Nógrád Megyei Hírlap, 2005. november (16. évfolyam, 255-279. szám)

2005-11-09 / 261. szám

r 2 NÓGRÁD MEGYE 2005. NOVEMBER 9., SZERDA „Ilyen az élet A Bóna Kovács Károly Általános Iskola és Diákott­hon nevelői mindig igyekeznek olyan vendéget meg­hívni az intézménybe, akit példaként állíthatnak a hátrányos helyzetű gyermekek elé. A „Tanulás hete - művelődés ünnepe” program keretében a közelmúlt­ban egy Afganisztánból származó fiatalember, Shah Timor tartott előadást a tanulóknak. A videokamera iránt szenvedélyesen vonzódó postással Botár Béla igazgató beszélgetett. S. K. Salgótarján. Shah Timor szülőha­zájában, Afganisztánban gyer­mekként élte át a háború borzal­mait, amelynek hatására családja szétszóródott, szülei például Indi­ába kerültek. Tizenöt éves korá­ban jött Magyarországra: Buda­pest és Szombathely érintésével érkezett megyénk székhelyére.- Kezdetben nagyon nem sze­rettem Salgótarjánt. Később aztán rájöttem, igazából nem az a város, ahol hatalmas épületek, bevásár­lóközpontok vannak, hanem az, ahol az ember meleg szeretet kap, ahol barátaim vannak, ahol érvé­nyesülhetek, ahol iskolába járha­tok. Számomra Salgótarján a világ legszebb városa, itt minden célo­mat elértem - mondta Timor új hazájáról. A Borbély Lajos Szakközépis­kolában autószerelőnek tanult, majd érettségizett. Ez azonban nem ment egyszerűen...- A magyar nyelvtudásom ke­vés volt egy szakmai iskolához. Nem értettem a tanárokat, ők meg engem. Éjjel-nappal tanultam azért, hogy képes legyek elvégez­ni az iskolát és mégis büszkélked- hessem. Szakmájának, az autószerelés­nek hátat fordított, s jelenleg a pos­tán dolgozik. Emellett legnagyobb szenvedélye a filmezés: de honnan a kamera iránti vonzódás?- Édesapám Afganisztánban közismert író, költő, történész. Gyakran megfordultak újságírók a házunkban. Kisgyerekként nem szerettem azokat, akik papírral és tollal jöttek. Számomra ez sosem volt izgalmas. Azokat az újságíró­kat kedveltem, akik nagy kamerá­kat használtak. Mindig is abban a hitben voltam, ha nagy leszek én is veszek magamnak kamerát, s kisfilmeket készítek. De ez csak álom volt... Ami azonban miután elvégeztem a szakközépiskolát, teljesült. Köszönöm az Istennek! A csodálatos filmszakmában nem csak a kamerával, hanem sok kedves emberrel is megismerked­hettem, bár hozzáteszem: a mai napig nagyon sokat kell tanul­nom. De hát ilyen az élet... Operatőrként részt vett a baglyasaljai templomról készült mű forgatásában, de filmet forga­tott Delhiben is, az indiai magyar kulturális intézetről.- Mindig abban a hitben éltem, hogy a filmezés abból áll: fogom a kamerát és azt örökítek meg, amit akarok. Azonban té- ved­Kezdetben nem szerette Salgótarjánt, de rájött: az ő városa ott van, ahol szeretetet és barátokat talál tem. Az indiaiak mindenükre na­gyon vigyáznak. Mindent ponto­san tudni akarnak, folyton azt kérdezgetik: „te miért pont ezt ve­szed fel?” Az asszonyaikat, a sze­gény gyerekeket, a gazdagokat - és még sorolhatnám - nem sza­bad felvenni. Mindenhez magya­rázatot és rengeteg engedélyt kér­nek. Volt, hogy asszonyokat fil­meztem. Egyszer csak megállt mellettem egy teherautó, amely­ről katonák ugráltak le. Egyikük kérdezte: „Hol az engedély?” Ná­lam semmiféle papír nem volt, így fogtam a buszbérletemet és oda­adtam nekik: „Tessék.” Nézték jobbról-balról, elölről-hátulról... Fénykép volt rajta, de mégiscsak bérlet volt. Egymásra néztek, megköszönték, s visszaadták a „papírt”, majd továbbálltak. Ha rá­jönnek, hogy nincs engedélyem, akkor nekem annyi. Idén márciusban feleségével járt Indiában, ahol édesapjaékat látogatta meg. Hogy milyen élmé­nyeket, benyomásokat szerzett az egzotikus országban?