Nógrád Megyei Hírlap, 2006. március (17. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-24 / 70. szám

Nógrád Megyei Hírlap - Almanach 2006- ILINY y> DOVICSIN OTTÓ Alpolgármester: HORVÁTH BÉLA Jegyző: BALGA SÁNDOR Községháza: Iliny, Kossuth u. 17. Telefon: 35-371-035, Fax: 35-370-008 Ügyfélfogadási idő: Csütörtök 12,30-16,00 A lakosság száma: 0-14 éves 21 fő 15-18 éves - 19-60 éves 109 fő 60 év feletti 63 fő Vállalkozások száma: 4 Helyi adók: Gépjárműadó: 1200 Ft/100 kg Magánszemélyek kommunális adója: 4000 Fl/év Szórakozás: Ifjúsági klub, Kossuth út 17. Civil szervezetek: Iliny Községért Közalapítvány Polgárőrség Jeles napok: Búcsú - október 8. Falunap Nevezetességek, érdekességek: Barokk római katolikus temp­lom, XVIII. század közepe ff T Tábi tó Ipoly horgászhelyei Csodálatos táj, nehéz élet, reménykedő emberek DOVICSIN OTTÓ ilinyi születésű si­keres vállalkozó, de munkája mel­lett egyben szülő­faluja tiszteletdí­jas polgármeste­re. Mindjárt megjegyzi, hogy mind ő, mind a képviselő-testü­leti tagok nem veszik fel a tisz­teletdíjat, lemondtak róla a falu javára. Azt mondja, hogy gyö­nyörű az ilinyi táj, de a polgár- mester elsősorban a gondok sú­lyát érzi, s keresi a megoldást a problémákra. A lehetőségeket azonban nem mindig sikerül elcsípni. Ez ab­ból is adódik, hogy a költségve­tésük egyre kisebb, a feladatuk meg egyre több. Sok apró lépés­sel próbálják a nagyobb felada­tok megoldását előkészíteni, bízva abban, hogy egyszer azt is elérik, amit nagyon szeretné­nek. Mint például a szennyvíz­csatornázást. Az itteniek szeret­nek a faluban élni, noha nehe­zebb, mint a városban, ahol minden komfort együtt van. A városba pedig az ittenieknek is el kell jutni, dolgozni, vásárolni, s ez jó közlekedést igényelne. A nagyon időseknek, a rászoru­lóknak az önkormányzat igyek­szik segíteni, a többiek azonban magukra vannak utalva. Nem­csak a természetes halálozással öregszik a falu, hanem az isko­lába járó gyerekeket is nehéz megtartani, mert nem tudják a tanítási feltételeket biztosítani. Ilinyben csak a természet szép­sége és nyugalma van, de ez ke­vés. Az önkormányzatnak nyúj­tott, egyre csökkenő költségve­tésből az önkormányzat esély­telen a bajok enyhítésére. A csa­ládalapítást ingyentelekkel se­gítik, amire bizonyos időn belül építeniük kell a fiataloknak, csak legyenek jelentkezők. A polgármester szerint az elő­relépés érdekében a falvaknak kell összefogni, hogy megma­radjanak az intézményeik. Olyan mikrotérségi összefogás­sal szeretnének felemelkedni, amely a helyi lehetőségeikre épül, amiből meg lehetne élni. A turisztikát szeretnék kibonta­koztatni. De állami támogatás nélkül nem működik. Kénytele­nek lobbyzni, pályázni, meg­győzni embereket arról, hogy ha ide nem történik befektetés, megszűnik az élet. Vonzó lehe­tőségeket kell teremteni, hogy a tőke meglássa benne a fantázi­át, mert akkor idejön. Pályáza­tokkal szeretnék ezt elérni. A múlt négy év annyiban volt sike­res, hogy bizonyos részfeladato­kat megoldottak, még azt is, amivel nem számoltak. Építet­tek egy buszvárót, leaszfaltoz­tak egy útszakaszt, amik nem voltak a terveikben. A tervezett csatornázást az állam ismét nem támogatta, pedig ez lenne a legfontosabb, mert csak ez hi­ányzik az infrastruktúrából. Ha most rendbe tesszük a falut, s jö­het a csatornázás, akkor megint fel kell bontani az utakat - mondja a polgármester. A közle­kedés azonban egyre rosszabb, a közlekedési vállalatnak meg kellene keresni az optimális megoldást, mert a jelenlegi rit­ka buszjáratokkal is holttá lehet tenni egy kis települést. Nyomasztó gondjuk, hogy a körzeti orvosi ellátást évek óta nem tudják megoldani, s jelen­leg is ideiglenes az ellátás, pedig van a falunak orvosi rendelője. „Családfő a nagy