Nógrád Megyei Hírlap, 2006. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-25 / 48. szám

4 2005. FEBRUAR 25., SZOMBAT KULTÚRA Közös vonás: az ember tisztelete „Mitől nógrádi a képzőművész? - kérdezte K. Peák Deliké művé­szettörténész megnyitóbeszédében és első nekifutásra „ünnep­rontó” válaszra kényszerült Miután a művészet egyetemes, a „nógrádi művész” mint egységes skatulya nem létezik. Van azon­ban egyfajta szellemiség, amely a szülőföld, az otthont adó tájha­za szeretetéből, emlékéből fakad és átüt akár még a kritikai atti­tűdön is. Egyébként sokféle, sokszínű az kiállítás is, amelyet Peák Ddikó a minap a Pásztói Múzeumban „Nógrád megye kor­társ képzőművészei” címmel nyitott meg, s amelyet Borenszki Ervin, a megyei közgyűlés alelnöke különleges élményt nyújtó, ritka látványosságként ajánlott a közönség figyelmébe. Jánossy Ferenc festménye is érdeklődésre tarthat számot A megyei kiállításoknak ha­gyományuk van Nógrádban. A második világháború utáni első komolyabb képzőművészeti be­mutató 1946-ban Salgótarjánban a szénmedence alkotóit sorakoz­tatta fel. A jelentősebb, nagyjá- ban-egészében a megyét átfogó tárlatok sorát 1952 decemberé­ben a megyei tanács új épületé­ben rendezett kiállítás nyitotta meg. 1956-ban jött létre a me­gyei képzőművészcsoport, amely az észak-magyarországi szervezet közvetítésével tagozó­dott az országos szövetségbe. Először 1965. április 4-én, a még épülő József Attila Művelődési Központ déli szárnyában ren­dezték meg kiállításukat, amely 1971-től viseli a tavaszi tárlat ne­vet. 1991 óta kétévente kap he­lyet a Nógrádi Történeti Múze­um termeiben, de az elenyésző­en kevés helyi alkotás révén alig­ha tekinthető megyei szemlé­nek. Sokáig működött a megyei képzőművész-stúdió, amelynek csoportos kiállításain ugyan­csak rangot jelentett a részvétel. Az elmúlt évtizedben honoso­dott meg viszont a szécsényi őszi tárlat, amely jobbára a Nógrád­ban élőknek kínál fórumot, be­mutatkozási lehetőséget. A fentiek csak önkényesen ki­emelt példák, a tradíciót, a cso­portos szereplés, megmérettetés iránti igényt mindenesetre ér­zékeltetik. Ezúttal a Pásztói Mú­zeum gondolta úgy: eljött az ide­je, hogy az egyéni kiállítások után valamiféle keresztmetszet­ét is bemutassa a megye kortárs képzőművészetének. Az ötletet tett követte és a Nógrádi Törté­neti Múzeum gyűjteményéből létrejött egy válogatás, amely április végéig látható a mátraal­jai városban. Feltétlenül elisme­rést érdemelnek a kezdeménye­zők és ugyanígy kell szólni a ki­állítást rendező A? Peák Ildikóról és a vendéglátó intézmény mű­vészettörténészéről, Shah Gab­rielláról is. Munkájuk nyomán szép, tartalmas tárlat kerekedett ki, hiteles művészeti lenyomat a XX. század végi és a XXI. század eleji életünkről, érzéseinkről, gondolatainkról. Az érdeklődők huszonhárom művész alkotó- műhelyébe pillanthatnak be, olyanokéba, akik méltóképp reprezentálják a megye képző- művészetének közelmúltját, je­lenét és bizonyos értelemben jö­vőjét is. Van közöttük nem egy, aki egész életét nógrádi telepü­léseken élte, illetve várhatóan éli le, mint id. Szabó István, Oláh Jolán, Bobály Attila, Földi Péter, Mustó János, némelyiküket - je­lesül Csohány Kálmánt - a szü­letési hely akkor is végérvénye- s sen ide