Nógrád Megyei Hírlap, 2006. március (17. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-23 / 69. szám

1 2 NÓGRÁD MEGYE 2006. MÁRCIUS 23., CSÜTÖRTÖK Megvalósulhat a teljes infrastruktúra a következő négy évben Arra a feladatra vállalkoztunk, hogy megismertessük a szocialis­ta párt Nógrád megye 2. számú választókörzetében lévő program­jának egy részét, illetve az eljövendő második Gyurcsány-kor- mány első száz lépését - mondta tegnap Pásztón Juhász Gábor belügyi államtitkár, országgyűlési képviselő, a 2. számú választó- körzet országgyűlési képviselőjelöltje. A sajtótájékoztatón jelen volt Juhász Ferenc honvédelmi miniszter, az MSZP alelnöke. Pásztó. - Az Új Nógrád program válasz­tókerületünkre vonatkozó része elég vas­kos anyag - mondta Juhász Gábor. - Első­ként a Bátonyterenye és kistérségéről be­szélnék, ahol a ma is folyó beruházások alapvetően az infrastruktúrát szolgálják. Szeretnénk, ha a csatornázások, az útfel­újítások befejeződése után a kábeltévé és az internet is megjelenjen a lakosság szol­gálatában. így a bátonyi kistérségben mindenütt rendelkezésre áll majd az inf­rastruktúra, amely munkahelyek befoga­dására alkalmas. Ha átadjuk Bátony- terenyén is az új szennyvíztisztító üze­met, akkor annak kapacitása már alkal­mas lesz arra, hogy munkahelyeket fo­gadjon be. Az államtitkár szólt az Új Magyaror­szág programról, amelyet Gyurcsány Fe­renc hirdetett, három kérdéskört emelt ki. Az egyik a modem ipar kérdésköre: mint mondta, több körben tárgyalnak autóipa­ri beszállítókkal, gyártókkal. Arra számí­tanak, hogy az elkövetkező négy évben a modem ipar képviseletében megtelepsze­nek a Bátonyterenye és Salgótarján kö­zötti ipari parkban. Számításaik szerint részt tudnak venni egy nádszaporító üzemmel abban a bioenergetikai prog­ramban, amely a másik kitörési pontja le­het a térségnek: nemcsak 150 munkahely teremtését jelenti az üvegház, amely a tu­lajdonképpeni szapórítóüzem, hanem ez­reknek jelent megélhetést az alacsony aranykorona-értékű földön a termesztett energianád. Ehhez a programhoz tartoz­nak azok az erdők, amelyek nem tartoz­nak a környezetvédelem nevesített terüle­teihez, mert azok annak az idegenforga­lomnak lehetnek részei, amely ma eleme­iben már rendelkezésre áll.- Bátonyterenye és térsége az egyik le­hetséges út a mátrai hegytető felé - fogal­mazott Juhász Gábor. - Azt szeretnénk, ha az odairányuló turizmus részben Bátony- terenyére, részben Pásztora jönne pihen­ni, és természetesen vonzó programokat biztosítani azoknak a családoknak, akik részt vesznek ebben a pihenésben. Szeret­nénk összefűzni a településeken a ma meglévő rendezvényeket akkor nem csak a rekreációs turizmus jöhet szóba, hanem lovaglás, gasztronómiai és gyógyturiz- mus, azoknak a szokásoknak a megis­mertetése, amelyekről egyébként Nógrád híres. Ahhoz, hogy ide eljuthassunk, két nagyberuházást tervezünk, amelyből az egyik a bátonyterenyei térséget érinti: a 21-es úti előzősávok után, amelyek az idén megépülnek, a következő években az összes többit szeretnénk négysávossá ten­ni, egészen Hatvantól a határig. A 21-es fő­út gyorsforgalmi útként működne, bele­értve a bátonyi elkerülő szakaszt Ahhoz, hogy a Mátra északi oldalára eljuthassa­nak, a 23-as utat szeretnénk felújítani, benne a bátonyterenyei elkerülő szakasz- szal. Bátonyban már épül az új városköz­pont, ezt tovább szeretnénk építem: az a tervünk, hogy a bátonyi részt összekös­sük a kisterenyei résszel. Nemcsak azért, hogy könnyebben eljuthassanak az uszo­dába, hanem azért is, hogy az uszoda má­sodik félköríve is megépüljön, mert így tudna komplex szolgáltatást nyújtani a sportolni, illetve a pihenni vágyók számá­ra. Szeretnénk megépíteni néhány, na­gyon gyakran használt földutat: ezek kö­zül a Mátranovák-Bárna szakasz esik eb­be a térségbe. Kerékpárutak építését ter­vezzük, nemcsak a Mátranováktól észak­ra eső területeken, hanem Bátonytere- nyétől Mátraverebélyen át egészen Mátra- keresztesig. A politikus hangsúlyozta: fontosnak tartják záportározók építését a Mátra mindkét oldalára, Mátraalmás és Szuha térségére, illetve Mátrakeresztes-Pásztó térségébe is. Mint mondta, a maconkai tónál megkezdődött egy fogadó építése: szeretnék, ha az a környék az észak­mátrai turizmus egyik központja lenne. Kiemelte azt is: sok iskola van a térség­ben, és többségük nem üti meg a 21. századi Európa diktálta színvonalat Ter­veik szerint Mátranovákon, Mátratere- nyén, Mátramindszenten - itt már el is kezdődött a felújítás - Mátraverebély- ben és Bátonyterenyén lesz majd iskola- bővítés vagy -felújítás. Szeretnének gon­doskodni az idősekről is, bővítik a mizserfai és a bátonyterenyei otthonok férőhelyszámát, illetve megszervezik az idősek jelzőrendszeres segítségnyújtá­sát, így ki-ki a saját lakásán élvezheti a biztonságot. A fiatalok részére közössé­gi pontokat hoznak létre, ahol informá­ciót szerezhetnek. A kistelepülések gondja a helyben történő foglalkoztatás, az eljárás: együtt szeretnék kezelni a kö­vetkező négy évben helyben az oktatást, a szociális gondozást, a foglalkoztatást és az utazás kérdéskörét.- A kampányban igyekeztünk bemutat­ni, hogy az elmúlt négy évben melyik te­lepülésen mire és mennyi pénz érkezett: több mint 18 milliárd forint - mondta vé­gezetül Juhász Gábor. - De szeretnénk azt is bemutatni a tisztánlátás érdekében, hogy az elkövetkező négy évben kinek és milyen elképzelését szeretnénk támogat­ni. Ezek nem ígéretek, ezek tervek: bízom benne, hogyha a választópolgároktól fel­hatalmazást kapok, ezek a tervek, mint ahogyan az elmúlt négy év fejlesztési el­képzelései is, valóra válnak.- Van, aki úgy képzeli el a következő négy évet, hogy programot készít, amit a helyiek bevonásával próbál olyanná csi­szolni, amely mindenki számára lehető­séget, kitörést jelenti - mondta Juhász Fe­renc honvédelmi miniszter. - Juhász Gá­bor olyan politikus, aki ezt választja, és gondos munkával állította össze azt a programot, amelyben benne van a helyi­ek véleménye, a jövőbe vetett hitük, el­képzeléseik. Ez a program konkrét fej­lesztésekről, elképzelésekről szól. ▲ Három prioritás: vasút, közút, gazdaság Gusztos Péter - a Szabad Demokraták Szövetsége or­szággyűlési képviselőjelöltjének - kíséretében, vonat­tal érkezett meg Salgótarján Fő tér állomásra tegnap dél körül Kóka János gazdasági és közlekedési minisz­ter. Számtalan kíváncsiskodó szempár fogadta a mi­nisztert, aki az állomáson tartott sajtótájékoztatón többek között három prioritásról, a vasút, a közút fej­lesztéséről és a gazdaság élénkítéséről is beszélt. Juhász Anita Salgótarján-Pásztó. - Nem kell hosszan részletezni azt, hogy egy „ekkora” munkanélküliség­gel sújtott, nehéz gazdasági helyzetben lévő térségben, mint Salgótarján és környéke, meny­nyire fontos a közlekedési, a vasúti infrastruktúrának a gyors fejlesztése - kezdte az SZDSZ sajtótájékoztatóján Gusztos Péter. - Az infrastruktú­ra teremt arra lehetőséget, hogy ide jöjjenek új befektetők, hogy a helyi vállalkozások el tudja­nak jutni a hazai és a külföldi piacokra. Nem beszélve arról, hogy egy jó minőségű közúti vagy vasúti infrastruktúra a he­lyi munkanélküliek egy részé­nek is segíthet abban, hogyha itt, helyben nem találnak mun­kát, akkor a főváros környékén - ingázva - legyen lehetőségük dolgozni. Ha az infrastruktúra­fejlesztésről beszélünk, akkor muszáj megjegyeznem, hogy szocialista riválisom azt hirde­ti a közterületeken, hogy egy óra alatt elérhető Salgótarjántól Budapest. Hogyha ezt célkitű­zésként fogalmazzuk meg, ak­kor egyetértek vele, hiszen lá­tom, hogy a liberális vezetésű közlekedési minisztérium elin­dította a 21-es út fejlesztését. Vi­szont ez az egy óra sajnos most még nem igaz, fel kell gyorsíta­ni, hogy valóban annyi legyen. A fideszes riválisom négy évvel ezelőtt a választási kampány hajrájában, kor­mánypárti képvi­selőként ki tudja, hogy hogyan ide rángatott egy Intercity-szerel- vényt és azt ígér­te, hogy néhány hónapon belül Intercityvel le­het majd Salgótarján és Buda­pest között közlekedni. Mi, libe­rálisok a kampányban már többször elmondtuk, hogy prog­ramalapon politizálunk és sze­retünk őszintén beszélni. Ilyen jellegű ígéretet tőlünk nem fog­nak hallani - jelentette ki Gusztos Péter.- Van egy nagy szerencséjük a Salgótarján és környékén élő embereknek, ugyanis van egy hozzám pártilag és emberileg is közel álló országgyűlési képvi­selőjelöltjük, Gusztos Péter, aki időről időre rám „töri” az ajtót és elmondja: mire lenne szüksége a nógrádi megyeszékhelynek. Ennek megfelelően igyekszik vezetni a tervezők kezét - fogal­mazott Kóka János, majd arról a három prioritásról beszélt, amely az SZDSZ szerint 2007-2013 legfontosabb megol­dandó problémái. - Az egyik a vasút. Látjuk azt, hogy mind a sínpárok, mind a vasúti kocsik elavultak. Arra van szükség, hogy a határig és Hatvanig más minőségű biztonsági berende­zésekkel, nagyobb sebességet lehetővé tevő sínpárokkal kerül­jön közelebb - időben - Buda­pest. A költségvetési tervezés­ben (Nemzeti fejlesztési terv második része) erre a célra 22,5 milliárdot kalkuláltunk be - je­lentette ki a gazdasági és közle­kedési miniszter, aki szerint a vasúté lesz az elkövetkezendő években a főszerep, ugyanis au­tópálya-építésekben soha nem látott fellendülést értek el és most már a vasút következik. - Második fontos terület a közút. Magyarországnak már nem au­tópályákra van szüksége, ha­nem kétszer kétsávos és elkerü­lő utakra - mondta Kóka János, aki harmadikként megemlítet­te a gazdaság fellendítését, a barnamezős beruházásokat. - Ide kell hoznunk minden egyes lehetséges befektetőt, amelyik barna mezőben érdekelt. Jöjjön ide az autóipar, jöjjenek létre ha­zai és külföldi vállalkozásokból klaszterek, fejlődjön a gazdaság és csökkenjen a munkanélküli­ség. Fájó, hogy volt két nagy be­ruházás, amelyet erre a kör­nyékre szerettünk volna telepí­teni és azért veszítettünk el, mert nem volt infrastruktúra - ecsetelte a miniszter. Megkérdeztük Kóka Jánostól, hogy szerinte valóban érdemes­e akár több milliárd forintot is belefektetni a Hatvan-Salgótar­ján vasútvonalba? Kérdésünk­re a miniszter egyértelműen ki­jelentette: igen, érdemes. - Nem kérdés, hogy megtérül-e. Ha ez így marad, ahogy most van, akkor be kell zárni a vas­útvonalakat. A vasúti közleke­dés 100 éve a közlekedési inno­váció csúcsa volt. Gyors, olcsó, ké­nyelmes. Ehhez képest most ál­datlan állapotok vannak - véli Kóka János, aki a Nógrád me­gyei közúthálózatot az országos átlaghoz hasonlította. - Ugyan­úgy, mint az ország többi ré­szén, a közutak 75 százaléka itt is nagyon rossz vagy elviselhe­tetlen állapotban van. Körülbe­lül ezermilliárd forint kellene ahhoz, hogy új burkolatot kap­janak az elviselhetetlen állapo­tú közutak. A kátyúzásra is évente milliárdokat költünk, de ezt leginkább egy szélmalom­harchoz tudnám hasonlítani. Idén, Nógrád megyében körül­belül 10 százalékkal több pénzt tudunk majd közútfelújításra költeni, úgy 530 milliót. Ez pont a fele annak, amely azonnal kel­lene. Az országban pedig éven­te a 10 százaléka áll rendelkezé­sünkre annak az összegnek, amelyet ténylegesen útfelújítás­ra kellene költeni. Ezen kívül fejlesztenünk kell még a vas­utat és a vízi közlekedést is, amelyek ha nem fordulunk vissza - mint ahogyan azt Or­bán Viktor javasolja - hanem megyünk tovább ebbe az irány­ba, akkor meglesz - ígérte a mi­niszter, aki szerint a 21-es főút kétszer kétsávosítása „rendben van”, a munkálatok tovább foly­tatódnak majd. - Föl lehet ten­ni a kérdést, hogy „Orbán Vik­tor miért nem szánt egy fillért sem ennek az útnak a korszerű­sítésére?”. Drukkoljanak, hogy a választások után mielőbb be tudjuk adni a fejlesztési terve­ket az unióhoz, mert nekem nem úgy tűnik, hogy az ellen­zék fejlődő megyét szeretne Nógrádból - zárta szavait Salgó­tarjánban Kóka János, majd Pásztora indult, ahol Maczó László képviselőjelölttel találko­zott.- Nógrád megye kitörési pontjai hideg-meleg víz, ide­genforgalom, turisztika, jobb utak - kezdte Maczó László or­szággyűlési képviselőjelölt Mátra-keresztesen. - Béren ta­lálható a megye legmelegebb vize, 87 fokos. A legközelebbi meleg vizes termálfürdő 80-150 kilométerre található, ide kell utazni annak, aki pi­henni akar, aki gyógykezeltet­ni akarja magát. Ha Béren meg­valósítjuk a termálfürdőt, a me­gye egészére pozitív kihatással lehet. Megélénkülnek a vállal­kozások, értékesebbek lesznek az ingatlanok, munkahelyek te­remtődnek. A képviselőjelölt beszélt a tu­risztikáról és az idegenforga­lomról is: mint mondta, jelenleg a vendégek 1-2 napot tartóz­kodnak itt. Változatos progra­mokat kell kínálni, hogy az itt- tartózkodás idejét meghosszab­bítsák, a megye nevezetessége­it bemutatni, hogy egyre többen ismerjék meg és szeressék meg Nógrádot.- A politika legnagyobb adós­sága a rendszerváltás óta Nóg­rád megyével szemben halmo­zódott fel - jelentette ki Kóka Já­nos gazdasági és közlekedési miniszter. - Mintha elfeledke­zett volna a politi­ka erről a térség­ről: sem az utak, sem a vasutak nem fejlődtek, az ipari parkok is csak olyan mér­tékben teleped­tek meg, amennyire a helyi vál­lalkozók szorgalma és képessé­gei lehetővé tették, de a nagy külföldi beruházások távol ma­radtak. Arra van hát szükség, hogy az infrastruktúra-fejlesz­téseket úgy hangoljuk a követ­kező időszakban, hogy a „politi­ka mostohagyerekeként” kezelt régiók is csatlakozhassanak az Európai Unióhoz, hogy a mun­kanélküliség ne haladja meg há­romszorosan az országos szin­tet. Legyen infrastruktúra, le­gyen négysávos út, legyenek el- kerülőutak, legyenek olyan vas­utak, amelyen nem óránkénti 20-30 kilométeres sebességgel közlekednek pontatlanul, mocs­kos és lassú kocsik és az elha­gyott ipartelepekre tudjunk olyan befektetőket hozni, akik munkahelyeket teremtenek. Ha folytathatjuk azt a munkát, amit másfél évvel ezelőtt a Gyur- csány-kormány és tagjaként én is elkezdtem, négy év múlva job­ban fogunk élni, mint ma. ▲

Next

/
Oldalképek
Tartalom