Nógrád Megyei Hírlap, 2006. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-09 / 34. szám

2006. FEBRUÁR 9., CSÜTÖRTÖK 7 DIGITÁLIS VILÁG Csak tizennyolc éven felülieknek? szex az interneten Még mindig az erotikus tartalmú oldalak a legnépszerűbbek Nem lehet pontosan tudni, mikor jelent meg az első erotikus tartalmú web- oldal, de gyanítható: szinte egybeesik az internet szü­letésével. Manapság ezek a site-ok (akarva-akaratla- nul) életünk részei lettek - az elemzők új szexuális forradalomról is beszélnek. Fülöp Zoltán „Az internet szinte egyáltalán nem kínál valóban újszerű tar­talmat, és igazán hasznos in­formációkból is keveset szol­gáltat, az emberek többsége csupán pornóképek nézegeté­sére használja” - nyilatkozta néhány éve Körmendy-Ékes Judit, az ORTT akkori elnöke egy a tartalomszolgáltatók fele­lősségéről szóló vita kapcsán. Anélkül, hogy a kijelentés igazságtartalmát megkérdő­jeleznénk, a mondat második felének valóságát (részben) el­ismerhetjük: az internet leg­népszerűbb oldalai a mai na­pig az erotikus tartalmat kí­náló webhelyek. A siker egyértelműen az is­meretlenségből eredeztethető: az internet ugyanis biztosítja a felhasználónak, hogy telje­sen névtelenül és arctalanul jusson hozzá erotikus tarta­lomhoz. Ráadásul a kínálat sem hagy kívánnivalót maga után: a látogató bármilyen igé­nyeit a háló könnyedén kielé­gíti, a művészi fotóktól az ext­rém kívánságokig, bármit megtalálhatnak. Az erotikát keresnünk sem kell: lépten- nyomon - akár felugró hirdeté­sek, akár körlevelek, akár gé­pünkre települő férgek formá­jában - belebotlunk. Egy tava­lyi felmérés adatai szerint a megkérdezett amerikai tiné­dzserek 91 százaléka házi fel- . adata készítése során vagy egyszerű szörfölés közben bukkant pornográfiára. Természetesen mi, magya­Az interneten szinte folyamatosan erotikus oldalakba botlunk - ám az igazi nagy pénz az egyre népszerűbb fizetős weblapokban van rok sem vagyunk elmaradva a világtól: jelenleg több ezer erotikus oldalt találhatunk per­cek alatt bármelyik helyi tarta­lomszolgáltatónál. Nehéz azon­ban a különbségtétel, mivel a magyar oldalak gazdái szemlá­tomást általában úgy gondol­kodnak, hogy a látogató úgyis csak a tartalom miatt jön ide, felesleges a látványra időt po­csékolni. így a kínálat szinte ugyanaz mindenütt: fotók, vi­deók, élő kamera, chat, fórum, s néhány helyen társkereső. A leghangsúlyosabb szűrő természetesen a pénz: a pro­fesszionálisabb webhelyek az ingyenes részt „beetetésre” használják, a komolyabb tar­talmak már csak bizonyos ösz- szegek befizetése mellett érhe­tők el. Elemzők egyébként a je­lenlegi tendencia megfordu­lását, azaz az erotikus oldalak népszerűségének csökkenését jósolják. A felhasználók ugyan­is már most egyre kevesebb időt fordítanak a szexuális jel­legű oldalak felkutatására. Amint azt az egyik tanulmány is megállapította: „A felhasz­nálók úgy hagyták ott a szexoldalakat, mint a kis­gyerek a tegnapi játékot, s egy­re inkább olyan dolgokkal kez­denek foglalkozni, amelyek közelebb vannak a realitáshoz, például a vállalkozás és az uta­zás. Fontos szerepet játszik a pszichés tényező: a szex az interneten teljesen megszokott dolog lett - és így elvesztette varázsát”. Jogilag nehéz fogást találni a szolgáltatókon AZ EROTIKUS OLDALAK többsé­ge egy végtelenül egyszerű szöveges szűrőt tesz a valós tartalom elé, amelyben felhívják a figyelmet arra, hogy „a következő oldalak erotikus tartalmúak, ezért megtekintésüket csak 18 éven felülieknek ajánljuk!” Nyilvánvaló azonban, hogy ez a felszólítás leginkább ironikusnak mondható: a tartalomszolgáltató ugyan­is egyáltalán nem kap arról információt, hogy a belépő valóban elérte-e már ezt a kort - a felelősséget viszont elméletileg ezzel el­háríthatja magáról. DR. PÓLYÁK GÁBOR, (1 Pécsi Tudományegyetem Informa­tikai és Kommunikációs Jogi Tanszékének oktatója kérdé­sünkre elmondta: Magyar- országon nincs egyértelmű törvényi szabályozás az internetes tartalomszolgálta­tásra - ellentétben más médiumokkal, így például a televízióval, ahol bizonyos műsorokat csak este kilenc, illetve tizenegy után szabad bemutatni. Ráadásul az Európai Unió is egyre inkább az önszabályozás mellett foglal állást, és leg­feljebb technikai szűrők alkalmazását javasolja. Ezúttal valóban példát mutathatnak a franciák legalizálás Újabb lépések várhatók a szabad fájlcsere hivatalos és törvényes elismeréséért A francia kormány újabb lépést tett azon tervének megvalósítá­sa érdekében, hogy a zenék és filmek internetes