaz-e, hogy „sztrájktörőket” toboroztak. Többen lapunknak is azt állították, külsősök behívásá­val készítették az adásokat. Az al­elnök mindezt rémhírnek, folyo­sói pletykának minősítette. En­nek ellenére tény, hogy a terve­zett kiesés helyett többé-kevésbé folyamatos volt a műsor. Később többen megállapították: a rádiós sztrájknak akkor van hatása, ha a hallgatók is észreveszik, hogy valami történt; márpedig tegnap kora délután aligha észlelhetett bárki is markáns változást az ere­deti adásrendhez képest. A dis­kurzust Hollós azzal zárja, hogy menniük kell „kárelhárítási tevé­kenységet folytatni”. Mennek is, de még hátraszólnak: „később visszajövünk”. „Ne ijesztgesse­tek” - válaszolják a széksorok kö­zül. Gellért Kis Gábor, a rádió köz- alapítványának kuratóriumi el­nöke azt mondja: érü a követelé­seket, de mindenkinek tudnia kell, a rádióban igenis probléma a túlfoglalkoztatás. Magyar Rádió munkatársai egészen tegnapig nem jutottak odáig, hogy valóban szüneteltes­sék is a munkát. Az intézmény szakszervezetei 4,8 százalékos béremelést követelnek, tiltakoz­nak három vidéki stúdió - a szombathelyi, nagykanizsai és nyíregyházi - tervezett bezárása ellen. A cégvezetés emellett meg­takarítási céllal tervezi a könyv­tár és a sajtóarchívum bezárását, az idegen nyelvű adások meg­szüntetését, az MTI szolgáltatá­sának visszamondását - mindez­zel több mint egymilliárd forintot szeretne spórolni a rádió, amely vezetői szerint kétmilliárddal ke­vesebbet kap a költségvetésből, mint amennyire szüksége lenne. A sztrájkot követően Hollós Já­nos alelnök közölte: a munkatár­sak tíz százaléka vett részt a munkabeszüntetésben. Kisfalvi Mária, a sztrájkbizottság szóvivő­je szerint azonban ennél többen tiltakoztak. Uj családtámogatási rendszer változások Nagyobb védelem a gyermekszegénység ellen Jelentős változások történtek az év elejétől a családtámogatás és a gyermekek után járó ellátások rendszerében. A Göncz Kinga vezette Ifjúsági, Családügyi, Szo­ciális és Esélyegyenlőségi Mi­nisztérium szerint az új család- támogatási rendszer bevezetése több ok miatt is halaszthatatla­nul szükséges volt. Magyaror­szágon magas a gyermeksze­génység. Ez ott fordulhat elő, ahol a szülők munkanélküliek vagy egyedülállók, kisgyerme­ket nevelnek vagy sok gyerek van a családban. A korábbi rend­szer egyik igazságtalansága volt, hogy relatíve nagyobb támoga­tásban részesültek a jobb módú családok, s a szociális ellátó- rendszer nem érte el a leginkább rászorultakat. Igazságtalanul kimaradtak a rendszerből azok, akik nem adóztak, s többségé­ben nem rendelkeztek jövede­lemmel. A korábbi jogszabályok pedig nem garantálták, hogy a gyermekeknek szánt segélyek valóban az ő érdekükben kerül­jenek felhasználásra. Az új családtámogatási rendszer célja a társadalmi igazságosság hely­reállítása. 2006. január elsejétől 84 szá­zalékkal több a családi pótlék, a támogatottak körét bővítették. Például az egy gyermeket neve­lő, egyedülálló szülő az eddigi 6000 helyett 12 000 forintot kap. A tartósan beteg, illetve súlyo­san fogyatékos gyermeket egye­■ A gyesen lévő szülő a gyermek egyéves ko­ráig napi nyolc órában is vállalhat munkát. dűl nevelőknek az eddigi 15 700 forint helyett 23 000 forint jut. Január elsejétől a gyermek- gondozási segély összege azo­nos az öregségi nyugdíj legki­sebb összegével, amely 25 800 forint, ikergyermek esetén 51600 forint. Az is kérheti a se­gély megállapítását, aki rok­kantsági, átmeneti, rendszeres ^^^^járadékot kap. Év elejétől a gyesen lévő szü- | lő a gyermek egyéves korától akár napi nyolc órában is mun- j kát vállalhat. A csecsemők vé- | delme és egészséges fejlődése érdekében a gyermek egyéves koráig a szülő továbbra