Nógrád Megyei Hírlap, 2005. november (16. évfolyam, 255-279. szám)
2005-11-26 / 276. szám
4 2005. NOVEMBER 26., SZOMBAT KULTÚRA Három a magyar igazság... „Adjon Isten jó estét, ha ráér!” - köszön be az egyik főszereplő, s már ezekből az üdvözlőszavakból is lehet következtetni Tamási Áron „Énekes madár” című népi játékának stílusára. A darab légköre merőben más, mint a bérletsorozat legutóbbi „békebeli”, polgári vígjátékáé - a „Zsákbamacská”-é - és ugyancsak alaposan eltér a következő előadás - a fojtott légkörű pszichikai dráma, a „Kakukkfészek” - karakterétől. Tamási alkotása sajátos hangulata, különös zamatú humora, nyelvezete révén kedves, üde színfoltként van jelen - ha erre módja adatik - a magyar színpadokon. A székely- földi Farkas- lakán született Tamási Áron 1925- ben novelláival lépett be az irodalomba, de az igazi hírnevet a harmincas években írott „Ábel... ’’-trilógia hozta meg számára. A harmadik kötet végén megfogalmazott gondolata szállóigévé vált: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. ” Sikerrel próbálkozott drámaírással is. Mint mondta, nem a becsvágy, hanem „az egészséges ember” természetes, józan ösztöne terelte a rivalda felé, a „legszigorúbb” és „legizgatóbb” műfajban is a „székelység emberi követe” kívánt lenni. Mintegy húsz színpadi mű - többek között a „Boldog nyárfalevél”, „Búbos vitéz”, „Csalóka szivárvány”, „Hegyi patak”, „Hullámzó vőlegény”, „Tündöklő leromos”, „Vitéz lélek” - fűződik a nevéhez. Már a címek is arról árulkodnak, hogy e darabokban a költészetnek és a képzelőerőnek, a mesének van kitüntetett szerepe. A mélyebb elemzés azonban arra is rámutat, hogy a lí- raiság gyakran balladai komorsággal társul. Annál is inkább mert a szerző forrásaiban egyaránt támaszkodott a folklór világi hagyományaira és a vallási, szakrális szokásokra, felhasználta a babonák, a hiedelmek, a misztérium- és passiójátékok számos elemét. A szín játszás népi ágát, a paraszti kultúrát képviselő műveiben „a hatalmában gyengébb, lelkében erősebb” ábeli jellem igyekszik diadalt aratni a sötét erőkön - nem ritkán tanító, nevelő szándékkal. E jellemzők mindegyike fellelhető az 1933-ban írott és rá két évre bemutatott Péter) „Énekes madár”- banis. Ebben az egyetlen napig - nyári alkonyaitól, a csillagos, holdvilágos éjszakán át a hajnali virradatig tartó - játékban nemzedéki ellentétek feszülnek, s - mint Tamási Áron megjegyezte - „érzelmi és érdekalapon küzdelem az élet: ebből adódik a darabban is minden konfliktus. " Az alig serdült, őszinte, tiszta lelkű ifjak - Kömény Móka és a kicsi Magdó - kerülnek szembe a már sok mindent megélt, a fiatalabbakra irigy két - harminc-negyven éves - férfival és nővel. Utóbbiak nővérei Magdónak, s bár vetélytársak is, abban önző vágyaikat követvén egyetértenek, hogy nem tudják elviselni húguk beteljesülni látszó szerelmét Irtóznak a gondolattól, hogy Magdolna előbb révbe érjen, mint az ők, akiket tíz, illetve tizenöt éve hiteget a vőlegényük. Ugyanis Eszter és Regina széptevői Bakk Lukács és Préda Máté - egyre csak : hangoztatják, ígérgetik a házasságkötést, a két pár számára egy esküvőt javasolnak, de ez csak arra szolgál, hogy továbbra is húzzák-halasszák az időt. Különösen amióta rádöbbennek a A góbé kópé Lukács (Mikó hîgifjâbb Gondos lány István) oktatja „leendő ártatlan, hamvas szépsógorát” Mátét (Győri ségére. A vénlányok egyik főszereplőként is jól ráérzett Tamási gondolati és nyelvi világára. Puritánul, minden túlzástól, modorosságtól mentesen formálja meg a csavaros gondolkodású, olymind a négy - a kártevő varjakra figyelmeztető dobos, a kecskeképű boszorkány, a gyóntatópap és a kántáló vénasszony - epizódszerepében. Szabó Anikónak - aki a Móka (Boros Zoltán) és a kicsi Magdó (Borbély Krisztina) szerelme túlél minden ármánykodást Háttérben az ellenpárti „öregek”: Eszter (Hűvösvölgyi Ildikó), Lukács (Mikó István), Máté (Győri Péter) és Regina (Ivancsics Ilona) persze nem hagyják magukat és Mókára vetik ki a hálójukat. így „közös” érdekből az agyafúrt Lukács irányításával különféle próbákat, cselvetéseket eszelnek ki, - s még a fiú kútba fojtásának kísérletétől sem riadnak vissza - az ifjak igaz, mély szerelme azonban győzedelmeskedik minden nehézségen. Míg az „öregek” a társadalmi szokásjog alapján próbálnak ítélkezni, a fiatalok a természeti erőkkel ápolnak jó barátságot és segítséget kapnak Móka szülőanyjától is. S amikor már minden veszni látszik, akkor Magdó fohászának, imádságának hatására az eltolható házfal, a búvóhelyül is szolgáló ágaskodó, megnyúló diófa és a felröppenő énekes madár csodát tesz. A darab legvégén a nászágy, a „megnyílt mennyoszág” menti meg a bosszúvágyók dühétől az ifjú párt. À Turay Ida Színház igyekezett - mind tartalmilag mind a formai megoldásokat tekintve - igazodni Tamási darabjának jellegéhez, sajátosságaihoz. Ebbéli törekvésében remek társra talált Mikó Istvánban, aki rendezőként és az kor csúfondáros, csípős szavú góbé kópé, Lukács alakját. Önkényesen öregítette viszont az eredetiben harmincöt éves agglegényt öt esztendővel. Lukács lehetséges sógorát, a nehézkes észjárású, vehemens Mátét Győri Péter alakítja korrekten. A nőpartnerek közül a Reginát játszó Ivancsics Ilona a hitelesebb, Hűvösvölgyi Ildikó Eszter nevű vénlánya olykor túlzóan kárál még akkor is, ha álarcos kísér- tetalakokat lát és gyakran feleslegesen hahorászik. Ugyancsak a kelleténél többet és hangosabban óbégat a „beteg", „halálát váró” Móka, akit Boros Zoltán egyébként huncut, furfangos, de jóságos, szeretni való, társát magasba emelő fiatalembernek ábrázol. A kevésbé ismert Borbély Krisztina nem okoz csalódást az elnyomott kistestvér, a dacos Hamupipőke és a férfiszemek számára is oly vonzó, érzelemgazdag kicsi Magdó alakjában. Régen láttuk ilyen jónak, felszabadultnak Benkő Pétert „Zsákbamacskádban a harsány, házsártos Holicánét formálta meg - ezúttal is apróbb szerep jutott: Kömény Ignácnét, Móka anyját kelti életre. Bizonyára valamennyi színészt alaposan próbára tett Tamási szép, de a mai nyelvhasználattól távoli mondatfűzése, szó- használata. Máté például a következőket mondja érkezésekor: Jöttem volna, csak előbb más gúnyát akartam venni, erre a nagy innapra... S osztón ugyanvalóst siettem, de egy veszett kutya az ütőn megakasztott.” Móka viszont így udvarol szíve választottjának: „Te, én úgy szeretnék valami erőssen kedveset mondani neked!” S a kiejtés, a hangsúly nehézségeit ehelyütt nem is lehet érzékeltetni. A társulat javára szóljon: becsülettel megoldották e nem könnyű feladatot, következetesen végigmentek Tamási Áron útján. ■ Csongrády Béla „Nem a művész, hanem a mű” Pádár Lászlóné, a Területi Művelődési Intézmények Egyesülete Nógrád Megyei Könyvtárának igazgatója köszöntötte a törzsközönséget és külön az „új arcokat” is a „Nyitott könyv” olvasókör, „Összefogás helyi értékeinkért” mottót viselő felolvasóestjén. Bemutatta - Fehér Klára, a jeles írónő jellemzését is idézve - Marschalkó Zsolt salgótarjáni költőt, drámaírót, gimnáziumi tanárt, majd átadta a szót az est vendégének. Utalt arra, hogy korai korszakában írt - többek között - Madách, Mikszáth és Balassi műveinek megzenésítéséről, miként zenetörténeti elemzésekkel is kipróbálta magát. Mint elmondta, legutóbb összeállított egy terjedelmesebb történeti tanulmányt is „Róna Frigyes és a salgótarjáni szimfonikus zenekar” rímmel, s beszélt a jeles karmester, zenetanár ghánai tartózkodásáról és munkásságáról. 1991-ben, a megyei könyvtár kiadásában jelent meg első, az „Ostromállapot” című kötete, benne monodráma-trilógiája és egy kis szatirikus meseregény. A könyv hátsó borítóján található rezümét fel is olvasta a szerző. Ebből valók az alábbi sorok is: „Magunkra maradunk egyszer mindannyian. Hiába állnak mellénk rokonok, barátok, ismerősök és ismeretlenek, egynapos cimborák, sírig hű szeretők: a nekünk rendelt harcot soha senki nem vívja meg helyettünk. A világ adhat ugyan felmentést, de semmit sem ér az, ha mi nem tudunk elszámolni tetteinkkel.. ” Marschalkó Zsolt a címadó Balassi-monodrámából is idézett egy részletet, majd elmesélte az „Ostromállapot”-ból a „Ciprusok és csillagok” című monológ megírásának alapját képező, AlMarschalkó Zsolt a felolvasóesten Marschalkó Zsolt elmondta, gyermekkorától írogat, eredetileg erdőmérnöknek készült, ám először mégis tanítói és énektanári diplomát szerzett, később elvégezte a zeneakadémiát. Kezdetben inkább csak zenei témájú írásaival jelentkezett, miként az első novelláit is a muzsikából merítette. Mintegy másfél tucat tanulmányt, több jegyzetet is készített. Első sikerét 1989-ben érte el a Madách- pályázaton, „Mátrai képek - Fejezetek Nógrád megye zenetörténetéből” című tanulmányával. Ebből olvasta fel az „Elfelejtett prímások” című részt. bért Schweitzer, a nagy tudós köré fonódó háttértörténetet. Versek következtek a „Vándor az óceánnál” című, 1999-ben megjelent kis kötetéből, amelynek - miként szinte mindegyik kiadott művének - illusztrációit és címlaptervét Orbán György János készítette. Az elsőben Balassihoz „nyúlt vissza”, a második, a Jób lázadása” című pedig a bibliai alak történetéhez kapcsolódott. Harma- di kként a „Mondóka ” következett, amelynek zenés feldolgozása a Vertich Színpad tagjainak előadásában a Palóc Parnasszus mottójává lett: „ A macskakő közt, /sárguló fű. / Nem a művész, / hanem a mű/A forrás vize és nem a kút / Nem acél,/ hanem az út ” Ezután a Palócföld Mikszáth- különszámában megjelent „Az egyik jeles mondat” című írását olvasta fel az író, amelynek apropója ez a Mikszáth-mondás volt: „Az emberek azért boldogtalanok, mert nem tudják, hogy boldogok. "Végül a „Kaméleonidász” című kötetét vette kézbe. A címadó darabot az Újpesti Színház drámapályázatának nyerteseként - először 1994. április 15- én, Budapesten vittek színre, s amit később aztán több helyütt- itt Salgótarjánban is - nagy si kerrel játszottak.- Marschalkó Zsolt ezen az estén szerkesztőként is jól vizsgázott, úgy válogatott műveiből, hogy azokból egész habitusa kibontakozott. Igazolta dr. Praznovszky Mihály irodalomtörténészt, aki azt írta róla egy helyütt: „Gondolkodása szabad, fantáziája nagyívű ” ■ Baráthi Ottó JO MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése:,Nekem öröm, ha kikísérhetem anyukát az állomásra. ” Szerencsés nyertesünk: Derer Istvánná Rákóczibánya, Újélet u. 38. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését legkésőbb december 1-jéig juttassák el szerkesztőségünkbe, az 1000 Ft-os vásárlási utalvány szintén itt vehető át! Cl Cl ERŐD MARADVÁNYA Cl CSIKÓIT) JÁS HELYSÉGE ZENEKARI PENGETÖS NAGYRÉDE CENTRUMA L A SZAM- TAN-MÉR- TAN OSZTÁLYZATA L ŰRJÁRMŰ RÉSZEGYSÉGE TÉVESEN LEJEGYZŐ SZÉKHELYE: SZÉK SZÁRD LENNON ÖZVEGYE (YOKO) PITYEREG KÍNAI VEZÉR V. IDEGEN FOSZTÓKÉPZÖ RÓMAI FÉRFIRUHA VOLT FÉNYTAN RÉSZE ! FOTÓ:P. TÓTH LÁSZLÓ
