Nógrád Megyei Hírlap, 2006. március (17. évfolyam, 51-76. szám)
2006-03-24 / 70. szám
Nógrád Megyei Hírlap - Almanach 2006- ILINY y> DOVICSIN OTTÓ Alpolgármester: HORVÁTH BÉLA Jegyző: BALGA SÁNDOR Községháza: Iliny, Kossuth u. 17. Telefon: 35-371-035, Fax: 35-370-008 Ügyfélfogadási idő: Csütörtök 12,30-16,00 A lakosság száma: 0-14 éves 21 fő 15-18 éves - 19-60 éves 109 fő 60 év feletti 63 fő Vállalkozások száma: 4 Helyi adók: Gépjárműadó: 1200 Ft/100 kg Magánszemélyek kommunális adója: 4000 Fl/év Szórakozás: Ifjúsági klub, Kossuth út 17. Civil szervezetek: Iliny Községért Közalapítvány Polgárőrség Jeles napok: Búcsú - október 8. Falunap Nevezetességek, érdekességek: Barokk római katolikus templom, XVIII. század közepe ff T Tábi tó Ipoly horgászhelyei Csodálatos táj, nehéz élet, reménykedő emberek DOVICSIN OTTÓ ilinyi születésű sikeres vállalkozó, de munkája mellett egyben szülőfaluja tiszteletdíjas polgármestere. Mindjárt megjegyzi, hogy mind ő, mind a képviselő-testületi tagok nem veszik fel a tiszteletdíjat, lemondtak róla a falu javára. Azt mondja, hogy gyönyörű az ilinyi táj, de a polgár- mester elsősorban a gondok súlyát érzi, s keresi a megoldást a problémákra. A lehetőségeket azonban nem mindig sikerül elcsípni. Ez abból is adódik, hogy a költségvetésük egyre kisebb, a feladatuk meg egyre több. Sok apró lépéssel próbálják a nagyobb feladatok megoldását előkészíteni, bízva abban, hogy egyszer azt is elérik, amit nagyon szeretnének. Mint például a szennyvízcsatornázást. Az itteniek szeretnek a faluban élni, noha nehezebb, mint a városban, ahol minden komfort együtt van. A városba pedig az ittenieknek is el kell jutni, dolgozni, vásárolni, s ez jó közlekedést igényelne. A nagyon időseknek, a rászorulóknak az önkormányzat igyekszik segíteni, a többiek azonban magukra vannak utalva. Nemcsak a természetes halálozással öregszik a falu, hanem az iskolába járó gyerekeket is nehéz megtartani, mert nem tudják a tanítási feltételeket biztosítani. Ilinyben csak a természet szépsége és nyugalma van, de ez kevés. Az önkormányzatnak nyújtott, egyre csökkenő költségvetésből az önkormányzat esélytelen a bajok enyhítésére. A családalapítást ingyentelekkel segítik, amire bizonyos időn belül építeniük kell a fiataloknak, csak legyenek jelentkezők. A polgármester szerint az előrelépés érdekében a falvaknak kell összefogni, hogy megmaradjanak az intézményeik. Olyan mikrotérségi összefogással szeretnének felemelkedni, amely a helyi lehetőségeikre épül, amiből meg lehetne élni. A turisztikát szeretnék kibontakoztatni. De állami támogatás nélkül nem működik. Kénytelenek lobbyzni, pályázni, meggyőzni embereket arról, hogy ha ide nem történik befektetés, megszűnik az élet. Vonzó lehetőségeket kell teremteni, hogy a tőke meglássa benne a fantáziát, mert akkor idejön. Pályázatokkal szeretnék ezt elérni. A múlt négy év annyiban volt sikeres, hogy bizonyos részfeladatokat megoldottak, még azt is, amivel nem számoltak. Építettek egy buszvárót, leaszfaltoztak egy útszakaszt, amik nem voltak a terveikben. A tervezett csatornázást az állam ismét nem támogatta, pedig ez lenne a legfontosabb, mert csak ez hiányzik az infrastruktúrából. Ha most rendbe tesszük a falut, s jöhet a csatornázás, akkor megint fel kell bontani az utakat - mondja a polgármester. A közlekedés azonban egyre rosszabb, a közlekedési vállalatnak meg kellene keresni az optimális megoldást, mert a jelenlegi ritka buszjáratokkal is holttá lehet tenni egy kis települést. Nyomasztó gondjuk, hogy a körzeti orvosi ellátást évek óta nem tudják megoldani, s jelenleg is ideiglenes az ellátás, pedig van a falunak orvosi rendelője. „Családfő a nagy családban” Talán az élet furcsasága, vagy kiszámíthatatlansága, hogy a dejtári születésű balga Sándor, aki sosem készült hivatalnoki pályára, most mégis három településnek a jegyzője. A körjegyzőségben működő Őrhalom, Csitár és Iliny közigazgatásának fontos szereplője. Vagy ahogyan az emberek is mondják, a törvényesség legfontosabb helyi őre. Ilinyben alig kétszázan élnek, nagy többségében idős nyugdíjasok. A településre jellemző, hogy fiatalok alig vannak, az általános iskolások Őrhalomba járnak, az óvodát pedig be kell zárni, mivel egyetlen óvodásuk van. A falu ugyan még nem összkomfortos, mivel a csatornázásra hasztalan pályáznak, még nem nyertek, de nem mondanak le róla. Annak ellenére sem, hogy egy-egy pályázathoz csak nagyon nehezen tudják előtes remteni az önerőt. Az utak javítása : is csak „lépésenként” halad emiatt. Sikerült azonban új buszmegállót építeni és kialakítani a település I központját. S öröm az ürömben, J hogy a falu minden munkaképes 1 korú polgára dolgozik valahol, vagyis náluk gyakorlatilag nincs munkanélküliség. Mindezekről úgy beszél, mint egy családfő a nagy család gondjairól, terveiről. A jövő szempontjából kulcsfontosságúnak tartja a vállalkozók felkarolását, a település vonzó környezeti adottságainak kihasználását. Felelősséggel és valami várakozó optimizmussal. Nem véletlenül, hiszen a jegyzői munkakör számára nem csak hivatás, hanem életforma is. EPVI SE LŐ-TESTÜL ÉTBŐL Horváth Béla tősgyökeres ilinyi. Rokkantnyugdíjasként egy kis családi gazdaságot kezel. Csaknem két évtizeden át a termelőszövetkezetben dolgozott. Próbálkozott vállalkozással, falugondnok is volt. Fia már dolgozik, lánya szeretne egyetemre menni. Első képviselői ciklusát tölti, alpolgármester. Panaszolja, hogy kevés az önkormányzat pénze, s nehéz pályázni is, mert az önerőt is csak hitelből lehet előteremteni. A falunak csaknem a 70 százaléka nyugdíjas. Alig él itt már fiatal. Némi fellendülés a nyolcvanas évek közepén ugyan elkezdődött, de csak öt évig tartott, s akkor épült tíz új ház. Az idő állni látszik, pedig a továbbhaladásról gondolkozni kell - és mielőbb cselekedni. A falusi turizmusban bíznak, de a feltételek megteremtéséhez megint csak pénz kell. Valamikor itt a mezőgazdaságból, állattartásból éltek. Manapság azonban már csak nagyon kevés ember foglalkozik a földdel. Igaz, nehéz itt gazdálkodni, ahol nincsenek nagy összefüggő területek. Meg lehetne azonban találni a jobb megélhetés lehetőségeit. A csodálatos dimbes-dombos területen vadászni például nagyszerűen lehet. Talán a vadgazdálkodás erősítése és a bérvadásztatás jobban gyarapíthatná az ilinyieket is. Azt mondja, hogy ha sok pénzük lenne, a faluturizmust kellene megalapozni és fejleszteni, hiszen a nyugodt, csendes, jó levegőjű faluhoz közel van látnivalóival Hollókő, Szirák, Balassagyarmat. chikán Alajos már harmadik ciklusát tölti. Több F~555^~] mint húsz éve vállalkozó, a mezőgazdaságból él, m anyajuhokkal foglalkozik, 130 hektár földön gazdái- * " i kodik. Hitelből és kemény munkával teremtette meg | a gazdaságát. Itt a faluban épített házat magának uL családi otthont, noha még egyedülálló. A falu hely- ■ fK zetét próbálja optimistán megítélni, de úgy gondol- ja, hogy a jelenlegi lehetőségek nem sok reményt adnak arra, hogy a hosszú távon nagy változások történhetnek. Szerinte egyébként is ez politikai döntés függvénye. Önmagáról azt tartja, hogy népszerű, noha kicsit kemény a modora, ami azért van, mert egyenes a beszéde. A jövőről az a véleménye, hogy 4-5 család megmarad itt kétszáz év múlva is, de félő, hogy nagy népességre nem lehet számítani. Az embernek ott kell élni, ahol a munkahelye van. Itt a faluban pedig nincsenek munkahelyek, de a környéken is egyre kevesebb. Nagyon fontos a faluból elszármazott emberekkel a kapcsolatot tartani és hagyományokat őrizni, mert hagyomány nélkül nem lehet élni. A régi nemzedékek által hordozott erkölcsi értékeket sajnos a fiatalok nem ismerik, s nagyon hiányosnak látja a felnövekvő nemzedékek erkölcsi tartását. Ezért is rendezik meg az idén is - ez már a harmadik alkalom - az Ilinyből elszármazottak találkozóját. veres béláné tősgyökeres ilinyi. Nagyon elszomorítja, amikor hallja, hogy a szülők a gyerekeiknek azt mondják: menjetek jó messzire, még Nógrád megyét is hagyjátok el. S mi tehetünk bármit, ha maga a szülő ezt tanácsolja. Pedig ha mindenki elmegy, kiüresedik a falu - teszi hozzá. Iskola a szomszédos Őrhalomban működik, de óvoda sem lesz rövidesen, mert nincs gyermek. Házasságok, születések elvétve akadnak. Régebben húsz-huszonegy éves korukban keltek egybe a fiatalok, manapság már négy-öt évvel később. A hagyományőrző egyesületben próbálják ápolni a szülőfalu szeretetét, a múlt értékeinek megismerését. Korábban nem éltek itt a hagyományok, a népviseletet sem hordták az emberek. Babamúzeum létesítésén fáradozik, ahol az ilinyi népviseletet mutatnák be. A babák már készen vannak, s gyűjti az idős emberektől a régi fényképeket, mert ezek alapján készítik el a népviseletet. Nagyon szeretné, ha lenne egy tájházuk, meg olyan házak, ahol vendégeket fogadhatnának igazi falusi pihenésre. Ha már itt maradtunk a faluban, a szülőföldért mindent meg kell tenni. Parasztházas falurészt is kialakítana, ahol a falusi életet mutatnák be az ide érkezőknek, ahol a városi falusi életet élhetne néhány napig, az ezzel járó munkával együtt. Kiss Mihály korábban már volt tagja a képviselő-testületnek 1998-ig, a mostani már a második ciklusa. Mivel olyan állami szervezetnél dolgozik, amely rendszeres távollétet követel tőle, így csak részlegesen tud részt venni a munkában. A családban két fiúgyermeke közül az egyik húszéves, a kisebbik 14 éves. A felesége a nógrádgárdonyi egészségügyi intézetben dolgozott, de munkanélküli. Ő Nágrádmarcalról Ilinybe nősült. A falu szegény, ami meglátszik mindenen. Különösen az utak szorulnának javításra. A költségvetés szűkössége miatt csak a pályázati lehetőségekben bíznak. Az idén szeretnék még aszfaltozni az Arany János utcát. Rossz a közlekedés. Nem látja a jövőt. Húsz éve, amikor ide nősült kétszázötven lakos élt itt. Napjainkban már kétszáz alá csökkent a létszám. Ha pénzhez jutnának munkahelyeket kellene létesíteni. Kellene az öregek otthona, mert sok az idős ember. Ez is jelentene néhány munkahelyet. A mezőgazdaságban sem látnak nagy lehetőségeket, mivel az idős emberek nem bírják, a fiatalok nem vállalják, mert nem látnak benne jövőt. Szórakozási lehetőség egyáltalán nincs, Balassagyarmatra jár a falu néhány fiatalja. kuris László ebben a választási ciklusban egy lemondott képviselő helyét tölti be a testületben. A közigazgatásban nem járatlan már, hiszen a korábbi ciklusokban volt már testületi tag, sőt polgár- mester is. A falu jelenét és jövőjét nem látja rózsásnak, hiszen a település öregszik, a fiatalok elvándorolnak innen. Pedig szerinte, ha többet tennének a fiatalok megtartásáért, jobban támogatnák őket a családalapításban, csökkenteni lehetne az elvándorlást. Azt is hiányolja, hogy nincs a falu természeti értékeinek kellő propagandája, hiányzik a reklám, ami manapság elkerülhetetlen. Szomorúan mondja, hogy az óvoda megszűnik. A bekövetkezett helyzet óvónő végzettségű lányát is érinti. A csalódásain túlmenően azonban nem zárkózik el attól, hogy tapasztalatait hasznosítva, erejéhez mérten támogassa az önkormányzati tevékenységet.