sem foly­tathat kereső tevékenységet. Az anyasági támogatás össze­ge a gyermek születésének idő­pontjában érvényes öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 225 százalékával - 58 050 forint -, ikergyermekek esetén 300 százalékával - 77 400 forint - azonos. Az újonnan bevezetett rend­szeres gyermekvédelmi támoga­tás, illetve rendszeres gyermek- védelmi kedvezmény 650 ezer gyereknek biztosítja, hogy a rá­szoruló családok gyermekei in­gyenesen kapják az iskolai tan­könyvet. A bölcsődében és az al­só tagozatban ingyenesen étkez­hetnek, 5. osztálytól pedig 23 éves korig - nappali tagoza­tosként - 50 százalékos norma­tív étkezési kedvezményben ré­szesüljenek. Aki az adott év jú­liusában és novemberében rend­szeres gyermekvédelmi kedvez­ményre jogosult, az ugyan­ezekben a hónapokban gyerme­kenként és alkalmanként 5000 forint támogatást kap. Januártól minden egyes gyer­meknek 40 ezer forintot különí­tenek el egy Start-számlára. A legnehezebb szociális helyzet­ben lévők 7 és 14 éves korukban további 42 ezer forintot kapnak babakötvényükre. A lekötött ösz- szeghez 18 évesen juthatnak hozzá, amely adó-, illeték- és járulékmentes. ▲ Januártól minden újszülött babakötvényére 40 ezer forintot tesz az állam Jelentősen visszaesett a baromfihús-fogyasztás Húsz százalékkal kevesebb ba­romfiterméket vásárolnak Ma­gyarországon, amióta itthon is megjelent a madárinfluenza. Az ágazatnak több milliárd fo­rintos veszteséget okozhat ha­vonta a kereslet csökkenése, ami fő­ként a friss csirke­húst érinti. Vissza­esett a baromfiter­mékek exportja is, ami havi szinten kétmilliárdos veszteséget jelent az ágazatnak. A tenyésztők hely­zetét tovább rontja, hogy a hiper­marketek egyre olcsóbban adják a baromfit. A termelők szerint nem elég a kormány által terve­zett 6 milliárd forint a madár­influenza okozta többletkiadá­sokra, s további támogatásokat szorgalmaznak. Negyven állatorvos járja a ma­dárinfluenza terjedése megelő­zésének érdekében azokat a fő­város környéki településeket, ahol elhullott vízi szárnyast találtak - közölte Virsinger György, a Pest Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőr­ző Állomás vezető­je. A Horányhoz kö­zel fekvő települé­sek után Szentend­rén és Százhalombattán is szám­ba veszik azokat a portákat, ahol szárnyasokat tartanak. Az or­vosok a higiéniai előírások foko­zott betartására hívják fel a fi­gyelmet. Javasolják, hogy az ólak ajtaja elé fertőtlenítő ládákat he­lyezzenek el. A kivezető utak mentén szúrópróbaszerű rendőri ellenőrzéseket tartanak. ■ É. S. ■ Negyven állat­orvos járja a madárinfluenza vírusával fertő­zött térségeket. Rendkívüli parlamenti ülést tartanak szerdán Rendkívüli parlamenti ülést hí­vott össze jövő hét szerdára a Fi­desz kezdeményezésére Szili Katalin, az Országgyűlés elnö­ke. A napirenden - az előzetes javaslat szerint - a nagyobbik el­lenzéki párt Otthonteremtés Plusz Programja megvalósításá­hoz szükséges törvénymódosítá­si javaslata és a 14. havi nyugdíj­ra vonatkozó előterjesztése sze­repel. Ezenkívül „A be nem jegy­zett Nomentana Kft. megalakí­tásával és működésével kapcso­latban felmerült kérdéseket” tisztázó vizsgálóbizottság létre­hozását is javasolják. A Fidesz eredetileg jövő hétfőt indítványozta az ülésre, de a ház- elnök azért döntött a szerda mel­lett, hogy a kijelölt bizottságok meg tudják tárgyalni az elő­terjesztéseket. A házszabálytól való eltérést a kormánypártok nem támogatták, így határozat- hozatalra a rendkívüli ülésen nem nyílik mód, csak az általá­nos viták megkezdésére. ■ É. S. Üresen maradt a technikusi szék: a rádió történetében először két órára szüneteltették a munkát

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom