Nógrád Megyei Hírlap, 2005. november (16. évfolyam, 255-279. szám)
2005-11-02 / 255. szám
4 2005. NOVEMBER 2., SZERDA NÓGRÁD MEGYE Másfél évtizedes munka az idősekért Születésnapot köszöntő tanácsülés Ünnepi tanácsülésen emlékezett a Nyugdíjasok Országos Képviselete 15. születésnapjára a NYOK Nógrád megyei szervezete tegnap Salgótarjánban. Ozsvár Istvánná a megyei képviselet elnöke köszöntője után Mihalovits Ervin, a NYOK elnöke emlékezett a 15 évre, amelynek során sok ezer nyugdíjas munkájával példáját adta az önzetlenségnek, a felelősségnek, az idősek ügye iránti elkötelezettségnek. A karancskeszi Őszirózsa népdalkor szép hangú asszonyai színesítették az ünnepet A NYOK -ban tevékenykedő közel félszáz tagszervezet legfőbb feladatának a nyugdíjasérdekek megjelenítését, képviseletét, érvényesítését tartotta. Részesei a kormányzati döntések előkészítésének, hiszen ajánlásaik, javaslataik ott vannak az olyan Intézkedésekben, mint az özvegyi nyugdíjak rendezése, az értékvesztett nyugdíjak korrekciója, a méltányossági nyugellátás rendszerének visszaállítása, vagy a tizenharmadik havi nyugdíj esedékes részének márciusi kifizetése. Mihalovits Ervin azt is elmondotta, a jelentős sikerek mellett az elmúlt 15 évnek vannak csalódásai is. Nem sikerült megalkotni az idősügyi törvényt, a nyugdíjakat felzárkóztatni a keresetekhez, megváltoztatni az éves nyugdíjemelés módszerét, mert a svájci indexálásnak hosszabb távon értékcsökkentő hatása van. Sok esetben még most is megtörténik, hogy a nyugdíjasokról a nyugdíja jasok véleménye nélkül dönte- I nek különböző szinteken. s A tennivalókról szólva a NYOK elnöke a feladatok sokaságától duzzadó jövőt rajzolt a tanácstagok elé. Majd köszönetét mondott az önzetlen társadalmi munkáért, amelyet az országos, a helyi szervek mindinkább elismernek. A'z idén mintegy harminc tisztségviselő, aktivista - köztük Nógrád megyeiek is - vehetett át elismerést. Dr. Balázs Ottó, a Nógrád Megyei Közgyűlés alelnöke arról adott tájékoztatót, mit tesz az idősekért a megyei önkormányzat. Mondandójában kiemelte, az idősek egészségügyi és szociális ellátásának folyamatos javítását. Az időskorúak jobb ellátását is szolgálja a fekvő- és járóbeteg-ellátás korszerűsítése, a megyei rendelőintézet felújítása, a Szent Lázár Kórház rekonstrukciójának befejezése Salgótarjánban. Minden bizonynyal enyhíti az idősellátás gondjait, ha Baglyasalján felépül a százötven férőhelyes idősotthon. De felújításokat végeztek több időseket, betegeket ellátó otthonban is, a legjelentősebbet Lu- dányhalásziban. A jelenlévők kérdések sorát tették fel az előadóknak, mondtak véleményt az egyedül élő idős emberek anyagi helyzetének rendezéséről, a fűtéstámogatás kiterjesztéséről, a telefon- társaságok nyugdíjasoknak szánt „könnyítő” csomagjáról, a kistérségek támogatásáról, a nyugdíjas szervezetek hatékonyabb együttműködéséről. A tanácsülést a karancskeszi Őszirózsa népdalkor régi népdalai és a szépen verselő Simon Lajosné tették ünnepélyesebbé. A tanácsülés vendége volt Mihalovits Ervin, a NYOK elnöke (középen) Autóipari és Közlekedési Kompetencia Centrum létesülhet Salgótarjánban A Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tagszervezete és együttműködő partnere az Észak-magyarországi Regionális Innovációs Tanácsnak (RIT). A közelmúltban rendezett elnökségi ülésen napirenden szerepelt az innováció kérdése. Ennek keretében a jelenlévők dr. Simonyi Sándornak, a salgótarjáni TRIGON Kft. ügyvezetőjének, a RIT al- elnökének tájékoztatóját hallgatták meg. Mint ismert, az elmúlt évtizedben a megye iparszerkezete jelentősen átalakult, ám a teljesítő- képesség nem a várt mértékben nőtt. A továbblépés, a fejlődés feltétele, hogy tudásintenzív projektek működjenek, javuljon az innovációs potenciál, és a K+F ráfordításokat hatékonyan használjuk