- Filmemben is azt akartam áb­rázolni, hogyan zajlik az indiai élet Ebben az országban rengeteg analfabéta él, hiszen nagyon ke­vés az iskola. Szerettem volna megmutatni, hogy az iskolázatlan emberek milyen kemény, kegyet­len fizikai munkát végeznek. Az érettségizettek ott is kényelmesen élnek, ugyanannyi pénzt keres­nek mint az európaiak. Rengeteg a természeti érték, amelyekre na­gyon vigyáznak az emberek. Milyen konklúziót lehetne felál­lítani a ma már Baglyasalján élő afgán fiatalember történetéből?- Egy a tanulság: ha már egy­szer az Isten megajándékozott bennünket az iskolával, akkor azt becsületesen végezzük. Mi­nél magasabb az iskolai végzett­ségünk, annál gazdagabbak le­szünk. Mindenféle értelemben - zárta szavait amolyan ars poeti­cával Shah Timor. Nógrád megyei uniós szakértő Somogy megyei meghívása 2005. november 3-án zárult a TAIEX regionális továbbkép­zési program keretében meg­rendezésre került kétnapos rendezvény, amelynek kereté­ben a résztvevők az Európai Unió szociális politikájához kapcsolódó, az Európai Szociá­lis Alapból (ESZA) finanszíro­zott projektlehetőségekről kap­tak elméleti és gyakorlati-ta­pasztalati tájékoztatást. A mintegy félszáz főből álló részt­vevők körét legfőképp Somogy és Tolna megye települési ön- kormányzatainak tisztségvise­lői - a jegyzők és a polgármes­terek - alkották, de a területfej­lesztés helyi szereplői is képvi­seltették magukat. A konferencia egyik legna­gyobb volumenű és széles körű érdeklődésre számot tartó elő­adását Deák Edit, a Nógrád Me­gyei Közigazgatási Hivatal gaz­dasági és szervezési főosztályá­nak főosztályvezető-helyettese tartotta „Sikeres ESZA-projektek Magyarországon - a közigazga­tás feladatai és lehetőségei az uni­óban” címmel. A szintén hátrá­nyos helyzetben lévő dél-dunán­túli régió közigazgatási szerep- lői számára bemutatható és át­adható ismeretek - a várakozá­soknak megfelelően - jelentős mértékben tudnak hozzájárulni a térség pályázati kedvének nö­veléséhez, és azok sikeres meg­valósításához. A tanácskozáson belga, ír, brit és svéd (dr. Herman van Zonneveld, az Európai Bizottság tiszteletbeli igazgatója, Belgium; Mr. John Collins, South Tipperary County, Clonmel, Ír­ország; Mr. Alex Grant, Southampton, UK; Ms. Ilona No­vak, nemzetközi projectkoordi- nátor, County Council of Vasternorrland, Svédország) meghívott előadók beszéltek az EU szociális politikájáról, vala­mint a stratégiai együttműködés helyi szintű lehetőségeiről, illet­ve a pozitív tapasztalatokról. A „Kistérség plusz” programot dr. Orova Márta, a Belügyminiszté­rium Önkormányzati EU Infor­mációs Központ vezetője mutat­ta be. Munkatársa, Móré László az első nemzeti fejlesztési terv eredményeit, valamint a máso­dik nft prioritásait ismertette. Az 1993. évi III. törvény módosí­tásából eredő aktuális önkor­mányzati feladatokról dr. Bene­dek Katalin, a Somogy Megyei Közigazgatási Hivatal törvényes­ségi ellenőrzési főosztályának munkatársa adott tájékoztatást. Deák Edit előadásában ismer­tette az Európai Unió és Ma­gyarország foglalkoztatási poli­tikájának lényegi elemeit, főbb dokumentumait, bemutatta a fogya-tékosügy és a foglalkoz­tatáspolitika kapcsolódási pont­jait, vázolta Magyarország hát­rányos helyzetű térségeinek jel­legzetes munkaerő - piaci prob­lémáit, kiemelte a közigazgatás uniós szerepét és lehetőségeit, majd bemutatta az EQUAL kö­zösségi kezdeményezés ma­gyarországi programjának sa­játosságait és beszámolt az „En­gedj be az életedbe és mi kitár­juk előtted a világot” elnevezé­sű EQUAL-projekt előkészítő szakaszának gyakorlati tapasz­talatairól. Hangsúlyozta, hogy a kellő alapossággal kimunkált foglal­koztatási politika szerepe egy nemzetgazdaságban azért is kardinális, mert a foglalkoztatás bővítése képes összekapcsolni a versenyképességet, a társadal­mi kohéziót és a fenntarthatósá­got, továbbá lehetőséget ad egy olyan fejlesztési pálya kialakítá­sára, amelyben mindhárom átfo­gó cél szempontjai érvényesíthe­tők. Szólt a foglalkoztatás bővíté­sének lehetőségeiről (támogatott foglalkozások, képzések, köz­ponti programok, atipikus fog­lalkoztatási formák) és a foglal­koztatásban veszélyeztetett réte­gek (romák, megváltozott mun­kaképességűek, pályakezdők) helyzetének kezelési módjairól. Bemutatta a megváltozott mun­kaképességű, illetve a segítség­gel élők (re)integrált foglalkozta­tásának feltételeit, valamint az alkalmazott módszerek közvet­len és közvetett eredményeit egyéni és össztársadalmi szin­ten egyaránt. Rámutatott, hogy Magyarország aktív korú lakos­ságszámának csökkenése okán is kívánatos, hogy a jövő munka­erőpiacának aktív résztvevői le­gyenek a fogyatékkal élő embe­rek is. Ezért jogi környezetünk folyamatos rendezése, valamint a lehető legteljesebb körű fizikai és verbális akadálymentesítés is ezen célokat kell, hogy szolgálja. A hátrányos helyzetű térségek országos átlaghoz képest kedve­zőtlen mutatóinak ábrázolása után említést tett az egyes me­gyékben kidolgozott foglalkozta­tási stratégiai programokról. Ismertette a 75 százalékban az Európai Szociális Alapból fi­nanszírozott EQUAL-program előkészítő szakaszának gyakor­lati tapasztalatait, bemutatta a projekt számszerűsíthető muta­tóit és innovatív elemeit, továb­bá a gyakran felmerülő problé­mák megoldási javaslatait is. Kiemelte a közigazgatás és az önkormányzatok jelentős szere­pét egy-egy kistérség, illetve ré­gió életében; felvázolta a 2006 végéig az önkormányzatok szá­mára igénybe vehető uniós és hazai, illetve a 2007-2013 közti időszakra tervezett uniós támo­gatás várható volumenét. Rész­letezte a Nógrád Megyei Köz- igazgatási Hivatal uniós tevé­kenységét, továbbá hangsúlyoz­ta azon véleményét, amely sze­rint a megyei közigazgatási hivatalok szerepét nem gyengí­teni, hanem eszközökkel, jogo­sítványokkal és erőforrásokkal erősíteni kell. Bár Nógrád megye szintén egyike a sok szempontból hát­rányos helyzetű megyéknek - a konferencián résztvevők egybe­hangzó véleménye szerint is - az ehhez hasonló folyamatos szakmai konzultáció és nemzet­közi tapasztalatcsere még a hát­rányos helyzetű térségek között is számos eredménnyel jár, amelyre a jövőben is jelentős igény mutatkozik. Készült a Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal támogatásával. G. Szabó Péter A legtöbb embernek van egy magáról alkotott képe. Akinek nincs, vagy bizonytalan magában, a környezete alkotja ezt meg helyette. így a valós kép és a más kép élhet, sőt gyakran él egyi­dejűleg. Az ember életében sorakoznak élethelyzetek, amelyekben kép­mását láthatja. Rendszerint elutasítja önmaga tükörképét. Mert túlságosan igaz. Önvalónk felismerése másban - érték, hiszen mutatja, lehet másképpen... Ha hatására elgondolkozunk és változtatunk - vál­tozunk. így meglátjuk tükrünkben önmagunk. Ha nem látunk, egyre több terhet halmozunk fel és cipelünk. Értelmében olyan emberek lehetnek összerendelve, akiknek egymás által kell változniuk. Vagy olyan ember érkezik egy hely­re, ahol változtatásra van szükség és a benne zajló változások se­gítik az átalakulást. Mindenki képmása más kép, így élhet másképp... Salgótarjánban a Budapest Nagycirkusz! Egzotikus állatseregletével, nemzetközi műsorával, fűtött nézőterével és különleges alkalomként kisállatsimogatóval várja kedves vendégeit a Budapest Nagycirkusz! Várjuk Önt és családját is 2005. november 11-12-13-án, a Tesco melletti területen. Az előadások kezdete: pénteken 18, szombaton 15 és 18, vasárnap 11 és 15 óra. Saei?efiiie Ön is ofiti lenni? Régi és leendő előfizetőink között most 50-50 db belépőjegyet sorsolunk ki. Ha már van előfizetése, úgy kódját, nevét és pontos címet küldje el SMS- ben a 06-70,/520-7475-ös telefonszámra. 25 szerencsés olvasónk 2-2 db belépőjegyet nyer. Szintén 2-2 db belépőjegyet adunk azon 25 leggyorsabb I olvasónknak, akik salgótarjáni szerkesztőségünkben előfizetik lapunkat az év végéig. Ha mégsem sikerülne nyernie, úgy ezen hirdetés felmutatásával a | jegyvásárlásnál 300 forint kedvezményt kap a belépő árából!

Next

/
Oldalképek
Tartalom