Nógrád Megyei Hírlap, 2006. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-05 / 4. szám

2006. JANUÁR 5., CSÜTÖRTÖK 7 DIGITÁLIS VILÁG Moziélmény, sorban állás nélkül? választás Nem mindegy, hogy irodába vagy videózásra szánjuk a kivetítőnket Miközben a projektorok ára látványosan csökken, az igazi áttörésre még mindig várni kell. Talán mert nem sok embernek van négy méterszer ötmé­teres csupasz falfelület a lakásában. Fülöp Zoltán Tavaly a többféle hangfalból és DVD-lejátszóból álló házimozi- rendszerek voltak az év ked­vencei. Aki azonban a három- dimenziós hangélményen túl képméretben is a mozi hangu­latát szeretné idézni, további kiadásokra kényszerül. A digi­tális kivetítő nem olcsó mulat­ság, de ha már megvan, nélkü­lözhetetlennek tűnik. A projektorok feltámadásá­ban komoly szerepet játszik a házimoziláz. Az ehhez szüksé­ges rendszer az elmúlt idők egyik legnépszerűbb szóra­koztatástechnikai terméke volt, köszönhetően az alapmo­dellek drasztikusan lecsök­kent árának. És ha a hangra és az adathordozó minőségére sokat adunk, miért ne élvez­nénk a látványt is a lehető leg­jobb minőségben? Az átlagos televíziók mérete bőven alatta marad a kivetítők által vetített, akár 5-7 méter átlójú képek­nek. Persze a 400 ezer forint körül induló készülékek még mindig nehezen férnek bele egy átlagos család költségve­tésébe, de a tavalyi árakat és a piaci trendet figyelve, néhány éven belül feltehetően a kive­títők is a vásárlók kedvencei közé kerülnek. A többi számítástechnikai termékhez hasonlóan termé­szetesen a projektorok ára is határozottan csökken. Ráadá­sul nagy eltérések vannak anyagi téren a készülékek kö­zött. Kaphatunk kivetítőt 250 ezer forintért, de másfél milli­óért is. Érdemes hát eldönteni, mit akarunk a pénzünkért. A projektorok gyártói - és így Aki igazi mozit szeretne a nappalijábam, és a pénztárcája is megengedi, hogy nagyot álmodjon, annak mindenképpen jó döntés a kivetítő a vásárlók is - többféle vetíté­si technológia között válogat­hatnak. A legrégebbi, CRT név­re hallgató megoldás jó képmi­nőséget eredményez, ám na­gyon helyigényes: az élvezhető képeket produkáló masinák nem igazán tartoznak a mobil kategóriába. Az LCD, azaz fo­lyadékkristályos kivetítők mé­rete jóval felhasználóbarátabb - bár a fényerő növelésével ha­tározottan romlik a kontraszt. A közeljövő azonban várhatóan a mikrométernyi tükrökkel dolgozó technológiáé: itt a fényerő és a kép kontrasztossá­ga nem problémás. Érdemes ugyanakkor leszö­gezni: otthoni filmnézésre bő­ven elegendő az alsó kategóri­ás kivetítők által biztosított 800x600 pixel körüli felbon­tás. Arról nem is beszélve, hogy a kimondott házimozi- projektorok nem is igyekeznek ezt az értéket túlszárnyalni - annál inkább nyújtják a moziélményhez fontos 16:9-es képformátumot. A képélesség elsősorban az irodai felhasználáskor nyom sokat a latban. A szövegek és vonalas ábrák megjelenítése­kor fontos, hogy a kép ne csak középen, hanem a szélek men­tén is tisztán kivehető legyen. Mozgóképek megjelenítésekor ez a szempont nem perdöntő, hiszen az éles és homályos ré­szek játéka itt eleve a történet része. Annál fontosabb a szín- árnyalatok és színátmenetek minősége. Az irodai munkát ugyanakkor nem különöseb­ben zavarja a folyamatos szín- árnyalatok hiánya. Jóllehet a különböző projektorok számos sajátos szolgáltatással kecseg­tetnek, alapvetően az élesség és a színminőség határozza meg használhatóságukat. A kivetítők felbontását ugyancsak az iroda-mozi el­lentétpár mentén érdemes ki­választani. A 800x600 vagy 1024x768 képpontos készülé­kek az átlagos monitor aránya­it tükrözik, gond nélkül meg­jelenítik a számítógépen ké­szített előadásvázlatokat. A 16:9 arányú mozifilmek vetí­téséhez ugyanakkor az 1280x720-as felbontású, szé­lesvásznú kivetítő a megfelelő választás. Néhány fontos rövidítés jelentése LCD: A folyadékkristályos eljárásra utal A felbontás ugyan képpontmentes, a kontraszt ugyanakkor nem erőssége. dlp: Folyadékkristály helyett apró tükröcskék rengetege szabja meg a fény útját. Szép kontrasztra képes, ugyanakkor a képpontok néha zavarók. lcos: A jövő zenéje, tulajdonképpen a két előző technológia előnyeinek párosítása. Továbbra is tarolnak a zeneletöltések világszerte illegalitás A lemezipar komoly visszaesést könyvelhet el az egyre felkészültebb kalózkodók miatt Szinte napról napra csökken­nek a lemezeladások: a több szempontból is mérvadónak tartott Egyesült Államokban idén 7,5 százalékos volt a visz- szaesés az év