Nógrád Megyei Hírlap, 2006. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-18 / 42. szám

4

2005. FEBRUAR 18., SZOMBAT

KULTÚRA

„Szívnél különb a lélek"

2005-ben, a száz évvel korábban született József Attila az ünneplés kényszere folytán belekerült egy szellemi és lélektani erőtérbe. Ez egyfajta vizsga volt, amelynek során ő maga is és azok is mérlegre kerültek, akik örökségének ápolására és továbbhagyomá- nyozására vállalkoztak” - írta Tverdota György az Élet és Irodalom január 27-i számában megjelent „Minden, ami volt, van” című, nagy ívű dolgozatában, amely a József Attila-centenáriumi emlékév krónikáját volt hivatott felvázolni, s a legáltalánosabb tapasztalatokat összegyűjteni, kimondani.

Csongrády Béla

A József Attila-kutatásban szak- tekintélynek számító szerző jóleső érzéssel állapítja meg, hogy a megemlékezésekben az öntevékenység dominált, nem történt semmiféle hivatalos kisajátítás, az életmű körül ezúttal nem támadt éles politikai ellentét, s az „emlékév bizonyította József Attila költészetének időtálló voltát, azaz korszerűségét.. ma is katartikus hatást vált ki.” Tverdota György végkövetkeztetése szerint „az a József Attila, aki a 200ÓOS rendezvények tárgya lesz, és aki az újabb publikációkban megjelenik, már olyan modern klasszikus, aki kiszabadult a pur- gatóriumból, melybe a rendszerváltáskor belekerülni látszott. A proletár, a kései, a posztmodem és a többi alakváltozat helyét az ezerarcú költő foglalja el Hangjának tiszta csengésére, „arany szav'ára”ma nagyobb szükségünk van, mint bármikor valaha. ” Ez a megállapítás csak annak következtében fogalmazódhatott meg, hogy azok a szervezetek, intézmények sem vizsgáztak rosszul, amelyek a zseniális költő szellemi hagyatékának közvetítésében, megismertetésében úgymond hivatásszerűen

Az ifjú Flóra a Palócföld József Atti- la-különszámában

vállaltak részt a jubileumi év során is.

A Palócfóld Nógrád megye 1954 óta megjelenő irodalmi, művészeti, közéleti folyóirata ugyancsak méltóképpen foglalkozott József Attila munkásságával, életével, személyiségével. Az ötvenegyedik évfolyam mind a hat számában volt egy József Attila 100 éve” elnevezésű rovat, amelyben versek, vélemények, tanulmányok egyaránt helyet kaptak. Ezekből az írásokból ugyancsak a költő sokarcú képe bontakozott ki, olyan megítélés, amely teljes szinkronban van a Tverdota György által tett országos jellegű összegzéssel. Mindegyik számban több figyelemre érdemes gondolat is megfogalmazódott József Attiláról, illetve a költészetéhez fűződő viszonyról. A 6. szám különlegességét az képezte, hogy középiskolás fiatalok, a költő életművét tanulmányozó olvasótábor nógrádi és határainkon túli résztvevői fejtették ki formálódó nézeteiket, érzelmeiket. „Létösszegző verseinek az az üzenete számomra, hogy olykor rá kell kérdezni életünk értelmére, kutatni tragikus sorsunk okait, fel kell tárni múltunkat... Az Elégia című vers egy olyan mondattal zárul, amelyet minden magyar embernek ismételgetnie kellene még halála óráján is: „Ez a hazám. ” - írta például Pálfalvi Ivett salgótarjáni gimnazista.

A Palócfóld azonban nem érte be ennyivel, különszámot is megjelentetett a századik évforduló alkalmából és tiszteletére. S, hogy ez különbözzék egyrészt saját többi számaitól, másrészt pedig a magyar folyóiratokban megjelent publikációktól, a különszám középpontjába Kozmutza Flórát, József Attila nagy szerelmét, több nagy verse ihletőjét, múzsáját állította. Azt a személyt, aki végül is Illyés Gyula feleségeként és - nem mellékesen - kiváló gyógypedagógusként vonult be a köztudatba s lett ismert, elismert ember. S aki

1987-ben a nagyközönség számára könyvformában is megjelentette József Attila utolsó hónapjairól - amelyek egybe estek 1937 februárjától decemberéig tartó kapcso latuk rövid idejével - szóló naplószerű feljegyzéseit, a költővel folytatott levelezéseit PraznovszkyMi„Mintha agresszív állatfajta lennénk"!

Tarjáni agrármetál - Bemutatkozik a Primary Stroke

Bár nem kap túl nagy nyilvánosságot, de megyénkben is működik jó néhány figyelemre méltó banda különböző könnyűzenei műfajokban. Most induló „mini” t>emutatóso- rozatunkat a salgótarjáni Primary Stroke-kal kezdjük.- Mesélnétek a kezdetekről?- Mint Primary Stroke nem túl régen, egy éve alakultunk. Annak idején viszont volt egy Rockwell nevű zenekar, ami aztán felbomlott. Ezt követően találkoztunk Albival, így két gitár és dob felállásban zenéltünk pár hónapot együtt. Később Cefre is beállt közénk, de neki nem tetszett a stílus. 2004 végén érkezett a csapathoz Viktor. Énekesünk még így sem volt, de az alapokat legalább tisztába tudtuk tenni. Megközeb'tőleg 7 hónapig vittük így, ekkor feloszlottunk, majd ismét összeálltunk. 2005-ben még mindiga a gitárosok „vitték” a vokált, de tisztában voltunk vele, hogy ez rossz megoldás. 2006 első próbájára megérkezett hozzánk Nagy Gábor, aki még fiatal, de tehetséges és majd beletanul! Mostanáben rengeteget dolgoztunk, és próbánként egy teljes számot elkészítettünk! Másfél órás koncertre való repertoárt állítottunk össze egy hónap alatt.- Nehezen találtatok próbatermet. De korántsem azért, mert nincs...- Nem csoda! Az átlagember tele van sztereotípiával, ha meghallja, hogy rock. Több helyen azt a választ kaptuk, hogy mehetünk oda próbálni, de csak akkor, ha nem rockzenét játszunk. Mintha valami különösen agresszív állatfaj lennénk. A próbáinkon kemény munka folyik, nincs italozás, nem jönnek velünk barátok, nincs

semmi olyasmi, ami miatt mi másképp próbálnánk, mint egy popu- lárisabb zenekar. Nem vagyunk züllöttek, sem ápolatlan, igénytelen srácok. De hát a stílus az úgy tűnik, kategorizál is. Észbontó!- A stílust meglehetősen érdekesen határoztátok meg!- A stílusunk, vidéki zenekar lévén, agrármetál. Mindegyikünknek benne van az egyedi elképzelése és ízlésvilága. Más-más zenei irányzatot szeretünk. Nem akarunk sémát húzni magunkra, hogy mi heavy métáit, vagy ilyenolyan métáit játszunk, mert képtelenség.- A környéken nagyon szeretnek benneteket A rajongók óriásit tombolnak a koncertjeiteken Merre jártatok mostanában?- Leginkább itt a környéken űzzük az ipart, de volt például Hatvanban vagy Szentendrén is egy - egy jó koncertünk, melynek meglehetősen pozitív volt a visszhangja. Nehéz innen kitömi, de próbálkozunk vele. Szerencsére Mátra- novákon és Salgótarjánban tényleg kedvelnek bennünket, és ezeken a helyeken gyakrabban tudunk fellépni.- Készültök valamire a közeljövőben?- Óriási dilemmában vagyunk. Tulajdonképpen meg is ossza ez a bandát valamilyen szinten. Ugyanis lehetőségünk adódott egy kislemez felvételére egy minőségi stúdióban. A legnagyobb gondunk pedig az, hogy kell-e nekünk ez, vagy sem. De addig, amíg ez nem sikerül, nem akarjuk elkiabálni.- Van, aki segít nektek bármiben?- Ha támogatóra gondolsz, akkor az egyik leghátrányosabb zenei csoportosulás vagyunk ebben a tekintetben. A privátéletben is nagy on sokat dolgozunk, van köztünk, aki munka mellett még tanul is.- Köszönöm a bemutatkozást, és még annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy olyan érzése támad az embernek a fellépéseiteken, mintha perpetuum mobilét látna, folyamatos mozgásban vagytok, együtt őrültök meg és tomboltoka közönséggel. Azt kívánom, ez sose változzon!

m (Petrovics Zsuzsa)

hálv főszerkesztő Géczi János költő ötletétől vezérelve állította ösz- sze a különszámot, támaszkodva Illyés Mária segítségére, kölcsönadott fotográfiáira. „lka” - ahogyan Illyés Gyula naplójegyzeteiben nevezte a leányát - egyik József Attíla-emlékesten mondott bevezetőjéből tudta meg Praz- novszky Mihály is, hogy Kozmutza Flóra is száz évvel ezelőtt, 1905-ben született. Ez külön pikantériáját adja az egyébként is titokzatos, rejtélyekkel teli kapcsolatnak, amely kisugárzik a Palócföld lapjairól is.

A lapszám ismeretében egyetérthetünk Praznovszky Mihály- lyal, aki a fülszövegben megjegyezte: „Nem volt egyszerit feladat a szerkesztés. ” Hát igen, az évfordulós emlékezés középpontjában értelemszerűen a költő állt, s csak „érintőlegesen jelent meg egy-egy írás a József Attilát körülvevő nőkről is, így például Valachi Anna nagyszerű tanulmánya a Hitelben, Flóráról ” Ezért a Palócföld kénytelen volt korábban megjelent Flórához kötődő írásokból - mások mellett olyan neves személyiségek, mint Beney Zsuzsa, Fejtő Ferenc, Juhász Ferenc, Domokos Mátyás, Illyés Gyula, Keresztury Dezső tollából - is válogatni, természetesen - ahogyan ülik - jelölve az első közlés helyét és idejét. Örvendetes azonban, hogy sikerült a Palócföldben néhány, tudatosan ide címzett opust is közzé tenni. Fenyő Ervin a Flóra, Illyés Gyula, József Attila szerelmi háromszög történetét elemzi tárgyilagosan, Kabdebó Tamás kisesz- szét írt a Flórával találkozásairól, Lányiné dr. Engelmayer Ágnes a

/ óz séf Attila 100 éve

Palócföld, 2005.

jobbágy Károly: „Kései sirató" (vers) juhász Ferenc: Logika és varázslat (verspróza)

Kovács Tibor: Egy különleges „hármas-könyvről" (Bettes István-Dudor István- József Attila: Gyémánthegyen)

Konczek József: Versek a Duna-parton (Szonettek egv régi bölcsészvonzalomnál) Magyart Barna: Episztola egy elődnek (avagy József Attila 100. születésnapjára) Széki Pa fka László: józsef Attila látomásaihoz (vers)

Szokoly Tamás: Karácsony i jelentés (vers)

Bozó Gyula: jözsef Attila Salgótarjánban (esszé)

Császtvay István;. Végjátékok.. (A makói József Attila Népi Kollégium végnapjai 1948—49)

Gáspár István Gábor: Leiké magyarként riad meg (útirajz Párizsból)

3. szám

Nagy Pál: József Attila és a?, avantgárd - avagy felhők a magyar irodalomban - Petrőczi Éva: Születésnapjaink; Születésnapomra (vers)

Csongrády Béia:

.....vari idő, csípjük csak fülön" (esszé)

Fan

esik János: József Attila „kőtáblái" negyedszázad múltán (esszé)

4. szánt.

Sz.ykonyi Gvörk: Bizony (vers)

Gáspár István Gábor: Nem én kiáltok (útirajz Párizsból)

Kamarás István-Katsányi Sándor: A DISZ - utóbb. KISZ.József Attila olvasómozg

a 1 m a í t a n it ima ny)

Hidasi József: Rakodóparton (vers)

Salamon Nándor. Nem pusztán „egy''' a „sok" közül (Párkányi Raab Péter József Attila szobra Sopronban)

6. szíím

Tverdota György: Tiszta költészet politikai költészet A fiatalok és József Attila -2003

A különszámon kívüli írások listája

gyógypedagógus Illyés Gyulánét mutatja be huszonnyolc éves munkakapcsolat alapján, Végh Károly pedig szintén a legendás hármas kapcsolatát, rezdüléseit járja körül. Az írások, ha egy-egy részletkérdésben értelemszerűen különböznek is egymástól, azt erősítik, hogy Flóra becsülte, számon tartotta József Attila értékeit, sokszor és szeretettel gondolt rá, aggódott betegsége, sorsa miatt, márcsak hivatása okán is segíteni akart neki, de valójában az akkor még egy másik házasságban élő Illyés Gyulához vonzódott, belé volt szerelmes. Ezt - mint Mórocz Zsolta „Lyukasóra” 2005/4-es számából átvett írásában olvasható - a sajátos, összetett érzelmet, érzést, Illyés ekként jellemezte: „Szívnél különb a lélek ”

A Palócföld különszáma tehát egyszerre idézi meg József Attila emlékét és a vele egyidős Kozmutza Flóra, a későbbi Illyés Gyuláné emlékét, nem mindennapi alakját így mindkettőjükről többet tudunk - és remélhetőleg még többet szeretnénk tudni - ezután. József Attila egyetemes, örök értékű lírája ugyanis továbbél - tovább kell, hogy éljen - a szép, kerek jubileumok elmúltával és újak eljövetelével is. A kultusz ápolására a Palócföld is ígéretet tett...

A banda tagjai (balról): Anda Koméi (gitár), Bari Albert (dob), Kecskés Viktor (basszusgitár), Lukács Zoltán (gitár), Nagy Gábor (ének, hiányzik a felvételről)

JÓ MEGFEJTÉS, S

Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: ^\zt húzzátok, hogy elmentem a vendéglőbe ß pénzzel”. Szerencsés nyertesünk: Fenes Gábomé Mihálygerge, Rákóczi a 92. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését legkésőbb február 23-ig juttassák el szerkesztőségünkbe, az 1000 Ft-os vásárlási utalvány szintén itt vehető át!