Nógrád Megyei Hírlap, 2006. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
2006-01-05 / 4. szám
2 2006. JANUÁR 5., CSÜTÖRTÖK NÓGRÁD MEGYE Szép küldetés a hallássérültekért Bővülő szolgáltatások Sz. A. Borsosberény. November 20-án nem mindennapi eseményre került sor a borsosberényi katolikus templomban. Sinkó Márk és testére, Sinkó Valentina jelbeszéddel tolmácsolták a szentmisét. Amint Sinkó Márk fogalmazott:- Ha csak egyetlen hallássérült is ült a templomban, aki nem tudja megérteni, ami körülötte történik, illetve nem tudja megértetni magát, már nem volt hiábavaló a szolgálatunk. Persze Márk a hallássérültek nehézségeit belülről, a családból ismeri, hiszen két fiútestvére küzd a siketséggel a mindennapokban. A hatgyermekes herényi Sinkóéknak - a szülők nem hallássérültek - két gyermekük született ezzel az életüket végigkísérő fogyatékkal. A család kezdettől fogva kialakította családi jelbeszédét - a tökéletesen halló négy testvér és a szülők is - hogy megvalósulhasson a családi kommunikáció. A két hallássérült fiúgyermek aztán megtalálta társát az életben: egyikük Salgótarjánban él és nősülni készül, a másik fivér már családos, Budapesten lakik és két gyermeke van. A 24 éves Márk és a 23 esztendős Valentina azonban - úgy tűnik - életre szóló hivatásnak tekinti a jeltolmácsolást. Salgótarjánban jelkommunikációs tanfolyamon vettek részt, a középfokot már megszerezték a jelbeszédben, de a fővárosi Hallássérültek Országos Szövetségébe is jelentkeznek februárban, hogy a felső szintet érjék el a jelkommunikáció elsajátításában.- Gyerekcipőben jár még a jelnyelvi tolmácsolás Magyar- országon, bár uniós elvárás az, hogy az önkormányzatok jeltolmácsokat alkalmazzanak a jövőben - mondja Márk, aki hozzáteszi: két év tanulás után szerezhetik meg a felsőfokot. Ha a Jeltolmácsok Országos Szövetségének tagjává válnak, többek között a bíróságon, rendőrségen és a határőr-igazgatóságon is alkalmazhatják tudásukat. De továbbra sem hagynak fel a templomi tolmácsolással, a családi rendezvényeken való közreműködéssel, hogy a hallássérültek életét könnyebbé tegyék. Karitatív tevékenységükben nagy segítségükre van a hittudományi főiskolára járó Busái Dávid, akinek szintén szívügye fogyatékkal élő embertársaink segítése. Folytatódik Szabó A. Balassagyarmat Januárban is ízelítőt kaphatnak az érdeklődők az európai építészet, szobrászat, festészet és grafika gazdag képanyaggal illusztrált történetéből hétfőnként 18 órától a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban. Január 9-én Tiziano Vecellio festészete lesz a téma, 16-án „Két világ határán: manierizmus. A XVI. századi képzőművészete” címmel hangzik el előadás, 23-án Michelangelo Merisi (Caravaggio) festészete kerül terítékre, 30-án Edouard Manet művészete tárul a közönség elé. Két könyv bemutatója Balassagyarmat Lengyel Anna, a neves rádióriporter nemrégiben az evangélikus közösségi ház, a Luther-ház vendége volt Két könyv kapcsán látogatott haza szülővárosába. Az „Egy csepp emberség” harmadik kötetét és a férje, Rados Péter által összeállított leveleskönyv, az „Egy cseppben az ember” című műveket mutatta be a nagyszámú érdeklődőnek. Az első kötet címét viselő műsoráról, a kulisszatitkokról, az érdekességekről is beszámolt Lengyel Anna a közönségnek. Rados Péter legalább kétdoboznyi, a műsorhoz kötődő levélből válogatta össze a leveleskönyvet. A mű 56 levélből áll, amely kiváló emberek és a rádióhallgatók tollából származik. Lengyel Anna „Egy csepp emberség” című rádióműsora - amely a riportalanyok érdekes és tiszteletreméltó életével példát adhat másoknak - 2005. december 31-én ért véget. Szabó A. Balassagyarmat Az Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége Nógrád Megyei Közhasznú Egyesülete 24 éve alakult meg, s azóta folyamatosan végzi karitatív tevékenységét - tudtuk meg Fábri Lászlóné titkár-képviselőtől. A szervezet székhelye hosszú ideig Salgótarjánban volt, egyesületté válása előtt néhány hónappal került a székhely Balassagyarmatra.- Mi, vezetőségi tagok a megyét járva, az emberekkel beszélgetve arra a következtetésre jutottunk, hogy a ma embere általában nem igazán ismerfa sérült személyek és családjaik mindennapi gondjait, s az értük dolgozó szervezetek munkáját sem. Az egészséges ember, mivel nem érintett, nem foglalkozik sérült embertársaink problémáival - fejtegette Éábri Lászlóné.- Azonban előadódhat egy véletlen baleset és azon nyomban halmozottan sérült emberré válhatok. Értelmi fogyatékosokkal foglalkozó egyesületünk elsősorban nonprofit alapon nyugvó, karitatív szervezet. Legfontosabb célunk az értelmileg sérült emberek érdekvédelme, fizikális, szociális és mentális segítése, szociális biztonságuk, rehabilitációjuk, esélyegyenlőségük elősegítése. Taglétszámunk 2005-ben 443 fő volt, akik sérültek, családtagok, munkatársak, barátok, de egyre több a segíteni szándékozó magánszemély is. Helyi, megyei, regionális és országos szinten részt veszünk kulturális és szakmai programokban, szeretünk kirándulni, kikapcsolódni. Anyagi lehetőségeink behatároltak, de minden pályázati lehetőséget megragadunk munkánk minőségi emelése céljából. 2005-ben öt pályázatot írt ki vezetőségünk, valameny- nyit sikeresen - hangsúlyozta a titkár, hozzátéve: ősztől Balassagyarmat város főjegyzőjétől működési engedélyt kapott az egyesület támogató szolgáltatás működtetésére.- Megyei szintű tevékenységünket bővíteni kívántuk. A speciális tevékenységgel városunk közigazgatási területén élő fogyatékos személyeknek és családjaiknak kívánunk szolgáltatásokat nyújtani, a fogyatékosság típusától és súlyosságától függetlenül. Olyan gondoskodást szeretnénk megvalósítani, amely az életmód javítására irányul a sérült személy igényeinek és képességeinek megfelelően. A fogyatékossággal élő emberek érdekvédelme, információnyújtás, szociális, mentális és jogi tanácsadás, lakóhelyen belüli és azon kívüli segítés folyamatosan történik. Egyesületünk szállító szolgálatot is működtet. Fontosnak tartjuk az igénylők részére jelnyelvi tolmácsolás biztosítását, de további törekvéseink is vannak - fogalmazott Fábri Lászlóné, a balassagyarmati Rákóczi út 2. alatt működő iroda egyesületi titkára, aki két jelmondatukra is felhívta a figyelmet: „Amit magadnak nem kívánsz, ne tedd másokkal sem”, illetve amennyiben segíteni nem tudsz, tartsd be a „nll nocere”, azaz a „nem ártani” elvét. Kábeltévé és internet Schveiczer Krisztián Nemtí. Kiépült a kábeltelevízióhálózat tavaly a községben, amely Nemti központtal több településen is lehetővé teszi a tévézést és a viszonylag gyors internetezést. A lakosságnak a könyvtárban és a polgármesteri hivatalban lehetősége van arra, hogy oktatásra, ügyintézésre és pályázatok figyelésére használja a világhálót. A községházán civil szervezetek és vállalkozások rendelkezésére bocsátottak egy pályázatfigyelő rendszert, amellyel mindenki könnyen hozzájuthat a számára megfelelő felhíváshoz, s ehhez a hivatalban személyi segítséget is kaphat. A rendszer része a tavaly bevezetett helyi iparűzési adó ellentételezésének. Élnek még a falusi klubok Tény, bőven vannak a megyében olyan falvak, ahol már nincs funkciója az egykori kluboknak, művelődési házaknak, hiszen évente csupán két-három rendezvénynek adnak helyet. Sok esetben fenntartásuk csak nyűg a kistelepülések önkormányzatai számára, hiszen működtetésük alaposan megterheli, az egyébként is hiányos költségvetést. Néhány településen azonban tudják, ha áldoznak egy intézményre, s ezzel helyet biztosítanak a fiataloknak, csökkenthetik az elvándorlás esélyét. Szeles E.-Vitéz K. Érsekvadkerten tavaly gitárszakkört is indítottak fiataloknak Rimóc/Érsekvadkert/Drégelypalánk. Annak ellenére, hogy a rimóci klub épülete egyáltalán nem mondható modernnek, számos rendezvénynek ad helyet. Ez főként annak köszönhető, hogy a faluvezetés fontosnak tartja a fiatalokkal való törődést, s áldoz különböző szabadidős programok szervezésére. Az önkormányzat egy helyi diplomás fiatalt foglalkoztat művelődésszervezőként, Vincze Nikolettet, akinek feladata egyebek mellett a programok szervezése, koordinálása, pályázatírás és a kapcsolattartás a megyei sajtóval. Az épületben kap helyet a település könyvtára is, ahol szintén a művelődés- szervező látja el a feladatokat. Színes, mozgalmas a rimóci klubélet, hiszen például pingpongversenyen, filmvetítésen, lábteniszversenyen és legutóbb szüveszteri mulatságon vehettek részt a helyi fiatalok. A rimóci művelődési házban szinte hetente vannak rendezvények: itt próbálnak a helyi hagyomány- őrzők, a frissen alakult, fiatalokból álló zenekar, heti két alkalommal a könyvtár is rendelkezésre áll, esténként pedig szabadon használhatják az érdeklődők a számítógépeket és az internetet. Egy 8,5 millió forintos beruházásnak köszönhetően hamarosan megújul a sokat használt épület, s egy vizesblokkal bővül majd. Az önkormányzat ötmillió forintot nyert az épület felújítására a hiányzó részt pedig önerőként biztosítja majd. Eddig a klubban csak egy raktár- helyiségből kialakított mellékhelyiség állt a fiatalok rendelkezésére, a felújítással azonban női, férfi és mozgáskorlátozott illemhelyeket is kialakítanak, valamint akadálymentesítik az épületet. A tervek szerint 2006 nyarán készül el teljes egészében a kor színvonalának megfelelő vizesblokkal bővült és megszépült közösségi ház. A további tervek között szerepel a nagyterem bővítése is, mivel nagyobb rendezvény alkalmával kicsinek bizonyul. A rimóci klub jó példája annak, hogy a falvaknak is szüksége van olyan helyekre, ahol a fiatalok találkozhatnak, együtt lehetnek, kulturáltan szórakozhatnak anélkül, hogy elhagynák szülőfalujukat. Érsekvadkerten a közösségi házban Lukácsáé Gidrányi Katalin várja péntek estenként a szórakozni vágyó fiatalokat. Az impozáns galériában kialakított kávéházban különféle társasjátékokkal, csocsózással vagy éppen önismereti tesztlapok töltögetésével múlathatja idejét az ifjúság. Kora délután a nagyobb általános iskolások veszik birtokba az épületet, este pedig a nagyobbaké a terep. A kötetlen szórakozás mellett konkrét rendezvényekre készülnek fel, így például zenés-verses összeállítással augusztus 20-ra, vagy karácsonyra ötletes dekorációk készítésével. A kézműves-foglalkozások mellett gitárszakkört is indítottak az elmúlt évben. A kávéházat nemcsak az önkormányzat támogatja, becsületkassza is működik, így a fiatalok pénztárcáját nem terheli meg túlságosan a péntek esti mulatozás. A befolyt ösz- szegből teát, kapucsínót és süteményeket vásárolnak, amit a hideg téli estéken jól is esik elfogyasztani. A törzsközönség mintegy harminc főből áll, s bár az érdeklődési körük vegyes, mindenki talál kedvére való szórakozást. A program valamelyest megőrizte eredeti, irodalmi jellegét is, így adott már otthont író-olvasó találkozónak, vagy legutóbb Csernák János színművész önálló estjének. A klubélet nem merül ki ennyiben Érsekvadkerten, szombatonként filmklubbal várják a mozi szerelmeseit szintén a közösségi házban. Drégelypalánkon is hasonló a helyzet: a péntek este a fiataloké. Pásztor Zsoltné, a művelődési ház vezetője elmondta: zömmel 13 és 18 év közöttiek töltik meg élettel az intézményt. A fiatalok kötetlenül szórakoznak, pingpongoznak, társasjátékoznak, illetve gyakran nézik kedvenc filmjeiket, vagy sokszor játékesteket, vetélkedőket rendeznek. Az összetartó kis csapat nemcsak játszani szeret, hanem örömmel vesznek részt a község életében is, legyen szó hagyományteremtő vagy társadalmi eseményekről. Bár az érdeklődési kör vegyes, mindenki talál kedvére való szórakozást