cseréjét telje­sen legálissá tegye. A francia kulturális miniszter, Renaud Donnedieu de Vabres ezekben a napokban állt a parlament kul­turális és gazdasági bizottsága elé, hogy válaszoljon a kép­viselők témával kapcsolatos kérdéseire. A projekt máris roppant mó­don aggasztja a zene- és film­ipar cégeit. Ezzel Franciaország lenne az első olyan ország, ahol - néhány eurós havi díj megfize­tése után - korlátlanul mehetne a fájlcserélés, a hang- és videótartalmak letöltése a kap­csolódó nettársak számítógé­péről. A törvénytervezetet természe­tesen a francia fogyasztói cso­portok teljes mellszéleséggel támogatják. Olyan óriáscégek támadják viszont, mint a Vi­vendi Universal, a világ legna­Amennyiben elfogadják a törvényt, az egész unió politikája megváltozhat gyobb lemezcége, a Universal Music tulajdonosa, amelynek részesedése van az NBC Universal film- és televíziós tár­saságban is. A francia filmes és zenei szervezetek is élesen bí­rálták a törvényt, amely megfo­galmazásuk szerint meggyilkol­ja munkáikat. A francia kor­mány már decemberben intéz­kedést hozott volna, amely a ka­lózmásolatok terjesztőit jelentős- akár 300 ezer eurós - pénz- büntetéssel és három évig terje­dő szabadságvesztéssel sújthat­ja. A képviselők később a terve­zetet olyan kiegészítéssel látták el, amely licencdíj ellenében legalizálná a fájlcserélést. A francia szavazás olyan idő­szakban történik, amikor vi­lágszerte egyre több médiacég perli a fájlcserélőket - sőt az USA legfelsőbb bírósága nyá­ron kimondta, hogy az ilyen te­vékenységet lehetővé tevő szol­gáltatók is felelősek az okozott kárért. Egyébként felmérések szerint a világ fejlettebb régiói­ban a kalózmásolatok aránya nem éri el az összforgalom 3 százalékát, Magyarországon ez az arány jelenleg 18 százalék. Jelentősen átalakult azonban az elmúlt három évben a hazai hanglemez-feketepiac: míg 1998-ban a főként Romániában gyártott hamis kazetták, illetve az ukrán és bolgár eredetű ka­lóz CD-k okoztak jelentős kárt a lemezkiadóknak, addig ma, a CD-írók elterjedése nyomán a felgyorsult digitális másolás je­lenti a legfőbb bevételkiesést. A történetnek természetesen más megközelítése is létezhet: egy friss felmérés szerint ugyanis az európai interne­tezők 15 százaléka használja rendszeresen a fájlcserélő há­lózatokat zeneletöltésre, míg az online-zeneáruházakban mindössze 5 százalékuk vásá­rol. Pedig vannak szép szám­mal legális források, Európá­ban is számos országban elér­hető már az Apple iTunes zene­áruházának választéka, de az internetszolgáltatók közül is egyre többen kínálnak zene­letöltési lehetőséget. Magyar- országon például a T-Online internetes zeneáruháza a na­pokban bővült ki a Sony BMG lemezkiadó ajánlatával, így már 230 ezer zeneszám közül válogathatnak a hazai fel­használók. BF. Z. HÍREK Élet & Stílus rovatunk heti oldalainak témái HÉTFŐ SZÉPSÉG & DIVAT KEDD EGÉSZSÉG SZERDA AUTÓ & MOTOR ►CSÜTÖRTÖK DIGITÁLIS VILÁG PÉNTEK ÍNYENCSÉGEK SZOMBAT JSALÁD&NEVELÉS Videót is digitalizál a legújabb DVD-író KÜLÖNLEGES KÉPESSÉGEKKEL ellátott DVD-írót mutatott be az LG. A szokásos kül­ső házban található ké­szüléken plusz egy gomb, illetve néhány extra csatlakozó is helyet ka­pott, így egyetlen gomb­nyomással készíthetünk DVD-t analóg forrásokból, legyen az videokamera, televízió vagy akár egy DVD-lej átsző analóg ki­menete. Ruha nélkül jön Görög Zita hamarosan a boltokba kerül a 8 mm 2. című thriller, amelynek egyik főszereplőjét, Görög Zitát számos erotikus jelenet­ben is láthatjuk. A filmet magyar mozikban nem mutatták be, sőt, a tenge­rentúlon is elég gyorsan lekerült a vásznakról - hazánkban azonban a fő­szereplő meztelen jelene­tei miatt népszerű lehet. Görög Zita ennél lengébb lesz Négyből három netező elektronikuslevél-függő függőnek ismerte el ma­gát az internetezők 75 százaléka. Az Információs Társadalom- és Trend­kutató Központ (ITTK) és egy IT-biztonsági cég kö­zös kutatásának eredmé­nyei szerint minden ötö­dik felhasználó a totálisan függők táborába tartozik. Ők azok, akik pánikba esnek, ha nem férnek hozzá e-mailjeikhez. Amerikában már népszerűbb a notebook ÁTVETTE A vezetést a note­book: a Current Analysis jelentése szerint az Egye­sült Államok kiskereske­delmi szegmensében a ta­valyi év volt az első, ami­kor a noteszgépek eladá­sai megelőzték az asztali PC-k értékesítéseit. 2005- ben az összes eladott személyi számítógép 50,9 százaléka tartozott a notebook kategóriába. @ TOVÁBBI ÉRDEKESSÉGEK: www.reggel.hu

Next

/
Oldalképek
Tartalom