fel. Dr. Simonyi Sándor ezen alapelvek mentén egy konkrét elképzelésről, a Salgótarjáni Autóipari és Közlekedési Kompetencia Centrum (AKKC) létrehozásának szándékáról tájékoztatta a kamarai elnökség tagjait. Hangsúlyozta, hogy az autóipar, mint az európai gazdaság egyik motorja, kiemelt figyelmet kap az EU-ban. Magyarországon mintegy 15 vállalati autóipari kutató- intézet működik, és az autóipari K+F tevékenységnek nagy hagyományai vannak hazánkban. A magyar autóipar fejlődési ütemének és hatékonyságának javítása érdekében született meg az AKKC hálózat létrehozásának gondolata, melyben szerepet vállalt a TRIGON Kft. A társaságnál készült el az a konkrét, Salgótarján központú térségre vonatkozó tervezet, mely része lehet az országos hálózat kialakításának. A szakember elmondta, hogy a Magyar Gépjárműipari Szövetség elnöksége szakmai programok alapján AKKC központként négy várost jelölt meg. Ezek: Győr, Budapest, Kecskemét, Budapest és Salgótarján. A program lényege a gyártó nagyvállalatok, a helyi és regionális felsőoktatási és akadémiai kutatóintézetek, a kis- és közepes vállalkozások, a helyi önkormányzatok és a érdekképviseleti szervezetek együttműködésének biztosítása. A salgótarjáni AKKC programnak hat prioritása van: 1. Innovációs Központ kialakítása 2. Automatikai és Mechatronikai K+F Intézet létrehozása 3. Mechatronikai gyártóüzem megépítése és működtetése 4. A profilban érdekelt járműipari nagyvállalatok gyártóüzemének letelepítése a fejlesztő intézet közelében 5. A beszállítói háttér létrehozása 6. Szakirányú műszaki felsőfokú képzés elindítása Az elképzelés megvalósításához kormányzati támogatás szükséges. Az AKKC hálózat létrehozása a GKM illetékesei szerint a Nemzeti Fejlesztési Terv II. programjába illeszkedik. A Salgótarjáni AKKC az észak-magyarországi járműipari fejlesztések koordinációs központját képezheti, ezért a megvalósítás szándéknyilatkozatát a megye- székhely önkormányzata és a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács megerősítette. ▲ Pásztó és kistérsége 15 éves a helyi önkormányzati rendszer A kistérség elmúlt 15 évének legjelentősebb fejlesztései, amelyek az itt élő emberek életkörülményeinek javítását eredményezték, mindenképpen a megvalósított közműberuházások voltak. Elsőként említendő a korszerű telefonhálózat kiépítése, amely lehetővé tette a korszerű adatátvitelt, kapcsolat felvételét a külvilággal. Ugyancsak kiemelkedő jelentőségű volt, s a térség településeinek jelentős számát érintette a vezetékes gázhálózat kiépítése Dél- Nógrádban. Az elmúlt években lényeges - de nem elégséges előrelépés történt - a települések szennyvízhálózat kiépítésében, illetve a szennyvízkezelés területén. Az egészségügyi ellátás fejlesztésének lényeges mérföldköve volt a Margit Kórház rekonstrukciója, új épületének létesítése, mely megteremtette az egészségügyi ellátást alappillérét a térségben. Az idősek nagy számára tekintettel - az országban elsőként - a pásztói kistérség nyerte el a kistérségek szociális és gyermekvédelmi ellátásrendszere fejlesztési programjának megvalósítását támogató pályázatot. A 3 évre ütemezett program végrehajtása modellértékűnek számított és minden tekintetben eredményes volt. Mikrotérségi koordinációs gazdasági központok jöttek létre, társulásos rendszer formájában 6-9 település bevonásával. Lényeges előrelépés történt az idősek nappali ellátását biztosító intézményhálózat vonatkozásában, melyek működtetése a 2000 főt meghaladó települések számára kötelező. 2004. évben egy, a kistérséget kiszolgáló, idősek átmeneti elhelyezését biztosító új, önálló intézményt létesítettünk 50 férőhellyel. Ezt kiegészítve a Margit Kórház felújított régi épületében idősek átmeneti elhelyezését biztosító gondozóház került kialakításra a teljes ápolásra szoruló betegek részére 20 férőhellyel. Az elmúlt évben létrehoztuk a kistérség többcélú társulását, mely a korábbi fejlesztési társulásból alakult, feladatai lényeges bővülésével. A kistérségre vonatkozó fejlesztési program elfogadására 2005 júliusában került sor, mely átfogó stratégiai célként a kiépített és színvonalas infrastrukturális háttérre, a rendelkezésre álló képzett humán- erőforrásra, valamint a meglévő gazdag turisztikai adottságok kihasználására támaszkodva kistérségi gazdaság munkahelyeket, alternatív jövedelemszerzési lehetőségeket és vonzó életkörülmények biztosítását határozza meg a lakosság számára. E cél elérése:- a munkahelyek számának növelésével,- a jövedelemszint emelésével, az alternatív jövedelemszerzési lehetőségek bővítésével,- a kistérség természeti és épített környezetének minősége javításával,- a helyi természeti potenciál fenntartható hasznosításával érhető el. A kistérség 26 településén belül kiemelést érdemlőek, akik turisztikai, idegenforgalmi szempontból meghatározóak, a térségen belül mikrotérségi szerepkört vállaltak, vagy olyan előremutató kezdeményezést, amely illeszkedik a kistérség fejlesztési programjához. Palotás A település megyénk déli részén, Pest, Heves, Nógrád megye határainak találkozásánál fekszik, Pásztó, Hatvan, Aszód településektől egyaránt 20-20 kilométerre. Közelmúltját, jelenét és valószínűleg jövőjét is nagymértékben meghatározta Budapest viszonylagos közelség. A község határában található a Buják-patak felduzzasztásával létrehozott, mintegy 70 ha-os víztározó, amely a megye egyik legkedveltebb horgászparadicsoma. Vanyarc Szlovák telepesek által, a XVII. században, a török visz- szavonulás után újra létrehozott község a megye déli, délnyugati részén. Az első írott emlék egyébként 1286-ban keltezett. A lakosság többsége evangélikus. 1994-ben megalakult a helyi szlovák kisebbségi önkormányzat, amely a települési ön- kormányzattal karöltve dolgozik a nemzetiségi oktatás, a hagyományok ápolása, őrzése terén. Kiemelkedő rendezvényük a szlovák szüreti felvonulás, nemzeti találkozó és bál. Kozárd A Cserhát egy dél felé nyíló kis völgyében elhelyezkedő nem egészen 200 fős kistelepülés. A Kelet-Cserhát tTermészet- védelmi körzet részét képező község természeti értékei kedvelt üdülőhellyé teszik. A falusi, agro- és vadászturizmus is fellendülőben van. A közeli víztározó horgászati lehetőséget is biztosít. Az elmúlt időszakban az Agroservice-csoport mintegy 2 milliárd forintos beruházással jelentős fejlesztéseket hajtott végre, amely gyümölcstermesztést és feldolgozást (hűtőház), valamint őshonos mangalica sertéstenyészet kialakítását foglalták magukba. Pásztó A kistérség központja az egyetlen városi rangú település, a Nyugat-Mátra lábánál, a Zagyva folyó és a Kövicses-pa- tak által határolt dombhátra települt. A 21. sz. főút mellett fekszik, így elérhetősége az M-3-as autópályáról könnyen lehetséges. Városi címét 1984-ben kapta ismét vissza. A Kövicses-patak felduzzasztásával kialakított hasznosi tározó, a Zsiló-völgy, a csenteri várrom és a Mátrakeresztesről kiinduló gyalogosösvények kedvelt kirándulóhelyek. A város fő látványossága a középkori emlékeket őrző romkert. Az oskolamester házában Sisák Imre polgármester régészeti feltárás során előkerült tárgyakat állítottak ki, pincéjében a középkori szőlőművelés emlékei láthatóak. További építészeti és történelmi emlékeket jelent a malom, a középkori kolostor alapfalai, a barokk plébániaház és a város templomai. A várostól délkeletre helyezkedik el a Muzsla üdülőterület. Pásztón található Nógrád megye egyetlen, bevizsgált gyógyvízzel rendelkező termálvizes strandja, amelyek 32-33 C“-os vize a mozgásszervi és reumatikus panaszok enyhítésére alkalmas. Sisák Imre polgármester Készült a Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal támogatásával
