Nógrád Megyei Hírlap, 2006. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-11 / 9. szám

2006. JANUÁR 11., SZERDA 3 NÓGRÁD MEGYE Százévest köszöntöttek Születésnapi ünnepséget tartottak tegnap az Ezüstfe­nyő idősek otthona bátonyterenyei központjában: Szalva Géza bácsit köszöntötték, akik éppen 100 esz­tendővel ezelőtt látta meg a napvilágot Salgótarján­ban, egy szegény munkáscsalád első gyermekeként. Édesapja katonáskodása miatt már 11 évesen dolgoz­ni kezdett az acélgyárban: a szegcsomagolóban kezd­te, amely meghatározta egész életét, hiszen 1966- ban a szegverőből ment nyugdíjba. Hegedűs E. Bátonyterenye. Géza bácsi nyug­díjasként még 10 évig dolgozott a salgótarjáni külső pályaudva­ron, mint áruátvevő. 1936-ben vette feleségül élete párját, Gizi nénit, akivel 70 éve élnek ki­egyensúlyozott házasságban. Egy lányuk született, aki három évvel ezelőtt súlyos betegségben elhunyt. Egy unokájuk és egy dédunokájuk van. A két világ­háborúból az elsőt gyermek­ként, a másodikat katonaként, majd hadifogolyként élte meg. Egyszerű munkásemberként széles látókörrel, ismeretekkel rendelkezett, jelentős számú iro­dalmi és szakkönyvgyűjte­ménnyel. Szívesen foglalkozott a csillagászattal is. Egykori la­kóhelyén, a íónásch-telepen is­mert, közkedvelt egyéniség volt mindegyik korosztály körében. Géza bácsi és felesége az Ezüst­fenyő idősek otthona bátonyte­renyei központjába 2002. július 17-én költözött be, egy kétágyas szobában élnek felvételük óta. A szegverőben eltöltött 49 év nem múlt el nyomtalanul: Géza bácsi Szalva Géza bácsi (balra) éppen egy évszázada született nagyothallása miatt nem tud részt venni a közösségi rendez­vényeken és nem élvezheti a te­levíziót sem. 100. születésnapját öt testvé­re közül senki nem élte meg, szűkebb családja mellett uno­katestvérei köszöntötték. A szü­letésnapi ünnepségre eljött Ju­hász Gábor, a körzet országgyű­lési képviselője, Borenszki Er­vin, a megyei közgyűlés alelnö- ke, Vanya Gábor, Bátonyterenye polgármestere és jó kívánságo­kat tolmácsolt az acélárugyár szakszervezeti bizottságának két képviselője is. Az intézet ne­vében Serfőző Tamás igazgató köszöntötte az idős embert, a la­kók nevében Raffai Józsefné sa­ját versével gratulált az évfor­dulóhoz. Megyei Madách-iinnepség Nógrád Megye Közgyűlése, Balassagyarmat Város Önkormányzata és a Madách Imre Városi Könyvtár január 17-én rendezi meg az immár hagyománnyá vált megyei Madách-ünnepséget. 14.00 órakor veszi kezdetét a koszorúzás a Köztársaság téri Madách-szobornál, ahol emlék­beszédet mond Péliné dr. Bán Éva irodalomtörténész, a Nem­zeti Kulturális Örökség Minisz­tériuma főtanácsosa. A karancslapujtői Oláh Gergő énekel, Horváth Zoltán, a Mik­száth Kálmán KÉVIG Középis­kola tanulója mond verset. 14.45-kor a Komjáthy Jenő Iro­dalmi és Művészeti Társaság Röpke ívek című antológiáját ér­tékeli dr. Gombár Endre egyete­mi docens a Madách Imre Váro­si Könyvtár kupolatermében. A műveket bemutatják: Fábián Berta, Hoffmann Pálné, Kosik Szilvia, Merczel Erzsébet, Mohai Orsolya, Piatrik Valéria. Közre­működik Banda Ádám hegedűn. A Horváth Endre-díjat Lombos István polgármester nyújtja át. 16.00 órakor Farkas András festőművész Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményéhez készített illuszt­rációs sorozataiból rendezett ki­állítást dr. Herényi Ferenc iroda­lomtörténész nyitja meg a könyvtár galériáján. Madách gondolatait Vándorfi László szín­művész tolmácsolja. Maczkó Má­ria Magyar Örökség-díjas nép­dalénekes énekel. 16.30 órakor kezdődik meg a Madách-ünnepség a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ­ban. A megjelenteket üdvözli és a 2006. évi Madách-díjakat Borenszki Ervin, Nógrád Megye Közgyűlésének alelnöke adja át. Köszöntőt a pozsonyi Tőzsér Ár­pád Kossuth-díjas író, költő mond. Az idei kitüntetettek: dr. Herényi Ferenc irodalomtörté­nész, dr. Szabó András balassa­gyarmati származású előadó- művész, a pásztói Muzsla néptáncegyüttes. A Madách-dí- jasokat dr. Praznovszky Mihály irodalomtörténész, Oroszlánná Mészáros Ágnes könyvtárigazga­tó, Őze János néptáncos, a szécsényi Palóc néptáncegyüt­tes vezetője méltatják. Madáchtól, Madáchról cím­mel összeállítást adnak elő a Ba­lassi Bálint, a Szent-Györgyi Al­bert és a Szent Imre gimnáziu­mok diákjai: Antalics Péter, Bazsó Beáta, Budai Zoltán (volt balassis), Gyurcsik Dániel, Hege­dűs Réka, Kissimon Ildikó, Markó László, Mihályi Norbert, Odor Dániel, Oláh Győző, Varga Emese és Varga Réka. A műsort Gyurin Zsolt színmű­vész vezeti. RÓLUNK SZÓL Esélyek és remények Baráthi Ottó ISMÉT ELSZALADT EGY ÉV, AZ ÜNNEPEK