Nógrád Megyei Hírlap, 2005. december (16. évfolyam, 280-304. szám)

2005-12-13 / 290. szám

4 2005. DECEMBER 13., KEDD NÓGRÁD MEGYE Aranyérmes kincs lehetne! Nógrád nem különösebben híres a nagyvadállományá­ról, s bár időnként puskavégre kerülnek aranyérmes, sőt, kapitális trófeát viselő őzbakok, gímszarvasbikák, vadkanok, muflonkosok, az átlagos minőség elmarad a hazai viszonyok között megszokottól. Túlságosan sokat nem is lehet tenni a javítás és a fejlesztés érdekében. A vadállomány genetikai öröksége és az élőhely adottságai alapvetően meghatározzák a lehetőségeket, a Dél-Dunán- túl gímszarvasa, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés őzbak­ja, Zemplén vaddisznója itt nem teremhet meg. Ami azonban a dámszarvast illeti, némi derűlátásra is okunk lehetne - ha nem minősült volna tájidegennek ez a gyö­nyörű vadfaj. Nógrádban pillanatnyilag a Salgótarjáni Kohász és a Mátra Mgtsz Vadásztársaság területén él szabadtéri állomány, minimális, a genetikai fennmaradá­sához éppen csak hogy elegendő egyedszámban. nincsen, nagy előnye viszont a gímmel szemben, hogy a terület zavarását jobban tűri. * * * A szakirodalom szerint a dám inkább a sík- és a dombvidéket kedveli, azokat a területeket, ahol az erdők közé kisebb mezőgaz­dasági területek ékelődnek, a leg­jobb hazai dámpopuláció ott for­dul elő, ahol a kontinentális ég­hajlat mellé kevés havas nap és vékony hótakaró párosul. Nógrád azonban a keményebb telekkel megáldott hazai vidékek közé tar­tozik, a Mátra Mgtsz területének jelentős része is zárt erdő (jelen­tős része állami tulajdonban van), s egyik-másik tető hegynek te­A Mátra Mgtsz Vadásztársa­ság krakkópusztai vadászháza csodákat is rejt! Az ebédlő falán például akkora dámlapátos tró­feát lát a belépő, hogy akár úgy is vélheti: a világhírű Gyulajra tévedt...- Sajnos autóbalesetben pusz­tult el - mondja Andrási Mihály, a vadásztársaság elnöke, miköz­ben alaposabban is szemügyre vesszük a trófeát. - A súlya há­rom kiló 95 deka, aranyérmes lett volna, ha meglőheti valaki... Csak hát az agancspár elejtő nélkül árválkodik a falon...- Az előző szezonban kilenc dámbika került nálunk terítékre - folytatja Andrási Mihály. - Ezek közül kettő arany-, három ezüst-, egy pedig bronzérmes lett! Terü­Az idei év egyik kiemelkedő trófeáját viselte ez a dámbika létünkön él a megye leg­jobb dámállománya. Ami e vad itteni múltját illeti, az első telepítés 1982-ben volt, akkor 12-13 példányt engedtek szabadon, pár év múlva ismét érkezett nyolc-kilenc. A végered­mény biztos, összesen 23 dámszarvas került akkor a területünkre. Ezután a Ko­hász vadásztársaságnál volt telepítés. Az állomány pillanat­nyilag 30 darab körül ala­kul, ezt az egyedszámot kell fenntartanunk a sza­bályozás szerint. A tavalyi év igen szép érmesaránya után idén a barcogásban, ami a dámszarvas bőgése, egy ezüstérmes trófe­át viselő bika került te­rítékre. Az idénynek azon­ban még nincs vége, jövő év január 31-ig tart. Vendégva­dászokat is várunk, illetve három bika kilövésére társa­ságunk tagjainak nyílik le­hetőségük. A területünkön elejtett legnagyobb dámbika 4 kiló 70 dekagrammos tró­feát viselt. Hasonló most is van, látták többen! A dám az egyik fő vadfa­junk, megbecsüljük, óvjuk, etetjük tisztességesen. Ami a téli takarmányozást illeti, nálunk a vad semmiféle tá­pot nem kap, csak lucerna­szénát, cukorrépát, kukori­cát. Egyébként a dámnak az őzhöz és a gímszarvashoz képest különösebb igénye Aranyérmes lett volna ez a lapátos aganc­spár, ha nem autó gázolja el a vadat... kinthető magasságba emelkedik - bár a völgyekben és a peremvi­dékeken a dámnak alkalmas mű­velt területek is bőven akadnak. Ezen lapátos agancsú vadfaj jó életfeltételeket talál itt, különben nem szaporodna, a bikák nem raknának fel érmes trófeát, im­már szarvasgenerációk óta. Nóg­rád megye mezőgazdasági vidé­kekkel határos erdeiben lehetne olyan a dám, mint az Alföld őz­bakja, a Dunántúl gímszarvasa? Vadbiológus a megmondhatója... Talán a Mátra Mgtsz Vadásztársa­ság tapasztalatai alapján érdemes gondolkodni rajta, mindenesetre a lehető legjobb minőség megte­remtéséhez nagyobb állomány kellene... F.z Védőbeszédféle dámügyben Sokan, még szakemberek is, őshonosnak tekin­tik Magyarországon a dámvadat. A régészeti lele­tek tanúsága szerint ugyanis a legutolsó jégkorsza­kig valóban előfordult a Kárpát-medencében egy lapátos agancsú szarvasfaj, amit az időjárás vál­tozása szorított ki nyolc-tízezer éve. A dámot való­színűleg már a rómaiak visszatelepítették Kis- Ázsiából Pannóniába, bizonyítható, hogy több kö­zépkori vadaskertben is élt. Ezen adatok alapján azonban nem beszélhetünk semmiféle őshonos­ságról! A dám természetes úton nem juthatott visz- sza ide, hiszen Kis-Ázsiából Európa felé számára átjárhatatlan akadályt képez a Márvány- és a Fe­kete-tenger, a Kaukázus, de még a két keskeny tengerszoros, a Boszporusz és a Dardanellák is. Maradjunk hát abban: a dám tájidegen. Ezen okból állományának minimum szintre va­ló csökkentése is megtörtént, ugyanakkor elgon­dolkodtat valami... A mediterrán és ázsiai eredetű fajok, az őszibarack, a fehér- és a feketeeper, a bok­réta- és a platánfa, a feketefenyő: szó szerint bele­gyökerezett az évszázadok során a magyar földbe. A burgonya, a kukorica, a napraforgó, a paradi­csom, a paprika, a dohány, a csicsóka, az akácfa, a vöröstölgy, egyes fenyőfajok és hibridjeik, meg egy sor kevésbé jelentős újvilági növény visszaszorítá­sáról ugye, szó sem lehet. így helyes, hiszen alap­vető élelmiszerek, faipari alapanyagok, feldolgozó- ipar épült termelésükre, százezrek, milliók megél­hetését jelentik csak Magyarországon. Ugyanakkor itt vannak a káros amerikai eredetű gyomok, a par­lagfű, a kanadai aranyvessző, a se­lyemként, a seprence - ezeket iga­zán ki kellene pusztítani! Olyan táj­idegen állatfajok visszaszorítása is kívánatos lenne, mint a gyapjas­pille, a kolorádóbogár, a mosómed­ve, az amerikai nyérc, a pézsmapo­cok, az ázsiai jövevények közül a nyestkutya. Ezekre valóban semmi szükség! A dámszarvas azonban valahogy más! Mit vét, ha - legalábbis részben - újvilági fajok termőhe­lyén, vagy annak határán él és táplálkozik? So­kat aligha. Érthető persze a tájidegen fajok állománycsök­kentésre vonatkozó álláspont is, hiszen a még természetközeli állapotban lévő területek meg­óvása alapvető érdek. Ha a „gondolkodj globáli­san, cselekedj lokálisan" alapelv szerint értékel­jük a dolgot, tulajdonképpen az élhető és lakha­tó Föld fenntartásáért teszünk - nem is keveset - ezen területek óvásával! Csakhogy nem ezek a dám első számú élőhelyei, jobban szereti a mező- gazdasági művelés alatt álló területek és erdők ha­tárát, a felhagyott, bozótosodó legelőket, az erdő­foltokkal, ligetekkel, rétekkel, szántókkal tarkított dombságokat. Ezek általában nincsenek természetközeli állapotban, növényzetük is rész­ben újvilági eredetű. Talán megférne rajtuk bé­kességben valamivel több dámszarvas is - csak­hogy a békesség afféle emberi fogalom, amihez a vadvilágnak semmi köze... A Nógrád megyei társas gazdálkodók 2004. évi gazdasági tevékenységének jellemzői A megyében tevékenykedő mintegy 3700 társas gazdálkodó 2004. évi tevékenységéről be­nyújtott bevallásainak feldolgo­zása megtörtént, melyek zömmel az internetes nyomtatványkitöl­tő program segítségével készül­tek el. Közel száz adózó elektro­nikus úton teljesítette bevallását. Viszonylag magas volt a hibásan kitöltött bevallások aránya, ami figyelmeüenségre, illetve a sok adathelyet tartalmazó nyomtat­vány komplexitására vezethető vissza. Gazdasági eredmények 2004-ben a társas gazdálkodók bevételei elérték a 289 milliárd Ft-ot, ez 6,6%-kal haladja meg az előző évit. Ezen belül az értékesí­tés nettó árbevétele 272 milliárd Ft, mely az összes bevételtől kis­sé elmaradó ütemben, 5,7%-kal emelkedett. A fő nemzetgazdasá­gi ágazatokat tekintve a bevételek növekedtek, de az építőiparban 8% csökkenés mutatkozik. A be­vétel 68%-a belföldi értékesítés­ből származik, amely abszolút ér­tékét tekintve mintegy 13 milli­árd Ft-tal elmarad az előző évitől és részaránya is csökkenést mu­tat. Meghatározó az export 40% feletti növekedése, összege 86 milliárd Ft. Az eltérő üzleti év sze­rint elszámolok bevétele mintegy 28 milliárd Ft, melyből 23 milli­árd az export (közösségen belüli és harmadik országba irányuló teljesítés) értéke. A társas gazdálkodók 89%-a 10 főnél kevesebb foglalkoztatottat alkalmazó mikrovállalkozás. Ezek részesedése a nettó árbevé­telből 31%-os, növekvő tendenci­át mutat. A 10-49 fő közötti kis­vállalkozások aránya 9%, nettó ár­bevételből való részesedésük 22%. A foglalkoztatottak létszá­ma alapján a cégek mintegy 2%- a minősül közepes és nagyobb méretű gazdálkodónak, bevétel­ből való részesedésük ugyanak­kor 47%. Az eltérő üzleti év sze­rint gazdálkodók a velük együtt számított bevétel 9,4%-át képvi­selik. Értékesítés alakulása térségek szerint 1 B/fcnyteraiye ilP/Szt 0 50 100 150 200 250 300 A megye kistérségei között a legmagasabb, 108 milliárd Ft net­tó árbevételt - hasonlóan az előző évhez - illetve az export bevéte­lek negyedét a Salgótarjánban és vonzáskörzetében tevékenykedő vállalkozások realizálták. Balassagyarmat térségében je­lentősen, 13%-kal nőtt az értéke­sítés nettó árbevétele és 90 milli- árdot ért el. Ez a mutató Rétság körzetében 30,5 milliárd Ft-ra emelkedett. A gépipari és vegy­ipari ágazatban működő társasá­gok tovább növelték értékesíté­süket, melynek 37%-a exportból származik. A két ágazat értékesí­tése a térség árbevételének felét képviseli. Bátonyterenye térségé­ben az elért 12 milliárd Ft nettó árbevétel 4%-kal haladja meg az előző évit. A feldolgozóipar össz­teljesítménye nem változott, ex­portja csökkent. Növekedés az építőipar és a szolgáltatás terüle­tén látható. A Pásztó térségében elért 17 milliárd Ft árbevétel az előző évitől kissé elmarad a fel­dolgozóipar visszaesése követ­keztében. Az exportnál is jelent­kezett csökkenés közel egymilli- árd értékben. Szécsény vonzás- körzetében mintegy 14 milliárd Ft a nettó árbevétel, melyen belül a belföldi bevétel 6% felett növe­kedett, az export nem változott. Költségek és ráfordítások Anyagjellegű ráfordítások 77% É rtékcsök k. ráfordítások 15% Az összes bevételt 269 milliárd Ft ráfordítás mellett érték el a me­gye gazdálkodói, melynek növe­kedési üteme kisebb a bevétele­kénél. A költségek 77%-át, 217 milliárd Ft-ot az anyagjellegű rá­fordítások képviselik. A szemé­lyi jellegű ráfordítások összege 40 milliárd Ft, ami a kiadások 15%-át képezi. A bérköltségek te­rén az országos szakmai átlagok­hoz képest továbbra is jelentős elmaradás tapasztalható a me­gyében. A vállalkozások tárgyi eszkö­zeinek pótlására fedezetet nyújtó értékcsökkenés mintegy 11 mil­liárd Ft, aránya 3,8%. Az egyéb ráfordítások összege 12 milliárd, részaránya kb. 4%. Társas vállalkozások eredményének alakulása A társas gazdálkodók adózás előtti eredménye javult az előző évhez képest. A nyereségesen gazdálkodók 15,9 milliárd Ft nye­resége 9% növekedést mutat, a veszteségesen gazdálkodók 2003-hoz képest 2 milliárddal ki­sebb veszteséget mutattak ki. Együttes hatásként az adózás előtti eredmény egyenlege 11 mil­liárd Ft, ami az előző évinek majd másfélszerese. Adózás előtti eredmény A nyereséges és veszteséges gazdálkodók száma alig változott. Az egy társaságra jutó kimutatott átlagos nyereség 8,5 millió Ft, 9%- kál magasabb, mint 2003-ban. Az egy cégre jutó veszteség értéke 3,8 millió Ft, háromnegyede az előzőnek. A feldolgozóipar összességé­ben nyereséges volt, ezen belül jelentős a gépipar 3,3 milliárdos eredménye. A kereskedelem és a szolgáltatási ágazat is jelentős 1,8, illetve 3 milliárdos adózás előtti nyereséget ért el. Az adózás előtti eredmény alakulása térségek szerint A salgótarjáni térséghez tarto­zó vállalkozások 3,9 milliárd Ft adózás előtti eredményt értek el, másfélszeresét az előző évinek, jelentősen nőtt a feldolgozóipar és a szolgáltatás eredménye. A Balassagyarmat térségében gaz­dasági tevékenységet végző vál­lalkozások adózás előtti eredmé­nye a kereskedelem kivételével hasonló növekedést mutat. A bátonyterenyei térségben jelen­tős visszaesés mutatkozik. A fel­dolgozóipar teljesítménye a ko­rábbi nyereségről gyakorlatilag nullára csökkent, ezen belül a gépipar veszteségessé vált. Pász­tó térségében az előző évinek a fe­lére csökkent az adózás előtti eredmény, a csökkenés minden főbb ágazatot is érintett. A szécsényi térségben is ha­sonló a csökkenés, melyben a fel­dolgozóipar veszteségessé válása volt a meghatározó. Rétság körze­tében viszont a feldolgozóiparban bekövetkezett több mint kétsze­res eredményjavulás hatására az adózás előtti eredmény több mint kétszeresére növekedett. 5,3 Adófizetési kötelezettség Az adózás előtti eredményt 8,6 milliárd Ft összegű pozitív társasági adóalappal került el­számolásra, 1,6%-kal kevesebb, mint az előző évben. Az adóalap után 1,4 milliárd Ft számított adó keletkezett, mellyel szem­ben 229 millió Ft, az előző évit jelentősen meghaladó adóked­vezmény érvényesítésére volt le­hetőség. Az adókedvezmények­ből mintegy 210 millió Ft fejlesz­tésekhez, beruházásokhoz kap­csolódik. Az adókedvezmények levoná­sa után 1,1 milliárd Ft társasági adófizetési kötelezettség keletke­zett, ez a társasági adó kulcsának 18-ról 16%-ra való csökkenése kö­vetkeztében közel 400 millió Ft- tal kevesebb mint 2003-ban. Ez egyben azt is jelenti, hogy a vál­lalkozások ennyivel is növelhet­ték fejlesztésre rendelkezésre ál­ló forrásaikat. A gazdálkodás egyéb jellemzői földi tulajdoni hányad. Jegyzett tőke alakulása tulajdonformák szerint ' llaml tulajdon 45% A vállalkozások vagyona 4%- kal nőtt az előző évhez képest. A forrásokon belül a saját tőke rész­aránya 44%, mely kissé növeke­dett. Az idegen források között a 22 milliárd Ft hosszú lejáratú kö­telezettség állománya 5%-kal csökkent. A társas gazdálkodók által fog­lalkoztatottak átlagos állományi létszáma a társasági adóbevallá­sok szerint 23 897 fő volt. Az át­lagbérek 9,3%-os emelkedés mel­lett éves szinten 1114'ezer Ft-ot értek el. APEH Nógrád Megyei Igazgatósága il Ad z/Belitti nyeresOg 11 VesztesOg A megyében tevékenykedő tár­sas vállalkozások jegyzett tőkéje 2004.éyben 46 milliárd Ft. A jegyzett tőkéből 21 milliárd Ft külföldi befektetés, melynek 98%-a 25 cégben összpontosul. A külföldi tőkével rendelkezők kö­zel kétharmadánál 100%-os, to­vábbi ötödénél 50% feletti a kül­

Next

/
Oldalképek
Tartalom