Nógrád Megyei Hírlap, 2006. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
2006-01-16 / 13. szám
2006. JANUÁR 16., HÉTFŐ 3 NÓGRÁD MEGYE Utak, kátyúk, „rongyszőnyegek” Kilométerenként nyolc... Juhász Anita A MAGYAR ÚTHÁLÓZAT MINDEN KILOMÉTERÉRE legalább nyolc kátyú jut. Vannak olyan utak, amelyek már szinte csak „foltokból” állnak. Az úthálózat elöregedett, újra kéne burkolni számtalan utat. Jól hangzik, hogy vannak pályázatok, amelyekből pénzt lehet szerezni és majd utakat lehet építeni, viszont a feltételrendszerek néha elérhetetlenné teszik a pályázatokat. A szükséges önerő már gyakran nem fér bele az éves költségvetésbe - így maradnak a tervek, az álmok. MARAD A TOLDOZÁS-FOLDOZÁS, VAGY MÉG AZ SE. Az biztos, hogy amíg ezt a cikket megírtam, egy-két kátyút biztos betömhettem volna. (Egyébként ezt ajánlotta is anyagfelvétel közben egy illetékes szakember...) Ezzel is csökkent volna a magyarországi úthálózaton található több százezer kátyúk száma. Viszont fölröppent a hír, hogy szembe mentem volna a jogszabályokkal, ha nekilátők és kátyúzok, ugyanis jogszabályellenes lett volna a cselekedetem. így hát inkább várok és szakemberekre bízom eme nemes feladatot. Tömködjenek ők - helyettem is. Madách színjátszó napok Szabó Andrea (Folytatás az 1. oldalról) A hét végétől egyébként országszerte hívható az a zöld, vagyis ingyenes szám, amelyen az úthibákat lehet bejelenteni. A szakemberek szerint egy-egy jól megépített út „élettartama” körülbelül 20 év. Vagyis ahhoz, hogy minden a legnagyobb rendben legyen és a kátyúk se szaporodjanak annyira el, évente közel 50 kilométer út felújítását kellene elvégezni a 943 kilométeres szakaszból. Ehhez képest tavaly 17 kilométeren történt útfelújítás. A tavaszi-nyári esőzések okozta károk helyreállítására 117 millió forintot fordítottak. Ez elsősorban Pásztó mátrakeresztesi település- részét érintette, ahol az áprilisi esőzések több kilométernyi útburkolatot szinte szó szerint elmostak, vagy megrongáltak. Nógrád megyében idén várhatóan több mint 50 kilométert meghaladó nagyságrendű mellékút burkolat- javítása fog elkészülni európai uniós (regionális operatív program) támogatás felhasználásával, valamint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által biztosított saját forrással. Ezen programok befejeztével javulni fog a megye közúthálózata. Ezen felül még körülbelül 1000 kilométernyi önkormányzati út van belterületen és mintegy 3500 kilométer külterületen. A gyalogutakról és járdákról már nem is beszélve... Akadna jócskán feladatuk a települési ön- kormányzatoknak is, csak az a kérdés, hogy a gyakran több százmilliós összegeket honnan tudják előteremteni? Természetesen elsősorban pályázatok útján, de még így is évente csak néhány kilométernyi szakasz tud megújulni. Visszakanyarodva a téli csapadék következtében megszaporodott kátyúkra: január másodikétól folyik a munka. A napokban kedvezett az időjárás, így többek között a 21-es és a 22-es számú főutakon is tömködték a lyukakat a közútkezelő munkatársai, mintegy négy brigád. (Megtudtuk azt is: a főutak elsőbbséget élveznek, mivel a forgalom 40 százaléka itt bonyolódik le.) A kátyúzás csak egy szükségmegoldás, addig, amíg az útburkolat felújítása megtörténhet. Nagyon sok településen az elmúlt években építették a szennyvíz-, valamint a földgázhálózatot is. Számtalan faluban még mindig folyamatban vannak a kivitelezési munkálatok és vannak olyan helyek is, ahol majd csak ezután következnek. Ennek következtében az utak úgymond olyanok, amilyenek, vagyis nagyon rossz állapotban vannak. Gyakran aszfaltszőnyegezésre van szükség, vagy legalább arra, hogy zúzott kővel szórják le az utat. Bizony vannak olyan települések is, ahol nincs pénz a munkálatok utáni helyreállításra, így akár sártengerré is válhat az út Az ecsegi polgármesteri hivatalban azt a tájékoztatást kaptuk, hogy tavaly ősszel megújult az Arany János út. Emellett a kivitelezővel egy olyan szerződést is kötött az önkormányzat, amelynek értelmében körbejárták a települést és ahol szükséges volt, ott kátyúztak, kijavították az úthibákat. így gyakorlatilag alig van kátyú Ecsegen, bár még nem múlt el a tél és nem tudni, hogy tavaszra mennyi fog ismét „keletkezni”. A település jegyzője szerint náluk nincs az önkormányzati utakkal probléma, egyébként is a nagyobb számú forgalom nem azokon bonyolódik, hanem a települések közötü utakon. Talán ezért is vannak nagyon rossz állapotban az Ecseget Kozárddal és az Ecseget Csécsével összekötő utak, amelyeken helyenként még félméteres (1) kátyúk is tátongnak. A balassagyarmati településfejlesztési és városüzemeltetési osztály vezetőjétől, Moór Mátyástól megtudtuk, hogy a város önkormányzati tulajdonú útjainak háromnegyede szilárd burkolatú, kiépített. Az úthálózatot közepes állapotúnak ítéli meg az osztályvezető, viszont a kátyúkkal kapcsolatban azt mondta, hogy évről évre javul a helyzet. Igaz, még nincs vége a télnek, de már nem kell arra számítani, hogy nagyon „elszaporodnának” majd a kátyúk az elkövetkezendő hónapokban. Tavaly 24 utca felülete újult meg és az idén is szeretnék folytatni a munkálatokat Ám, hogy mennyi út fog idén megújulni, az nagyban függ a költségvetéstől. Moór Mátyás elmondta azt is, hogy az idei tervek között szerepelnek a városi járdák felújításai is. Vincze László, Mátraszele polgármestere lapunkat arról tájékoztatta, hogy az elmúlt 15 évben a közel nyolc kilométernyi belterületi úthálózat 60 -70 százaléka teljesen megújult. Igaz, vannak még földutak is, amelyek szilárd burkolatra várnak, de a polgármester szerint a jelenlegi pályázati feltételek mellett „nem íesz egyszerű megoldani a kérdést”. Vincze László úgy fogalmazott, hogy az önkormányzati útjaikkal nincs gond és a főúttal sem, amely nemrég lett felújítva. Vagyis Mátraszelén nem kátyú- sak az utak.- Az önkormányzati fenntartású utak jó állapotban vannak, nagy részük néhány éven belül lett fölújítva - tájékoztatta lapunkat Lantos Sándor, Karancsalja polgármestere. Hozzátette, hogy nem önkormányzati fenntartású út a Karancsalját Etessél összekötő, viszont az nagyon rossz állapotban van már évek óta. Salgótarjánban tavaly 42 millió forintot fordítottak kátyúzásra. Idén 43 millió van elkülönítve erre a célra. Várhatóan január végén kiírják a közbeszerzést és utána elindulhatnak majd a munkálatok. Lantos IAszlótól, a városfejlesztési és üzemeltetési iroda irodavezető-helyettesétől megtudtuk, hogy a megyeszékhely útjai is hasonló állapotban vannak, mint az ország más részein, vagyis vannak jobb és rosszabb állapotban lévők. Még nem tudni, hogy mire lesz majd elég a 43 millió forint, de igyekeznek majd jól felhasználni az összeget és minél több kátyút betömködni. Balassagyarmat, január 20-án kezdődik meg a XXX. Madách Imre irodalmi és színjátszó napok programsorozata a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban. 15.30 órakor az ünnepélyes megnyitón Lombos István polgármester mond köszöntőt. A fesztivált Borbáth Erika, az MMI főigazgatója és Nagyné Varga Melinda, az NKÖM köz- művelődési főosztályvezetője nyitja meg. ló.30-tól kezdődően a ko- marnói GIMISZ Diákszínpad, a veszprémi Alig Színpad, a rúzsai Kesztyű Kör, a tatabányai Orfeusz Társulat lépnek színre. 20.30-kor 30 éves vagyok! címmel születésnapi gálaműsorra kerül sor az ISZN múltjának kiemelkedő egyéniségeivel. Ezt követően a budapesti EX Pesti Barnabás Gimnázium KIMI, az aszódi Vécsey Kamarateátrum lép Balassagyarmat. Január 19-én, csütörtökön 17 órakor nyílik meg a Munkácsy-díjas Barabás Márton festő- és szobrászműszínpadra, majd a fővárosi Oláh Kálmán Sextet ad Hommage a Béla Bartók címmel jazzkoncertet. Január 21-én kilenc órától veszi kezdetét az előző napi előadások szakmai megbeszélése. 13.30-kor a debreceni Konzerv Artaudrium Színházi Műhely, a veszprémi Ács Tamás, a szolnoki Híd Színház, a budapesti SzőrPentin Társulat, a pápai Teátrum Színpad Színházi Stúdió, a veszprémi Matarács Színpad, a budapesti ReActor Színházi Műhely, a budakeszi Kompánia Színházi Társulás, a budapesti Ad Hoc Csoport szerepelnek. Január 22-én kilenc órától értékelik az előző napi előadásokat, s 12.30-kor kerül sor az eredményhirdetésre, a fesztiváldíjak átadására. A fesztivál zsűritagjai: Gab- nai Katalin színikritikus, Lengyel Pál rendező, a zsűri elnöke, valamint Solténszky Tibor dramaturg. vész tárlata a helyi Horváth Endre Galériában. A február 19-ig megtekinthető műveket dr. Matits Ferenc művészettörténész ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Szinte hiábavaló a folyamatos kátyúzás, nem ez a legjobb megoldás, mivel számtalan Nógrád megyei út kiszolgálta mára szakemberek által említett 20 évet Ha jobban belegondolunk, vannak olyan utcák, amelyek 15-20 év alatt már több millió forintnyi kátyút „elnyeltek”, mégsincs ennek semmi pozitív látszata. Csak any- nyit látunk, hogy az út inkább hasonlít egy rongyszőnyegre, mint egy ép aszfaltszőnyegre... Barabás Márton kiállítása Szabó A. Pályázati lehetőségekről S. K. Bátonyterenye. Az ez évi pályázati lehetőségekről tart megbeszélést a bányásznyugdíjas nők klubja január 16-án, hétfőn délután négy órakor az Ady Endre Művelődési Központban. Civil fórum Pásztó. A Dél-nógrádi települések pásztói egyesülete január 16-án 14 órakor a Teleki László városi könyvtárral közös szervezésben civil fórumot szervez. A rendezvény témája a Nemzeti Civil Alap II. fordulós pályázati lehetőségei, illetve a 2006. évi nemzeti civil alapprogram várható pályázatai. A fórum előadója Tari Ottó, a Nemzeti Civil Alap miniszteri megbízottja. Szilaj Rétságra látogat M. I. Rétság. Január 18-án szerdán 10 órától a városi művelődési központ színháztermében mesefilmvetítésre kerül sor. Az érdeklődők a Szilaj, a vad völgy paripája című mesefilmet tekinthetik meg. Az előadásra a belépés díjtalan. Az Ipoly bűvöletében Szabó A. Balassagyarmat. Az ipolyvecei származású Deme Róbert mintegy negyedszázada foglalkozik festészettel szabad idejében. A pedagógusvégzettségű alkotó a természetelvűséget vallja magáénak: a Balassi Bálint Gimnázium galériájában kiállított képei a kisvárosi utcák hangulatának bűvöletében és az oly jól ismert és szeretett Ipoly-parti táj igézetében születtek. A Balassi gimnáziumban Farkas András, a jászberényi főiskolán Telek Béla tanítványaként tökéletesítette festői és rajztechnikáját. Mint mondja: a reneszánsz művészetet, a francia impresszionistákat és a nagybányai iskola alkotásait szívesen tanulmányozza - így képezve önmagát. Salgótarjánban, Balassagyarmaton és Szé- csényben is bemutatkozott már képeivel. Mostani kiállítása február végéig tekinthető meg egykori alma materében. Deme Róbert (jobbra) Ipoly-témájú képei február végéig tekinthetők meg-iC
