Nógrád Megyei Hírlap, 2005. december (16. évfolyam, 280-304. szám)
2005-12-27 / 300. szám
Nógrád Megyei Hírlap - Almanach 2005- BÁRNA HADIK JÓZSEF Alpolgármester: TORJÁK GYÖRGY Körjegyző: DR. LACZKÓ ILONA Községháza: 3126 Bárna, Petőfi út 23. Telefon: 32/405-333, 32/405-178 Fax: 32/405-333 E-mail: pmhbarna@profinter.hu pmhbarna@freemail.hu Lakosság száma: 1161 fő 14 éves korig: 199 fő 15-18 éves: 62 fő 19-60 éves: 686 fő 60 év felett: 214 fő Vállalkozások száma: 27 Helyi adók: Gépjárműadó 1200 Ft/100 kg Iparűzési adó 1,5 százalék Intézmények: Általános iskola 3126, Petőfi út 23. Napközi otthonos óvoda 3126, Petőfi út 19. Községi könyvtár 3126, Petőfi út 15. Háziorvos: Dr. Takács Erzsébet Ildikó Védőnő: Szabó Józsefné Civil szervezetek: Bárnai Gyermekek Egészségmegőrzéséért Alapítvány Bárnai Asszonyok Baráti Egyesülete (BABE) Jeles napok: Május 1 : Majális, falunap augusztus 20: vendégség Nevezetességek: Római katolikus templom, Nagy-kő, Kis-kő, Szer-kő, Vadaspark Szórakozóhelyek: Sári kisvendéglő, Ibolya presszó, Turistaszállás hadik József polgármester már 1978-ban az ország legfiatalabb tanácselnökeként került a Bárna élére, és azóta is a község első embere. A kétgyermekes családapa - mára már nagypapa - akinek a felesége a helyi óvodában dolgozik, valaha megbízható hátvédként focizott, igaz nem a hazai csapatban, hanem a magasabb osztályú Tűzhelygyárban. így ő is szomorúan konstatálja, hogy a helyi futball- pályát csapat híján felveri a gaz, és mára mindenfajta helyi sportélet megszűnt. Nem csoda, hogy a ezen elmerengve a hiányosságokkal kezdi beszélgetésünket.- A teljes közműhálózat ellenére a központi szennyvízelvezetés továbbra is megoldatlan, a távolságok miatt nem tudunk mire csatlakozni, így csak egyedi csatornarendszer és ahhoz tartozó tisztítómű önerős építésével tudnánk megoldani a problémát, ahhoz pedig sok pénz, rengeteg pénz kellene. Az pedig nincs - mondja keserűen, majd sorra kerülnek az egyéb közügyek is. Megtudhatjuk még, hogy a falu mobiltelefonozás szempontjából kedvezőtlen fekvése miatt ezen a módon kvázi el van zárva a külvilágtól - pedig a telefon- társaságok adótornyokat emelnének, de mivel a vidék jó része természetvédelmi terület, nem engednek magasabb építményt, mint a vadászles! - az egyre ritkuló buszjáratok pedig a közlekedést nehezítik. A minimális iparűzési adó ellenére nem nagyon lehet új munkahelyet teremteni, így a jó tömegközlekedés fontos követelmény lenne. Valamit enyhít az az évről évre növekvő munkanélküliségen a pályázati, állami és önerőből is támogatott közcélú és közhasznú munkások foglalkoztatása, mely éves átlagban havi 12-15 főt tesz ki. Nehéz terhet ró az önkormányzatra közintézményeinek (például óvoda, iskola, orvosi rendelő, könyvtár) működtetése, de a község erőn felül is ragaszkodik megtartásukhoz. Szerencsére például a iskola falainak nedvesedését, süllyedését csapadékvíz-elvezetéssel pályázati segítséggel megoldották. Egyébként is nagy súlyt fektetnek a pályázatokra, hisz az innen befolyt összegekkel egészítik ki a fejlesztési lehetőségeket, amiből jutott jó pár az utóbbi három évre. Elég, ha a kábeltévé bevezetését, az internethozzáférés lehetőségét, az iskola multimédiás kabinetjét, az ön- kormányzati létesítmények és a közvilágítás korszerűsítését (energiatakarékos világítótestek bevezetése és sűrítése), vagy a ravatalozó felújítását említjük röviden, mert a többiről bővebben is érdemes beszélni. Nagyságrendben a bekötőút és a főutca idei 40 milliós felújítása áll az élen, de a kultúrterem 15 milliós rendbehozatala is igen fontos. Az eddig bérelt és teljesen lerobbant kultúrszentélyt ugyan is megvette az önkormányzat és pályázati segítséggel két ütemben felújította. Bevezették a gázt, korszerűsítették a világítást, új vizesblokkokat hoztak létre, a színpad mellett öltözőket alakítottak ki, így mára már kulturált körülmények között rendezhetik meg például az ünnepeket, farsangi vagy szüreti mulatságot, és lesz hová társulatokat meghívni, népdaltalálkozót szervezni az egyéb más programok mellett, no és a helyi amatőr színjátszók érdeke sem utolsó szempont. Ugyancsak közös költségből fedezik a nemrég bevezetett gyermekjóléti szolgálatot és az idősek támogatott étkeztetését. Ösztöndíjjal segítik a felsőoktatásban tanuló diákjaikat, tavaly például heten, idén négyen kapnak anyagi segítséget. Elsőrendű feladatnak tartják az idegenforgalom fellendítését, melyre komoly csapást mért a tavalyi gátszakadás a halastónál, így a horgászturizmus bizony elmaradt. Szerencsére vonzerő a jó két éve létesült vadaspark, és kedvelt kirándulóhelyek (nagy-kői bazaltkibúvás, Kis-kő, Szer-kő) akadnak a közelben, ahová a fővárosból vagy az Alföldről is érkeznek látogatók. A nyári szünidőben olyan, itt elszállásolt diákok érkeznek, akik innen kiindulva járják be a csodálatos környéket. Azt, amely a természet adta nagy ajándék, és amelyből még sokat profitálhat a köz(ös)ség. Orvosol, de másképpen dr. laczkó ilona körjegyző - ellentétben a többséggel - mindenféleképpen vidékre akart kerülni Budapestről, amikor elvégezte az Államigazgatási Főiskolát, mert szakmai ismereteit helyi szinten szerette volna gyarapítani. így került először Mátra- terenyére, majd Mátranovákra, s ez év elejétől nem csak utóbbi, hanem Bárna körjegyzője is. A főiskola után, már munka mellett 1994-ben elvégezte a Miskolci Állam- és Jogtudományi Egyetemet, de nem nyugszik, most például az ELTE-n szakjogászi továbbképzésére jár. Ennyi tanulás, valamint a rengeteg bizottsági és képviselő-testületi ülés mellett kevés szabad ideje marad mind a magánéletre, mind hobbijaira. Legjobban másfél éves keresztfia pátyolgatása köti le, de szeret olvasni számítógépezni, és amatőr fotósként természet-, állat- és úti képei már kiállításra is bekerültek. Bárnán szeretettel fogadták és próbál megfelelni az elvárásoknak. Mint mondotta: orvosnak készült, ide jutott, ahol az emberek gondjainak orvoslásával foglalkozik, de mivel kötik a jogszabályok, kevesebbet tud megtenni, mint szeretne. ARCOK A KÉPVISELŐ-TESTÜLETBŐL HASZNOSi istvánné első ciklusban képviselő, mint matematika-fizika szakos tanár került Bárnába. Kezdetek óta magas óraszámban oktatja a gyerekeket arra a két tantárgyra, amelynek hallatára a többségnek a hideg futkos a hátán. Ennek ellenére rábeszélőképességének, a kis létszámú osztályoknak és az iskola jó felszereltségének köszönhetően eredményesek tudnak lenni még ilyen nehéz tantárgyaknál is. Bár mára már a 92 százalékot is eléri a hátrányos helyzetű gyerekek száma, a tantestület áldozatos tevékenységének köszönhetően az utóbbi tíz évben itt végzett gyerekek 46 százaléka érettségizik, s ebből majd a fele (20,4%) a diplomáig is eljut Nem véletlen, hogy mind az óvoda, mind az iskola megmaradásáért foggal-körömmel harcol a község. A mai tudományos életben naprakésznek kell lenni - vallja a tanárnő, aki ezért sok könyvet forgat szabad idejében, s az interneten is kutat a legújabb szakirodalom után. Kevéske szabad idejét a kertben tölti el, férje erdész és vadász. susán József csak három éve vette magára a közügyek megoldásának terhét, azaz első ciklusos képviselő. Ő is született bárnai, bár rádió-tv műszerészként Salgótarjánban dolgozik, ráadásul olyan vállalkozásnál, amelyet egy volt bárnai, de mára már budapesti üzletember működtet, s kollégáit lehetőség szerint földijeiből toborozza. Mint mondja, ilyen és hasonló vállalkozások kellenének minél nagyobb számban falujában is, mert az adók sokat lendítenének egy olyan kis közösség helyzetén, mint a bárnai. Hobbija az erdőjárás. Felesége adminisztrátor, gyermekeik viszont alighanem egyedi dologgal dicsekedhetnek: mindketten rendőrfőiskolára járnak, mindkettő törzsőrmester, az egyiküket Ádámnak, a másikukat pedig Évának hívják. TUZA gyula 23 évével a képviselő-testület „Benjáminja”, azaz legfiatalabbja és ebből adódóan első ciklusát tölti. Elhivatottságot érzett, tenni akart a közösségért, ahol él. Ritka az, hogy valakit üyen korban nem csak a szó-1 rakozás, diszkó, a barátok érdeklik, hanem a közélet, a közért érzett felelőség is. Főiskolára jár, mellette a salgótarjáni végrehajtó irodában dolgozik jelöltként, tanulmányai befejezése után tervezi nősiilését. Ha sportról van szó, a foci és az asztalitenisz hallatára kapja fel a fejét, hobbija a zenehallgatás. szabó andrásné csak 1981-ben, bejáró óvónőként került a községbe, és ott is ragadt. Már hogyne, mikor egy ottani fiatalember kötötte be a fejét! Azóta lányuk 18, fiuk 15 éves, egyikük a salgótarjáni Madáchban, másikuk a Bolyaiban tanul, a férj pedig asztalos. Mint mondja, az óvoda teljes embert kíván, így a háztartás vezetése mellett nem túl sok szabad ideje marad, de mivel ■-------------=s. s zeret mindig mindenben ott lenni ami a köz javát szolgálja, és három éve már a képviselői testület tagja is, így minden perce be van osztva. Ennek ellenére ki nem hagyná, hogy néha beugorjon a „BABE”- be. A Bárnai Asszonyok Baráti Egyesülete két éve alakult a község szépítéséért, a helyi közösség társadalmi életének fellendítéséért. A faluszépítő programjukhoz csatlakoztak az iskolás gyerekek is, terveikben szerepel egy tájház létesítése, ahol a hagyományőrzés jegyében a még fellelhető régi helyi tárgyi emlékeket állítanák ki. szabó Tibor életerős, tettrekész, fiatalos benyomást kelt mindenkiben - az, hogy mindezek ellenére nyugdíjas, csak a hivatásos katonák korkedvezményes obsitjának tudható be. Igaz, nem ott kezdte pályafutását, hanem a salgótarjáni nyomdában. Aztán a hivatásos határőri évek után úgy gondolta, hogy hobbija, a természetjárás és gombázás mellett marad még ereje, ideje türelme tenni is szülőfalujáért, így lett pár éve első ciklusos képviselő. Jól együttműködő, egy irányba húzó, azonos célért dolgozó testületnek vagyok a tagja, melyben mindenki maximális erőbedobással teszi a dolgát - jellemezte közös erőfeszítéseiket. Felesége a helyi iskolában tanárnőként teszi ugyanezt a gyerekek érdekében, kisebbik fia a tarjáni gépipariba jár, a nagyobbik éppen most nősült meg. szabó Zoltán - mint mondotta - sokszor kikapott gyerekkorában a fociért, amikor minden mást hanyagolva csak a labdát kergette, de hát az volt a mindene. Később NB IITas csapatokban is játszott, s a foci szeretete azóta is végigkíséri életét. Azt nagyon bánja, hogy a faluban megszűnt a fociélet. Főiskolás lánya programozó matematikus, fia próbálkozott egy ideig az apai „hagyománnyal”, ám komoly hivatása mellett már rég nincs rá ideje. De visz- szatérve a tősgyökeres bárnai fociapukára - aki már az 1990-es évek előtt is sokáig volt tanácstag, és az óta harmadik ciklusban tevékenykedik - számos közérdekű ügyben vívta meg mindennapi közéleti harcát legrégebbi képviselőtársával és a jelenlegi polgármesterrel egyetemben a község gyarapodásáért. Mára már felhagyott szakmájával, az órásmesterséggel, így hobbija, a tévénézés mellett teljes energiáját a közösség szolgálatába állítja. torják György alpolgármester tősgyökeres bárnaiként az egyike azoknak a képviselőknek akik a legrégebben állnak a közösség szolgálatában. 28 éve, még à tanács- rendszerben kezdte és a rendszerváltás óta is már negyedik ciklusát koptatja. A salgótarjáni kórház műszaki alkalmazottja, felesége háztartásbeli, két fiúgyermeke közül a kisebbik ugyancsak a megyeszékhelyre jár naponta iskolába, az idősebb pedig otthon kőműves. Bár az alpolgármesternél nagyobb focirajongót aligha találni a faluban - amíg létezett csapatuk, ő volt az intéző és mindenes - legnagyobb bánatára a fiai nem vonzódnak annyira a legnépszerűbb labdajátékhoz, hogy művelnék is azt. Ennél is jobban aggasztja, hogy egyelőre semmi jele egy feltámadó bárnai fociéletnek. így viszont több szabad ideje marad arra, hogy - fogalmazása szerint - továbbra is a faluban élő emberek ügyét szolgálja. A természeti adottságokban még sok rejlik
