Nógrád Megyei Hírlap, 2006. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-23 / 19. szám

2006. JANUÁR 23., HÉTFŐ 3 NÓGRÁD MEGYE Életre kel a „Dornyay”-turistaház? Hosszú évek egyre elszomorítóbb képe után végre a remény jeleit láthatják azok, akik mostanában a Bodzfás-forrás környé­kén járnak. Az épületet illetéktelenek aka­dálytalan behatolása ellen körülkerítették, s a területet éber németjuhász kutya ó'rzi. Ez persze önmagában még nem sokat jelente­ne, de egyéb jelek is arra utalnak, hogy az épületnek van gazdája. Bentről munka zaja hallatszik, kívülről pedig már a nyomai is lát­szanak: kijavították a tetőszerkezet durva meghibásodásait, készül az eresz, a csator­na, s felújították, befestették a terasz korlátáik Ami pedig a legbiztatóbb, az egyik helyiség ablakait már beüvegezték, belülről függönnyel ellátták. Ez bizony már nem semmi ott, ahol a vandálok által kivert abla­kokon át idestova tíz éve csak a szél (és a be­törők) nyargalásztak. A két havas hét végén öröm volt látni, el­hanyagoltsága ellenére is mennyien keresik fel részben nosztalgiából, részben a megúju­lásban reménykedve a salgótarjáni turizmus országos büszkeségét, s a városnak sok hír­nevet szerzett sízők egykori „sas- fészkét”, a téli tömegsport és önfeledt szórakozás köz­kedvelt színhelyét. Most szinte mindenki megállt, körülmustrálta az épületet, s közö­sen örültünk a megújulás legcsekélyebb je­leinek is. Felelevenítettük a régi babgulyá­sok, hagymás-zsíros kenyerek és forralt bo­rok, a kellemes bakancsos társalgások em­lékét, s találgattuk, vajon kinek mi a mosta­ni szándéka? A nyomok Kovács Zsolthoz, a környéket ki­válóan ismerő lokálpatrióta idegenforgalmi Egy értékes archív fotó az 1930-as évekből: ilyen volt, milyen lesz? szakemberhez vezettek, aki a helyi érdekelt­ségű Salgó Natura Kft. képviseletében adott tájékoztatást jövőbeli terveikről. Elmondta, az épületet nem pénzügyi, hanem kifejezetten szakmai befektetés céljából vásárolták meg a közelmúltban, hogy azt eredeti rendelteté­sének megfelelően ismét a bakancsos turis­ták és sízők menedékházává alakítsák. Tő­ke hiányában természetesen csak lépésről lé­pésre tudnak haladni, de remélik, hogy a földszint egy része már az idén tavasszal is a turisták rendelkezésére állhat és sikeres pá­lyázatokkal a továbbiakban a helyreállítás üteme majd felgyorsulhat A rekonstrukció során fontos szempontnak tartják, hogy az épület funkciójában is és egy emlékszoba ki­alakításával is, őrizze a névadó dr. Dornyay Béla emlékét Elsősorban a fiatalabb generáció sporto­lási igényének kielégítése céljából a Bük­ki Nemzeti Park támogatását is élvezve szeretnék ismét felújítani a sípályát, azok berendezéseit és a szezon meghosszabbí­tása, biztonságosabbá tétele érdekében ki­sebb kapacitású hóágyú beállítását is ter­vezik. A hagyományokhoz méltóan terve­zik továbbá a közvetlen környezet rende­zését, a források, erdei berendezések fel­újítását, folyamatos karbantartását, remélve, hogy mind a helybeli, mind pe­dig az ide látogató turisták ismét gyakori vendégei lesznek a „Dornyay”-nak. Dr. Fan esik János HKH3033H Csoportos gyógyúszás Bátonyterenye. Száz százalék­ban tb-támogatott a 18 év alatti csoportos gyógyúszás a tan­uszodában. A bátonyterenyei kistérséghez tartozó intézmé­nyek diákjait hétfőnként 15-16 óra, keddenként és csütörtö­könként 16-17 óra, s pénteken 8-9 óra között várják. Más kis­térségek diákjai szerdánként 15-től 16 óráig, valamint pénte­kenként 14-től 15 óráig vehet­nek részt a foglalkozásokon, melyek szakmai vezetője Vlaszácsné Pesti Mariann. Rózsavölgyire emlékeznek Balassagyarmat, január 23-án 11.30 órakor a Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola tanárai és diák­sága megkoszorúzzák híres név­adójuk emléktábláját a muzsi­kus születésének évfordulóján. Magyar népi ékszerek Balassagyarmat. Január 23-án 16 órakor nyílik meg a Néprajzi Múzeum Magyar népi ékszerek című kiállítása a Palóc Múze­umban. A tárlatot Fejős Zoltán, a Néprajzi Múzeum főigazgató­ja ajánlja az érdeklődők figyel­mébe. Közreműködik Fogarasi Béla gitárművész. Tisztelgés a magyar kultúra napja előtt Szécsény. Szombaton a város és környékének diákjai, Szlovákiából, Ipolyságról, Fülekről és az erdélyi Székelyudvarhelyről érkezett társaikkal együtt tisz­telegtek a magyar kultúra napja előtt. A művelődési központ az idén 16. alkalommal rendezte meg a fia­talok szécsényi kulturális randevúját. A külföldi vendégeket családok szállásolták el. Vadászati szabályzat: jó Szigorítások a balesetek megelőzésére (Folytatás az 1. oldalról)- Mélységesen megdöb­ben az ember egy ilyen tragédia után, s mindig a legutolsó okozza a legna­gyobb traumát... A január 12-i cserhátsurányi halá­los baleset megrázkódtatá­sát az okozta, hogy egy ki­váló vadgazda szakember volt az áldozata... A minisztériumi meg­beszélésen egyenként tár­gyaltunk mindegyik bal­esetről, melyik, hogyan következhetett be - kezd­te Szabó László. - Amint elhangzott, a vadászati szabályzat jó és működő­képes, csak éppen be kel­lene tartani őket! Ami a megelőzést illeti, néhány új elem is került az előírások közé. A tiltott lőirányt a lőállá­Csatlós Noémi, a helyi gimná­zium tanára, könyvtárosa, a ren­dezvény szóvivője köszöntötte a megye tíz településéről és hatá­rainkon túlról érkezett vendége­ket. Dr. Praznovszky Mihály a Pa­lócföld főszerkesztője megnyitó­jában szólt a költészet erejéről, szeretetéről. Felelevenítette a magyar kultúra Nógrád megyei alkotóinak, Madách Imrének, Balassi Bálintnak, Komjáthy Je­nőnek, Jobbágy Károlynak, Ferenczy Teréznek alakját. A költészet hatásáról szólva azt mondta, hogy az erősebb a poli­tikánál, erőszaknál, mert örök. Hangsúlyozta a versek tolmá­csolásának fontosságát. Befeje­zésül azt mondta:- Azért vagyunk itt Szécsény- ben, hogy hitet tegyünk amellett, hogy van erő a magyarságban, lé­tünkben, költészetünkben. Varga Egon, a helyi gimnázi­um 12. évfolyamos diákja Bar­tók Béla születésének közelgő 125. évfordulója alakalmából a zeneszerző egy zongoraművét adta elő. Oláhné Csercsics Ivett - ugyancsak a Bartók Béla-évfbr- dulóhoz kapcsolódva - a zene­szerző 1904-ből származó nép­dalgyűjteményéből tanított meg egy dalt a közönségnek. . A hagyományokhoz híven há­rom korosztályban népdalének­lés és versmondásban mérték össze tudásukat a fiatalok. Köz­ben a ház aulájában a Palócföldi Népi Iparművészek Egyesülete kézműves-foglalkozást tartott az érdeklődők számára. Még a zsű­ri értékelt, a színpadon a helyi Iglice táncegyüttes szórakoztat­ta a közönséget. A népdaléneklők versenyé­ben a 6-10 évesek korosztályá­ban első Varga Ivett (Szécsény ál­talános iskola) második Ferenc Vivien (Fülek), harmadik Kokis- Melynik Ludmilla (Szécsény). A felső tagozatos diákoknál első Vaculciak Ágnes (Fülek), máso­dik Görcsi Georgina (Nógrádme- gyer), harmadik Benko Fruzsina (Fülek). A középiskolásoknál el­ső Madaras Gabriella (Székely­udvarhely), második Benko Jú­lia (Fülek), harmadik Jusztin Anikó (Ludányhalászi). A .vers­mondók közül az alsó tagozato­sok