Nógrád Megyei Hírlap, 2006. március (17. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-27 / 72. szám

2 2006. MÁRCIUS 27., HÉTI NÓGRÁD MEGYE Nógrád megye peremén - Vadászház a Börzsönyben Sportos vadíízés F.Z. A Börzsöny fő vadja a vaddisz­nó, de a gímszarvas- és a muflon­állomány is jelentős. A nagy, zárt erdők miatt kevés az őz, az apró­vad pedig egyáltalán nem jellem­ző. A világelső hazai állományhoz képest a hegység gímszarvasbi­kái viszonylag kicsiny trófeát rak­nak fel, az átlag öt kiló körül ala­kul. Az élőhelyi és a genetikai adottságok miatt különösebb nö­vekedést nem is lehet elérni - de talán nem is kell. A börzsönyi va­dászat szépségét a páratlan ter­mészeti környezet, a sportos vad- * űzés lehetősége adja, meg még va­lami, de erről beszéljen a szakem­ber, a nagyoroszi Wenckheim-féle vadászházban élő hivatásos va­dász, Lakatos László: dért, az többre értékeli a szeré­nyebb zsákmányt is. Egyébként jellemző a terület nagyvadállományára, hogy meg­lehetősen óvatos, az embert ke­rüli. Jól ismerem Gemenc kör­nyékét, ott, bár sík vidék, jelen­tős része mezőgazdasági terület, de a vad este előbb kijön a táplál­kozóterületeire, hajnalban to­vább marad, az embertől nem tart annyira... Pedig a vadászat intenzívebb, az erdészeken és a mezőgazdasági munkásokon kí­vül horgászok, halászok is jár­ják a területet.- Mi lehet az oka a börzsönyi vad óvatosságának?- Valószínű, hogy a Duna mentén a vad már jobban hozzá­szokott az ember közelségéhez. Bár a Börzsönyben igen jelentős Lakatos László egy magasles közelében- Jellemző a börzsönyi szarvas­bikákra, hogy a trófeájuk súlya lényegesen kisebb, mint az or­szág más vidékein élőknek. Mivel a vendégvadászok a súly után fi­zetnek, itt szemre nagyobb, igen szép trófeákat lehet vásárolni, ol­csóbban!- Sok rosszat hallani a vendég­vadászokról...- Engem itt még csak kelle­mes meglepetés ért! Napjainkra kialakult egy olyan igaz vadász réteg, amelyik a sportos vadá­szatot tartja a legtöbbre. Volt pél­dául egy vendégem, aki lőtt már elefántot, grizzlymedvét, de a Börzsönybe kizárólag három ki­ló körüli selejt szarvasbikára ér­kezett. Sok embert vadásztat- tam, sokat láttam, azt is meg tu­dom állapítani, ki milyen va­dász. Abból, hogyan örül a trófe­ának. Ez a milliárdos olyan boldog volt a nehéz körülmé­nyek között terítékre hozott se­lejt bikájával, mintha valami ka­pitális vadat ejtett volna el! Ta­pasztalatom szerint a vadászat sportértéke megnőtt az utóbbi években, aki megdolgozik a va­a turistaforgalom, ez még kevés a megszokáshoz. Egyébként a hegységben húzódik Magyaror­szág legnagyobb összefüggő er­dőterülete, akár 40 kilométert is mehetünk hegyen-völgyön úgy, hogy nem érünk ki az erdőből! Itt lényegesen kisebb a terület zavarása, mint más vidékeken.- A gímszarvas mellett mi jel­lemzi a trófeás nagyvadállomány minőségét?- A muflonállomány igen erős, tavaly egy 86 centiméter csigahosszúságú kos is puska­végre került. A területen azért maradt még néhány 80 centi fe­letti példány! Vaddisznó is szé­pen van, akár 25 darabos napi teríték is előfordul a téli hajtá­sokban. Akadnak nagy kanok is, vadászatuk sportértéke mellett szép trófeák is remélhetők. Bizony, elhivatottság nélkül ezt sem lehet csinálni, de Laka­tos László, kemény, nap- és év­szakot, időjárást és ünnepet nem ismerő, rengeteg utánjárást igénylő munkája egyfajta garan­ciát jelent a vadászat nemes sportjának sikerére! FARAGÓ ZOLTÁN Csodát látni mentünk a Börzsönybe. Bizony, be is következett, Jiiszen pár napja még tartott odafenn a hó, akár térdig is ért eg>-ik-másik ár­nyékos hegyoldalban. Lehetséges, hogy még május elején is lesz belőle egy kevés a vízmo­sások alján - de talán még a hó volt a legke­vesebb az egész csodakereső túrán! Nagyoroszi külterületén, a falutól úgy nyolc kilométerre, a tenger szintje felett 620 méterre áll a volt Wenckheim-féle vadász­ház. A kisebb kastélynak is beillő épület szó szerint megbújik az erdő ölén, immár 1905 óta. Valahogy pedig olyan a tetejét borító nagy hó alatt, az ereszéről lógó hatalmas jégcsapok kerítésével körülvéve, mintha időtlen idők óta itt lenne - legalább azóta, amióta vadászok és erdészek egyáltalán lé­teznek a Földön... A boldog békeidőkben emelt ház körül na­gyobbrészt bükkfák állnak, a vizet egy köze­li, igazi hegyi forrás adja, a földszint beren­dezése, a falakon lógó fekete-fehér képek, a burkolatok pedig pontosan idézik a XX. szá­zad elejének másfelé már rég elveszett han­gulatát. A ház fűtése azonban modern, a fa gázosításával, jóformán füst nélkül műkö­dik, egyes szobák berendezése is modern... Ez már azt jelzi, hogy valami történt itt, ami modern korunkra emlékeztet ugyan, de a ház eredetiségén semmit nem ront.