Nógrád Megyei Hírlap, 2006. március (17. évfolyam, 51-76. szám)
2006-03-13 / 61. szám
FOTÓK G.É. 4 2006 . MÁRCIUS 13., HÉTFŐ NÓGRÁD MEGYE Csak a tudásra lehet építkezni! „Salgótarján jövője, a jövő Salgótarjánja” „Salgótarján jövője, a jövő Salgótarjánja” címmel rendezett konferenciát az elmúlt hét pénteken a 110+10 éves fennállását ünneplő Salgótarjáni Polgári Kör. A rendkívül értékes előadások azt pásztázták, milyen lehet egy gyarapodó város gazdasága, milyen technikákkal szervezhető meg az ezt kiszolgáló oktatás, mitől lesz vonzó a város a fiatalok számára, s nem utolsó sorban, milyen kultúrkörnyezet szolgálja leginkább egy majdani régiós centrum érdekeit. A konferencia elején posztumusz adták át a kör által hat éve alapított Salgótarjánért díjat, egykori alapító elnöküknek, dr. Horváth Istvánnak, amelyet fia vett át. T. Németh László A konferencia elején posztumusz adták át a kör által hat éve alapított Salgótarjánért díjat, egykori alapító elnöküknek, dr. Horváth Istvánnak, amelyet fia vett át 1885-ben néhány lelkes gondolkodó lokálpatrióta alapította meg a Salgótarjáni Polgári Kör jogelődjét, egy gyorsan gyarapodó település szellemi bázisaként. Hasonló szerepet kíván betölteni napjainkban a 10 éve újjáalakult civil közösség, bár most a megmaradás a tét - jelezte köszöntőjében Brunda Gusztáv körelnök. Majd kedves kötelességének eleget téve elmondta, hogy a körtagok közfelkiáltással idén egykori alapító elnöküknek, dr. Horváth Istvánnak ítélték a Salgótarjánért díjat. Az emlékplakettet (Orbán György munkáját) a fia, Gábor vehette át, az elhunyt özvegye jelenlétében. A kör eddig az alábbiaknak adományozta az elismerést: dr. Csiky Miklós, Vertich József, dr. Fancsik János és Szokács László. A zsúfolt hallgatóság mellett zajlott konferencia elején Sebestyén Kálmán, a Nógrádi Történeti Múzeum munkatársa idézte fel a polgári kör történetét. Mint mondta, írásos dokumentumok csak 1906 óta állnak rendelkezésre. A Tóth Gyula által újra alapított szervezet egészen 1947-ig, feloszlásáig vett részt a várossá alakuló település szellemiségének alakításában. A Salgótarjáni Polgári Kör elmúlt tíz évéről Tóth Csaba, a civil közösség alapító tagja emlékezett. Megemlékezett egykori elnökéről, s említést tett a közösség által jegyzett Salgótarjáni Lapokról, amely eddig 17 számmal jelentkezett. A jövőt pásztázó konferencia első előadójaként dr. Baráthi Ottó közgazdász ismertette statisztikai bázisú kutatásainak eredményét, amelyek jól tükrözik a város gazdaságának jelenlegi helyzetét. Mint mondta, a 80-as évek közepéig a város fejlődését jelentős központi támogatás segítette, majd ez fokozatosan elmaradt, s csak a legutóbbi években érkezett számottevő tőke Salgótarjánba. A rendszerváltás egyik nagy vesztese a nógrádi megyeszékhely, hiszen a nagyipar leépülésével jelentős munkanélküliség alakult ki, amely napjainkban is dobogós helyre emeli a várost. Dr. Baráthi Ottó a gazdaság másfél évtizedes teljesítményét röviden és összefoglalóan értékelve rámutatott, hogy megyénkben a gazdaság komplex mutatójának tekintett, egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) 1995-től csökkent: amíg 1995- ben 59,2 százalék volt, addig 2003-ban már csak 54,1 százalék. Alacsonyabb mint Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, csak fele a Komárom-Esz-' tergom és mindössze 41 százaléka a Győr-Moson-Sopron megyei értéknek. Brunda Gusztáv körelnök, előadásában a gazdaságélénkítés lehetséges technikáit ismertette. Mint mondta, az elmúlt 15-16 évben krízisegyensúlyi állapot alakult ki a kistérségben, ami egyrészt annak köszönhető, hogy iparszerkezetünk összeomlott, s lemaradtunk a 90-es évek befektetési hullámáról. Ehhez hozzátette: a korunk által feltett kérdésekre nem mindig születtek jó válaszok. Az eredménye stagnáló, 21,3 százalékos munkanélküliség, elvándorlás. A siker ára csakis egy kemény forgatókönyv lehet, amely képes felrázni a „beal- vó” térséget. A koldusmentalitás nem elég, vagyis központi segítségért ácsingózni dőreség. Másrészt a reformok helyett teljesen új, az innováción alapuló gazdaság fejlesztésre van szükség, amelynek motorja egy műszaki felsőfokú intézmény lehet. Harmadrészt pedig csakis térségekben szabad gondolkodni. Tíz-tizenöt éves stratégiát javasol kimunkálni annak érdekében, hogy a Hatvan-Pásztó- Bátonyterenye- Salgótarj án -Lo- sonc-Besztercebánya tengely mentén egy pezsgő gazdasági övezet jöhessen létre. Ez a tengely oldhatná fel a ma még zsákutcás helyzetet, vagyis azt, hogy északi irányban nincsenek teljes mértékben kiépülve természetes gazdasági kapcsolataink. Ezt követően többen is hozzá szóltak az elhangzottakhoz. Gazsi Ferenc, a VOSZ megyei elnöke a jövőkép hiányát vetette fel, a rugalmatlan humán erőforrást ostorozta, hiányolta a párbeszédet a hatalom gyakorlói és a gazdaság szereplői között, valamint kifogásolta, hogy a döntésekből kimaradnak a helyiek. Méhes András alpolgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy amíg az infrastruktúra megfelelő szintre nem épül, hiába álmodunk több ezer munkahelyet hozó befektetőről. Ezért van az, hogy az ipari park betelepülői sokszínű tevékenységet képviselnek, gyártástól a logisztikáig, autóértékesítéstől a nyomdaiparig. Felhívta a figyelmet, hogy egy tízéves fejlesztési program készül annak érdekében, hogy a város megtartóképességét növeljék. A városközpont II. ütemének fejlesztési elképzeléseit Mihály- né Balázs Melinda, a KRF- Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Zrt. vezérigazgatója ismertette. A számos civil szervezet és gazdasági érdek- közösség által véleményezett munka arra épít, hogy a 2007- ben megnyíló uniós források nagy álmok megvalósítására is lehetőséget biztosítanak. Hogy mikre kell fókuszálni elsősorban, azt az itt élők véleménye alapján formálták koncepcióvá. Első számú probléma a közlekedés és a parkolás kérdésköre, a főutca jövőbeni funkciója. Egyszerre jelenik meg a Hild- érmes város képét megóvó szándék és a szürke betonrengeteget megreformáló akarat. Hiányoznak alapvető infrastrukturális elemek, így a fiatalok szállásigényét kielégítő objektumok, de a több évre megnyugtató helyzetet hozó idősek otthona is. Előre vetítette, hogy a Karancs szálló esetében célszerű lenne a tulajdonjog megszerzésén gondolkodni. Hasonló problémákat vél felfedezni a peremi lakótelepek esetében is. Reflexiójában Tusják György arra hívta fel a figyelmet, hogy ha nem használjuk ki Budapest és a szlovák határ mellett épülő Pozsony-Kassa autópálya ösz- szekötésének lehetőségét, akkor a térségünk leszakadása véglegessé válhat. Ennek fényében elengedhetetlennek nevezte egy, a várost elkerülő út és vasút koncepciójának kidolgozását. Dr. Gyurkó György egy HÉV- szerű vasútra tett javaslatot a jelenleg vegetáló somosi vonalon, Bátonyterenye és Losonc között. További párhuzamos észak-dél irányú utcák kialakítását javasolta Salgótarjánban. Szinte tudományos értékű dolgozattal készült dr. Körmen- dy Éva, az ILS Nyelviskola igazgatója. A város jövője szempontjából meghatározónak nevezte a képzést, de messze nem a jelenlegi formában, hanem egy piacvezérelt szemlélet elterjesztésében. Ennek az alapja a sokoldalúság, a számítógép és az internet mindennapos használata. Mindannyiunknak folyamatosan tanulni kell az információkeresés és -továbbítás, fel- használás eszközrendszerét - hangsúlyozta. Hogy éppen mit, hogy miben vagyunk kevésbé erősek, azt nekünk magunknak kell tudni. Ezért kell folyamatosan az önismeretünket, a kommunikációs készségünket, a hatékonyságunkat, az időmenedzselési képességünket, az együttműködési készségünket, a változásokhoz való gyors alkalmazkodó készségünket - egyszóval a KULCSKOMPETENCIÁNKAT fejlesztenünk. Vagyis nem, vagy nem csupán az ismereteinket - tette hozzá, majd ezzel zárta mondandóját: - Egyre több program segíti a munka- nélküliek, munkában állók felnőttképzésbe való bekapcsolódását is. Ez óriási előrelépést jelenthet úgy általában. De hogy konkrétan, a Salgótarjánban élők számára ez mit hozhat, hogy milyen itt a fiatalok és felnőttek kompetenciaszintje, s milyen a kompetenciaalapú képzésekhez való hozzáférés lehetősége és az erre való nyitottság, hogy merre tovább, ezeket a kérdéseket kell napirendre venni a jövőben. Salgótarján ifjúságának kétharmada nem tervezi, hogy a városban marad - sokkolta a közvéleményt egy közelmúltban készült felmérés. Erre is utalt előadásában Godó Anna, a SITI vezetője. Az