családban” Talán az élet furcsasága, vagy kiszámíthatatlan­sága, hogy a dejtári születésű balga Sándor, aki sosem készült hivatalnoki pályára, most mégis három településnek a jegyzője. A körjegyzőségben működő Őrhalom, Csitár és Iliny közigazgatásá­nak fontos szereplője. Vagy ahogyan az emberek is mondják, a törvényesség legfontosabb helyi őre. Ilinyben alig kétszázan élnek, nagy többségében idős nyugdíjasok. A településre jellemző, hogy fi­atalok alig vannak, az általános iskolások Őrhalomba járnak, az óvodát pedig be kell zárni, mivel egyetlen óvodásuk van. A falu ugyan még nem összkomfortos, mivel a csatornázásra hasz­talan pályáznak, még nem nyertek, de nem mon­danak le róla. Annak ellenére sem, hogy egy-egy pályázathoz csak nagyon nehezen tudják előte­s remteni az önerőt. Az utak javítása : is csak „lépésenként” halad emiatt. Sikerült azonban új buszmegállót építeni és kialakítani a település I központját. S öröm az ürömben, J hogy a falu minden munkaképes 1 korú polgára dolgozik valahol, va­gyis náluk gyakorlatilag nincs munkanélküliség. Mindezekről úgy beszél, mint egy családfő a nagy család gondjairól, terveiről. A jövő szempontjából kulcsfontosságúnak tartja a vállalkozók felkarolá­sát, a település vonzó környezeti adottságainak ki­használását. Felelősséggel és valami várakozó op­timizmussal. Nem véletlenül, hiszen a jegyzői munkakör számára nem csak hivatás, hanem élet­forma is. EPVI SE LŐ-TESTÜL ÉTBŐL Horváth Béla tősgyökeres ilinyi. Rokkantnyugdí­jasként egy kis családi gazdaságot kezel. Csaknem két évtizeden át a termelőszövetkezetben dolgozott. Pró­bálkozott vállalkozással, falugondnok is volt. Fia már dolgozik, lánya szeretne egyetemre menni. Első kép­viselői ciklusát tölti, alpolgármester. Panaszolja, hogy kevés az önkormányzat pénze, s nehéz pályázni is, mert az önerőt is csak hitelből lehet előteremteni. A falunak csak­nem a 70 százaléka nyugdíjas. Alig él itt már fiatal. Némi fellendü­lés a nyolcvanas évek közepén ugyan elkezdődött, de csak öt évig tartott, s akkor épült tíz új ház. Az idő állni látszik, pedig a tovább­haladásról gondolkozni kell - és mielőbb cselekedni. A falusi turiz­musban bíznak, de a feltételek megteremtéséhez megint csak pénz kell. Valamikor itt a mezőgazdaságból, állattartásból éltek. Manap­ság azonban már csak nagyon kevés ember foglalkozik a földdel. Igaz, nehéz itt gazdálkodni, ahol nincsenek nagy összefüggő terü­letek. Meg lehetne azonban találni a jobb megélhetés lehetőségeit. A csodálatos dimbes-dombos területen vadászni például nagyszerű­en lehet. Talán a vadgazdálkodás erősítése és a bérvadásztatás job­ban gyarapíthatná az ilinyieket is. Azt mondja, hogy ha sok pénzük lenne, a faluturizmust kellene megalapozni és fejleszteni, hiszen a nyugodt, csendes, jó levegőjű faluhoz közel van látnivalóival Holló­kő, Szirák, Balassagyarmat. chikán Alajos már harmadik ciklusát tölti. Több F~555^~] mint húsz éve vállalkozó, a mezőgazdaságból él, m anyajuhokkal foglalkozik, 130 hektár földön gazdái- * " i kodik. Hitelből és kemény munkával teremtette meg | a gazdaságát. Itt a faluban épített házat magának uL családi otthont, noha még egyedülálló. A falu hely- ■ fK zetét próbálja optimistán megítélni, de úgy gondol- ja, hogy a jelenlegi lehetőségek nem sok reményt adnak arra, hogy a hosszú távon nagy változások történhetnek. Szerinte egyéb­ként is ez politikai döntés függvénye. Önmagáról azt tartja, hogy népszerű, noha kicsit kemény a modora, ami azért van, mert egye­nes a beszéde. A jövőről az a véleménye, hogy 4-5 család megma­rad itt kétszáz év múlva is, de félő, hogy nagy népességre nem le­het számítani. Az embernek ott kell élni, ahol a munkahelye van. Itt a faluban pedig nincsenek munkahelyek, de a környéken is egy­re kevesebb. Nagyon fontos a faluból elszármazott emberekkel a kapcsolatot tartani és hagyományokat őrizni, mert hagyomány nélkül nem lehet élni. A régi nemzedékek által hordozott erkölcsi értékeket sajnos a fiatalok nem ismerik, s nagyon hiányosnak lát­ja a felnövekvő nemzedékek erkölcsi tartását. Ezért is rendezik meg az idén is - ez már a harmadik alkalom - az Ilinyből elszár­mazottak találkozóját. veres béláné tősgyökeres ilinyi. Nagyon elszomo­rítja, amikor hallja, hogy a szülők a gyerekeiknek azt mondják: menjetek jó messzire, még Nógrád megyét is hagyjátok el. S mi tehetünk bármit, ha maga a szü­lő ezt tanácsolja. Pedig ha mindenki elmegy, kiürese­dik a falu - teszi hozzá. Iskola a szomszédos Őrha­lomban működik, de óvoda sem lesz rövidesen, mert nincs gyermek. Házasságok, születések elvétve akadnak. Régeb­ben húsz-huszonegy éves korukban keltek egybe a fiatalok, manap­ság már négy-öt évvel később. A hagyományőrző egyesületben pró­bálják ápolni a szülőfalu szeretetét, a múlt értékeinek megismeré­sét. Korábban nem éltek itt a hagyományok, a népviseletet sem hordták az emberek. Babamúzeum létesítésén fáradozik, ahol az ilinyi népviseletet mutatnák be. A babák már készen vannak, s gyűjti az idős emberektől a régi fényképeket, mert ezek alapján ké­szítik el a népviseletet. Nagyon szeretné, ha lenne egy tájházuk, meg olyan házak, ahol vendégeket fogadhatnának igazi falusi pihenés­re. Ha már itt maradtunk a faluban, a szülőföldért mindent meg kell tenni. Parasztházas falurészt is kialakítana, ahol a falusi életet mu­tatnák be az ide érkezőknek, ahol a városi falusi életet élhetne né­hány napig, az ezzel járó munkával együtt. Kiss Mihály korábban már volt tagja a képviselő-testületnek 1998-ig, a mostani már a második ciklusa. Mivel olyan állami szer­vezetnél dolgozik, amely rendszeres távollétet követel tőle, így csak részlegesen tud részt venni a munkában. A családban két fiúgyermeke közül az egyik húszéves, a kisebbik 14 éves. A fele­sége a nógrádgárdonyi egészségügyi intézetben dolgozott, de munkanélküli. Ő Nágrádmarcalról Ilinybe nősült. A falu szegény, ami meglátszik mindenen. Különösen az utak szorulnának javí­tásra. A költségvetés szűkössége miatt csak a pályázati lehetősé­gekben bíznak. Az idén szeretnék még aszfaltozni az Arany Já­nos utcát. Rossz a közlekedés. Nem látja a jövőt. Húsz éve, ami­kor ide nősült kétszázötven lakos élt itt. Napjainkban már kétszáz alá csökkent a létszám. Ha pénzhez jutnának munkahelyeket kel­lene létesíteni. Kellene az öregek otthona, mert sok az idős em­ber. Ez is jelentene néhány munkahelyet. A mezőgazdaságban sem látnak nagy lehetőségeket, mivel az idős emberek nem bír­ják, a fiatalok nem vállalják, mert nem látnak benne jövőt. Szó­rakozási lehetőség egyáltalán nincs, Balassagyarmatra jár a falu néhány fiatalja. kuris László ebben a választási ciklusban egy lemondott képvi­selő helyét tölti be a testületben. A közigazgatásban nem járatlan már, hiszen a korábbi ciklusokban volt már testületi tag, sőt polgár- mester is. A falu jelenét és jövőjét nem látja rózsásnak, hiszen a te­lepülés öregszik, a fiatalok elvándorolnak innen. Pedig szerinte, ha többet tennének a fiatalok megtartásáért, jobban támogatnák őket a családalapításban, csökkenteni lehetne az elvándorlást. Azt is hi­ányolja, hogy nincs a falu természeti értékeinek kellő propagandá­ja, hiányzik a reklám, ami manapság elkerülhetetlen. Szomorúan mondja, hogy az óvoda megszűnik. A bekövetkezett helyzet óvónő végzettségű lányát is érinti. A csalódásain túlmenően azonban nem zárkózik el attól, hogy tapasztalatait hasznosítva, erejéhez mérten támogassa az önkormányzati tevékenységet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom