Nógrád Megyei Hírlap, 2006. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
2006-02-02 / 28. szám
4 PF 96 2006. FEBRUÁR 2., CSÜTÖRTÖK fQ 1 «» 1 \ Hírlap postájából 1 A Pf. 96 • A Hírlap postájából ■ az olvasók fóruma, A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje, A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet, f.\ 1 / ...• 1 Kiszolgáltatottság Mi tehetünk róla, mi és kormányunk!... Putyin úr egy kicsit tekert a gázvezeték kerekén, s máris be vagyunk rézéivé. Milyen jó lenne most az a kis áram, amit a zöldek elfuseráltak, ahelyett, hogy a műanyag palackokkal foglalkoznának. A jövő háborúja nem fegyverekkel, hanem gazdasági eszközökkel zajlik. Ahol az energia, ott az erő! Ez a harc már elkezdődött, lásd: Irak, Irán, Oroszország, USA... Gondoljunk csak bele: a Kárpát-medence összes vize mi- hozzánk folyik, s nincs egy valamirevaló vízi erőművünk! Megszámolta már valaki, hány erőmű van a Dunán tőlünk felfelé? A Tisza bebizonyította, hogy az ökológiai egyensúly egy év alatt helyreállt. Ha elfogy a lignit Visontánál? A Duna soha nem fogy el! Kire és mire várunk? A zöldekre, akik miatt 20 milliárddal kerül többe a lokátor megépítése?! De gazdagok vagyunk! Könnyű az ország pénzéből hazardírozni! Km'bisevet, Asszuánt is megépítették. Csak mi vagyunk olyan rövidlátóak, hogy feleségeink nagyapjától nem látunk tovább? Szerintem vízi erőmű kell! Sok. Az energiahordozó a függetlenség záloga. Nincs szenünk, olajunk, gázunk, csak vizünk van, sok. Azt meg hagyjuk elfolyni másoknak. Hogy az ország területe nem alkalmas vízi erőmű építésére? Akinek ez a véleménye, álljon ki, s magyarázza meg, hogy jobb a kiszolgáltatottság, s hogy olcsóbb az áramot venni, amíg valaki le nem vágja a bejövő vezetéket. A gáztárolók megépítése is csak ideiglenes megoldás, az is kiürülhet egyszer. A Kárpát-medence vize soha nem fogy el. A víz nagy energiahordozó. Ez a jövő. Nem jobb eladni, mint venni? A napenergia kihasználtsága a technika mai állása szerint 7-8 százalék (a laboratóriumokban 12 százalék). Csak az a baj, hogy a nap nem mindig süt, s néha még éjszaka is van. A „VÍZ” meg csak folyik, folyna az erőművel, ha volna... ■ id. Pál Péter Rosszul szolgálta ügyét Nagy érdeklődéssel mentem el a rétsági művelődési házba január 19-én este 6 órára a Polgári Esték keretében meghirdetett rendezvényre, Bayer Zsolt írópublicista előadására. Ismerem néhány munkáját, különösen a régi magyar vármegyékről írt könyvei, erdélyi történetei könyvtáram megbecsült darabjai. Ahogy mondom, érdeklődéssel mentem, aztán az idő múlásával egyre inkább tűnődve hallgattam az előadót. A „társadalmi szerződés” megvalósulásának helyzetét taglalta nagy beleéléssel, esetenként előadói stílus-bravúrokkal, érezhetően a közönség (szélsőjobboldali szimpátiájára játszva. Mondanivalója lényegével, a változtatás igényével egyetértek, de az alpári megfogalmazásaival nem. Azt a gyalázkodást, gyűlölködést, csalózást, rablózást, a sváb nagyapa vágyálmaként óhajtott kom- munistaakasztgatást, de legalább orrba verést, szájon vágást, virsliujjú, büdös szájú párttitká- rozást és egyéb, az író úrtól hallott, nyomdafestéket nem tűrő ordenáré megfogalmazást én bizony értetlenkedve fogadom. Mi szükség van erre? Mit akar ez az ember egyáltalán? Ötvenhét éves vagyok, életem nagy része a régi világban telt el. Nem sírom vissza. Nem voltam az élcsapat tagja, nincs privatizált va- gyonom. De a múltamat nem gyűlölöm. Abba a világba születtem én is, a gyerekeim is - a hódoltsági viszonyok már csak ilyenek. Munkával mindig lehetett boldogulni. Jobboldali szavazó vagyok, én is a nemzeti oldal győzelmét várom, nekem is fáj 2004. december ötödiké. De ilyen stílusban nem lehet politizálni, eszmét, szándékot népszerűsíteni, netán új szavazókat szerezni - legfeljebb elriasztani a bizonytalanokat. Helyi ember vagyok, jó részüket ismerem, akik ott ültek. A legtöbbjük jobboldali szimpatizáns, vagy jó szándékú érdeklődő volt. Ezzel a felelőtlen, bántó stílusú előadással nem nyertünk új szavazatokat, de sok lehetséges voksot elveszítettünk. Jó ügyet is lehet rosszul szolgálni. Bayer úr ezt teszi. Lejáratja azt az oldalt, amit állítólag képvisel. Bayer Zsolt rétsági előadásával rossz szolgálatot tett a megbízóinak. Persze attól függ, hogy ki a megbízó. ■ Dr. Szabó Sándor Rétság Vért adtak, segítettek RimÓC. Véradást szerveztek a község általános iskolájában a közelmúltban, amely ez alkalommal különösen fontos volt a település számára, s mintegy 130-an adtak vért. A szokásosnál nagyobb részvételt az indokolta, hogy felhívták a lakosság figyelmét, hogy egy műtét előtt álló, helyi, középkorú férfinak öt egység vérre van szüksége. A Vöröskereszt koordinálásával így a szükséges vércsoporttal rendelkező véradók egy nyilatkozatot írtak alá, amelyben felajánlották vérüket a rászorulónak. A januári véradáson 12 új véradó is megjelent. „Nógrádi kastélyok, kúriák” Karancslapujő. A Mocsáry Antal Körzeti Általános és Művészeti Iskola „Nógrádi kastélyok, kúriák” címmel megyei rajzpályázatot hirdetett a közelmúltban, amelyre a megye számos iskolájából érkeztek pályaművek, s így csaknem kétszáz diák részvételével zajlott. A tanulók alkotásaikon a közvetlen környezetükben található értékes épületeket, lakóhelyük patinás emlékházait ábrázolták. A pályázók változatos és vegyes technikákkal készítették alkotásaikat, így például üvegfestmény, tónusos ceruzarajzok, tussal készített munkák formájában. A beérkezett rajzokat a január 20-án tartott kiállításmegnyitón mutatták be, amelyeket Nógrádi Andor művész-pedagógus zsűrizett. A díjakat Beda Melinda - a pályázat főszervezője - és Telekné Simon Krisztina adták át. A rajzpályázat különdíját kapta VargaAntal, a salgótarjáni Illyés Gyuláné Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola diákja. Az első helyezett Papp Dóra, a kazári Aba Sámuel Általános és Alapfokú Művészeti Iskola hetedik osztályos tanulója lett. Második helyen Balogh Adél, a pásztói Dózsa György Általános Iskola hetedik osztályos tanulója végzett, a verseny harmadik helyezettje pedig a nézsai általános iskola keszegi tagiskolájában tanuló Máté Kónyi Blanka lett. A pályázatot kiíró iskola a tanulóit háziverseny keretében díjazta, amelyen Bolyós Adrienn első, Márton Lilla második, Fodor Benjámin és Gombkötő Kitti pedig harmadik helyezést értek el. A háziversenyen különdíját kapott Kovács Enikő és Oláh Renátó, a karancslapujtői önkormányzat pedig Varga Edinát részesítette különdíjban. A díjazottak értékes könyveket, művészeti felszerelést és vásárlási utalványt, a felkészítő tanárok pedig Lipták György grafikusművész albumát kapták ajándékba. A pályázatot anyagilag támogatta a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., az OTP Garancia Biztosító, Kékesi László, a Karancs Áruház, Karancslapujtő ön- kormányzata. A kiállítás márciustól megtekinthető lesz a Balassi Bálint Megyei Könyvtárban, majd ezt követően a pályázati anyagot a Nógrádi Történeti Múzeumnak ajánlják fel. Misszió a palóc hagyományokért Szabó Andrea A közelmúltban megtartott képviselő-testületi ülésen napirend előtt került sor a „Balassagyarmat kultúrájáért” díj átadására, mely méltó kezekbe került Jakus Julianna, a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ művelődésszervezője személyében. A balassagyarmati születésű, művelődésszervezői, történeti játszóház vezetői, illetve múzeumpedagógusi-közművelődési végzettséggel rendelkező szakember 1986-tól a művelődési központ munkatársaként lelkesen dolgozik a gyermekművelődés területén az érték- teremtés és az értékmegőrzés jegyében. Tevékenysége túlmutat a városon és az országhatáron kívül is. A Jakus Julianna és a művelődési központ nevéhez fűződő kézművesműhely, gyermekjátszók, történeti játszóházak, szakkörök, kézműves-, nyelvi, természetbúvár- és történelmi kalandtáborok, klubok, lakótelepi játékdélutánok, a Weöres Sándor gyermekszínjátszó-találkozó, a gyermeknapok, farsangok, a városi Mikulás rendezvénye, a nagy karácsonyi játszóház minden korcsoport körében kedveltek, szívesen látogatottak. Elsősorban olyan szabadidős gyermekfoglalkozások ezek, melyek megismertetik a magyarság történetét, ízelítőt adnak régi korok atmoszférájából, megszerettetik a népi kismesterségek vonzó, varázslatosan gazdag világát. Az életmód bemutatása mellett nagy figyelmet fordítanak a palóc dialektus átörökítésére is. A Palócország - Meseország palóc mesemondóverseny egyedülálló lehetőség arra, hogy a palóc vidéken élő gyermekek azonosságtudata, a magyar kultúrához való kötődése felerősödjön, s e verseny megrendezésében oroszlánrészt vállal Jakus Julianna. A megmérettetés célja újra felfedezni a palóc vidék népmeséit, történeteit, és lehetőséget adni a palóc magyar tájnyelvet beszélő gyermekeknek arra, hogy megmutassák előadói tehetségüket, s bizonyságot tegyenek e nyelvjárás sokszínűségéről, s az egyetemes magyarság számára talán kissé szokatlan kiejtésbeli sajátosságainak szépségéről. A mesemondók viseletben adják elő a Palócfóldön gyűjtött népmeséiket. 2005 márciusában jelent meg a palóc tájegység népművészetét, népmesekincsét bemutató kiadvány, a Palóc mesebeszéd. A könyv melléklete egy CD-lemez, melyen a mesekönyvben szereplő meséket a Palócország - Meseország palóc mesemondóverseny mesemondói mondják el ékes palóc nyelvjárásban. A 2003-ban megrendezett V. mesemondóversenyt a kiadó a Székely mese-beszéddel szponzorálta. Jakus Julianna kapcsolatba lépett a kiadóval. Két szándék találkozott: az Allprint Kiadó megbízta a szakembert a mesekönyvben szereplő mesék és a mesemondók kiválasztásával. Ketten fogtak hozzá a munkához: a sza- lóci „Gombaszög Fejlesztéséért” Alapítvány részéről Fábián Edit és a balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központ részéről Jakus Julianna. Szerették volna, ha Gömör, Nógrád, Hont és Abaúj- Torna megye palócsága is képviselve lenne írott és hangzóanyagban is. A felvidéki palóc nyelvterület Kassától Nyitráig húzódik, ezért választották Szeleczky Mónikát Kéméndről, Szabó Biankát Sajószentkirályról, Zemán Krisztiánt Tornagörgőről. A magyarországi (nógrádi) palócokat Szegedi Alexandra képviselte Bárnából. A felvételek művészeti vezetője a rozsnyói Badin Ádám mesemondó volt. A meséket három népmesegyűjtőnek köszönhetik, B. Ko- Jakus Julianna vács Lstvánnak (Rimaszombat), Méry Margitnak (Pozsony) és Nagy Zoltánnak (Salgótarján). A CD-n Kubinyi József \átsz\k dudán és furulyán. Jakus Julianna nagyon sikeres embernek mondhatja magát, mert hálás területen dolgozik: gyermekekkel foglalkozik. Sikeressége a mögötte álló csapatnak is köszönhető: nevezetesen a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ munkatársainak és „külsőseinek”. - Nem csak remélni tudom, hanem ígérhetem is, hogy a kultúra, a magyar kultúra irányában érzett elkötelezettségünk a jövőben is erős marad - mondta a díjátadáskor a kitüntetett.