korcsoportjában első Bocsó Blanka (Szécsény ált. isk.), má­sodik Pásztor Bianka (Rimóc), harmadik Nyizsnyik Benjámin (Nógrádmegyer). A felső tagoza­tosoknál első Ferenc Alexandra (Fülek), második Horák Petra (Szécsény gimnázium), harma­dik Szabó Tamás (Szécsény gim­názium). A középiskolások me­zőnyében első Csicsó Gyöngyi (Ipolyság), második Benko Júlia (Fülek), harmadik Mihály Kor­nél (Fülek). Az eredményhirdetésen, ahol az első helyezettek még egyszer előadták műsorukat, több külön- díjat is átadtak. A Nógrád Me­gyei Önkormányzat díját Zsédely Lajos képviselő, a nógrádszakáli és a magyargéci iskola képvise­lőjének adta át. A Magyarok Vi­lágszövetsége szécsényi szerve­zetének díja Székelyudvarhely­re került. A díjat Pintér Sándor, a szervezet helyi vezetője adta át. Az MDF szécsényi szerveze­tének díját a varsányi általános iskola kapta, amelyet Smelkó Ist­ván nyújtott át. Szécsény város különdíját dr. Serfőzőrté dr. Fábi­án Erzsébet polgármester asz- szony az ipolysági Málik Niko­lettnek és a szécsényi BárányiÁr­pádnak adta át. A Búvár egy­éves előfizetési díját Jaszik Júlia (Szécsény), Both Hajnal (Székelyudvarhely), Oravecz Ti­bor (Ludányhalászi) kapták. Dí­jat ajánlott fel Jusztin Ferenc szécsényi lakos, amelyet Oláh Noémi (Endrefalva) és Varga Cyntia (Fülek) vette át. Márton Valéria (szécsényi lakos) által fel­ajánlott díjat Brunda Dániel (Ludányhalászi), Rácz István (Magyargéc) kapták. A16. szécsényi kulturális ran­devú Oláh József és Oláhné Csercsics Ivett vezette táncház­zal zárult. Szenográdi Ferenc sokban piros festékkel vagy szalaggal ki kell jelölni a jövő­ben. A vaddisznóhajtások, nagyvadterelő vadászatok ter­veit térképpel együtt kell elké­szíteni és egyeztetni, illetve jó­váhagyatni a megyei földmű­velésügyi és vidékfejlesztési hi­vatalokkal. Ugyancsak lénye­ges változás, hogy egy vad­disznó társas vadászaton legfel­jebb huszonöt elálló, azaz olyan puskás ember lehet, aki várja a felé hajtott vadat. Emellett, ad­minisztratív intézkedésként, a szaktárca a vadászvizsga felté­teleit is szigorítani fogja - mondta végül Szabó László. Egy kis állatkert - Mangalicák és egzotikus állatok Béren Horváth Boglárka Köztudott, hogy Béren találha­tó Észak-Magyarország legna­gyobb mangalicatenyészete, me­lyet a közelmúltban vérvétellel vizsgáltak a megyei állatorvo­sok. A vizsgálat alapján kiderült, hogy az állomány mentes min­denféle betegségtől. Az ered­mény meglepte az orvosokat, mi­vel szabad tartásban igen ritka az ilyen tiszta állomány. Maczó László polgármestertől megtud­tuk, barátainak köszönhető az első négy kismalac, melyeket Bugacról hoztak Bérre, s ők olyan jól érezték itt magukat, Felhasználási szempontból hogy jelentősen elszaporodtak, fejlődése lassabb, mint az átla- Hiszen egy koca képes még mi- gos sertésé. A mangalica pár hó- nuszokban is életképes kismala- nap helyett két év alatt éri el a cokat elleni. 150 kilogrammos „vágási” súlyt. Az állomány egyes egyedeit a bé­ri Andezit fogadóban fel is szol­gálják középkori vacsora kere­tén belül. A rendezvényt tíz fő fölötti résztvevő esetén tartják meg korhű környezetben és fel­szereléssel. Harminc-negyven fő jelentkezése esetén pedig kifeje­zetten béri parasztos disznóvá­gásokat is rendeznek. A mangalica mellett talán me­gyénkben egyedüliként az ide­látogatók tevékkel, lámával, pó- nilovakkal, indiánlovakkal, pá­vákkal és „hagyományos” lovak­kal is találkozhatnak a tíz éve működő fogadó környékén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom