Nógrád Megyei Hírlap, 2005. november (16. évfolyam, 255-279. szám)

2005-11-29 / 278. szám

8 2005. NOVEMBER 29., KEDD VILÁGTÜKÖR Vissza a táblához, véget ért a román tanárok sztrájkja Tegnap a késő délutáni órákban megegyezés született Romániá­ban a pedagógusok béréről. A ro­mániai pedagógusokat tömörítő szakszervezeti szövetség vezetői közölték: ma reggel nyolc órakor Románia iskoláiban megkezdő­dik a tanítás. A szakszervezeti vezetők azt is közölték, hogy va­lamennyien aláírják a kormány­nyal folytatott szombati-vasárna­pi maratoni egyeztető tárgyalá­son kidolgozott megállapodás­tervezetet, amely előirányozza a pedagógusok fizetésének 11,83 százalékos emelését. A román oktatási rendszert november 7-én bénította meg a rendszerváltás utáni idők leg­súlyosabb oktatási sztrájkja. Az első hetekben még a tanárok és pedagógusok több mint 80 szá­zaléka nem dolgozott, tegnap már csak a fele. A sztrájk befeje­zését az is elősegítette, hogy teg­nap az alkotmánybíróság is el­utasította a tanárok keresetét, amelyben a munkakonfliktu­sokról szóló jogszabály ellen emeltek kifogást. ■ F. K. Habsburg Ottó ma sem hisz a régi KGB-snek Hidegvérű bürokrata és tech­nokrata - nyilatkozta a Süd- deusche Zeitung című lapnak Habsburg Ottó (92) az orosz ál­lamfőről. Az utolsó osztrák-ma­gyar császár fia „régóta figye­lemmel kíséri” Putyint. Elmon­dása Szerint 1990-ben, Drezdá­ban találkozott olyan emberek­kel, akiknek volt dolguk Vlagyi­mir Putyinnal. Ők figyelmeztet­ték: „ez a fiatal orosz rosszabb mindenkinél”. A veterán politi­kus szerint Putyin aligha válto­zott meg másfél évtized alatt. Velejéig KGB-s, aki már iskolás­ként feljelentette társait. „Meg kell nézni, milyen újrasztalini- zálás ment végbe Oroszország­ban, amióta ő van a hatalmon.” Habsburg Ottó úgy véli: Orosz­ország mindig terjeszkedni akart, lélekben még Jelcin is. „Ez a legnagyobb imperialista or­szág, amely létezik.” A politikus szavai szerint Moszkva még mindig a baltikumi országok megszerzéséről álmodik. Éppen ezért az Európai Unió keleti bő­vülése volt életének „legboldo­gabb pillanata”. ■ Cs. E. Botrány a Szaddám-peren Irak Megint elnapolták a volt iraki diktátor ügyének tárgyalását Az exdiktátor sérelmezte, hogy több emeletet kellett gyalogolnia. Szaddám Huszeint több száz rendbeli gyilkossággal gyanúsítják. Hathetes szünet után teg­nap összeült a Szaddám Húszéin volt iraki diktátor ügyét vizsgáló törvény­szék. Hogy egy kis szó­váltás után megint el­napolják a tárgyalást. Gyükeri Mercédesz Éles szóváltással kezdődött teg­nap a volt iraki diktátor bagdadi perének tárgyalása. A jelentések szerint a hat és fél perc késéssel, valamint hóna alatt a Korán egy példányával érkezett Szaddám Húszéin arra panaszkodott a fő­bírónak, hogy a lift meghibáso­dása miatt négy emeletet volt kénytelen lépcsőn megtenni. És mindez csak tetézte azt - folytat­ta -, hogy a börtönben elkobozták tőle a papírt és az írószerszámot. „Miért vették el tőlem a papírjai­mat és a tollat? Hogyan védjem meg így magam?" - szólt a kér­dés. Mire Rizgar Mohammed Amin főbíró közölte: szól a rend­őröknek. Szaddám Húszéin vála­sza: - „Nem azt akarom, hogy szóljon, azt akarom, hogy rendel­je el. Ezek megszállók, magának kell parancsolni nekik”. Ezt követően nem sok említés­re méltó történt a tárgyalóterem­ben. Az egykori iraki titkosszol­gálat egy magas rangú tagjának, Vadah al-Seiknek a videóra rögzí­tett vallomásán kívül a legna­gyobb esemény az volt, hogy a diktátort és a per hét másik vád­lottját védő stáb újabb tagjaként bemutatkozott Ramsey Clark. A veterán amerikai politikus, aki Lyndon Johnson elnök igazság­ügyi minisztere yolt a washingto­ni vezetésben, az utóbbi időben inkább az iraki háború bírálatá­val foglalta el magát. Az amerikai védő nem valami biztonságos munkát vállalt : a per hat héttel ezelőtti elnapolása óta az ügyvédek közül kettőt öltek meg. A hatóságok ezért fokozott biztonsági intézkedéseket hoztak a tárgyalások idejére. Igaz, a meg­gyilkolt ügyvédek egyike, a Taha Jasszin Ramadan volt iraki el­nököt védő Adil Muhammed al-Zubaidi maga utasította el azt, hogy a kormány védelme alatt áll­jon. Az ügyvédek helyzetét to­vább nehezíti, hogy nem eléggé felkészültek, mivel több doku­mentumhoz nem férhetnek hoz­zá. Legalábbis erre való hivatko­zással kérték tegnap ismét a tár­gyalás elnapolását. Ezt a bíróság el is fogadta, így a következő fel­vonás december 5-ére várható. Az ügyvédek többek között azért neheztelnek, mivel mind­eddig nem jutottak hozzá a per tárgyát képező ügy, az 1982-es dudzsili vérengzésben elpusz­tultak halotti bizonyítványaihoz, illetve az esetleges tanúk adatai­hoz. A Bagdadtól északra fekvő vá­rosban több száz síita lemészár­lását rendelték el, miután meg­hiúsítottak egy a diktátor ellen irányuló merényletkísérletet. Elraboltak négy segélymunkást Magyarázatot kérnek az iraki háborúra elraboltak Irakban négy kül­földi segélymunkást - feltehe­tően két kanadai, egy brit és egy amerikai állampolgárt - közölte a szervezet, amelynek részére dolgoztak. Eddig sem­milyen értesítést nem kaptak az állapotukról, az őket túszul ejtő csoportról sincs információjuk. A bagdadi brit és amerikai nagykövetség egyaránt megerő­sítette, hogy nyomoznak eltűnt honfitársaik után. A londoni külügyminisztérium egyik szó­vivője elmondta, hogy az eltűnt brit állampolgár Norman Kern­ben londoni lakos. Kember több segélyszervezetet is képviselt Irak­ban. A tegnapi nap folyamán két brit állampolgár is életét vesztette egy támadás során. Az áldozatok a síita muzulmán kegyhelyekre indultak, amikor autóbuszukra több lövést adtak le. a hálaadás ünnepe után a tün­tetők összepakoltak George Bush birtokánál és hazamentek. Mintegy tucatnyi háborúellenes tüntető demonstrált az iraki há­ború ellen Crawfordban; ígére­tük szerint húsvétkor folytatják a tiltakozást Közben ismét ne­ves politikusok szólaltak meg a háború körüli vitában. A sze­nátusfegyveres erőkkel foglalko­zó bizottságának vezető republi­kánus tagja, John Warner virgi­niai szenátor felszólította Bush elnököt, hogy álljon a nyilvános­ság elé, és magyarázza el terveit az iraki háború megoldásáról. Joe Biden demokrata párti sze­nátor szerint lehetetlenség még két évig 155 ezer amerikai kato­nát állomásoztatni Irakban. Biden szerint az iraki háború sikeres lezárásának esélye nem több, mint ötven százalék. Sólyom Lászlót is NATO-gépek védik rendkívüli biztonsági intéz­kedések közepette kezdődött meg a spanyolországi Barce­lonában az euromediterrán csúcstalálkozó. A 39 állam- és kormányfőt 6 ezer rendőr és katona, valamint a NATO légi és tengeri haderői vé­dik. A találkozón felszólalt Sólyom László köztársasági elnök is, aki beszédében ki­jelentette: Magyarország nem ismer kompromisszu­mot a terrorizmus elleni harcban. Madrid fegyvereket ad el Venezuelának A spanyol kormány várha­tóan ma véglegesíti azt a megállapodást, amelynek keretében Madrid másfél milliárd dollárt érő katonai eszközökkel látja el Vene­zuelát. A megállapodás ér­telmében Venezuela nyolc haditengerészeti őrnaszádot és tizenkét katonai szállító repülőgépet kap. Mutáns influenzavírust találtak Kínában a kínai hatóságok több em­berben is kimutatták a ma­dárinfluenza H5N1 vírusá­nak mutálódott változatát. A pekingi Egészségügyi Mi­nisztérium közleménye sze­rint a vírus genetikai szer­kezeté jócskán eltér a koráb­ban Vietnamban azonosított változattól. Közben Orosz­országban valószínűleg újabb madárinfluenza-gócra bukkantak a Kaszpi-tenger mellett, ahol 30 elhullott hattyú tetemét vizsgálják a hatóságok. Az oroszok készülnek a benzolszennyezésre gőzerővel folyik a felkészü­lés az Amúr folyón érkező benzolszennyezésre Orosz­ország távol-keleti részein. Több sörgyárban ivóvizet palackoznak, a folyón betil­tották a lékhorgászatot, és lezárták a folyó menti uta­kat. Az Amúrt ért szennye­zés komolyan fenyegeti a területen és Habarovszkban élő 1,5 millió ember ivóvíz- ellátását. @ további hírek: www.reggel.hu Betemette a havazás a sógorokat időjárás Még mindig több tízezren vannak áram nélkül Németországban Elsöpörték a magyar koalíciót Szlovákiában Egész Európában több ezer baleset történt a rendkívüli időjárás miatt Európában továbbra is komoly gondokat okoz a szűnni nem aka­ró havazás. Nyugati szomszé­dainknál szombat hajnal óta több mint egyméteres hó esett. Auszt­ria egyes tartományai után már Szlovéniában is járhatatlanná vált az utak nagy része. A szlovén hatóságok emiatt tegnap elren­delték az átmenő teherforgalom leállítását. A kamionstop miatt a rédicsi határátkelőnél több száz teher­autó kényszerült várakozni. Spa­nyolország északi részén 70 hágó járhatatlan, több utat le kellett zárni. Brüsszel központjában két hajléktalan megfagyott a váratla­nul érkező hóesésben. Német­országban emberek tízezrei fa­gyoskodnak házaikban, elzárva a külvilágtól, áram, világítás, fű­tés nélkül. Észak-Rajna-Vesztfália tartományban negyedik napja nem tudják helyreállítani a meg­rongálódott elektromos vezetéke­ket. Még mindig több ezren van­nak vendégszállásokon, a közle­kedés ugyanis az összeomlás szélén van. A vasúti közlekedésben ugyan nincsenek nagy fennakadások, de az utakat megbénítják a soro­zatos balesetek. Egyedül vasár­nap este óta mintegy 1000 bal­eset történt, a sebesültek száma meghaladja a 160-at. Több he­lyütt le kellett zárni az autópályá­kat, mert a távvezetékek annyira meghajoltak a rájuk rakódott hó és jég súlya alatt, hogy már érin­tették az útpályát. A gázszolgál­tatás is akadozik. Münster egyik elővárosában egy vendéglő már így hirdeti magát: „Van gázunk, tudunk főzni!” ■ F. K. Minden eddigi eredményénél rosszabbul szerepelt a Magyar Koalíció Pártja (MKP) a hét vé­gén rendezett szlovákiai megyei választásokon. „A következő négy évben sokkal nehezebb lesz képviselni a magyar kisebb­séget, annak intézményeit, hi­szen a szlovák többséggel kell harcolnunk. Mi így is megte­szünk minden tőlünk telhetőt azokért, akik az urnákhoz járul­tak, de azokért is, akik távol ma­radtak” - mondta*Japunknak dr. Bastrnák Tibor. A magyar kisebbség ellen ala­kult Nagy Szlovák Koalíció gya­korlatilag minden megyében el­söpörte a magyar képviselők reményeit. A rendkívül ala­csony, mindössze 18 százalékos részvétellel megtartott megyei választásokon a MKP 123 me­gyei képviselőjelöltje közül mindössze 58 szerzett mandátu­mot, ami 25-tel kevesebb, mint négy évvel ezelőtt, az első me­gyei önkormányzati választások során. Az MKP különösen fájdalmas vereséget szenvedett Nyitra me­gyében, ahol 2001 óta a 31 ma­gyar képviselő abszolút többség­gel kormányozta a megyét. Itt most csak 17 képviselője lesz a magyaroknak, szemben a 34 szlovák képviselővel, így ellenzék­be szorulnak. ■ Pézman Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom