Nógrád Megyei Hírlap, 2005. december (16. évfolyam, 280-304. szám)
2005-12-12 / 289. szám
2005. DECEMBER 12., HÉTFŐ 3 NÓGRÁD MEGYE Príma-díjas nógrádiak, először Bőségesen hullott áldás vállalkozóinkra és a humán szférára is (Folytatás az 1. oldalról) A kórus rövid szünet után a régi kórustagokból és a fiatalabb generáció tagjaiból mint a nézsai templom kórusa alakult újjá. 1986-tól Szarka Lajosné csuhébaba-készítéssel is foglalkozik. Alkotásaival - melyek közül sok kompozíciót zsűrizett a Népi Iparművészeti Tanács - rendszeres résztvevője különböző kiállításoknak, fesztiváloknak, úgy, mint itthon, az országhatárokon túl is. A másik Prima-díjasunk 50 évvel ezelőtt Sárospatakon szerzett tanítói diplomát. Cereden kezdett tanítani, majd Endrefalvára helyezték iskola igazgatónak. Munkája mellett Egerben a főiskolán matematika-fizika szakos tanári diplomát szerzett. Felkérésre a szécsényi járásban vállalta el a tanulmányi felügyelői megbízást. Később tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen folytatta, így lett középiskolai tanár. Szerémy Gyula - merthogy róla van szó - részt vett a szécsényi gimnázium újraindításában, s ő lett első igazgatója is, 1999-ig. Hatvan- öt évesen vonult nyugdíjba, de a tanítást a mai napig nem hagyta abba; vállalkozóként tanít Nógrádsipeken. Számára a tanítás mindig is több volt, mint hivatás: ez volt és ez ma is az élete. Idén március 15-én megkapta a Szécsényért kitüntetést. A harmadik Prima-díjasunk Varsányban született, tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán kezdte. Ő Bobály Attila, számos köztéri szobrunk alkotója. Mesterei között első helyen tartja számon Blaskó Jánost és id., valamint ifjabb Szabó Istvánt. Hét éven át tanult szobrászatot Laborcz Ferenc és Kovács Ferenc szobrászművészek irányítása mellett. Szobrait többnyire kőből és bronzból alakítja, de fával is szívesen dolgozik. Munkáit nem műalkotásoknak, hanem találmányoknak nevezi. Több köztéri munkán dolgozott az ország különböző tájain, de legtöbb találmánya szülőföldjén található. A Dózsa-dombor- mű Pásztón, az I. és II. világháború áldozatainak emlékműve Kazáron és Bercelen, Kós Károly és Széchenyi István szobra pedig Salgótarjánban. Nógrádi legenda elnevezésű alkotása az angliai Hampshire megyében található. A színes műsorral koszorúzott díjátadást követően a vállalkozóké lett a főszerep. Idén hatan érdemelték ki a VOSZ Év vállalkozója oklevelét Nógrádból. A már említett Juhászné Bártfai Ildikó két éve a VOSZ megyei vezetőségének tagja, a bátonyterenyei vállalkozói klub vezetője. Vállalkozását 1991-ben alapította, építési anyagok kis- és nagykereskedelmével foglalkozik. Egy hónapja adta át új üzletházát Bátonyterenyén. Csonka László - aki szintén Budapesten vehette át oklevelét - három éve tagja a VOSZ megyei vezetésének, a balassagyarmati területvezetője. Öt évvel ezelőtt hozta létre vagyonvédelemmel foglalkozó cégét, amely objektumőrzéssel, vagyonvédelemmel, vagyonvédelmi eszközök telepítésével foglalkozik. A salgótarjáni rendezvényen vehette át oklevelét Búzás Zsolt, a szintén balassagyarmati Novi- Kerámia Kft. ügyvezetője. A VOSZ alapító tagja, rendszeres résztvevője kiállításoknak, bemutatóknak. Fürdőszoba-berendezéseket árusító boltja a cívisvárosban mértékadó. A megyei VOSZ-szervezet társelnöke, Laluja Imre Alsópetény és Nógrád megye legvállalko- zóbb polgármestere - hangzott el az Év vállalkozója oklevél átadásakor. 1992-ben alapította vállalkozását, amely vendéglátással, élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozik. A környék vállalkozói szerint is sokat tesz környezete fejlődéséért, az általa képviselt közösség felemelkedéséért. Ötödikként a salgótarjáni Jegest László vehette át a magas elismerést Vas- és lakatosipari vállalkozása, a Jegesi és Társa Kft. 1992-ben alakult Éveken keresztül heti egy kamion termék hagyta el telephelyét, s indult Németországba. Fő profilja a fémmegmunkálás, a felületkezelés. Munkáját a minőség és pontosság jellemzi. Nem lehetett jelen az ünnepségen Kakuk József, aki ugyancsak idén kapta meg az Év vállalkozója címet. Salgótarján egyik legrégebbi autó- kereskedője, meghatározó vállalkozója. Már a 80-as években autószerelőként dolgozott, mostani vállalkozását, a Kakuk Toyota Autóházat 1989- ben alapította, osztrák barátai segítségével. Nevét azonban nemcsak a szűkén vett szakma ismerhette meg, hiszen évek óta meghatározó támogatója a salgótarjáni kultúrának, sportnak. Nevéhez kötődik a megyei futball életben tartása, az augusztusi Vidám vásár elindítása, s legutóbb, idén nyáron a Magyar lóért díjugratóverseny megrendezése, hagyományteremtő szándékkal. Az ünnepségen mintegy 150 vállalkozó, közéleti ember vett részt. Gazsi Ferenc Széchenyitől kölcsönzött gondolatai a Prima-díj mozgalom egyfajta filozófiáját is jelentették a megjelentek számára: „Csak ott mennek a dolgok jól, ahol pl. a szabó, a szappanfőző, a vendéglős és mindenki más meg van győződve róla, hogy az ő üzletén fordul meg igazán az állam sorsa.” TNL Lilivel egészséget nyerhet! Már több mint három évtizede kezdték itthon a méhnyakszúréseket, de az eredmények és az, Tiogy mind több a méhnyak rosszindulatú elváltozása, messze nem adnak okot az elégedettségre. Az utóbbi években szervezettebben, behívással akarta a szakma elérni, hogy a nők nagyobb számban vegyenek részt a vizsgálatokon. Sajnos, ijesztő statisztikai adatokra támaszkodhattak, hiszen a rákos esetek aránya folyamatosan nőtt és nő... Ugyanakkor hangoztatták: érdemes nőgyógyászhoz menni, mert korai stádiumában nyom nélkül gyógyítható a megbetegedés. A veszélyeztetett, 25-65 éves korosztály nagy része továbbra is mellőzte, mellőzi a szűrést, így a további érvelések mellett az elmaradás okainak elemzése is napirenden van. A nemrégen az ÁNTSZ megyei intézetében, Salgótarjánban tartott sajtótájékoztató első részében a továbbra sem rózsás helyzetet vázolták a szakemberek: elmondták egyebek közt, hogy százból négy nő megy el szűrésre, a magánorvosi ellenőrzéseket is ideszámítva húsz-harminc százalékos az arány. A skandináv országokban 90, az unió más államaiban 60-70 százalékos a megjelenés. Itthon évente több mint ötszázan (többségük aktív korú) halnak meg a betegség következtében. A megelőzés érdekében október végén indított Liliom méhnyakszűrő programot a népegészségügyi programiroda képviseletében Péterfia Éva mutatta be. Annak alátámasztására, hogy miért kell, illetve érdemes élni a szűrésre szóló meghívással, a főorvos elmondta többek közt, hogy az időben felfedezett rák maradéktalanul - Budapesten - ambuláns keA tájékoztató résztvevői zelésekkel is gyógyítható. A tét az élet - ezt kell tudatosítania magában minden nőnek - hangsúlyozta Péterfia Éva, majd arról számolt be, hogy a sikeresség érdekében óriásplakátokat