végén közzétett adatok szerint. Az USA-t azért tartják a szakértők a mai napig a legfon­tosabb piacnak, mert az ameri­kai vásárlók még mindig szí­vesen vesznek eredeti albumo­kat, azaz - ellentétben például a délkelet-ázsiai vásárlókkal - fontosnak tartják az igényes borítót, a dalszövegeket és a nyomott lemezt. Ezért volt a ki- | adók számára elrettentő az 5 adat, hogy albumjaikból 7,5 | százalékkal kevesebbet adtak § el tavaly: az előző évi 650,8 millió után csak 602,2 milliót. Az értékesített zene több mint 95 százaléka CD formátumú hanghordozó volt. Talán nem meglepő a fenti adatokat ismerve, hogy egyre népszerűbbek a letöltések. Ezek száma 148 százalékkal, a 2004-es 134,2 millióról 332,7 millióra emelkedett. Ez persze jó hír az ebbe az irányba ter­jeszkedni kívánó zenekiadók­nak, de rossz a zeneműboltok­nak, amelyek forgalmát ez a trend gyengíti. Ráadásul a cédé mellett másik fő cikkük, a ze­nei videók népszerűsége is esik: 23 százalékkal keveseb­bet forgalmaztak az előző évi­nél. A karácsony előtti héten is érzékelhetően megugrott a le­töltések száma: a 2004-es 5 millióról 9,6 millióra, ami min­den idők heti rekordja. Magyarországon sem sokkal rózsásabb a helyzet. A hazai le­mezpiacon a közel egy évtize­dig tartó folyamatos, a kilenc­venes évek közepén kifejezet­ten dinamikus piacbővülés után 2000-ben közel 5 száza­lékkal, 2001-ben 16 százalék­kal, 2002-ben pedig további 15 százalékkal kevesebb hang­hordozót értékesítettek, mint egy évvel korábban. Ezek az adatok természete­sen nem foglalják magukba a kalóz (engedély nélkül másolt és sokszorosított) kiadványo­kat. A világ fejlettebb régiói­ban a kalózkodás mértéke nem éri el az összforgalom 5 százalékát, Magyarországon ez az arány jelenleg 18 száza­lék. Jelentősen átalakult azon­ban az elmúlt három évben a hazai hanglemez-feketepiac. Míg 1998-ban a főként Romá­niában gyártott hamis kazet­ták, illetve az ukrán és bolgár eredetű kalóz cédék okoztak jelentős kárt a lemezkiadók­nak, addig ma cédéíró készü- Tékek terjedése nyomán fel­gyorsult digitális másolás je­lenti a legfőbb bevételkiesést. Különösen az illegális cédé- másolás lendült be az elmúlt években. Becslések szerint ma Magyarországon minden megvásárolt zenei cédére há­rom másolt jut. Az írható cédék forgalma nagyságrendekkel növekedett a világ vezető piacain, Magyar- országon a forgalom egy év alatt szinte megötszöröződött. Legalábbis a legálisan beho­zott üres cédék számát tekint­ve. Az Artisjus adatai alapján ugyanis a 2001-es 5 millióval szemben tavaly már közel 25 millió írható cédé lépte át az országhatárt. HF. Z. Élet & Stílus rovatunk heti oldalainak témái HÉTFŐ SZÉPSÉG & DIVAT KEDD EGÉSZSÉG SZERDA AUTÓ & MOTOR ►CSÜTÖRTÖK DIGITÁLIS VILÁG PÉNTEK ÍNYENCSÉGEK SZOMBAT CSALÁD & NEVELÉS Amerikában kapható az extravékony telefon MÁR MEGVÁSÁROLHATÓ az Egyesült Államokban a Motorola 3G mobilja, a V3x. Az ultravékony (vas­tagsága nincs egy centimé­ter) V3x elődjéhez, a V3-hoz hasonlóan kettényitható ki­alakítású. Többek között rendelkezik videotelefo- nálási funkcióval és egy 2 megapixeles kamerával is. Királyi elismerést kapott az iPod tervezője kitüntette Jonathan Ive-t n. Erzsébet brit királynő. Ive a Brit Birodalom Legkiválóbb Rendjének Parancsnoka cí­met kapta. Az amerikai Apple Computer Inc. által gyártott iPod digitális lejátszócsalád tervezője ne­véhez fűződik az iMac, az iBook és a Powerbook is. Tavasszal érkezik A Tűz serlege DVD HAMAROSAN MEGJELENIK a Jlarry Potter sorozat negye­dik része DVD-n. A mozik­ban csak néhány hónapja bemutatott fűm a kiadó ter­vei szerint akár már márci­us elején a boltokba kerül­het. A dupla lemezes verzió természetesen magyar szinkronos lesz. Harry és Hermione újra együtt Adóslistára kerülnek a nem fizető mobilosok közös adatbázist hozott lét­re a T-Mobüe, a Pannon GSM és a Vodafone. A listá­ra azok kerülnek fel, akik­nek a szolgáltatás igénybe­vételi lehetőségét a szolgál­tatók bármelyike számla­tartozás miatt teljesen kor­látozza. A cégek így akar­ják kiszűrni a mobiltelefon­előfizetésekkel visszaélő, számlatartozást nem rende­ző ügyfeleket. Makacskodik a Microsoft az EB-vel újabb jogi lépést tett az Eu­rópai Bizottság a Microsoft ellen, amely nem hajtotta végre a 2004. évi trösztelle­nes döntésben foglaltakat A bizottság azzal fenyegető­zött, hogy a Microsoftnak napi 2 millió eurós büntetést kell fizetnie, ha nem tesz eleget a kötelezettségének. @ TOVÁBBI ÉRDEKESSÉGEK: www.reggel.hu

Next

/
Oldalképek
Tartalom