okok elemzésekor kitűnik, hogy a fiatalok számára nincs elegendő munkahely, a továbbtanulás esélye helyben kicsi, a szabadidős tevékenységek tárháza szegényes, ráadásul e korosztály jövőképe is halvány - emelte ki. Ugyanakkor értékként említette a folyamatosan formálódó salgótarjáni iskolarendszert. Mint hangoztatta, erőforrásként kell tekinteni rájuk, nem problémaként kezelni őket, s akkor várható fordulat e témakörben. Utolsóként Korill Ferenc, a József Attila Művelődési Központ igazgatója szólt, nemcsak kultúráról, de arról is, hogy miként valósulhat meg egy Salgótarján központú kistérségi kultúrköz- pont. Nagyívű dolgozatában óva intett attól, hogy a város kultúraigénye pártműhelyekben döntessék el. A dr. Gótai László mode- rációja mellett zajló konferencián szót kapott Puszta Béla polgármester is. Örömmel vette az elhangzott gondolatokat, s azzal a javaslattal állt elő, hogy a májusban kezdődő stratégiaépítésben egyenrangú partnerként vegyen részt a Salgótarjáni Polgári Kör. Brunda Gusztáv körelnök elfogadta a felkérést. (A Nógrád Megyei Hírlap tervezi, hogy a konferencia anyagát szerkesztett változatban a közeljövőben kiadja.) A kör ülésén sok építő jellegű javaslat hangzott el „Elérkezett az idő, hogy kamatoztassák tudásukat” Diplomaátadó a számviteli főiskolán Schveiczer Krisztián Salgótarján. A diplomaátadóra - szó szerint - zsúfolásig megtelt a BGF PSZFK Salgótarjáni Intézetének egyes előadója (a József Attila Művelődési Központ az ott zajló felújítási munkálatok miatt ugyanis ezúttal nem adhatott otthont az ünnepségnek). Azok, akiknek nem jutott hely egy másik teremben, kivetítő segítségével követhették nyomon az eseményeket. Az ünnepélyen mások mellett jelen volt Méhes András, Salgótarján alpolgármestere és Dóra Ottó, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke is.- Küzdelmes évek erőfeszítéseit ismeri el a közgazdász címet tartalmazó oklevél. Ma igazából a mögötte rejlő, hosszú, kemény esztendők munkájával elért tudás, képesség és készségfejlődés előtt tisztelgünk - köszöntötte a friss diplomás fiatalokat dr. Rozgonyi József az intézmény igazgatója. Az idei államvizsga nagy újdonsága volt, hogy a szakdolgozatukat kivetítők segítségével prezentációk keretében adták elő és védték meg a hallgatók. Február elején 106-an tettek záróvizsgát, valamennyien eredményesen. Igaz, ők már meglehetősen sok „szűrőn” mentek keresztül, s a négy évvel ezelőtti induló létszámnak mindössze 46 százalékát képezik. A szükséges nyelvvizsga-bizonyítvánnyal 87-en rendelkeznek, így szombaton ők kaphatták kézhez pénzügyi, számviteli, vagy gazdasági informatikai végzettségüket igazoló diplomájukat (egyetlen főt leszámítva valamennyien nappali tagozatosak). 2 fő elégséges, 37 fő közepes, 40 fő jó eredménnyel zárta az államvizsgát. Nyolc hallgató: Bonta Krisztina, Farkas Zoltán, Kapás Péter, Petik Nóra, Juhász Katalin, Szép Péter, Varga Diána és Dénes István Miklós jelessel végzett. Az intézményvezető kitért arra is: a BGF PSZFK közel 800 fős hallgatói létszámmal rendelkező salgótarjáni intézetének minden felmérés szerint erőssége a gyakorlatorientált, praktikus, gyorsan alkalmazható tudás közvetítése. Ez azonban nem jelenti azt, hogy befejezett, végleges tudást kaptak a fiatalok... Egyrészt a közgazdászszakmában minden mindennel ösz- szefügg, s folyton változik, másrészt a friss diplomások a pályán soha nem látott mértékű versenynek lesznek kitéve. Ilyen mennyiségben ugyanis, mint manapság még soha nem bocsátottak ki közgazdászokat a felsőfokú intézmények. Igen éles konkurenciára kell felkészülniük, amelyhez a főiskola jó alapot szolgáltatott, a szakmát azonban kizárólag a gyakorlatban lehet valóban megtanulni, ehhez viszont „mindig nyitottnak és fogékonynak kell lenni az újra, kreatívan kell hozzáállni munkájukhoz”.- Az elmúlt négy-öt tanévben önök a befektetés egy sajátos formáját, a saját tudástőkéjükbe való befektetést választották, időt, tehetséget és fáradságot nem kímélve. Elérkezett az idő, hogy - a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt - kamatoztassák megszerzett tudásukat - búcsúzott a végzősöktől dr. Rozgonyi József. Február elején 106-an tettek záróvizsgát, valamennyien eredményesen