helyeztek ki, a tévés-rádiós népszerűsítés is folyamatos. Van azonban még más is, amivel ösztönzik a hölgyeket: a szűrtek között februárban egy Renault személygépkocsit fognak kisorsolni. A „Lili” viszont még ennyi ösztönzéssel sem elégszik meg: arra kéri a férfiakat, biztassák, küldjék a hölgyeket orvoshoz, annál is inkább, mivel közük van nekik is a rák kialakulásához. (Apácák között elvétve fordul elő!) Dr. Hajdú Katalin megyei tiszti főorvos egyebek mellett arról tájékoztatott, hogy Nógrád- ban 2001 és 2003 között 21, tavaly 38 méhnyakrákot diagnosztizáltak. Az előző két év alatt a 15 ezer 744 meghívottból csak 477-en, idén szeptemberig a 10 ezer 772 személy közül 634-en jelentkeztek szűrésre. Közölte azt is, hogy a háziorvosok segítségére is szükség van ahhoz, hogy jó eredményeket érjenek el a ezen a téren. Tapasztalataik szerint ugyanis lényegesen jobb a szűrési hajlandóság, fegyelem ott, ahol a családorvos is buzdít a részvételre. Hozzátette, kétmilliós műszerfejlesztéssel honorálják azoknak a nőgyógyászoknak a munkáját, akik a legtöbb szűrővizsgálatot végzik a program keretében. A szakma felkészült az érintett korosztály szűrésére, s azt tartja célszerűnek, hogy a lányok, asszonyok ne háromévente, hanem évente éljenek ezzel a lehetőséggel. Itt Nógrádban a gond az, hogy egy bizonyos réteg rendszeren felkeresi a nőgyógyászt, ellenben a veszélyeztetettek nem. Tavaly Salgótarjánban huszonöt új méhnyakrákos esetet fedeztek fel. Erről, a további jellemzőkről és a gyógyításról dr. Kiscsitári István, a Szent Lázár Kórház osztály- vezető főorvosa beszélt a sajtótájékoztatón. Ismertette, hogy hol történhet a vizsgálat, mely gyógymódok váltak be leginkább, mi a rehabilitáció és a hospice szolgálat jelentősége. Minden program annyit ér, amennyi abból megvalósul, mondta végül a főorvos, aki úgy fogalmazott, a csapból is annak kéne folyni: miért kell elmenni méhnyakszűrésre. (M.J.) Csak addig nyújtózkodj... ... ameddig A takaród ÉR - hallottam a közmondást a nagymamámtól először kisiskolás koromban. Történt, adott nekem a nagyi pontosan kiszámolva tíz deka törökmézre való pénzt - hogy az aznapi számtan ötösöm jutalmaként én vegyem meg azt magamnak a szomszéd szatócsüzletben. Ám - látva a pulton a hatalmas tömb törökmézet - én húsz dekát kértem, gondolva, akinek ilyen sok van, annak nem számít tíz deka ide vagy oda. Átadtam a pénzt, az ismerős kiskereskedő pedig - mosolyogva csóválva a fejét - kezembe is nyomta a lefúrészelt, celofánon tálalt, húsz deka, szép sárga, guszta mézdarabot. amiből én örömmel kínáltam kis barátaimat is, a nagyi előtt elhallgatva, hogy tíz helyett húsz dekát kértem és kaptam. Másnap csalódtam csak a kereskedőben, amikor nevetve elmesélte nagymamámnak, hogy tíz deka áron dupla törökmézet vásároltam, és hogy még sokra vihetem, szívesen alkalmaz majd kereskedősegédnek. Miután a nagyi jól leszidott, jött a példabeszéd is, többek között a fenti közmondás, meg még egy tucatnyi hasonló, köztük az is - ma is emlékszem - hogy akinek lova nincs, az járjon gyalog, meg hogy szegény ember vízzel főz. Meglepő lehet, de mindez a költségvetés parlamenti tárgyalása kapcsán a hiánnyal és az államadóssággal összefüggésben jutott eszembe. Hogy valóban, milyen jó lenne következmények nélkül - törökmézes történetem példájára - nagyobb szeletet kihasítani a büdzséből, mint amennyire fedezet van. Amit egyébként most már évtizedek óta meg is teszünk - ódiumaival együtt. Ezért hiányos a költségvetésünk és ezért nagyobb az államadósságunk minden eddiginél, veszélybe sodorva az eurózónához való csatlakozásunk kitűzött időpontját. végül rajtunk múlhatna egyensúlya is. Csakhogy - úgy tűnik - összeállítói nem ismerték-ismerik az idézett közmondásokat, amelyeket én szerencsémre megfogadtam, noha ettől még az én saját büdzsém sem igazán szuficites. Mindent összevetve, azért én jó szívvel ajánlom mindenkori kormányunknak a nagyi további két intelmét. Az egyik: több nap mint kolbász. A másik: az adósság megrövidíti az ember életét... Baráthi Ottó Fenyőtolvajok Közeledik a karácsony, a szeretet ünnepe, így szaporodnak - a fenyőlopások. A salgótarjáni rendőrkapitányság lopás vétségének megalapozott gyanúja miatt keresi azokat az ismeretlen tetteseket, akik december 5-én Salgótarján és Mátraszele között egy csemetekertből kivágtak és eltulajdonítottak 19 darab ezüstös jegenyefenyőt. A kert tulajdonosát 190 ezer forint kár érte. Elakadt a kukáskocsi Salgótarján-Rónabánya. Szerkesztőségünkbe számos telefon érkezett a napokban egy Rónabányán kialakult közlekedési gondról. A falu szemétszállítását a Salgótarjáni Városgazdálkodási és Üzemeltetési Kft. minden héten szerdán végzi. Ezen a héten azonban a Vasas úton található vízvezeték csőtörése miatt itt nem tudták összeszedni a kukákat. Megkerestük a Salgótarján és Környéke Vízmű Kft.- t, ahol megtudtuk, a problémát nekik senki sem jelezte, ezért nem intézkedtek eddig. Hozzátették: rövidesen szállítanak ki úgynevezett zúzott követ, mely elősegíti a szemétszállító jármű áthaladását. Várhatóan december 14-én már minden rónabányai kuka üres lesz majd. Megújult a művelődési ház Ünnepélyes keretek között átadták pénteken a felújított Mikszáth Kálmán Művelődési Házat a településen. Mátraverebély. Lapunkban beszámoltunk már arról, hogy Mátraverebély önkormányzata hétmillió forintot nyert a művelődési ház külső-belső felújítására a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács pályázatán. Az intézmény két újabb szobát kapott a jegyzői lakrészből, s a régi nyugdíjasklub falának lebontásával is nagyobb teret nyert. A támogatás segítségével beépítették a teraszrészt, elvégezték a tető rekonstrukcióját, a nyílászárók cseréjét, s új lambériát kapott a főterem. Emellett megtörtént a garázsbővítés, az udvarra viakolor kőburkolat került, kialakították az új kerítést és a nagykapu előtt egy kisebb parkolót is létesítettek. A kultúrotthon igazgatója, Kovácsáé Csatai Aliz köszöntőjét követően Nagy Attila, Mátraverebély polgármestere felkérte Dóm Ottót, a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács és a megyei közgyűlés elnökét, hogy adja át a megszépült intézményt. Ezután a nagycsoportos óvodások léptek színpadra táncos, zenés, verses előadással (melyet Mátrai Pálnétól tanultak meg), majd az iskolások mazsorettműsora következett (ennek „fortélyait” Tajtiné Koós Edittől sajátították el a gyerekek). A délutánt a helyi hagyományőrző népdalkor avatóműsora koronázta meg. A kulturális rendezvényt követően az érdeklődők megtekinthették Kamién Istvánné gobelinjeinek, valamint az asszonykor által készített háziszőttesek kiállítását Nagy sikert aratott a Mátraverebély lakosságát a kezdetektől napjainkig bemutató fotótárlat is, amely Jakubovics Gábor polgár- mester munkáiból állt össze.
