Nógrád Megyei Hírlap, 2005. december (16. évfolyam, 280-304. szám)
2005-12-30 / 303. szám
4 2005. DECEMBER 30., PÉNTEK NÓGRÁD MEGYE Másfél évtized: tények, tendenciák Fejezetek Nógrád megye rendszerváltás utáni gazdaságtörténetéből Jelentős olvasói réteg igényét szem előtt tartva az alábbiakban bemutatjuk a megye gazdaságát meghatározó tendenciáinak elmúlt másfél évtizedbeli alakulását. A népszámlálás és a KSH adatainak felhasználásával - készített összehasonlító elemzésünkben nem törekedhettünk teljességre, mégis reméljük, hogy csak egyes, ma már „gazdaságtörténeti fejezetrészek” felvillantásával is hozzájárulunk olvasóink tényszerű tájékoztatásához. Fogyó népesség, csökkenő aktivitás A lakónépesség száma - az országoshoz hasonlóan - 1980 óta mérséklődik, aminek alapvető oka a csökkenő termékenységet meghaladó magas halandóság és a vándorlási veszteség. Ettől is nagyobb hátrányt jelent a gazdaságilag aktív népesség arányának drasztikus csökkenése. Amint az alábbii táblázatból - sok más fontos mutató mellett - kitűnik: 2001-ben megyénkben - az országos érték alatt maradva - a népesség mindössze 38,3 százaléka tartozott a gazdaságilag azóta ez az arány lényegében folyamatosan csökkent és 2003. évben már csak 54,1 százalék volt. Sajnos, ez is pregnánsan mutatja, hogy a megyfe nemhogy felzárkózott volna, hanem a gazdasági fejlődésben egyre inkább elmaradt az országos szinttől, ahogy mondani szokták: az olló nyílik. Vállalkozások: visszafogottság A rendszerváltást követően gazdasági átalakulás, a privatizáció és az eszkalálódó munkanélküliség nyomán gyors ütemben létesültek a vállalkoA NÉPESSÉG GAZDASÁGI AKTIVITÁS SZERINT MEGNEVEZÉS 1990 2001 MEGOSZLÁS %-a INDEX: 1990=100,0 1990 2001 Gazdaságilag aktívak 100 867 84 322 44,4 38,383,6 Inaktív keresők 62247 78865 27,4 35,8126,7 Eltartottak 64 023 57047 28,2 25,989,1 aktívak kategóriájába. Ugyanakkor igen magas az inaktív keresők (gyermekgondozási ellátásban részesülők, nyugdíjasok és járadékosok) aránya, mely meghaladja a régió és az ország átlagát. A népesség több mint egynegyede eltartott (nappali tagozaton tanulók és egyéb eltartottak). 2001-től napjainkig is csökkent a lakónépesség és tovább romlott a korösszetétele is. Növekvő gazdasági lemaradás A gazdaságilag aktív népesség (a foglalkoztatottak és munkanélküliek együttes száma) bemutatott struktúrája és csökkenése negatívan hat(ott) vissza a gazdaság teljesítményére. Ennek komplex mutatója a bruttó hazai termék (GDP), amelynek alakulását az alábbi táblázatban mutatjuk be. zások - egy jelentős hányaduk kényszerből. A működő vállalkozások száma 1995-től napjainkig mintegy 9-13 ezer között alakult. Ettől beszédesebb azonban az egy lakosra jutó vállalkozások mutatója, amely megyénkben (2003-ban: 60) lényegesen elmarad az országos átlagtól (87). Ezt a visszafogott vállalkozási hajlandóságot - bár érdemes lenne - itt nem tudjuk elemezni. Térszerkezetben vizsgálva a vállalkozásokat: 2003-ban az összes (13 103) működő vállalkozásból a legtöbb (4 868) a salgótarjáni, a legkevesebb (1 067) a szécsényi kistérségben működött - pozitív korrelációt mutatva a vállalkozási hajlandósággal is. Gazdasági ágak szerint megoszlásukat tekintve az utóbbi években az ingatlanügyek, kereskedelem, építőipar tűnik a legnépszerűbb gazdasági ágnak megyénk vállalkozói számára. A gazA BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) ALAKULÁSA NÓGRÁD MEGYÉBEN Év GDP beszerzési áron Az egy lakosra jutó GDP Nógrád megye helyezése a megyék (és Budapest) rangsorában az egy lakosra jutó GDP alapján milliárd Ft az országos ezer Ft az országos átlag % -ában %-ában 1994 58 u 26061,619 2003 215 1,2 98354,120 Nógrád megye 1994-ben (ekkortól számítják a GDP-t) 58 milliárd forint értékű bruttó hazai terméket állított elő, ez Magyarország GDP-jének 1,3 százalékát tette ki. Miközben a megyei GDP 1994 és 2003 között 3,7-szeresére nőtt, addig országosan 4,2-szeres volt a növekedés. A megye gazdasági fejlődése tehát elmaradt az országostól, így a 2003. évi érték már csak 1,2 százalékát tette ki az országosnak. Az egy lakosra jutó GDP Nógrád megyében 1994-ben az országos átlag 61,6 százalékát tette ki, dálkodási formák szerinti összetételre az egyéni vállalkozások túlsúlya a jellemző. 1995-ben a regisztrált vállalkozások több mint 77 százaléka egyéni, közel 23 százaléka társas vállalkozás volt. 2003. évre ezek az arányok változtak annak következtében, hogy a társas vállalkozások száma erőteljesebben (több mint másfélszeresére), az egyénieké mérsékelten (alig 5 százalékkal) nőtt. így 2003-ban az egyéni-társas vállalkozások aránya mintegy 69:31 százalék volt. Mezőgazdaság: mélyrepülés A rendszerváltást követő kárpótlás és privatizáció a nagyüzemek szétaprózásához, a szövetkezetek többségének felszámolásához vezetett. A legnagyobb károkat az állattenyésztés szenvedte el, de súlyos gondot jelentett a szántóterületek hasznosítása is, nőtt a vetetten, betakarítat- lan területek nagysága. A hiányos talajművelés, tápanyag-visszapótlás következtében csökkentek a hozamok is. A szántóföldi növények vetetlen, betakarítatlan területének 1991-1995 közötti 13 873 hektáros éves átlaga 2003-ra 25 643 hektárra nőtt. A gabonafélék termésmennyisége 1986- 1990 évek között 174 447 tonna volt éves átlagban, 1996-2000 között 121 738 tonnára csökkent, 2003-ban mindössze 66 127 tonna volt. Az állat- állomány az elmúlt évtizedben jelentős veszteséget könyvelhetett el. így például a szarvasmarha állomány 1980-ban 39,3, 1990-ben 33,0, 2000- ben 8,1 és 2003-ban 11,2 ezer darab volt. Ugyanezen években a sertésállomány rendre így alakult: 76,4, 37,1, 44,9 és 48,0 ezer darab. A juh-, lés 1995-től kismértékű növekedést mutatott. 1996-ban már az export is meghaladta az 1990. évit. Az ipar termelési volumene és értéke 1996 és 2004 között - kisebb ingadozásokkal - folyamatosan emelkedett. Sajnálatos tény, hogy a termelés 2005.1. félévében - az előző év azonos időszakához képest - újra csökkent. 1990 és 2001 között drasztikusan (közel 12 ezer fővel) visszaesett az alkalmazottak száma, ezt követően kismértékben tovább mérséklődött. A vállalkozások piaci helyzetének és törekvéseinek ismeretében belátható időn belül a foglalkoztatottak száma aligha növekedhet. Munkanélküliség: magas és makacs Az alábbi táblázat adatai tartósan súlyos munkaerő-piaci helyzetről árulkodnak: a munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta is közel ötszörösére növekedett az elmúlt másfél évtizedben. A negatív csúcs 1993 közepén volt, közel 25 ezer fő munkanélkülivel és 20 százalékot is meghaladó rátával. A MUNKANÉLKÜLIEK SZAMA ES ARÁNYA MEGNEVEZÉS 1990 2004 1990 =100,0 Munkanélküliek 2 993 14121 471,8 Munkanélküliségi ráta (%) /a 3,1 15,1 4,9-szeres A munkanélküliségi ráta: munkanélküliek száma a gazdaságilag aktív népesség százalékában kifejezve de elsősorban a juhállomány visszaesett. A 90-es évek drasztikus csökkenése után csak halvány reménysugár az utóbbi években tapasztalható mérsékelt állománynövekedés. 2004-ben kiemelkedő szántóföldi terméseredmények születtek: a cukorrépa kivételével valamennyi növényi kultúra termésátlaga meghaladta az előző évit, miközben az állatállomány fajtánként differenciáltan alakult. Az átalakulás és a teljesítménycsökkenés a foglalkoztatottak számának nagy arányú visz- szaesésével járt. A megye mezőgazdaságában dolgozók száma az 1990. évi 13 689 főről 2001- re 2191 főre, az ágazat részaránya 14 százalékról 3 százalékra zuhant (országosan: 5,5 százalék). 2001 óta tovább csökkent az ágazat létszáma. Ipar: hullámzó teljesítmény Nógrád megye ipara hanyatló szakaszában, korszerűtlen ágazati szerkezettel, jórészt piac- és versenyképtelen gyártmánystruktúrával érte meg a rendszerváltást. Az 1990-es évek elején a gazdasági átalakulás, a privatizáció, a tulajdonváltás, a A mélyponthoz képest bekövetkezett javulás ellenére megyénk a 15,1 százalékos rátával a megyék sorrendjében a 4. legrosszabb helyen állt, sőt az időszak nagy részében „dobogós” pozícióban volt. A munkanélküliek mintegy 54 százaléka a férfi, 46 százaléka a nő. Zömük korábban fizikai foglalkozású volt, többségük betanított, illetve segédmunkás. Az állást keresők egynegyede 26-35 éves, majdnem felének csak 8 - vagy annál is kevesebb - osztály az iskolai végzettsége. Keresetek: jelentős lemaradás Megyénkben az egy főre jutó havi keresetek dinamizmusa némiképp meghaladta az országos átlagot és a régióbelit is. Ennek ellenére az abszolút értékben vett különbségek tovább nőttek. Amíg például 1996-ban „csak” 9 828 Ft-tal maradt el a megyei átlagkereset az országostól, addig 2003-ra ez a különbség már 23 699 Ft-ra nőtt, miként növekedett elmaradásunk a régió átlagához képest is. Átlagkereseti pozíciónk jelentős mértékben romlott. Ezt mutatják az alábbi táblázat adatai. AZ ÁTLAGKERESETEK ALAKULÁSA MEGNEVEZÉS 1996. 2003. Index (%) Eltérés (Ft) Ft/fö/hó Ft/fö/hó 1996=100,0 2003 - 1996 Nógrád megye 37 663 114 956 305,2 77 293 Észak-Magyarország 41 206 119 134 289,1 77 928 korábban jelentős és biztos keleti piacok elvesztése következtében a termelés tovább csökkent, sorra mentek tönkre a nagyvállalatok. A korábban exportra (is) került termékek volumene 1990 és 1994 közötti években drasztikusan csökkent. Például a kovácsolt és sajtolt acéltermékgyártás 10,5 százalékára, a húzottsíküveg-gyártás 18,3 százalékára, az öblösüveggyártás 35,1 százalékára, a női ruha és kompié gyártása 13,4 százalékára, a nyershústermelés 3,6 százalékára csökkent. Az ipari termeA vázolt másfél évtized áttekintése után - a tényadatok és tendenciák alapján - a tapasztalatokat úgy összegezhetjük, hogy a megye gazdasága Janus-arcát mutatja. Kedvező és kedvezőtlen tendenciák együtt vannak jelen, de az elmúlt egymásfél évben ismét nyugtalanító jelenségek ütötték fel fejüket. A felfelé vezető út nem járhatatlan, „csak” nagyon meredek. Dr. Baráthi Ottó szakközgazdász De egy gepárdtól nem tud meg semmit arról, hogy mi történik. www.nogradmegyeihirlap.hu
