Nógrád Megyei Hírlap, 2006. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-20 / 43. szám

8 VILAGTUKOR 2006. FEBRUÁR 20., HÉTFŐ Tévé helyett médiaközpont lesz Erdélyben Egész nap sugárzó, országos lefedettségű, magyar nyelvű té­vét és rádiót is létrehoz Erdély­ben a Janovics Jenő Alapítvány - döntött a szervezet kuratóriuma szombaton Marosvásárhelyen. A határozat annál különösebb, hogy az erre a célra fordítható összegnek mindeddig csak töre­déke áll rendelkezésre: a magyar államtól erre évekkel korábban kapott 300 millió forint. A Ja­novics Jenő Alapítvány akkori­ban még csak tévé indításában gondolkodott, és több mint egy- milliárd forintos költségvetéssel akarta létrehozni az intézményt. Végül a kért összegből csak 300 millió forintot kaptak, amely tá­volról sem lett volna elegendő ■ Tíz év alatt nyereséges lehet az erdélyi magyar adó, csak éppen a beindításához nincs elegendő forrás. a televízió elindításához, ezért a pénz évekig vesztegelt az alapít­vány bankszámláján. A szomba­ti döntést követően Nagy Zsolt alapítványi elnök - egyúttal a ro­mán kormány informatikai mi­nisztere - meglepően optimis­tán nyilatkozott, annak ellenére, hogy jelenleg a 300 millión kívül semmilyen forrás nem áll ren­delkezésre. Szerinte fél év múl­va már a televízió és a rádió is sugározhat műsorokat Marosvá­sárhelyről. Csép Sándor kurató­riumi tag azt állítja: a rendelke­zésre álló összegből meg lehet vásárolni a szükséges ingatlant és a felszerelés egy részét. „A to­vábbiakban pályázatokból és céltámogatásokból lehetne meg­élni. Szerintem tíz éven belül ezt a televíziót nyereségessé lehet tenni” - vélekedett Csép Sándor. Az erdélyi magyar adó iránti érdeklődés egyre fokozottabb. Néhány napja, amikor még ar­ról volt szó, hogy a 300 millió fo­rint túl kevés a tévé beindításá­hoz, a Magyar Televízió és a Du­na Televízió is felajánlotta, hogy napi egyórás műsoridőt biztosít az erdélyi magyar televízió szá­mára. A Janovics Jenő Alapít­ványt már megalakulásakor bí­rálatok érték, mert a kurató­riumban kizárólag RMDSZ-hez közeli emberek foglalnak helyet, a magyarok egy része ezért attól tart, hogy a tévé és rádió a romá­niai magyar kormánypárt szó­csövévé válik. ■ Lukács János, Kolozsvár A szerbek rettegnek attól, hogy Koszovó függetlenné válhat, mivel szerintük a szerb állami jelenlét nélkül a puszta létük Is veszélybe kerülne Koszovó függetlensége a tét balkán Szerbia akár az egész világnak hadat üzenne a tartományért Ma veszi kezdetét a dél­szerbiai Koszovó jövőjéről tartott tárgyalássorozat. A szerbek és az albánok is keménykednek, de ahhoz, hogy megszüles­sen a végleges megoldás, mindkét félnek kompro­misszumokat kell kötnie. Szabó Palócz Attila Történelminek is nevezhető ese­mény színhelye lesz az osztrák főváros február 20-án: a koszovói albánok delegációja és Szerbia küldöttsége ugyanis ezen a na­pon kezdi meg közvetlen tárgya­lásait a formálisan Szerbiához tartozó Koszovó jövőbeni státu­sára vonatkozóan. A koszovói albánok Koszovói független államként szeretnék látni, Szerbia viszont a lehető legmagasabb fokú autonómia modelljét kínálja cserébe azért, hogy a maradék ország megőriz­ze területi egységét és ellenőriz­hessék a tartományt. Szerbia egyébként 1999 júniusa óta nem gyakorolhatja jogait Koszovó­ban, hiszen a terület ENSZ-pro- tektorátus alatt áll. A nemzetközi közvélemény el is fogadná a függetlenséget, ha