- Tavaly, az építés századik évfordulójára újítottuk fel a vadászházat - mondja Lengyel László, az Ipoly Erdő Rt. kommunikációs munkatársa, a diósjenői erdészet helyettes vezetője. - Az 1960-as években készült mel­lé egy toldás, de az épület központi részét 1905-ben emelték. Az eredeti hangulat, a vadászház patinájának megőrzésére igye­keztünk minden berendezési tárgyat a régi formájában megőrizni, így megmaradtak a cserépkályhák, a faburkolatok, a bútorok. Az ebédlő székeit ugyan pótolni kellett, de azok is a meglévő egyetlen eredeti darab stí­lusát lemásolva - a megbízott belsőépítész alapos munkájának köszönhetően - készül­tek! Helytörténeti kutatásokat is végeztünk, hogy lehetőség szerint minden az eredetihez hasonló legyen, közben a ház történetéről és .§ a régi börzsönyi vadászéletről is sokat meg- | tudtunk. A Wenckheim család a második | világháború előtt az egyik leggazdagabb csa­lád volt Magyarországon. Birtokaik nagy ré­sze Békés megyében feküdt - mutatja is a falon a hatalmas szabadkígyósi kastély fotó­ját. - Az 1920-as évek közepén megvették a Berchtold grófoktól a nagyoroszi vadászkas­télyt. Igazi különlegesség, hogy ezután kis kifutópályát alakítottak ki a hegy tetején, a békési birtokról pedig repülőgépen érkezett börzsönyi vadászatra a tulajdonos. Lengyel László mutat a falon egy másik fe­kete-fehér képet is:- Ez a Börzsöny egyik legnagyobb erdőbir­tokosának, Sváb Sándornénak az egyik va­dászkastélya volt, sajnos leégett már évtize­dekkel ezelőtt. A legenda szerint, amikor va­lamelyik Wenckheim gróf a maga vezette repülőgépével megérkezett, a kastély' felett tett egy kört, ledobott egy virágcsokrot a ház asszonyának és csak utána szállt le a maga területén. Egyébként a vadászház közelében még teniszpályát is kialakítottak... A falakon régi, a vadászházhoz tartozó te­rületen elejtett gímszarvas- és őzagancsok sorakoznak. Minden koponyacsonton sze­repel a terítékrehozás dátuma: az 1930-as évek elejéről származik a többség.- Azért képviselnek nagy értéket ezek az agancsok, mert nyomon követhető, hogy a mai napig igen hasonló trófeatípust felrakó gímszarvasállomány él a Börzsönyben - mondja Lengyel László. - Megcsodáljuk még azt a kőfaragványt is, amelyen Szent A Szent Hubertusz-dombormű a társalgóban Hubertusz, a vadászok védőszentje látható, az agancspárja között keresztet viselő szarvassal. A feszület azonban alig felismer­hető: amikor a keresztény jelképekre igen­csak rossz idők jártak, leverte valami elve­temült...- A ház külső homlokzatán volt eredetileg, de elé épült a társalgó, nagyobb biztonság­ban van. Megnézzük ezután a modern szobákat.- A patinát ötvözi a fiatalossággal - mondja Lengyel László és tökéletesen iga­za van. Minden szoba berendezése hason ló, vadászházhoz méltó módon zöld az alap szín, minden lakrész fürdőszobás, a falaka a XIX. század erdőgazdálkodási térképei dí szítik, a kényelmes fotelok, a tetőtér kissi szűkös helyéhez alkalmazkodva összecsuk hatók...- Magyarország egyik legmagasabbai fekvő vadász- és vendégháza ez - mondja Le katos László hivatásos vadász, aki családjá val együtt itt él az erdőn, a Wenckheim-fél( vadászházban. Hozzászoktak már a helyzet hez, hiszen feleségével együtt azt mondja nem sok az a nyolc kilométer...- Nincs egyelőre terepjáróm, ezért a ko csit télen a Pénzásás nevű helyen hagyom másfél kilométerre innen - mondja Lakato: Lászlóné. - Gyermekünket ugyanis hozni vinni kell naponta, mert a nagyoroszi isko lába jár. Szép dolog azért a hegyen élni! Anyár kel lemesen hűvös, a tél pedig igazi tél, ahogyar Peták István, a tévé volt elnöke, a turistaszö vétség vezetője mondta egyszer...- A házban tizenöten férnek el egyszer re, a vadászok mellett természetjárók is jön nek, de esküvő is volt már itt! - mondja La katos Lászlóné. - Tartottak itt egy szakma: rendezvényt, az egyik résztvevő hölgynél annyira megtetszett a hely, hogy pár héttel később itt kötött házasságot. Nagyorosziból kijött az anyakönyvvezető - szívesen tette - aztán, igaz, kevés vendég részvételével, de a vadászházban volt a lakodalom is.. Bizony, csodát láttunk a Börzsönyben! Az épített környezet és a természet párat­lan összhangban és különleges egységben találkozik itt, 620 méterre a tenger szintje felett - bizonyítja ezt a hegyekben eltöltött nap is! Azért valami még hozzátartozik az igazsághoz. Az Ipoly Erdő Rt. munkatársai olyan lelkesedéssel és szakértelemmel vég­zik itt munkájukat, amit csak igazi hivatás- tudattal lehet - de az erdő minden, hozzá kapcsolódó tevékenységgel együtt esetük­ben szenvedély tárgya is, ami mindig előbbre viszi a dolgokat. Persze nem csak az erdészetnél, hanem az élet minden terü­letén...

Next

/
Oldalképek
Tartalom