Nógrád Megyei Hírlap, 2005. december (16. évfolyam, 280-304. szám)
2005-12-07 / 285. szám
2 2005. DECEMBER 7., SZERDA NÓGRÁD MEGYE Fél évszázada intézményes zeneoktatás Salgótarjánban Kapi Gyula - Mizsei Tibor tuba, felvételiző Hr'úz Dénes - tanár és a Salgó zenekar, Tóth Ádám, Nyerges Enikő, Gordos Aliz, Hrúz Dénes, Gelencsér János, Bácskái Balázs Horváth Istvánná - 26 éve tanít szolfézst az iskolában 1. oszt. csoport (Folytatás az 1. oldalról) Kihelyezett tagozatok működtek Karancske- sziben, Cereden, Karancslapujtőn - ez utóbbi szintén önálló, s a Mocsáry Antal Általános és Művészeti Iskola nevet viseli. A ’80-as évek közepére szinte minden klasszikus hangszer oktatására mód nyílott, ami a tanulók létszámának fokozatos növekedésével járt. Névadó 2000-ben, a millennium évében az iskola felvette alapító igazgatójának, Váczi'Gyulának a nevét. Nem sokáig működött Váczi Gyula Zeneiskola néven az intézmény, mivel a 2001/2002-es tanévtől a társművészetek oktatásával bővült a tartalmi munka, így ettől a tanévtől Váczi Gyula Művészeti Iskola, majd Váczi Gyula Alapfokú Művészet- oktatási Intézmény az iskola neve. A jelen Az 50 éves jubileum évében a beiratkozott közel 1400 fős tanulólétszámmal és a 60 fős tanári létszámmal Salgótarján egyik legnagyobb intézményének tekinthető az iskola. A legnagyobb tanulói létszámmal működő zenei tagozaton kívül a táncművészeti, a képzőművészeti, a bábművészeti és a színművészeti tagozatokon való tanulást, képzést is választhatják tanulóink, szakmailag kiváló színvonalú pedagógusok, szaktanárok irányításával. Eredményeink Az 50 éves jubileum érthető módon elsősorban a zeneiskola eredményeit, sikereit jelenti, hiszen annak magas színvonalú bázisára épülhetett rá az 5 éve működő társművészetek oktatása. Az elmúlt évtizedek alatt 210 hangszeres tanulónk választotta a zenei pályát, ahol muzsikusokká, tanárokká, előadóművészekké értek, illetve ma is folytatják zenei tanulmányaikat az ország különböző zene- művészeti középiskoláiban, főiskoláin és a zene- akadémián. Szinte nincsen olyan megyei, régiós, országos zenei verseny, ahol hangszeres tanulóink ne képviselnék iskolánkat és az országos döntőben általában a legelőkelőbb helyezéseket érték és érik él. Az utóbbi években a társművészetek tanulói is az iskola hagyományaihoz méltó trófeákkal büszkélkedhetnek. Mint rendező Is részt vállal az intézmény az országos zenei mozgalomból, hiszen 1985-től 3 évente rendezzük meg az orgonaszakos növendékek országos találkozóját, versenyét, mely nagy elismerésre talált a szakma tanárai és tanulói körében, mind a célkitűzéseket, mind pedig a rendezés színvonalát illetően. A rendszerváltozás után, 1992-ben iskolánk vállalta fel az országos zeneiskolai zenekarok fesztiválját, versenyét, melynek 1300 fős résztvevőjét elvarázsolta a salgótarjáni vendéglátás és a fesztivál lebonyolítása. 1998-ban első ízben rendeztük meg az országos nagybőgős-találkozót, mely szintén nagy szakmai elismerést érdemelt ki. A jelenlegi tanévünk szeptembertől idáig tartó időszakában 3 országos és egy nemzetközi versenyen vettek részt trombitás, zongorista és népi énekes tanulóink, színvonalas eredményes szereplésükkel gazdagítva a versenyhagyományokat. Dr. Bélyei Lajosné - Hárfásai: Szatmári Adrienn, Márton Viktória, Halaj Vanda Zenei közélet Tanáraink, jó példát mutatva tanulóik előtt, tekintélyes részt vállalnak Salgótarján zenei kultúrájában. A muzsika terjesztése az általános iskolás, középiskolás diákok és a felnőtt lakosság körében azt is eredményezi, hogy a jó zenei élet, hangversenyek élménye vonzóvá teszi a zenetanulást. Ennék legfontosabb mércéje, hogy ez az igény nem csökken napjainkban sem, ami számunkra nagy öröm, hiszen 1400 gyerek személyiségfejlődését segítjük, akiknek célja a szabad idő értékes eltöltése. Lehetőség nyílik számukra a zenei-művészeti életben való aktív közreműködésre, utánpótlásaként a város zenei-művészeti csoportjainak munkájában való részvétellel. Ezeket a nemes célokat vallotta magáénak az alapító, a mindenkori és a jelenlegi tanév tantestülete, melynek elhivatottsága, szakmai képzettsége, pedagógiai munkájának színvonala a következő tanévekre is biztosított a Váczi Gyula Alapfokú Zene- és Művészeti Iskolában. Becze Lajos igazgató Kazinczi Andrásné - Növendékei: Géczi Veronika oboa tanárakra felvételezik és Széky Flóra duózik Szabó Istvánná - Pauló Eszter, Csák Melinda a Bartók Béla zongoraverseny döntősei Az apai örökség folytatója Baksa Imre a mezőgazdaság szeretetét az édesapjától örökölte. Már gyermekkorában elhatározta, hogy folytatója lesz az apai örökségnek. Szécsényben, 1978-ban szerzett mezőgazdasági technikusi képesítést. Egy ideig a mezőgazdaság különböző területén dolgozott. 1984-ben úgy döntött, hogy önállósítsa magát, előbb kistermelő volt, majd 1990-től mezőgazdasági vállalkozó. A több lábon állás híve, foglalkozik növénytermesztéssel, állattartással, sőt még bérmunkát is vállal.- A mezőgazdasági piac kiszámíthatatlan. Volt idő, amikor a burgonya volt a sláger. Most ez a növénykultúra mélyponton van. Ismert, hogy mennyire nyomott a burgonya ára. jelenleg a húsmarhatartás az, amivel talán megéri foglalkozni. Az állomány 100 százalékát exportálom Görögországba, Olaszországba és Szlovéniába. Csak megjegyzem, a görögök a magyaroktól felvásárolt hízómarhát rövid ideig tartják, s továbbadják a németeknek.- Nem lehetne közvetlenül a németeknek szállítani?- Mondok önnek egy példát A nagyvárosi emberek annak idején megismerték és megszerették a rózsaburgonyát. Csak az kellett nekik. Az 1990-es években a deziré és a többi jó minőségű burgonyát csak rózsaburgonyaként tudtuk a városokban eladni. A vevők elégedettek voltak a minőséggel. A németeknek van egy tradicionális hízómarhapiacuk a görögökkel. Számukra csak az kell, még akkor is, ha az magyar.- Milyen állománnyal rendelkezik?- Van saját tenyésztörzsállományom, magyartarka, angus és limuzin. Ez egy nyolcvandarabos állomány.- Említette a növénytermesztést Milyen területen gazdálkodik?- Saját területen 50 hektár, de bérelek hozzá 180 hektárt Ennek egy része szántóföld. Másik része kaszáló. Az állatok részére megtermelem a szálas és szemes takarmányt Ezen kívül más növények termesztésével is foglalkozom. A környéken arról vagyok híres, hogy szálas takarmányt is értékesítek. A föld, amelyet megművelek a szécsényi sóderbánya- tó környékén van. Baksa Imre büszke az általa müveit területre. Egyik „preferen- ciamunkája” a gondozott, ápolt, a jó gazda benyomását keltő terület Közigazgatásilag Szécsényhez tartozó Pösténypusztán lakik. Telephelye a Ludányhalászi közelében lévő Apátpusztán van, amely az 1990-es évek óta szépen fejlődik. Először ő is a Németországból behozott „erősen lelakott” erő és munkagépeket használta. Első új traktorát 1990-ben vásárolta. Ettől kezdve folyamatosan fejlesztette a gazdaság infrastruktúráját A beruházáshoz a tőkét részben magánerőből, részben pályázati pénzből biztosította.- Nyitott szemmel kell járni, tudni kell, hogy mikor, mire érdemes pályázni. Ma már egy pályázat elkészítése nem egyszerű dolog. Szerencsénkre a szakemberek sejtenek ebben. Az első pályázatom Libanné Veres Éva segítségével készült. Több sikeres pályázatom volt Faluhelyi Lászlóval Közöttük a legnagyobb, amelyből a telepen 2000 négyzet- méteres területet betonoztam le.- Mennyiben más a mezőgazda- sági dolgozók élete, munkája az elődökénél?- Életünk nem olyan nyugodt, sokkal több a rizikófaktor. Nem csak az időjárás, a piac erős hullámzása, a pályázatok, a különböző közgazdasági szabályozók is. Annak idején apám eladott 3 hízómarhát, az árából vásárolt egy Zsigulit Én most értékesítek 70- et, de mellette növénytermesztéssel és bérmunkával is kell foglalkoznom, hogy a családomat el tudjam tartani, a gazdaságom működjön. A fejlesztésre, ha jut- jut, ha nem-nem.