nem lenne teljesen nyilvánvaló: a pristinai kormány nem bizto­sítja a szerb közösség tagjainak alapvető jogait. Mártii Ahtisaari finn politikus az ENSZ koszovói különmegbízottjaként vesz részt a tárgyalásokon. Véleménye sze­rint a nyugati diplomaták elvár­ják, hogy Koszovó státusának meghatározása az év végéig be­fejeződjék. Szerinte a státus­meghatározás elsősorban az al­bán politikai vezetők magatartá­sától függ: minél előbb biztosít­ják az európai szintű jogokat a kisebbségek számára, annál gyorsabban lehet lezárni a tár­gyalásokat. A koszovói szerbek­ben félelmet kelt a státustárgya­lások kezdete, szerintük Szerbia jelenléte, vagy a nemzetközi protektorátus nélkül a puszta létük sem biztos Koszovóban. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa múlt heti ülésén ugyancsak Ko- szovóról volt szó. Borisz Tadics szerb köztársasági elnök azt mondta: Belgrad rendkívül szé­les körű autonómiát kínál az al­bánoknak, amely a mindennapi élet kérdéseinek zömében telje­sen függetleníti őket Szerbiától. Emellett Belgrad és Prisüna is­mét tárgyalóasztalhoz ülhetne a tényleges függetlenségről tár­gyalni. Vele némileg ellentétes álláspontot képvisel a belgrádi tárgyalócsoport másik vezetője, Vojiszlav Kostunica kormányfő, aki szerint Koszovó függetlene­dése teljes egészében elfogadha­tatlan opció. Ugyanakkor a szerb parlamentben elhangzott az is, hogy Koszovó függetlenné válá­sa esetén megszállt területté nyilvánítanák a tartományt. „Ezzel hadiállapot jönne létre a megszálló (ez esetben az ENSZ és az EU), illetve Szerbia között. Ez egyszerűen elképzelhetetlen” - jelentette ki Vük Draskovics szerb külügyminiszter. Kisebbségi jogokat a függetlenségért A NAGYHATALMAK képviselői többnyire ugyanazt kínálják Belgrádban is és Pristinában is: az albánoknak azt ígérik, függetlenséget akkor kaphat­nak, ha minden feltételt telje­sítenek, biztosítják a nyugodt életkörülményeket minden ko­szovói szerb számára. Belgrád­nak szembesülnie kell a reali­tásokkal, meg kell fizetnie a milosevicsi elnyomó politika árát. Magyarán: az albánok­nak ki kell érdemelniük a füg­getlenséget, Szerbiának pedig azon kell gondolkodnia, hogy mit tehet a Koszovóban élő szerb kisebbség érdekében. HÍRSÁV Betiltanák a Farkasok völgyét A VITATOTT TÖRÖK akciófilm, a Farkasok völgye Német­országban mozisikerré vált a bevándorlók körében. A bajor miniszterelnök, Edmund Stoiber a film azon­nali betiltását követeli. A politikus szerint a film, amely az iraki török katonai megfigyelők kálváriáját dolgozza fel, rasszista, és a kultúrák közötti harcra uszít. Szerb temetőt gyaláztak meg Szabadkán ismeretlen tettesek meg- szentségtelenítettek egy sza­badkai szerb ortodox teme­tőt február 17-én éjszaka - közölte szombat este a rendőrség. Az elkövetők ki­rángattak négy fakeresztet és ledöntöttek kilenc sírem­léket. A helyszínelést a köz­ségi bíróság ügyeletes vizs­gálóbírója végezte el, a tette­sek felkutatása egyelőre folyik, de nem zárják ki az etnikai indítékot az ügyben. A nemzeti parlamentek döntsenek a bővítésről a nemzeti parlamenteket is bevonná a csatlakozási tár­gyalásokba Nicolas Sarkozy francia államminiszter. A politikus szerint a hatá­rok nélküli Európa ellen­szenves az emberek többsé­gének, ezért szükségesnek látja, hogy a tagállamok parlamentjei nagyobb bele­szólást kapjanak a Horvát- országgal és Törökországgal folytatott tárgyalásokba. Megtalálták a lezuhant német gépet Irakban észak-irakban megtalálták annak a német kisrepülő- nek a roncsait, amelyik csü­törtök éjjel zuhant le hat emberrel a fedélzetén. A Cessna típusú gépen há­rom német üzletember, két német pilóta és egy kurd tol­mács utazott. Azerbajdzsán fővárosából, Bakuból tartot­tak az észak-iraki Kirkukba, amikora rossz időjárási viszonyok között a gép el­tűnt a radar képernyőjéről. @ további hírek: www.reggel.hu Izraeli büntetés a Hamasz-kormánynak legszegényebb állama teszi ki, a testület ebből fedezte a 140 ezer fős hivatalnoki gárda és a 60 ezer rendőr fizetését. Izrael az intézkedéseket azzal indokolta, hogy Mahmúd Abbász palesztin elnök az új palesztin törvényhozás alakuló ülésén a ja­nuári választások győztesét, az Izrael állam megsemmisítésére felszólító Hamaszt kérte fel kor­mányalakításra. A kormányfő a 43 esztendős Iszmail Haníja, a mozgalom politikai szárnyá­nak egyik korábbi vezető szemé­lyisége lesz. A múlt hét végén az amerikai szenátus vonta meg a pénzügyi támogatást a palesztin államtól, és erre kérte fel az ENSZ segély- szervezeteit is. ■ Farkas K. palesztinok Csődközeibe kerülhet a Izrael büntetőintézkedéseket léptet életbe a palesztinok ellen, miután a Palesztin Hatóság el­nöke a Hamasz terrorszerveze­tet kérte fel kormányalakításra. Az Ehud Óimért izraeli kor­mányfő által életbe léptetett cso­mag gazdasági csődbe taszíthat­ja a világ egyik legszegényebb országának számító, többnyire segélyekből élő Palesztinát. Izrael egyebek között leállítja az adókból befolyó pénzösszegek havi átutalását, ezenkívül korlá­tozza a palesztinok utazási lehe­tőségeit. A büntetőintézkedések következő lépéseként lezárhat­ják az állam határait, teljes im­porttilalmat vethetnek ki a pa­lesztin árukra, valamint leállít­hatják a terület áramellá­tását is. A Palesztin Ható­ság területeire ugyanis részben Izraelből, rész­ben a zsidó államon ke­resztül érkezik a vil­lamos energia nagy része. Izrael eddig a palesztinoknak mintegy 50 mil-1 lió dollárt utalt át havonta. Ez a pénzösszeg a Palesztin Hatóság költségvetésének mintegy 30 százalékát Iszmail Haníja lett a palesztin kormány első embere Templomokat gyújtottak fel a dühöngő tüntetők Legkevesebb tizenhat halálos ál­dozatot követeltek a Mohamed- karikatúrák miatt kitört tünteté­sek Nigériában. Szemtanúk arról számoltak be, hogy feldü­hödött muzulmánok elsősorban Maiduguri városá­ban a helyi keresz­tény kisebbség tag­jaira támadtak, s legkevesebb tizen­hat személyt meg­öltek. A szélsőségesek megmoz­dulásai hetek óta tartanak a mu­zulmán országokban. Csak az utóbbi két napban 27 halálos ál­dozata volt a tüntetéseknek és rombolásoknak. Hét végén 11 templomot gyújtottak fel a dü­höngő iszlám hívők. Olasz­országban lemondott posztjáról az a miniszter, aki a Mohamed- karikatúrabotrány legutóbbi fej­leményeiért okolható. Líbiában törtek ki zavargások amiatt, mert az idegengyűlölő Északi Ligához tartozó Roberto Calderoni fejlesztési miniszter egy olyan pólóban jelent meg, ame­lyen az egyik omi­nózus karikatúra volt. Líbiában, Bengázi városában a feldühödött tömeg megtámadta az olasz kon­zulátust. A rendőrség tüzet hyi- tott, és 11 tüntető életét vesztette. Pakisztánban a katonaságot kellett bevetni a feldühödött tüntetők ellen. ■ F. K. ■ Csak hét végén 27 ember és 11 templom esett áldozatul.

Next

/
Oldalképek
Tartalom