Nógrád Megyei Hírlap, 2006. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
2006-01-10 / 8. szám
4 2006. JANUAR 10., KEDD NÓGRÁD MEGYE A gyülekezeti ház 15 millió forintból épült meg Gyülekezeti ház Terényben Terény. Az óév végén ü. Szebik Imre, a magyarországi evangélikus egyház püspök-elnöke szentelte fel az elkészült gyülekezeti házat a településen, amelyet az egyházközösség hálaadó isten- tisztelettel és az azt követő ösz- szejövetellel ünnepelt. Terényben is, mint Magyar- országon mindenütt, az egyházi iskolákat állami tulajdonba vették és az 1949-es rendelet eltörölte a kötelező vallásoktatást, így 1950-től az egyház tanító-nevelő szolgálata a templom falai közé szorult. A rendszerváltást követően lehetőség nyílt az egyházi ingatlanok természetbeni visszaigénylésére vagy kártalanítására, s a te- rényi egyházközösség presbitériuma úgy döntött, pénzbeli kártalanítást igényel. A kapott pénzből már akkor is gyülekezeti ház építését tervezték, hogy a téli időszakban legyen hol tartania az istentiszteleteket, a bibliaórákat és a gyülekezeti közösség kulturált helyen tarthassa meg vendégségeit. A presbitérium a kivitelezésre pályázatot írt ki, majd a beérkezett ajánlatok közül Mészáros János vállalkozót bízta meg a munkálatok elvégzésével, s elképzeléseiket, vágyaikat Kle- nóczky Sándor tervező vetette papírra és ennek alapján kapták meg az építési engedélyt. A gyülekezeti ház végül 15 millió forintból épült meg. Az építkezés előkészítési munkálataiból és az átadással kapcsolatos teendőkből Gulácsiné Fabulya Hilda lelkésznő fáradhatatlanul vett részt. D. Szebik Imre, a magyarországi evangélikus egyház püspök-elnöke szentelte fel az elkészült gyülekezeti házat A kemence melegénél játék a kukoricamorzsolás Mindenki együtt a fonóban Herencséiiy. A fonó a női társas munka legfontosabb alkalma volt régen. Az őszi behordástól többnyire a farsang végéig tartott. Szent Györgykor mindenképpen be kellett fejezni a munkát, mert úgy tartották, hurka teremne a szöszben. A fonás kezdőnapja kötődhetett valamilyen jeles naphoz, például Nógrádsipeken november ötödikéi Imre-napi búcsú után kezdték. Sokfelé bizonyos munkák, így például a kukoricaszedés befejezéséhez kötötték. Herencsényben a fonó nyitását Márton-napra időzítették, mert a néphit szerint „szürke lovon jön Márton”, azaz amikor már dér van, az asz- szonyoknak be kell fejezni a kinti munkát, és hozzá kell kezdeni a fonáshoz, másként nem végeznek a szövéssel tavaszra. Az így szövött vászonból készült a lányoknak a sta- fírung, a férfiaknak az ing, gatya. Meg kellett fosztani a tollat is, amivel a párnát, dunyhát töltötték, szóval, akadt munka bőven. Egyedül azonban unalmas a tollfosztás, fonás-szövés, ezért aztán összegyűltek az asszonyok egy-egy háznál, ahol serénykedés közben nó- tázgatással, pletykálkodással töltötték az időt, a fiatalok pedig felhasználták az alkalmat az ismerkedésre. Fürgén kellett dolgozni, mert jött a tavaszi madár, és kidalolta, akik lusták voltak: „pipityőr, pipi- tyőr, lusta Panka most is sző”. Mint azt a fonóház háziasz- szonyától, Ambrózi Erzsébettől megtudtuk: egyéb más rendezvényeknek is helyet ad a ház, hiszen a téli szünetben a gyermekek játszóháza volt, e héttől pedig az esti órákban elindul a néptáncoktatás, amit a terényi Széles László tart majd minden korosztály számára. Előadás-sorozat indítását is kezdeményezték a településen, s így „Mit nyerhetünk a Bibliából?” címmel Reisinger János irodalomtörténész tart majd előadást január 28-án, szombaton. Pörög az orsó az ügyes asszonykezekben Három-négy generáció egy fedél alatt a herencsényi fonóban A fonó több hónapos életét befolyásolták az ünnepek, jeles napok, így például Katalinig énekeltek, táncoltak, adventtól karácsonyig csendesebb időszak volt, majd farsang idején érte el a fonóbeli szórákozás a csúcspontját