- A bérmunka, hogyan fér bele az idejébe, hiszen a mezőgazdaság erősen idényjellegű?- Egyfelől úgy, hogy van jó felszerelt gépparkom, másfelől, ha kell 20 órát dolgozom naponta. A szorgos, dolgos édesapának három lánya van. Tímea főiskolás, Edina középiskolás, a legkisebb még óvodás. Baksa Imre az az ember, akit a munkájában két dolog motivál. A családja részére a nyugodt, jó háttér biztosítása, a mezőgazdaság szeretete. Az az ember, aki ha létrehozott valamit, tud neki örülni, de már újabb és újabb feladatok fogalmazódnak meg benne, amit szeretne megvalósítani. „Itt élek a városban, ismerem” Dóra Ottó a Magyar Szocialista Párt salgótarjáni polgármesterjelöltje (Folytatás az 1. oldalról) pártnak van jelenleg polgár- mestere és nem ugyanaz a jelöltje - kezdte Dóra Ottó. - Úgy gondolom, hogy - megőrizve az elmúlt 12 év várospolitikájából több dolgot - alapvető irányváltásra és elsősorban szemléletváltásra van szükség. Én 2006 őszéig megyei közgyűlési elnök vagyok, ahol vannak feladataim, amelyeket az eddigiekhez hasonlóan igyekszem elvégezni. A nagyobb lélegzetű céljaink, amelyeket még 2002-ben tűztünk ki, nagyrészt már teljesültek vagy a megvalósulás stádiumában vannak. A nehezén már túlvagyunk, de nyilván mindig akad feladat, amelyet egy vezetőnek el kell látnia. Itt élek a városban, ismerem. Politikai vezetőként az időm nagyobb részét is itt töltöm. Ráadásul a megyei önkormányzatnak több intézménye és feladata is van, amelyet a megyei jogú város területén lát el. Az elkövetkezendő 10 hónap feladata az aprólékos helyzetfeltárás és a városlakók minél szélesebb körét bevonva egy olyan program megalkotása, amely Salgótarján következő évtizedeit meg tudja határozni. A választások négy évre adnak mandátumot, de a programomat ennél hosz- szabb távra tervezem. A szemléletváltás mellett a város fejlesztéspolitikáját is a fejéről a talpára kell állítani. Nem úgy kell fejleszteni, hogy amihez pénz van, azt fejlesztjük, hanem meg kell határozni azokat a célokat, amelyeket szeretnénk elérni és ezekhez meg kell keresni a forráslehetőségeket, amelyek megvannak és meg is lesznek az elkövetkezendő években is. Talán egy kicsit szerencsésebbnek tűnnek a következő évek, hiszen az uniós források az eddigiekhez képest sokkal nagyobb lehetőségeket tartogatnak. Olyan program kell, amely mind a gazdaságban, mind az életminőségben jelentős fordulatot hoz a további öt-hat évben az itt lakók számára - mondta Dóra Ottó, aki szerint a felnövekvő generációra is gondolni kell. A polgármesterjelölt szerint az utóbbi években a városlakóknak csak kötelességeik voltak, jogaik nem. Ezen kell változtatni és együtt kell működnie az önkormányzatnak a lakókkal. Dóra Ottó szerint számtalan probléma van, amelyet meg kell oldani, ilyen például a parkolóhelyek hiánya. - Ez a város most is nagyon nehéz helyzetben van. 1990 után szó szerint „lerobbant”. Az önkormányzat egyedül nem tud várost „építeni”, partnerek kellenek hozzá, egyesületek, szervezetek, állami és magáncégek. Együtt kell megterveznünk azt is, hogy milyen várost szeretnénk, milyen városban akarunk élni - zárta szavait a szocialisták salgótarjáni polgármesterjelöltje. Képzőművészeti szabadiskola Balassagyarmat. Folytatódnak Csach Gábor művészettörténész előadásai hétfőnként 18 órától a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban. December 5-én a Magyarországról származó Albrecht Dürernek minden idők legjelentősebb német festőjének és grafikusának életművét mutatta be az előadó. 12-én Marcel Duchampnak, az avantgárdizmus pápájának, a gondolati képzőművészet atyjának munkásságát ismerteti Csach Gábor, 19-én pedig a „Karácsony a képzőművészetben” címmel Krisztus születésének ábrázolásait és az ünnepek megjelenését taglalja a művészettörténész az európai és kortárs képzőművészetben.