HELYÉT ÍS átvették már - ahogy mondani szokás - a dolgos hétköznapok. Érdemes azonban visszatekintem az ünnepekre éppúgy, mint az el­múlt év egészére. Nekem úgy tűnt, a karácsony országszer­te békésen telt el, szilveszter este pedig sokan jól szóra­koztak, miközben másoknak az év végén sem jutott ki az örömből. Időközben elhangzottak az óévet értékelő, az újat köszöntő beszédek, itt-ott megosztva a hallgatóságot is. a 2005-ös Év bennem bizony inkább csak vegyes, semmint mély benyomásokat keltett. Közhelyszerűen: volt benne jó is, meg kevésbé kellemes, ahogy azt elsősorban Nóg­rád megyében élő, salgótarjáni állampolgárként megél­tem. Úgy érzem, minden eddiginél nehezebben igazod­tam el a gazdaság és a társadalom állapotát vizsgálva, s még inkább zavarban vagyok szűkebb pátriánk gazda­sági, társadalmi viszonyait megítélendő. Most maradok - mindössze néhány jelenséget kiemelve - csak az utób­binál. A megye gazdaságában nem látom igazán a kibon­takozás jeleit, az évek óta remélt fejlődés - talán az ipar egy-két ágazatát kivéve - továbbra is várat magára. Ma­gas és makacs a munkanélküliség, az országostól jelen­tősen elmaradóak a keresetek. lómagam már azzal is be­érném, ha a főbb gazdasági ágazatok teljesítménye kis­mértékben nőne 2006-ban, csökkenne az álláskeresők száma, különösen a pályakezdőké, s javulnának a la­kosság életkörülményei. Salgótarjánban figyelemre méltó, hogy bizonyos, elsősorban infrastrukturális fej­lesztések (tehermentesítő út, városközpont korszerűsí­tése, iskolák felújítása stb.) elkezdődtek. A megállapí­tást, miszerint „a válság és erőgyűjtés nehéz évei után ismét kézzelfoghatóak a tervszerű városfejlesztés té­nyei” nem vitatom, ám 2006-ban még egyes összetevő­inek megvalósulását is csak az esély és a remény kate­góriájába sorolom. Más: mint a garzonház lakója örü­lök az épületkolosszus korszerűsítésének, ám bérlő­ként tartok az eddig is nagyon magas lakásdíj további növelésétől. Megfizetésének esélyét sokan már most sem látják, s csak reménykednek abban, hogy nem ke­rülnek kiköltöztetésre. A GAZDASÁG- ÉS VÁROSFEJLESZTÉS TERVEZETT és annak 2006. évre eső feladatait itt tovább nem sorolhatom, ugyanak­kor kifejezhetem azt a reményemet, hogy ezek megvaló­sításában - a jövő évi országgyűlési és önkormányzati vá­lasztásokra is figyelemmel és azok kimenetelétől füg­getlenül is - minden eddiginél nagyobb, széles körű ösz- szefogás, cselekvő magatartás és szolidaritás mutatkozik meg a gazdaság és társadalom minden szintjén. Mert el­lenkező esetben esély és remény sem lesz 2006. évi és távolabbi feladataink megvalósítására. Katalin utca: síkos, veszélyes Salgótarján. Még csak tél derekán já­runk, de a salgótarjáni, Katalin-telepi- eknek már nagyon elegük van a város­rész útviszonyai miatt, s attól tartanak, a tavaszi-nyári időszak sem hoz gyógy­írt gondjukra. Hiszen, ha a mostani, tekintélyes jégréteg olvadása megin­dul, bokáig járhatnak a sárban-vízben, másrészt a téli időjárás elbánik a nem aszfaltos burkolattal és gyalog vagy járművel kerülgethetik majd a mélye­déseket. (A katalini utak felújításával kapcsolatban a telepiek szerint már voltak ígéretek...) Most azonban még azért keseregnek, hogy a síkosság­mentesítés nincs megoldva Katalin-te- lepen. Mint mondják, ezekben a na­pokban legjobb lenne mellőzni az esti kijárást, mert a jegesedés balesetve­széllyel jár. Ez utóbbi elhárítására ter­mészetesen van megoldás, bár - ép­pen a nem aszfaltos burkolat miatt - ilyen esetekben más eljárással csúszásmentesítenek - tudtuk meg Bodnár Benedektől, a Városgaz­dálkodási és Üzemeltetési Kft. igazgatójától. Míg más helyeken a szórás után felszedik a jeget, a telepen ezt azért nem teszik, hogy a kö­ves réteget akaratlan meg ne bontsák. A síkosság megszün­tetésére itt érdesítőt, zúzalékot használnak, ezt fogják tenni jelzésünkre is. Bodnár Bene­dek elmondta még, hogy az el­múlt időszakban más városré­szen szintén adott feladatot az esőzés, a hóolvadás következté­ben kialakult jégréteg. Az ilyen problémát a lakosok közvetlenül is továbbíthatják az éjjel-nappal működő ügyeletnek a 440-366-os vagy a 20/489-70-13-as telefonszá mon. A katalini utakra vonatkozó megke­resésünkre Lantos László, a városháza helyettes irodavezetője elmondta, hogy a város több pontján is vannak hason­ló műszaki állapotúak, felújításuk el sősorban anyagiak függvénye. Hogy az idén melyek kapnak szilárd burkolatot, azt a közeljövőben, a költ­ségvetés során ha­tározzák el. Az utca évtizedekkel ezelőtti általános állapotokat idéz FOTÓ: GY. T.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom