Nógrád Megyei Hírlap, 2005. november (16. évfolyam, 255-279. szám)

2005-11-29 / 278. szám

2005. NOVEMBER 29., KEDD 3 SZÉCSÉNYI NAPLÓ Látogatás Szabó István műtermében Benczúrfalva. A magyar irodalmi élet kiemelkedő nagy­jai Petőfi Sándor, Madách Imre, Balassi Bálint, Mik­száth Kálmán és nemzeti történelmünk, Szent Ist­ván, Szent László és többi jeles személyiség társasá­gában beszélgettünk ifj. Szabó István, szobrászmű­vésszel, a benczúrfalvai műtermében. Amikor beko­pogtattam hozzá, szorgalmasan dolgozott. Szenográdi Ferenc- Horpácson, a múzeum előtt látható az ülő Mikszáth Kálmán köztéri bronzszobrom. Elkészült bronzból a kicsinyített mása, a pa­dot állítom össze.- Két éve jártam utoljára a mű­termében. Látom, hogy alkotóked­ve semmit sem csökkent- Összefonódnak az évek, nem tartom számon az idő múlását. Csendben élek és alkotok, itt a fa­lusi magányomban. Többet dolgo­zom, mint fiatalkoromban. Az el­múlt időben hat felkérésnek tet­tem eleget.- Csak nem azt mondja, hogy ön a benczúrfalvai remete?- Korábban a kapcsolatom rop­pant intenzív volt, benne éltem a művészvilágban. Évekig szakosz­tályi titkár voltam. Szimpóziumo­kat szerveztem. A nyár egy részét itt töltöttem apám műhelyében. Mind a ketten szorgalmasan dol­goztunk. Mióta nincs közöttünk, elment, azóta itt élek Benczúr- falván. Amikor felutazom Buda­pestre, felkeresem a művészba­rátaimat. Feleségemmel, aki szin­tén szobrászművész, fenntartot­tuk a budapesti műtermünket. Úgy érzem, hogy a környezetem egy kicsit megfeledkezett rólam. Ami a szobrászatot illeti, nem tu­dok azonosulni az avantgardiz- mussal. Sokan vannak, akik kiki­áltják magukat szobrásznak, de műveik távol állnak a művészet­től. Ezzel nem a tehetséges, törek­vő, szorgalmas, fiatal és közép- korosztályhoz tartozó szobrászo­kat akarom bántani. Egyáltalán nincs szándékomban senkit meg­sérteni, nem szeretnék művészi arisztokrációban tetszelegni. Tény, sokan azt gondolják ma­gukról, művészek, de amit létre­hoznak az nem művészeti alko­tás. Ha már ezt említettem, el­mondom, hiányolom a rendsze­res megjelenő nyomtatott kriti­kát. Van ugyan ilyen, de kevés, s az is csak szűk berkekben forog.- A polcról előkerül „Millenniu­mi tér Királyhelmec” című, színes fotókkal gazdagon illusztrált könyv. A kiadvány most jelent meg decemberben lesz a sajtóbemutató- ja Szabó István számára azért ked­ves a könyv, mert az ő szobrai díszí­tik a város főterét, így az róla is szót A város vezetői azzal is meg tisztelték, hogy személyesen hozták el neki a könyvet- Nagyon szerencsésnek mond­hatom magam, hogy egy valóban tudatos és emelkedett igénnyel megfogalmazott programba be­kapcsolódhattam. A városközpont terének szobrokkal történő beru­házását szép, lelkesítő szobrásza­ti feladatnak fogtam fel - mondta, majd hozzátette - jól ismerem a várost, a felkérés előtt néhány év­vel korábban Petőfi Sándor közté­ri szobromat avatták fel. Csak a könyv fotói alapján álla­píthattam meg, hogy Szabó István művészeti alkotásai szépek, cso­dálatosak, a művész maradandót alkotott. Az ott élők is minden va­lószínűség szerint így véleked­nek. Erről tanúskodik a most megjelent könyv, s az hogy Szabó Istvánt a város díszpolgárává fo­gadták. A közeli munkái között említette Mauks Ilona mellszob­rát, amelyet október lö-án avat­tak fel Horpácson. Herencsény A művész csendben alkot benczúrfalvai műhelyében községben látható „Szent István felajánlja az országot Máriának” című alkotása. A közösségi ház fa­lára három életnagyságú palóc népviseletű ruhában szorgosko­dó hölgy domborművét készítette el. Bátonyterenyén édesapja alko­tásaiból nyílt állandó kiállítás. Er­re az alkalomra készült az édesap­ja mellszobra. Kegyeleti munká­ban Mátraszentimréhez tartozó kegyhely, Fallóskút művészeti munkájának folyamatos megva­lósítója. A szécsényi országgyű­lés 300. évfordulója alkalmából készített emlékérme, Sopronban az országos érembiennálén első díjat kapott. Felesége Sz. Nagy Mária, aki szintén szobrászművész csatlako­zott a beszélgetésünkhöz. Évtize­deken át Budapesten egy gimná­ziumban tanított rajzot, művészet- történetet és ábrázoló geometriát. Kidolgozott egy komplex tanter­vet, amely a művészeti tantárgya­kat integrálja. Az oktató munká­ja mellett alkotott. Művei között főleg íróik portréi szerepelnek. Budapesten a Szervitász téri templomban látha­tó Szent Antal szobra. November 26-án Mis­kolcon a könyvtárban avatták fel József Attila mellszobrát. A művész­házaspár csendben, szorgalmasan dolgozik, alkot. Szabó István édesapja örökségének folytatója. Munkáinak, amelyek fából, fémből, kőből, gipszből készülnek, té­mája a palóc föld, a ma­gyar nép története; szí­vesen készít vallási ihle­tésű műveket is. Alkotó munkája mellett nagy gondot for­dít az apai örökség ápolására. A műterem emeleti raktárában id. Szabó István Kossuth-díjas szob­rászművésznek 80 alkotását tá­rolja. Szeretné, ha azok méltó helyre kerülnének. Valamikor a szécsényi Kubinyi Ferenc Múze­umban volt az édesapjának állan­dó kiállítása. A szobrokat szíve­sen átadná megőrzésre a most fel­újított Kubinyi Ferenc Múzeum­nak, hogy az alkotások abban a városban is láthatók legyenek, ahol édesapja évtizedeken át alko­tott, s neve összeforrt a városéval. Sikeresen zárult a közmunkaprogram Szécsény. November 18-án sikerrel zárult a kistérség tizenegy önkormányza­tának összefogásával megvalósult közmunkaprogram. A Foglalkoztatáspo­litikai és Munkaügyi Minisztérium által meghirdetésre került „A hátrá­nyos helyzetű, tartós munkanélküli - elsősorban cigány származású - la­kosság foglalkoztatását, megélhetését, életkörülményeinek javítását szol­gáló közműnkaprogram”-ra ez év februárjában nyújtott be sikeres pályá­zatot Szécsény Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása. A pá­lyázat 66 500 000 forint vissza nem térítendő támogatásban részesült.- Kik készítették el a programot, annak meg valósításában kik vettek részt? - kérdeztük dr. Serfőzőnédr. Fábián Erzsébetet Szécsény város polgármeste­rét, a Szécsény Kis­térség Önkormány­zatainak Többcélú Társulása elnökét- A program ki- dolgozásában, melynek köszön­hetően 66 650 000 forint támogatás­ban részesültünk, a kistérségben dol­gozó térségfejlesz­tési menedzserek vettek részt együttműködve a résztvevő tele­pülési önkormányzatokkal, cigány kisebbsé­gi önkormányzatokkal, valamint a Nógrád Megyei Munkaügyi Központtal. A megvaló­sításban elsősorban a program keretében foglalkoztatásra került alkalmazottak vettek részt, természetesen az előbb említett szemé­lyekkel és szervezetekkel szorosan együtt­működve.- Mikor indult a program és abban mely te­lepülések vettek részt?- A program 2005. április 17-én indult és 7 hónapon keresztül biztosított 95 fő számá­ra munkalehetőséget. A részt vevő települé­sek saját adottságaikhoz és a pályázati kiírás adta lehetőségek képest határozták meg a programba bevonható, foglalkoztatható sze­mélyek számát csakúgy, mint az elvégzendő munkálatok jellegét, és mennyiségét. Ezek alapján Endrefalván 3 fő, Hollókőn 5 fő, Ludány-halásziban 3 fő, Magyargécen 5 fő, Nagylócon 8 fő, Nógrádmegyerben 9 fő, Nógrádsipek 4 fő, Rimócon 8 fő, Szécsényben 30 fő, Szécsény-felfalun 5 fő, Varsányban 8 fő, még a társulásnál 7 főt foglalkoztattak.- A közmunkaprogram során milyen mun­kák valósultak meg?- A program és az elvégzendő feladatok ki­emelten koncentráltak a foglalkoztatottság növelésére és a környezet helyreállítására. A foglalkoztatással komplexen kezelhetővé vált az alapinfrastruktúra-fejlesztés is. Az elmúlt években a kistérség minden településen meg­valósultak a közműfejlesztési beruházások (víz-, gáz-, csatornarendszer-építés), melyek utolsó fázisaként a vízelvezető árkok kialakí­tása, és a már meglévő árokhálózat tisztítása kiemelten fontos feladat, mind környezetvé­delmi, mind esztétikai szempontból. A prog­ramban összességében 49 590 folyóméter fel­színi vízelvezető árok és csatorna karbantar­tására, tisztítására; 394 köbméter illegális hulladéklerakó megszűntetésére, hulladék- gyűjtésre és hulladék elszállítására; 157 174 négyzetméter zöldterület karbantartására, gondozására, valamint több önkormányzati intézmény karbantartására került sor.- Várható folytatás?- Igen, egyrészt a minisztérium által támo­gatott foglalkoztatást követően a részt vevő te­lepülési önkormányzatok összesen tizenöt fő három hónapon át történő továbbfoglal­koztatását vállalták. Illetve a kormány a száz lépés keretében új, modellértékű közfoglal- koztatási programot hirdetett meg október­ben, melyre újabb sikeres pályázatot nyújtot­tunk be. Ehhez kapcsolódóan a támogatási szerződést november 22-én írtuk alá.- Kik vettek részt a pályázat kidolgozásá­ban?- A program kidolgozását a kistérségben dolgozó menedzserek végezték együttműköd­ve a részt vevő települési önkormányzatok­kal, cigány kisebbségi önkormányzatokkal, valamint a Nógrád Megyei Munkaügyi Köz­ponttal. A korábbi évekhez hasonlóan a pályá­zat a Szécsényi Kistérség Önkormányzatai­nak Többcélú Társulása koordinálásával tör­ténik majd.- Mikor indul az új közmunkaprogram és kik vesznek részt benne?-A program, melynek megvalósítására 22 207 485 forint támogatást ítéltek meg szá­munkra, december 1-jén indul és hat hónapon keresztül biztosít összességében 78 fő számá­ra hatórás munkalehetőséget. A részt vevő te­lepülések, a korábban már említett szempon­tok alapján határozták meg a programba be­vonható, foglalkoztatható személyek számát csakúgy, mint az elvégzendő munkálatok jel­legét és mennyiségét. Ezek alapján Endre­falván 6 fő, Hollókőn 3 fő, Ludányhalásziban 4 fő, Magyargécen 6 fő, Nagylócon 8 fő, Nógrádmegyerben 10 fő, Szécsényben 22 fő, Szécsényfelfalun 3 fő, Varsányban 10 fő, a tár­sulásnál pedig 6 fő kerül foglalkoztatásra.- Milyen munkák elvégzésére kerül majd sor?- A program keretében településüzemel­tetési és tisztasági feladatok ellátására, kül- és belterületi csapadékvíz és belvízelvezető csatornahálózat kialakítása, helyreállításá­ra, karbantartására; parkosításra, parkfenn­tartásra, szabad zöldterületek kialakítása ke­rül sor, valamint lesznek közreműködők a házi segítségnyújtás területén végzett felada­tok ellátásában is. Dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet RÓLUNK SZÓL Értékeink megyénket járva örömmel tapasztalom, hogy a települések vezetői az ott élő emberek, az érték fogalma alatt nemcsak a materiális dol­gokat érti. Nyüván büszkén említik a gázt, a vizet, az utakat, az új épületeket Legalább ilyen telkesen szólnak a település múltjának ápolásáról, a civil szervezetekről, a hagyományőrző együttesekről, művészeti csoportokról, a település kulturális életéről. szécsény egyik legnagyobb civil szervezete a Petőfi Horgászegyesü- let. Példaértékű az a társadalmi munka, amit évente a sóderbánya- tó környékén végeznek. Ez az érem egyik oldala. A másik, a mun­kában rejlő közösségi erő. Ha már a kisvárost említettem, szólnom kell a táncosokról, az Erkel Ferenc vegyes karról, a művészeti isko­láról, az oktatási intézményekről, amelyek nem csupán értéket köz­vetítenek, alkotó módon vannak jelen a város szellemi életében, olyan értékeket hoznak létre, képviselnek, amely a jelen és a jövő számára meghatározó. dejtár község polgármestere azt mondta: számára az infrastruktú­ra fejlesztése mellett legalább olyan fontos a különböző civü szer­vezetek működtetése. Rimócon örömmel tapasztaltam az aktív, pezsgő, kulturális és sportéletet, amely komoly közösségi értéket képvisel. Ipolytarnócon a falu történelméhez. KAPCSOLÓDÓ TÁRGYI EMLÉKEK GYŰJTÉSÉT KELL MEGEMLÍTENEM. Ha Vala­hol, Hollókőn több formában is jelen van az említett értékek ápolá­sa. Érték az is, amit Kétbodonyban láttam, a tiszta, rendezett, virá­gos parkok, utcák. Mindezek arról tanúskodnak, hogy az ott élők szeretik falujukat, tesznek is annak szépítéséért Mohorán kiemel­ten ápolják a hagyományokat A polgármester úgy vélekedett, sze­retnének minél többet megőrizni abból, amit a múltból örököltek, és azt átörökíteni az utókor számára. Pleva Mihálynétól, a Szügyi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat vezetőjétől megtudtam, a szlo­vákok és a magyarok közösen együtt ápolják népi kultúrájukat. Kell nagyobb érték az összefogásnál, a közös cselekvésnél? őrhalomban sokan családostól ott vannak a hagyományőrző csopor­tokban. A csoportoknak a hagyományok átörökítése mellett közös­ségteremtő ereje van. Egyfelől létükkel megteremtik a közösségi étet színterét, másrészt működésükkel erősítik a hovatartozás érzését KOMOLY ÉRTÉKET KÉPVISELNEK A HELYTÖRTÉNELMI KUTATÓK, különösen ak­kor, ha munkájukat meg is jelentetik. Nemti, Jobbágyi, Kétbodony, Dejtár és sorolhatnám tovább azokat a településeket, amelyeknek történetét telkes helytörténeti kptatók írták. tudnám a falvak jó példáját tovább sorolni, ahol az érték fogalmát egyre inkább kitágítják. Azt az adott közösségben tartalommal töl­tik meg, amellyel az egyén és a közösség tesz gazdagabb. Szetrográdi Ferenc A zsűri különdíjasa Eger. November 18-án a Barta- kovics Béla Művelődési Köz­pontban rendezték meg a Palóc gála 2005. nemzetközi regioná­lis ének és hangszeres szólisták népzenei fesztiválját. A találko­zón részt vett Varga Ivett, a balas­sagyarmati Rózsa Völgyi Márk Művészeti Iskola szécsényi tag- intézményének növendéke is. Ivett, aki a fesztiválra nagylóci népdalcsokorral érkezett, Lévárdi Beáta tanárnő ta­nítványa. A 9 éves szécsényi kislány nagy közönségsi­kert aratott, s nép­daléneklési kategóriában a zsű­ri különdíját kapta. A Szent Ist­ván egyházi rádió műsorszámá­ról hangfelvételt készített. Véradók köszöntése SzF Szécsény. A véradók napja alkal­mából több mint 30 éve köszön­tik az önkéntes véradókat. Nem volt ez másként az idén sem. Az elmúlt hét végén a Magyar Vö­röskereszt területi szervezeté­nek a szervezésében a város és környékének 195 jubiláló ön­kéntes véradóját köszöntötték. Az általános iskola aulájában rendezett ünnepségen dr. Hor- váthné Németh Éva, a Magyar Vöröskereszt Nógrád Megyei Szervezetének véradó-koordiná­tora, az ünnepség szervezője kö­szöntötte a megjelenteket. Dr. Baj Ilonát, a salgótarjáni transz- fúziós állomás főorvosát, Juhászné Kincses Helént, a Ma­gyar Vöröskereszt Nógrád Me­gyei tiktárát, dr. Nagy Andort, a térség országgyűlési képviselő­jét, Bartusné dr. Sebestyén Erzsé­betet, Szécsény város címzetes főjegyzőjét, a települések polgár- mestereit, az ünnepeiteket. Bartusné dr. Sebestyén Erzsé­bet megköszönte a véradók em­berséges, segítőkész munkáját. Szólt az önkéntes véradás jelen­tőségéről, arról a szép és nemes cselekedetről, amellyel a vér­adók sokszor életet mentenek. A vendégeknek egy ünnepi műsorral kedveskedtek, amely­ben közreműködtek a Körösi Csorna Sándor Gimnázium és Szakközépiskola diákjai, a sal­gótarjáni Főnix tánccsoport és a szécsényi Palóc néptánc­együttes. A jubiláló véradóknak okleve­let és emléktárgyat nyújtottak át. Ötvenszeres véradók: Pásztor Sándor, Zsíros Lajosné, Szécsény; Szűcs Lajos, Piliny; Szántó István, Ludányhalászi. Hatvanszoros véradók: Gyurovics Győző, Puszta Tibor, Szadlon Károly, Szécsény; Galó Miklós, Nógrádmegyer; Radies László, Nógrádmegyer. Százszoros véradó: Sándor József Magyargéc. Száztízszeres vér­adók: Vikor István, Szécsény; Fá­bián Béla, Nagylóc. A szponzorok jóvoltából, a 2005-ben vért adók között egy televíziót sorsoltak ki, amelyet Pintér Károly, endrefalvai véradó nyert. Az összejövetel közös va­csorával és baráti beszélgetéssel zárult.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom