Nógrád Megyei Hírlap, 2005. december (16. évfolyam, 280-304. szám)

2005-12-14 / 291. szám

2005. DECEMBER 14., SZERDA MnHHMHHHMMHHHMHnHMMMMMMHMMMMMMM HAZAI TÜKÖR wrnrnr 5 Csomópontban a sztrádaár spórolnának Szakértők szerint nem szigorúbbak a hazai szabványok Egy-egy csomópont kiépítése milliárdokba kerül. Bár a hazai pályákon európai viszonylatban is sok lehajtó épült, ■Esüssm Járai elszámolta az államadósságot egy vasárnapi interjúban a jegybank elnöke, Járai Zsigmond negyvenmilliárd eurós államadósságról be­szélt, ami az elemzők szerint nem valós adat. A szakértők azt vallják, hogy a büdzsé hiánya brut­tó 16,1, illetve nettó 1,4 mil­liárd euró. Az elemzők szerint a cégek és háztartá­sok adósságaival együtt ekkora a devizaadósság. Büntetést fizettetne az MDF a pártokkal kétmillió forintos kam­pánykeretet javasol az MDF jelöltenként az országgyűlé­si választásokra. Nemcsak köteleznék a pártokat arra, hogy számoljanak el a Pénz­ügyminisztériumnak, ha­nem naponta 30 ezer forin­tot kellene fizetniük, ha nem teszik meg időben. 3,8 milliárd forint a babakötvényekre az országgyűlés megsza­vazta a 2006. évi költség- vetésről szóló törvényjavas­lat azon módosítását, amely szerint csökkentik az önkor­mányzatok számára a köte­lező tartalékképzés mérté- •két. A parlament döntése alapján jövőre 3,8 milliárd forintot csoportosít át baba­kötvényre a szociális tárca. Lemondott a szentendrei polgármester lemondott posztjáról Szent­endre polgármestere. Mia- kich Gábor kedden jelentet­te be döntését, amit politi­kai összeférhetetlenséggel indokolt. Terveit ugyanis a jobboldali többségű kép­viselő-testületben nem tudja megvalósítani. Népszavazást akar a SZESZE a támogatásokról népszavazást kezdeményez a Szociális Ellátók és Szociá­lis Ellátottak Szervezete (SZESZE) az oktatási és szociális intézmények érték- megőrző állami normatív támogatása érdekében. @ TOVÁBBI hírek: www.reggel.hu A kérdés: tényleg olcsóbb lehet a sztráda, ha változ­tatnak a szabályokon? A kormányfő szerint igen. Europress A gazdasági tárca szerint har­madával olcsóbban építhetők a jövőben az autópályák Magyar- országon, mindehhez azonban a jogszabályi környezetet kell leg­először megváltoztatni. A kor­mány szerint azért épülnek ide­haza 3-400 millióval drágábban - az M5-ÖS esetében 1,8 milliárd forintért - a sztrádakilométerek, mert részben a szabványok szi­gorúbbak, másrészt a magyar pályákon több a csomópont, mint a külhoni betonszalagokon. Gyurcsány Ferenc miniszter­elnök az Europressnek nyilat­kozva azt mondta, azért csak most változtatnak az autópálya­szabványokon, mert a nagy rendszerek átalakításához idő kell. „Az előző kormány egyálta­lán nem pályáztatott az autópá­lya-építésekkor. Mi ezt megtet­tük. Amikor azt láttuk, hogy az ajánlati árak nem csökkennek a várt mértékben, megvizsgáltat­tuk a kérdést. Kiderült, hogy az autópályacégek kartelleznek, amit a Gazdasági Versenyhivatal ki is mondott. Most jutottunk oda, hogy az árcsökkenés következő lépését tesszük meg: megváltoz­tatjuk a szabványokat” - jelentet­te ki a miniszterelnök. A kor­mányfő keddi interjújában arról beszélt, Európában szokatlan az M5-ÖS Kiskunfélegyháza és Sze­ged közötti szakaszának építése: egy 46 kilométeres szakaszon 29 hidat kellett építeni, ami jelentő­sen emelte a költségeket. Bár lehet, hogy a hazai pályá­kon lényegesen több a csomó­pont, a települések szerint még ez sem elég. A Kiskunfélegyhá­za közelében fekvő Kunszállás képviselő-testülete például azzal adta áldását az M5-ösre, hogy a településnél épüljön csomópont. Erre kormányzati ígéretet kap­bár AZ MO-S, a Budapestet el­kerülő körgyűrű mielőbbi ki­építése a főváros alapvető érdeke lenne, 2015-nél előbb szinte biztos, hogy nem készül el a pálya összesen 110 kilo­métere. Ha az ígéreteknek megfelelően szombaton át­adják a sztráda Vecsés és M5-ÖS közötti szakaszát, ak­kor is csak 36 kilométer lesz meg a 110-ből. A kormány tak, lehajtót azonban nem. Kun­szálláson, az autópályától alig 200 méterre üzembe helyeztek októberben egy évi sok tízezer tonna kapacitású malmot: le­hajtó nélkül tízezer kamionnyi - 100-140 ezer tonna - termék szállítása terheli majd a környe­ző, gyengébb minőségű utakat. Az M7-es idén nyáron átadott Balatonszárszó-Ordacsehi szaka­szán Balatonlellén kavarta a leg­nagyobb vihart a lehajtó építése. 2004-ben átadták a pályát, s vele együtt a Rádpusztán megépült el­ágazást. Lelle lehajtó nélkül ma­radt annak ellenére, hogy a 2002- ben polgármesterré választott Ke­néz István szinte az utolsó percig küzdött a módosításért. Az idén átadott szakaszon Balatonleüe az azt ígéri, jövőre clz M5-ös épít­kezésén megspórolt pénzből az M5-ÖS és M3-as közötti sza­kaszt építik meg. Az MO-s építkezését 1986-ban kezdték meg, átlagosan évi alig több mint másfél kilométer készült el. Legutóbb a fővárost észak­ról övező települések indítot­tak pereket, mivel nem szeret­nék, ha az autópálya az ő te­lepüléseik kárára épülne ki. a települések mégis keveslik. egyetlen település, amelynek nem épült saját lehajtója. A szakértők emellett csak részben támasztják alá, hogy a hazai szabványok drágítják a sztrádaépítést. A Közlekedés- tudományi Intézet névtelenül nyilatkozó munkatársa szerint az autópályákra vonatkozó ha­zai szabványok semmivel sem szigorúbbak az európaiaknál. Nem is lehetnek azok, lévén itthon az európai rendszer van érvényben. Az már más kérdés, hogy a tervezés és az egyéb elő­írások betartása miatt országon­ként milyen kiegészítőket kell építeni a pályaszakaszhoz. A cso­mópontok darabja is legalább 1- 2 milliárd többletköltséget jelent. Nyilatkozónk rámutatott, fe­lesleges a hazai építkezéseket összehasonlítani a horvát pá­lyákkal: míg utóbbinál minimá­lis a csomópontok száma - a cél ott az volt, hogy a tengerpartig le­hessen minél egyszerűbben el­jutni -, addig például az M7-es pályán közel húsz kilométeren­ként vannak csomópontok. A szakember szerint biztos, hogy ha az M5-ÖS küométerenként 1,8 milliárdból épült meg, akkor az M7-es további szakaszai ennél is drágábbak lesznek, mivel a dom­borzati viszonyok az Alföldön lé­nyegesen kedvezőbbek. A Volán is leáll, ha Ferihegyen sztrájkolnak Kétórás szolidaritási sztrájkot hirdetnek a Volán-társaságok buszsofőréi, ha a Ferihegyi rep­tér dolgozói sztrájkba lépnek - tudta meg lapunk Varga Tibor­tól, a Közlekedési Munkásta­nácsok Szövetségének elnökétől. Erről szóló szolidaritási közle­ményüket huszonnégy órán be­lül kiadják. „A Budapest Airport Rt. (BA) üzemeltetési jogának el­adásával a kormány példátlanul kiszolgáltatott helyzetbe hozta a reptéri munkavállalókat” - indo­kolta a lépést Varga. A Közleke­dési Munkástanácsok Szövetsé­gének egyébként tagszervezete a reptéri sofőröket és a forgalmi rampatiszteket tömörítő két szakszervezet, amely kedden tíz órakor kezdte meg a sztrájk­tárgyalásokat a BA vezetésével. „Kedden a két félnek abban sike­rült megegyeznie, hogy hírzár­latot rendelnek el” - mondta Hilmer Sándor, a ferihegyi ér­dekképviselet szóvivője. A sztrájkbizottság hétfői hatá­rozata alapján két pontban fog­lalta össze követeléseit. Az első pontban a bérigényük szerepel. A második részben az üzemelte­tési jog brit BAA-nak való eladá­sa után több évre követelnek fog­lalkoztatási garanciát a dolgo­zóknak. Érvelésüket arra építik, hogy ha az üzemeltetés eladha­tó 75 évre, akkor a foglalkoztatás garantálása is szólhat egy évnél hosszabb időszakra. ■ A reptéri dolgozók foglalkoztatásuk garantálását követelik. Pánikot és felháborodást kel­tett a dolgozók körében a Nép- szabadság keddi információja. Eszerint a Nemzetbiztonsági Hi­vatal vizsgálatot folytatott annak kiderítésére, hogyan szivárog­hattak ki 2003-ban és 2004-ben nemzetbiztonsági érdeket sértő információk a BA-tól. A cégnél belső vizsgálat indult. Értesülé­sünk szerint Hárskúti János ve­zérigazgató figyelmeztetésben részesítette Kovács Zoltán szak- szervezeti vezetőt, a Munkásta­nácsok Országos Szövetségének (MOSZ) ferihegyi megbízottját. Palkovics Imre, a MOSZ elnöke lapunknak elmondta: szerdán sajtótájékoztatót tartanak, ame­lyen a szakszervezet nyilváno­san tiltakozik a „csendőrállami módszerek” ellen. Hárskúti Já­nost lapzártánkig nem értük el. ■ Izing Antal Perek lassítják az MO-s teljes kiépítését I MSZP: Hollós a Fidesz nyomására visszakozott Körbeszidják egymást a pártok a tartozásokért Stop a népességcsökkenésre? mesterséges megtermékenyítés A szingli is lehet anya Visszavonta a Magyar Rádió munkatársainak nyugdíjazásá­ról szóló döntést a rádió két al- elnöke, Hollós János és Gőblyös István. A kuratórium elnökségének felhatalmazására egy hete kez­deményezték, hogy a rádió váljon meg több mint száz mun­katársától. „Vissza­állítottuk a jogviszo­nyokat, leállítottuk a nyugdíja­zást” - mondta Hollós. A rádió alelnöke „a történtek után úgy érezte helyesnek", hogy lemond­jon az Aktuális Főszerkesztőség vezetéséről. Agárdi Péter, az MSZP által delegált kuratóriumi elnökségi tag szerint a Fidesz „mindent be­dobott” a döntés visszavoná­sáért, Orbán Viktor személyesen járt el ennek érdekében az al- elnöknél, akit állítólag a polgári körök mozgósításával is megfe­nyegettek. Minderre Hollós nem kívánt reagálni. Pető Iván, az SZDSZ képviselője is elfo­gadhatatlannak tartja, hogy Hollós Orbán Viktorral történt talál­kozója után visszavonta dönté­sét, amely a szabad demokrata politikus szerint racionális és gazdaságilag indokolt volt. A Fidesz megkeresésünkre nem nyilatkozott az ügyben. ■ Bánky Bea Áder János, a Fidesz frakcióveze­tője arra kíváncsi: a kormány ad-e törvényi garanciát arra, hogy nem tartja vissza az áfa­kifizetéseket, és az állami meg­rendelések teljesítése után azon­nal fizessen az állam. „Orbán Viktor szavainak hite­le a huszonnégy órát sem éri meg, ugyanis a Fidesz elnöke és egész frakciója nemet mondott a körbetartozások kezelését cél­zó módosító javaslatra” - jelen­tette ki Gál J. Zoltán MSZP-s hon­atya. A szocialisták szerint uniós előírásokba ütközik az a Fidesz- kezdeményezés, hogy a vállalko­zóknak a ki nem fizetett szám­lák után ne kelljen befizetniük az áfát. ■ É. S. ■ Visszavonták a rádiósok nyug­díjaztatását. Meglepő fordulatot vehet a med­dő nők gyermekvállalásának procedúrája a parlamentben. Az indítványt még novemberben terjesztette be Mézes Éva szabad demokrata politikus. Eredeti cél­ja az volt, hogy egészségügyi tör­vény szülessen, hogy mestersé­ges megtermékenyítéssel tegyék lehetővé a meddő nőknek a gye­rekvállalást. „A kormány azon­ban egy meglepő, de pozitív ja­vaslattal állt elő: foglalkozzunk összességében az egyedülálló nők gyermekvállalásával" - mondta el a beterjesztés előzmé­nyeit lapunknak a liberális poli­tikus. A javaslat szerint az egész­séges, ám pár nélküli nőknek is lehetővé tennék a mesterséges megtermékenyítéssel való gye­rekvállalást. Mézes Éva sem tartja szeren­csésnek, ha egy gyermek nem tel­jes családba születik. Az SZDSZ- es politikus szerint csonka családba még mindig jobb szü­letni, mint vUágra sem jönni. Nem lehet szemet hunyni afelett, hogy hazánkban is egyre kevesebb házasságot kötnek, és egyre ma­gasabb a válások aránya. Mézes Éva szerint igen jó esély van arra, hogy indítványát a jövő héten elfogadja a parla­ment. így akár negyed éven be­lül lehetőségük lesz az egyedül­álló nőknek arra, hogy törvényes keretek között így vállalhassa­nak gyereket. ■ D. Á. Meddő nők is vállalhatnak gyereket

Next

/
Oldalképek
Tartalom