Nógrád Megyei Hírlap, 2006. március (17. évfolyam, 51-76. szám)
2006-03-02 / 52. szám
2006. MÁRCIUS 2., CSÜTÖRTÖK A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. ú A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Történelmi hamisítás A rendszerváltást követően több esetben sértő, igaztalan írások jelennek meg, hangzanak el a médiában. A második világháború; különös tekintettel a Don- kanyar magyar áldozatait illetően úgy állítják be, mint ha ez a tényállás, a hazájukat védő szovjet katonák bűntettét bizonyítaná. Mivel megakadályozták kemény harcokban több millió honfitársunk élete árán, hogy a betolakodók nem jutottak el Vlagyivosztokig. Nem a Szovjetunió támadott rá hazánkra. A Horthy- rendszer bűneit miért nem ismeri el a magyar jobboldal. Mit kerestünk a Don-kanyarban? Totális hazugság, hogy a magyar hadsereg a Don-kanyarban hazánk határait védte. A történelmi határvonal a Kárpátok gerincén húzódott, nem a Don-kanyarban. Közel kétszázezer munkás, paraszt, értelmiségi pusztulásáért Horthy Miklós és az akkori magyar kormány a felelős. Az igazságtalan háborúban való részvételünk okozta a jaltai egyezmény összes, hazánkat hátrányosan érintő következményeit. Meg kell fogadni, főleg betartani, hogy soha ne vegyünk részt ilyen dicstelen, embert, anyagi javakat pusztító háborúkban. Ozsvárt Barnabás, Salgótarján Százmilliók a termelői értékesítő szervezeteknek Az Európai Unió célja a zöldség- és gyümölcskínálat koncentrálása, a piaci feleslegek kivonása, amit jelez, hogy nálunk is megszigorították a termelői értékesítő szervezetek (TÉSZ- ek) létrehozásának és működésének feltételeit. így hazánkban egy év alatt a több mint százból alig több mint hatvan szervezet maradt, ám ezeket támogatja az unió. A közösségi jogszabályoknak megfelelően kizárólag a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által elismert TÉSZ-ek juthatnak bárminemű támogatáshoz. Az előzetesen elismert TÉSZ-ek a felállításukkal és működésükkel ösz- szefüggő költségeik fedezésére az árbevételüknek maximum az 5 százalékát igényelhetik támogatásként, míg az elismerésükhöz szükséges beruházások költségének 60 százalékát támogatásként szintén visszakaphatják. A véglegesen elismert termelői értékesítő szervezetek azonban a minisztérium által jóváhagyott működési alapjukhoz és a piaci feleslegek Kivonásához kérhetnek támogatást. Tavaly összesen hatvannyolc előzetesen* elismert TESZ igényelt beruházási és működési támogatást a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál, s közülük negyvenen körülbelül 660 millió forintot kaptak erre a célra. Nyolc esetben született elutasító határozat, a többi kérelem elbírálása viszont még folyik: hiánypótlás, illetve helyszíni ellenőrzés miatt. Ezzel szemben a hét véglegesen elismert TESZ, működési alapok támogatására tizenegy kérelmet nyújtott be 2005-ben az MVH- hoz, ezek közül az első két negyedévben hatot. Ezekre a kérelmekre a termelői értékesítő szervezeteknek együttvéve 66 millió forintot utalt át a kifizető ügynökség. A harmadik negyedévben további öt kérelem érkezett az MVH-hoz, s részben ezeket az igényeket is kielégítette a hivatal, hiszen két kérelmező már hozzájutott a neki járó négymillió forinthoz. így már csak hárman várnak a pénzükre. Ketten azért, mert muszáj pótolni a kérelmek elbírálása során fellelt hiányosságokat, egy igény esetében pedig tart még az adminisztratív ellenőrzés. A termelői értékesítő szervezeteknek az elmúlt évben kifizetett támogatás teljes összege eléri a 730 millió forintot. A TÉSZ-ek működésének szigorú szabályai vannak „Tudja csak meg a világ!”- Igen, kényelmetlen ember vagyok, nem feledkezek el arról, hogy feltegyek kényelmetlen kérdéseket. Ebben éltem le az életemet és ezek után sem fogok alakos- kodni - hangzott Rácz Sándor nyílt üzenete, vallomása Parázsló szándék című, 1956-ról szóló, nemrégiben megjelent könyve salgótarjáni bemutatóján.- Mikor megtudtam, hogy a kommunisták lőtték a kommunista munkásokat a salgótarjáni téren, országos sztrájkot indítottunk. E nélkül is lett volna ezer okunk a munkabeszüntetésre, de amikor lövik a magyar munkást, nem mond- hatom hogy álljunk munkába! - Igen, a salgótarjáni eset is bele van szőve ebbe a történelembe, ami a mi életünkről szól - mondta a szerző a Balassi Bálint Megyei Könyvtárban pár napja tartott fórumon, az Erdély-kör és a Magyarok Világszövetsége rendezvényén. A 73 éves férfi, aki 1956- ban a Nagy-budapesti Központi Munkástanács elnöke volt, ma a Magyarok Világszövetsége tiszteletbeli elnöke, Itt elhangzott szenvedélyes hangvételű felszólalásából hallgatósága megtudhatta: az igazság és ennek megismertetése, közreadása iránti igény hívta életre kötetét. S nem azért hozta el Salgótarjánba, hogy eggyel több kiadvány legyen a könyvtári polcon: azt szeretné, ha minél többen elolvasnák sorait, megismernék emlékeit. - Szerszámkészítőként, 73 évesen ültem be írni a számítógép mellé, mert vallom: vállalni kell a szembefordulást a világ igazságtalanságával. Művében felhívja a figyelmet olyan fontos kérdésekre, melyekre a történészek még nem adtak választ. így például arra: milyen események előzték meg és hogyan történt a szovjet csapatok bevonulása Magyarországra? - Élőszavas ajánlójában Rácz Sándor úgy fogalmazott: 1956 október 23-án a Vörös Hadsereget hamarabb indították el Magyarországra leverni a forradalmat, mint ahogy az kirobban. Majd azzal folytatta: - És még egy kis szépséghiba: 24-ére virradó éjszaka a szovjet legfelső vezetésből négyen voltak itt Magyarországon, köztük Zsukov, a katonai parancsnok, honvédelmi miniszter. S hogy mekkora volt az ide vonultatott katonai erő?- 159 vadászrepülő, 122 bombázó indult el október 23-án. Nem a kicsi országunk, hanem egész Európa ellen elég lett volna ez a haderő. A hadsereg átjött a határon, senki meg nem állította, egyetlen puskalövés nélkül bejutott az ország közepére, Kecskemétre.- El kell gondolkodni, miféle szándékok húzódtak meg e mögött? S azon is: miért volt itt háromezer tanácsadója a szovjeteknek... - tette fel a kérdést a tiszteletbeli elnök, majd más epizódot villantott fel: - Kijárási tilalom volt, akit összeszedtek, vagonba rakták és kivitték a Szovjetunióba. Az ukrajnai börtönparancsnokok tiltakoztak, egyrészt, mivel már nem volt hely, másrészt, mert a szabályokkal ellentétben kiskorúakat nem lehetett fogva tartani. Hatvannyolc gyereket, köztük kilenc kicsi lányt is be akartak börtönözni. - Ezért adom a világ kezébe ezt a könyvet, tudja csak meg, milyen indokok alapján ítéltek 1956- ban 23 éves embereket életfogytiglani szabadságvesztésre és kötélre. Más emlékeket is szóba hozott a rendezvényen: - A rádióban hallottam tegnap este, hogy a washingtoni külügyminisztériumban 1956-os emlékprogramot tartottak. Fel van háborodva a lelkem, mert az Egyesült Államok volt az első, amely elárulta a magyar forradalmat. Október 27-én Eisenhower mondott egy beszédet, ennek egy mondata - azt csinálj a magyarokkal, amit akarsz - üzenet volt a szovjeteknek. És ezt az egy mondatot másnap, az amerikai külügyminiszter kiemelte a beszédből. Elküldte a moszkvai nagykövetnek és megparancsolta, hozza a szovjet politikai vezetők tudomására. Azok az árulások, amelyen a magyar forradalom keresztülment, így kezdődtek - vonta le következtetését Rácz Sándor, majd napjainkra fordította a szót: úgy látja, vissza kell utasítani az üldözötteknek emlékmű építésére szánt 150 millió forintot. - Hogy lehet elfogadni a milliókat? Az emlékmű nélküli 50. évforduló többet mondana mindenkinek - hangoztatta. Szavai szerint Magyarországon egyetlen emlékműnek kellene állni, olyannak, ami örökre emlékeztetné a világot, hogy a magyar, amikor azt mondja, hogy „szabadság”, nem tréfál. Évezredek óta ezért ontotta a vérét. Ezt ma az emberek nem értik, mert nem ebben nőttek fel. Hozzátette: az ötvenhatosoknak a magyar föld nem tőke: ez az életük. (Mihalik J.) A kisterenyei nyugdíjasklub Az egyik leghosszabb ideje, folyamatos rendszerességgel, sokszínű tevékenység közepette működő közösség Bátonyterenyén, a Kastélykerti Művelődési Ház és Könyvtárban működő nyugdíjasklub. Bátonyterenye. 1993 tavaszán alakult 14 taggal (hat férfi, valamint nyolc nő). Azóta az állandó tagok száma 35-40 főre tehető, de nagyobb, vagy érdeklődésre különösen számot tartó rendezvényen, eseményen hetvenen- nyoícvanan is megjelennek. Az úgymond fiatalabb nyugdíjasok a közösség oszlopos tagjai, de van, aki a maga 83 évével legalább ennyire aktív. Zömében egyedül állóak, özvegyek. Egyben valamennyiük megegyezik kortól, családi és egészségi állapottól függetlenül: nagyon szeretnek a „klubba járni”. Kezdetben a Csente úti mozgalmi ház adott helyt összejöveteleiknek, hat-hét éve a Kastélykertben találkoznak, a művelődési házban. Kezdetektől minden szerda klubnap! Mindig, minden körülmények között, egy évre előre meghatározott program alapján, betartva a jól bevált, szinte lét- szükségletté vált programokat, eseményeket. A klub vezetését kezdetektől - egyben nyugdíjba vonulásának időpontjától - Sándor Imréné, Kati néni, a Terenye- szerte közismert és szeretett pedagógus látja el. Céljaikról, tevékenységükről, életükről, programjaikról, magukról ekképpen mesél:- Az elmúlt 13 esztendő alatt teljesen összekovácsolódott közösségünk, megismertük egymást, egymás értékét, tehetségét, tudjuk, ki hogyan él, milyen gondja, baja van, s mikor van szüksége segítségre. Ezek ismeretében alakítjuk közösségünk életét, pontosítjuk, konkretizáljuk teendőinket. A többségében egyedül élőknek e közösség biztosít tartalmas időtöltést, feltöltődési, olyan élményeket, amelyek maradandóak, és amire szívesen emlékeznek vissza. Ezért rendkívül fontosnak tartjuk az ismereteket fenntartó, bővítő, újabb ismeretek szerzésére ösztönző tevékenységet. Különféle előadások, kirándulások, utazások, ezt követő vetélkedők, ki mit tudok, színházlátogatás megannyi színtere az ismeretek, élmények megszerzésének. Busszal, vonattal egyaránt utazunk. Másik ilyen nagyon fontos célunk az egészségmegőrzés. A testmozgás, olyan „gyakorlatok”, mozdulatok megismertetése, gyakorlása, amit otthon egyedül is végezhetnek. Ezen túlmenően rendszeres a vérnyomás- mérés, s a területen praktizáló orvosokat, egészségügyi szakembereket is gyakorta meghívjuk.- A hagyományokat felkutató, mentő és őrző tevékenységünk elengedhetetlen területe működésünknek. A tájház berendezésének gyűjtésében, most a tájház rendszeres takarításában, rendezésében számíthatnak ránk (ha úgy tetszik, szinte kisajátítottuk ezt a munkát). Hagyományőrző tevékenységünk élő és aktív. Asszonykórusunk rendszeresen szerepel a városi szintű ünnepségeken, rendezvényeken, ahol saját gyűjtésű eredeti palóc népdalokat tanulunk, s adunk elő, természetesen megfelelő szakmai segítség igénybevételével. Nem hanyagolható el a gyönyörű kisterenyei népviselet gondozása, megőrzése sem. Egyre több helyen fordulunk meg nótás, dalos találkozón, kapcsolataink egyre szélesednek, s kölcsönösen működnek. A nekünk helyt adó művelődési intézmény valamennyi rendezvényén, műsorán részt veszünk, szinte köszönjük a szép élmények lehetőségét, ha arra van szükség, szervezésben is segítünk. Mint ahogy természetesnek vesszük a Kastélykert egészének rendezettségét, szépítését, megőrzését, különösen figyelve id. Szabó István Kossuth díjas szobrászművész állandó kiállítására.- Rendszeresen meghívjuk a város vezetőit, a képviselő-testület tagjait, ezeken a találkozókon nemcsak mi hallhatunk a város egészét, vagy szőkébb környezetünkkel, utcákkal, vagy egyéni gondunkkal összefüggő tájékoztatót, ismertetőt, választ, hanem nagyon fontosnak tarjuk úgynevezettjelző szerepünket, elmondani tapasztalatainkat, véleményünket, kritikánkat. Természetesen a segítő szándék jegyében. Jó szívvel vesszük és köszönjük mindazt a segítséget, ami mindig jól jön, a közösség javát szolgálja. Hiszen mi is szívesen, örömmel segítünk! A 3. számú iskola gyermekeivel, pedagógusaival kialakult kapcsolatunk szinte családias, mindkét fél számára lélekre, szívre ható. Ki-ki a maga módján igyekszik a szeretetét ki- és megmutatni.- Bár az évek során fogyatkoztunk is, s hát a végleges elköltözés tényét is tudomásul kell vennünk. De örömmel tölt el, hogy élő, közismert és érdeklődésre számot tartó a közösségünk, hiszen érdeklődnek, újabbnál újabb jelentkezők kapcsolódnak hozzánk. Mindenkit nagy szeretettel, nyitott szívvel várunk! (óné)