kötötte, ha zömében § egyébként máshol élt, Iványi s Ödön „idegenből" érkezve talált otthonra nálunk, Lóránt János munkásságának egy igazán ter­mékeny szakasza fűződik Nóg­rádihoz. Az eddig felsoroltakból is többen nincsenek már köz­tünk, s a fájdalmas hiánylista Farkas Andrással, Hegedűs Morgannal, Hibó Tamással, Jánossy Ferenccel, Szabó Gáspár­ral, Szatmári Bélával, Szujó Zol­tánnal kiegészítendő. A szépko­rú Réti Zoltán immár nyolcvan- kettedik évében jár, míg Gelen­csér János vagy Kispál Éva az if­jabb nemzedéket képviseli. Jó néhányan tiszteletet parancsoló pályaképpel, tekintélyes élet­művel rendelkeznek, mások még inkább kétségtelen talen­tumuk „bizonylataival” szere­pelnek Pásztón. A már említet­teken kívül a tárlaton van képe Fábián Gyöngyvérnek, L. Presits Lujzának, ef Zámbó Istvánnak, illetve szobra Csemniczky Zol­tánnak és Szabó Tamásnak. Va­lamennyien egyéniségek, eltérő karakterrel és stílusjegyekkel rendelkeznek. A megyéhez való szorosabb-lazább kapcsolódá­son túl összeköti őket - mint K. Peák Ildikó is említette - az em­ber, az emberi értékek tisztele­te is. Kiegyensúlyozott formavi­lág jellemző rájuk. Jó így együtt látni műveiket, kevésszer adó­dik rá alkalom... Ugyanakkor tévedés lenne azt hinni, hogy a kiállítás átfog­ja a megyében alkotó és nemré­giben alkotott képzőművészek teljes mezőnyét, amelyet egyéb­ként is nehéz, sőt lehetetlen kö­rülhatárolni már csak a profi és amatőr örökös dilemmája miatt is. Mindenesetre jelentős sze­mélyiségek alkotásai hiányoz­nak a pásztói tárlatról. Elhunyt kortársaink közül Czinke Ferenc (bár neki az idén emlékkiállítá­sa nyílik a megyeszékhelyen), Balázs János, Csikász István, Orosz István, Somoskői Ödön, Vasas Károly, Zórád Ernő, az élők soraiból például Bakos Fe­renc, Cene Gál István, Erdei Sán­dor, Mészáros Erzsébet, Molnár Péter, Nagy Márta, Párkányi Raab Péter, Radios István, ifj. Szabó István. De sorolhatnánk a neveket tovább az idősebb évjá­ratú Bacsúr Sándortól, F. Csaba Máriától, Gyüre Nándortól, Ivitz Lászlótól, Simon Imrétől a kez­dőnek egyáltalán nem tekinthe­tő Bagi Andráson, Pénzes Gézán és másokon át a fiatalokig, akik szerencsére - mint egyéni kiál­lításaik sokasága bizonyítja - ugyancsak mintegy rajban tűn­tek fel az elmúlt évek során Ba­lassagyarmattól Salgótarjánig, Rétságtól Pásztóig. Ez esetben természetesen a kiállítótér nagyságrendje nagymértékben- mintegy harminc alkotásban- korlátozta a képek számát és azt is messzemenően számítás­ba kell venni, hogy a Nógrádi Történeti Múzeum gyűjtemé­nye egy adott kínálattal rendel­kezik, amelyből a válogatás ér­telemszerűen soha nem nélkü­lözi a szubjektív nézőpontokat. Mint ahogy e kiegészítésben is tetten érhető némi tetszőleges- ség és megnyilvánul az ismere­tek meghatározott szintje is. Azt azonban talán sikerült megerősíteni - amit a pásztói kiállítás is igazol - hogy a kép­zőművészeti értékek tekinteté­ben (is) rendkívül gazdagok vagyunk. Örüljünk neki, hogy sokan vesznek ecsetet, rajzesz­közt, vésőt a kezükbe. Nagy a felelősségünk, hogy jól sáfár­kodjunk talentumukkal, művé­szetükkel! ■ Csongrády Béla Földi Péter és a közelmúltban elhunyt Oláh Jolán képe (jobbra) hangsú­lyos helyen látható Koncertek egy héten át A könnyűzene igazi ünnepének hely­színe lesz 2006. március 13. és 19. kö­zött a fővárosi Petőfi Csarnok, a nép­szerű Pecsa. Bár a rendezvénysorozat egy hétig tart, annyi a közös az egyes napok programjaiban, hogy színvona­lasak a programok és igen kedvezmé­nyes árúak a jegyek. Röviden a programokról: Március 13., hétfő: iz­raeli-magyar kulturális nap. Fellép az izraeli Gaya együttes, a Muzsikás együttes és Sebestyén Már­ta, valamint a klezmer zene egyik legnagyobbja, az amerikai Klezmatics együttes, amely zenekar direkt csak ezen koncert és a budapesti rajongók kedvéért utazik hozzánk. Érdekesség, hogy Purim ünnepe éppen március 13-ra esik. Kez­dés: 19 óra. Március 14., kedd: újra koncertezik Granpierre Attila. A legendás VHK-t alapító, vezető zenész sok éves hallgatás után tavaly koncertezett újra. Ba­logh Kálmánnal, az ismert cimbalmossal létrehoz­ták Vágtázó csodaszarvas projektjüket, melyben a hazai folkzene legjobb sessionzenészei játszanak, s az első fantasztikus koncert után, átszerkesztett, még kifinomultabb formában ismét lejátsszák a „Tiszteletadás Bartók Bélának” című programju­kat. Kezdés: 19 óra. Március 15., szerda: Skorpió. A Frenreisz Ká­roly, Szűcs Antal Gábor, Tátrai Tibor, Pálvölgyi Gá­bor, Németh Gábor jegyezte banda a hazai rock­hőskorszak bemutatásra nem szoruló együttese. Igazi ünnep lesz a zenekar fellépése. Kezdés: 19 óra. Március 16., csütörtök: végre a Pecsában a mo­dern hazai könnyűzene három kedvence. Az elit könnyűzene meghatározó előadói mintegy négy­órás műsort adnak az este folyamán: a Carbon- fools, a Lovasi András jegyezte Kiscsillag és az Emil Rulez! Kezdés: 20 óra. Március 17., péntek: a Petőfi Csarnok történe­tének egyik legmeghatározóbb zenekara, a PUF ad újra koncertet. A PUF előtt a Colorstar lép fel: A PUF pecsás koncertjeit mindig nagy érdeklő­dés kíséri. Ezen este is kiváló hét végi programot kínál. Kezdés: 20 óra. Március 18., szombat Budapest bluesfesztivál. Tavaszi hagyománnyá vált, hogy a Pecsa megszer­vezi márciusi bluesfesztiválját. Most sem fog csa­lódást okozni, két színpadon vagy tízórányi blues- zene a magyar és amerikai zenészek előadásában. A közreműködők: Eric Sardinas, Kay Foster Jackson, B. B. & the Blues Shacks, Ripoff Raskolnikov All Stars, Enrico Crivellaro & Pribojszki Quartet, Paul Batto, Little Sonny & The Wild Cows. Kezdés: 17 óra. Március 19., vasárnap: Art Ensemble of Chica­go. Az 1968-ban alakult, s azóta többször átalakult zenekar ma is éltó legendájához. A zenekar elősze­retettel nevezi zenéjét great black musicnak, sem­mint jazznek, minden zenei stílusban otthonosan mozognak. Játszanak bopot, rock and rollt, freet, bluest, bármit, amiben örömüket lelik. Jellegzetes színpadi viseletűk a festett maszk a zenészek ar­cán. Kezdés: 20 óra. Valamennyi rendezvényre viszonylag olcsó, a fiatalok pénztárcájához méretezett belépők kap­hatók. Frenreisz, a Skorpió vezéralakja-n .1 mrnrppBppi Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: JdegaJf bekapcsol és meredten bámul kifulladásigf. Szerencsés nyerte­sünk: Termán József Nógrádsáp, Hunyadi út 1. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését legkésőbb március 2-ig jut­tassák el szerkesztőségünkbe, az 1000 Ft-os vásárlási utalvány szintén itt vehető át!

Next

/
Oldalképek
Tartalom