Nógrád Megyei Hírlap, 2006. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-08 / 33. szám

2006. FEBRUÁR 8., SZERDA WiiiWliBIIIHIiiliWWSB 6 GAZDASÁGI TÜKÖR Lakásfelújításra kisebb áfa SZINTE BIZTOSRA vehető, hogy a kormányzat a ma­gánlakások felújítását a kedvezményes áfakulcs alá sorolja - értesült a Világ- gazdaság. így a mostani 20 százalékos adóteher helyett csak 5 százalékot vonna el az állam, ami néhány mil­liárdos bevételkiesést jelen­tene a költségvetésnek. Kényszerből adunk hálapénzt Magyarország nemzetközi összehasonlításban a közép­mezőnyben foglal helyet az egészségügyi korrupció terén - derül ki egy közvéle­mény-kutató cég felmérésé­ből. Azok is kényszernek tekintik a hálapénzt, akik állítják: csupán a szokások miatt adják az orvosoknak. A vártnál kevesebb a januári hiány A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM ál­tal előrejelzett 176 milliárd- nál érdemben kevesebb, 140,4 milliárd forintos hiány keletkezett januárban az ál­lamháztartásban. Ez az éves előirányzatnak (1545,8 mil­liárd forint) a 9,1 százaléka. Tavaly januárban 198,4 mil­liárd forint volt a hiány. A HÍRSÁV A PANNON GSM TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT A BUX-index 2006. február 7-én NYERTESEK 2006.02.7. Részvény Egis Utolsó ár (Ft) 26450 Vártozás (%) Millió Ft +4,55 1995 Fotex 625 +3,48 669 Synergon 645 +3,20 359 OTP 7 225 +3,10 8 514 Pannonplast 2 285 +0,44 62 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Mtelekom i 977-1,31 1334 FHB 1486-0,60 177 Richter 43 800-0,34 1954 Mol 21250-0,33 2 717 BorsodChem 2 603-0,27 390 Felesleges a munkát korlátozni népvándorlás A magyarok elsősorban Angliába és Írországba mennek dolgozni Ma fogadja el az Európai Bizottság a munkaerő- mozgásról szóló jelentést, amely azt sugallja: az uniós országok tegyék szabaddá május elsejétől a munkavállalást. Tóth.Marcella Spanyolország és Portugália vár­hatóan megnyitja kapuit idén május 1-jétől az új EU-s orszá­gok munkavállalói előtt - nyilat­kozta lapunknak Schranz Edit, a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium szóvivője, akit an­nak kapcsán kérdeztünk, hogy ma fogadja el az Európai Bizott­ság a munkaerőmozgásról szóló jelentést. A Financial Times ér­tesülései szerint az említetteken kívül még Hollandia, Dánia, Görögország és Finnország is fontolóra veszi, hogy megnyitja munkaerőpiacát a kelet-európai tagállamok előtt. A munkaerőmozgásról szóló jelentés azért fontos, mert 2006. április 30-án telik le az új tagok dolgozóival szemben alkalmaz­ható hétéves korlátozás első két­éves ciklusa. A csatlakozás után az Egyesült Királyság, Svéd­ország és Írország kivételével va­lamennyi régi tagország alkal­mazta ezeket. Volt, ahol orszá­gonként megszabták a maximá­lisan kiadható munkavállalási engedélyek számát. Máshol csak azt kellett igazolni a munkaválla­lási engedély kiadásához, hogy egy adott posztra nincs hazai je­lentkező. Előbbi csoportba tarto­zik Németország és Ausztria, az utóbbiba például Hollandia. A csatlakozás második évfor­dulója után, 2006. május 1. és 2009. április 30. között azokban az országokban szabadul fel a munkaerőpiac, amelyek nem közlik az Európai Bizottsággal előre, hogy továbbra is élnek a korlátozással. A korlátozás har­madik, kétéves szakaszában, 2009. május 1. és 2011. április 30. között a korlátozásokat csak komoly helyi fennakadások ese­tén lehet fenntartani, vagy ha veszélybe kerül a munkaerőpiac. A magyarok elsősorban Ang­liában, Írországban, Németor­szágban és Ausztriában vállal­nak munkát - tudtuk meg Ko­vács Gézától, a Foglalkoztatási A tíz új tagállam polgárainak aránya a munkaerőn belül Írország _____ 1,9% Ném etország 0,9% Ausztria 0,7% Nagy-Britannia 0,4% Hollandia 0,2% Belgium 0,2% Svédország 0,1% Olaszország 0,1% Görögország 0,1% Franciaország 0,0% FORRÁS: EURÓPAI BIZOTTSÁG Munkavállalási engedélyek az új EU-polgároknak 2005 (db) Németország 500633 Írország 107 024 Ausztria* 68 449 Olaszország 49454 Hollandia 14613 Franciaország 9916 Svédország* 3510 '2004-ES ADAT FORRÁS: EURÓPAI BIZOTTSÁG A magyarok külföldön gyakran a vendéglátásban tudnak elhelyezkedni. Mindenesetre a keleti munkavállalók hada nem lepte el a nyugati országokat. Hivatal Nemzetközi és Migrációs főosztályának vezetőjétől. A kin­ti magyarok főként a vendég­látásban dolgoznak, illetve Ang­liában az egészségügyben. Né­metországba és Ausztriába a Foglalkoztatási Hivatalon ke­resztül mennek ki a magyar munkavállalók. Érdekes módon a csatlakozás után visszaesett ezekben az országokban a mun-, kát vállalók száma. Ez többek között annak köszönhető, hogy az osztrákok nem adnak ki egy évre szóló munkavállalási enge­délyt. Ez a 12 hónapos szabály miatt van, amely azt mondja ki, hogy ha a csatlakozás után vala­kinek egy éven keresztül igazol­hatóan munkaviszonya van egy másik tagállamban, akkor az il­lető ezt követően engedély nél­kül dolgozhat az adott ország­ban. Németországban pedig a rekordszintű munkanélküliség miatt nehéz elhelyezkedni. Márpedig biztosnak tűnik, hogy a németek ezentúl sem vár- ják majd tárt karokkal az új or­szágból érkező dolgozókat. Ezt már 2006. január 17-én közölte a német munkaügyi miniszté­rium szóvivője. Valószínűleg Franciaország is a munkanélkü­liségtől való félelem miatt nem nyitja majd meg az új tagálla­mok polgárai előtt a kapuit. Az osztrák kormány is világossá tet­te már: ők sem döntenek majd másként. Az Európai Bizottság azonban úgy véli, a korlátozáso­kat fenntartó országok a fekete- gazdaságot erősítik. Erre utal az is, hogy a tagság első évében a briteknél hivatalosan munkát vállalók közül sokan nem újon­nan érkeztek a szigetországba, hanem törvényesítették korábbi munkaviszonyukat. A munkaerőmozgásról szóló brüsszeli jelentés rámutat: az el­múlt két év adatai alapján azok Romániából jöttek hozzánk a legtöbben tavaly összesen 53 ezer munkavállalási engedélyt ad­tak ki Magyarországon kül­földieknek. Ebből 34 ezret román, 8 ezret pedig ukrán állampolgárok kaptak. Ezen­kívül Szerbia-Montenegróból, Kínából, Németországból, Mongóliából és Japánból érkeztek hazánkba külföldi munkavállalók. A regisztrációval munkát vállalók száma közel 19 ezer volt, amelyet szinte csak a szlovák állampolgárok jelentették. az aggályok sem bizonyultak igaznak, miszerint keleti mun­kavállalók hada lepi el a nyuga­ti országokat. Azaz a „lengyel vízvezeték-szerelő" fantomja nem jelent meg a nyugat-euró­pai országokban. A dokumen­tum legfontosabb következteté­se, hogy az EU-15-ök területén élő új tagállambeli állampolgá­rok aránya lényegében alig vál­tozott a bővítés előtti időszakhoz képest. Azaz nem vették el a he­lyiektől a munkát. Sőt olyan ál­lásokban helyezkedtek el, amelyeket a helyiek nem vállal­tak volna el, s ezzel csökkentet­ték a munkaerőhiányt. A jelentés ugyan kerüli, hogy közvetlen javaslatot adjon a tag­országok kormányainak, de az ebből leszűrhető tanulság felér azzal, mintha azt tanácsolná, hogy ne korlátozzák a továbbiak­ban á régi tagországok a munka­erőpiacaikat. Másfél évig hatósági áras lesz az áram Hogyan alakul ki a villany-ára? Ezen a ponton vezeti be a hatósági árszabályozást a törvénymódosítás ERŐMŰVEK A NAGYKERESKEDŐ (Magyar Villamos Minek) ▲ A .. ARAMSZOLGALTATOK (ELMŰ, DÉMÁSZ, stb.) részben piaci, részben hatósági ár most szerződéses, február 14-től hatósági ár ▲ ............. hat ósági nagykerár (kb. 12 Ft) kWh-ként A piaci kiskerár + 1 Ft kWh-kénti árréssel részben hatósági, részben piaci kiskerár járulékos költségekkel növelve FORRÁS: EUROPRESS-GYŰJTÉS A BUX-index az elmúlt napokban 23250 23000 22000 22202 22216 22190 21750 21500____________________ 01.31 02 .01 02.02 02.03 02.0602.07 FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2006. február 7-én /Ft $/Ft /$ t mm f HHH 250,55 208,88 1,20 +0,22 Ft +0,05 Ft Ocent Elismerés az üzleti stílusért A Pannon GSM kapta a Style in the business díjat, amely a társa­dalmi felelősségvállalást és az egyedi üzleti stílust ismeri el. A Budapest Business journal mi­nősítése főleg a közcélú egész­ségügyi intézmények támogatá­sát és a Pannon GSM Példakép Alapítvány működtetését emeli ki. „Társadalmi felelősségválla­lásunk túllép az egyszeri, gyor­san megtérülő PR-akciókon; en­nél messzebb tervezünk és cse­lekszünk” - mondta a díjátadá­son Somlyai Dóra kommuniká­ciós igazgató. Rámutatott: a cégek nem az ügyfelektől és környeze­tüktől elszigetelve, hanem a társa­dalom szerves részeként működ­nek, teremtenek munkahelyet, nyújtanak szolgáltatásokat és - ha kell - segítő kezet. ■ Cs. Elfogadta hétfőn a parlament, hogy a Magyar Villamos Művek hatósági áron vegye február 14- től a közüzemi célra lekötött a villamos áramot. Közüzemi kör­be tartozik minden költségveté­si szerv és a lakosság is. Tavaly Orbán Viktor, a Fidesz elnöke javasolta, hogy csökkentsék 10 százalékkal az áram árát. Most a parlament gazdasági bizottságá­nak szocialista alelnöke terjesz­tette be a törvénymódosítást, de még nem tudni, hogy mennyivel csökken a számla. A pontos ha­tósági árat a gazdasági miniszter a pénzügyminiszterrel egyet­értésben határozza majd meg. Már az is eredmény, hogy a tava­lyi földgáz- és olajár-emelkedések hatása nem jelent meg a villany- számlákban - nyilatkozta la­punknak Podolák György MSZP-képviselő, az Ország- gyűlés gazdasági bizottságának alelnöke. Hozzátette: a törvény- módosítás fő célja, hogy a jövő­ben se emelkedjen, sőt, lehető­ség szerint csökkenjen a villany­áram ára. Főként politikai és nem gazda­sági lépésként értékelem a mó­dosítást - mondta lapunknak He­gedűs Miklós, a GKI Energiaku­tató ügyvezető igazgatója. Hoz­zátette: az uniós direktívák sze­rint 2007 júniusában szabaddá kell tenni a teljes magyar áram­piacot, akkor pedig nem lesz he­lye hatósági árnak. ■ B. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom