Nógrád Megyei Hírlap, 2005. november (16. évfolyam, 255-279. szám)
2005-11-03 / 256. szám
11 2005. NOVEMBER 3., CSÜTÖRTÖK NÓGRÁD MEGYE Kincsünk van! Felavatták a Zagyva-forrást Kitüntetések az ünnepen Balról jobbra: a kitüntetett Molnár István, Kanyó Sándor, Simon Imre és Sisák Imre polgármester Ködös, szemergő, esős időben természetjárók, természetvédők és természetvédelmi szakemberek baráti csapata találkozott a minap a Zagyva forrásvidékének egyik legszebb részén, a Medves Hotel közelében. Miután a hozzávezető turistaösvényt is kialakították és szépen rendezték a környezetét, felavatták, illetve köszöntötték a közelmúltban elkészült Zagyva-forrást.- Régi adósságunkat törlesztettük ennek a szép, bazaltkőből kirakott forráskamrának a kialakításával, hiszen a jászberényi úttörők által épített Lehel-forrás vize már évekkel ezelőtt elapadt. Kulacsainkat nem tölthettük meg belőle és víz híján a kedvenc folyó- juk eredetéhez „elzarándokló” jászberényi, szolnoki turistáknak is csalódást okozott a kiapadt forrás látványa. Ideje volt tehát, hogy a forrásvidék kisebb-nagyobb felfakadásai közül kiválasszuk a legbővizűbbet, és erre építsünk a folyóhoz méltó, vízvételre alkalmas és a környezet esztétikai értékét is növelő kőszájú foglalatot. A választás erre, a bükkfák alatt lévő völgybevágódásra esett. Először csak egy szerényebb megoldásra gondoltunk, de mivel a szakemberként és támogatóként segítségül hívott Varga László, a vízművek igazgatója az első pillanattól kezdve lelkesen az ügy mellé állt, neki és munkatársainak köszönhetően ez a minden igényt kielégítő erdei létesítmény született meg. Van tehát Zagyva-forrásunk, melyhez akár csak pihenésképen is elsétálhatunk, vizével szomjunkat olthatjuk, mellette leülve hallgathatjuk nyugtató csobogását és ismereteinket is gyara- píthatjuk a környezetéhez méltóan szép kivitelű tájékoztató tábla segítségével. Fenti gondolatokkal köszöntötte a Medves új turisztikai értékét FancsikJános dr., majd emlékeztetett arra, hogy a Zagyva az egyik „legmagyarabb” folyó, hiszen eredetétől torkolatáig Magyarország tájain kanyarog, már megyénkben is olyan szép vizes élőhelyeket teremtve, mint a vízválasztói, a homokterenyei, vagy az ország egyik legszebb horgászparadicsomává fejlesztett maconkai tározó. Nekünk, Medves környékieknek a Zagyvából az egyik legjelentősebb szakasz, ez a szépséges forrásvidék jutott. Ez azonban azt is jelenti, hogy állapotáért is mi vagyunk a felelősek. Becsüljük hát meg és tűzzük ki célul, hogy a Lehel-forrás turisztikai emlékként megőrzött forráskamrájával, a mellette a Zagyvarónai Baráti Kör által kialakított másik kis forrással, az égeres környezetű erdei tavacskával, az István-csurgó körüli illegális szeméttelepnek vízesésszerű látványossággá alakításával és az ezeket összekötő feltáróutak látványos tanösvénnyé fejlesztésével mind a magunk, mind az ide látogató turisták számára vonzóvá tesszük ezt a méltatlanul elhanyagolt környéket A közreműködőknek mondott köszönőszavak után még egy kis baráti beszélgetésre került sor a további együttműködés reményében, majd az új turistaösvényen elindulva elbúcsúztak a Zagyvaforrástól és az egyre sűrűbben ködellő bükkerdőtől. ■ Dr. Nyíri László Pásztó városért emlékplaketteket adott át a város önkormányzata október 23-án, az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére tartott ünnepi képviselő-testületi ülésen. A Himnusz után rövid irodalmi és zenei összeállítás következett, majd Sisák Imre polgármester méltatta az ünnep jelentőségét és átadta a „Pásztó városért” emlékplaketteket. A városért, a köz- szolgálatban kifejtett tevékenységük elismeréseként Kanyó Sándor, Molnár István és Simon Imre részesült kitüntetésben. Az önkormányzatok megalakulása 15. évfordulója alkalmából elismerést vehetett át dr. Tasi Borbála, a város címzetes főjegyzője, aki a kezdetektől ebben a beosztásban szolgálta a várost. Elismerést kapott két olyan képviselő, Sánta Kálmánná és Zentai József is, akik 1990 óta megszakítás nélkül tagjai a testületnek. Az ünnepi ülést követően az 1956-os emlékhelynél, a Szentlélek temető mellett ünnepi harangszó jelezte az ünnepség kezdetét, majd a Himnusz következett. A Mikszáth Kálmán gimnázium diákjai az ünnepi alkalomhoz illő irodalmi műsorral köszöntötték a rendezvényt. A megemlékezés szónoka Sisák Imre polgármester, országgyűlési képviselő volt, aki azzal kezdte köszöntőjét, hogy „Egy év múlva a huszadik századi Európa felszabadító és egyesítő forradalmának fél évszázados évfordulójához érkezünk. Mi magyarok, akkor csak néhány napra lettünk szabaddá, de a mai szabadságunknak mégis ott van a forrása”. A beszédében részletesen kitért az akkori történelmi eseményekre. Szólt a pásztói hősökről is, ennek kapcsán idézve az akkori Nógrád megyei rendőr- kapitány 1956 december 9-i napijelentését, miszerint ismeretlen tettesek fel akarták robbantani Pásztó és Szurdokpüspöki közötti vasúti hidat, ezzel a szocialista rendet támadták, s vele együtt védtelen emberek életét akarták kioltani. Az elítéltek nem emberi életeket akartak kioltani, hanem emberi életeket megmenteni attól, hogy büntetőtáborokba szállítsák őket vasúton. Sisák Imre beszéde zárásaként elmondta, hogy 2006. október 23-ra elkészül az a könyv, amely olyan lesz, mint a tükör, ha belenézünk meglátjuk benne 1956 pásztói forradalmárait. Marti József káplán a hősökre emlékezve mondott imát. A beszéd és az ima után koszorúzásra került sor, ahol az ön- kormányzat, a pártok és civil szervezetek helyezték el a megemlékezés virágait. A Szózat el- éneklése után fáklyás felvonulás volt a Szent Lőrinc-plébánia- templomhoz, ahol este fél hétkor szentmise volt a hősi halottak emlékére. ■ esla Utoljára a megvezettetésről Tisztelt Lantos László Úr! A 2005. október 6-án megjelent válaszának utolsó soraiból indulok ki, s várom, hogy vitánkban döntsön az Olvasó. Azt írja: a nyílt levéllel vajon nem az olvasó lett megvezetve? Válaszom erre: Önnek ez is sikerült! Elismerem, hogy Önnél van az erő, azaz Ön intézkedhet, hiszen olyan beosztásban ül. Ám kérdezem: biztos abban, hogy csakis erőből lehet - kell - döntést hozni?... Én megpróbálok ésszerű kompromisszummal egyensúlyt teremteni, s logikusan pontokba szedem reflexióimat annak érdekében, hogy világos legyen reagáló írásának ellentmondásokkal terhes tartalma. 1. Állítja: a mindkét irányból tilos KRESZ-tábla akadályozhatja a mentők, a tűzoltók és a rendőrség szabad közlekedését. Válaszom: Nem tudom, hogy miről beszél, mert a tiltó tábla nem vonatkozik a felsorolt gépjárművekre, de még a mozgáskorlátozottakra vagy az őt szállító vezetőre sem. Sőt nem vonatkozik a postai gyűjtőkre, a kézbesítőszolgálatra, a közegészségügyi feladatokat végzőkre sem. Következésképpen nincs tisztában a KRESZ-tábla funkciójával. 2. A sorompó lezárásához csak annyit teszek hozzá, hogy az nem kulcsos rendszerrel működött, „vészhelyzetben” bármikor nyitható - azaz könnyedén leemelhető - volt 3. Említést tesz a játszótér szalagkorlátjáról. Erre válaszom: azért mondtam és írtam nyüt levelemben, hogy tegyen személyes látogatást a helyszínen, hogy lássa, a játszótéren soha nem volt szalagkorlát. A szalagkorlátot magam vásáíoltam, oszlopaival együtt a KPM -tői, 22 évvel ezelőtt, az Önök önkormányzati útjához, hogy az önkormányzati árokba zuhanástól megvédjem a csúszós, ónos úton közlekedő négy családot S magam betonoztam és festettem le. 4. Jelzem, hogy a tábla és a sorompó leszereltetését nem a Fáy András körút 12. számú lépcsőház lakói kérték, hanem a Fáy András körút 8. számú lépcsőház egyes lakói. Ezek a lakók ugyanis parkolni szeremének, és nem volt más elképzelésük csak a mentőre, a tűzoltóságra és a rendőrségre való hivatkozás. Ez azonban csak blöff. Ön viszont megoldotta parkolási gondjaikat a négy család beruházása segítségével (miért nem tisztán önkormányzati pénzen?). 5. Emberi számítás szerint idén is lesz tél. Javaslom küldje el a VGÜ-nek a nekem kipostázott térképmásolatot, hogy az utat az ónos eső után akadálymentesíthessék. Nagy feladatot vállalt, ahogy a feljelentőt ismerem, nemigen hólapátolt még a Fáy András 8. előtt sem, pedig az az ő portája. 6. Az Ön által kiadott tábla a trafóház után két méterre, a mi telkünk felé lett fölszerelve 2004 végén. „...lezárásra vonatkozó kérelem, kérés azonban sem szóban, sem írásban a lakók részéről nem érkezett hivatalunkhoz” - írja Ön 2005-ben, egy évre a tábla elhelyezése után. Válaszom: keressen fel egy bankot, vegyen fel lakáshitelt készpénzben, használja föl, és egy év letelte után adja be kérelmét írásban a hitelfelvételre. Fog-e sikerülni? Nagyon kíváncsi lennék. Mert most éppen ez történt az Ön és a lakók viszonylatában: kiadta, majd visszavonta az engedélyt 7. Szóba került a közvüágítás; ezt a négy család egyike oldotta meg a trafóháztól, az ÉMÁSZ-szal való jó viszonya alapján. Tehát ez sem önkormányzati intézkedés volt. Arról viszont gondoskodnia kellene már valakinek, hogy az utcában két hónapja nincs fény... egy fénycsőre talán futja... Vagy a négy család vegye meg azt is? 8. Az Ön által hozott bontási döntés valóságos gokartpályát nyitott a szóban forgó területen. Azon a napon, amikor a sorompót kénytelen voltam leszerelni, 8-12 éves gyerekek sokasága lepte el az ön- kormányzati utat. Ezt kell lefényképezni! Ön vágta át a gokartpálya képzeletbeli szalagját, a gyermekbaleset előtt szabaddá téve ezzel az utat. A gyerekek gördeszkával, görkorcsolyával felszerelve garázsom ajtajából nagy lendülettel indulva vették birtokukba az aszfaltozott utat, s a dombszakaszt kihasználva versenyeznek a főút felé. Télen ugyanez szánkóval történik majd. S itt merem megkérdezni: ki volt a bölcsebb - aki lezárta sorompóval az utat, vagy aki megnyittatta? Döntse el az Olvasó... De ha sokáig így marad, valóban jön a mentőautó. T. Lantos László Úr! A nagy nyüvánosság előtt kérem, gondolja át pontokba szedett észrevételeimet, s vegye a fáradságot egy személyes bejárásra, környezettanulmányra, s fogadja el a négy család kérését és állíttassa vissza a táblát meg a sorompót, amíg baj nem történik. Hiszen bölcs a mondás: Inkább te találd meg a bajt, mint az téged! Bízom belátásában, s ésszerű döntés születik, és ezúttal nem az erő játszik szerepet ■ Tisztelettel: Müller László és lakótársai Tisztelt Müller Úr ! Reflexióira szintén logikusan, pontokba szedve az alábbi észrevételeket teszem: 1. Reflexiójában, a válaszlevelemben idézett felszólításunknak csak egy részét idézi. Nem azt állítottam, hogy a mindkét irányból behajtani tilos jelzőtábla, hanem azt, hogy az engedély nélkül felállított sorompó és a mindkét irányból behajtani tilos KRESZ-tábla akadályozhatja a mentők, tűzoltók és a rendőrség szabad közlekedését A KRESZ-tábla jelentésével tisztában vagyok és tudom, hogy a felszólításunkban és az Ön reflexiójában felsorolt járművek a KRESZ-ben meghatározott esetekben behajthatnak a táblával védett útszakaszra. Például a megkülönböztető jelzéssel felszerelt járművek is csak akkor, ha a megkülönböztető fény- és hangjelzést együttesen használják, és ha sorompó nem akadályozza őket a továbbhaladásban. 2. Az érintett útszakasz önkormányzati tulajdonban lévő közút, amit Ön jelzőtáblával és fizikai eszközzel, sorompóval is lezárt. Véleményem szerint a reflexiójában is említett „vészhelyzetben” a járműnek időveszteség nélkül kell tudnia továbbhaladni és nem elfogadható, hogy vezetőjének, vagy kísérőjének a továbbhaladás érdekében sorompót kelljen leemelnie, vagy nyitogatni. 3.1985-ben kapott építési engedélyének és az engedély feltételeinek nem sok köze van a 20 évvel későbbi útlezáráshoz, válaszlevelemben csak azért tettem erről említést, mert Ön a nyílt levél bevezetőjében is szóba hozta, és később kérdést is megfogalmazott azzal kapcsolatban. Ismételten állítom, hogy az útlezárás megszüntetésére vonatkozó döntésem meghozatalához elégséges információval rendelkeztem, döntésemet a nyílt levélben megfogalmazott kérdése, miszerint „most akkor hordjam vissza a parkoló számára kihordott földet, bontsam le a játszótér szalagkorlátját és betonlépcsőjét; és ne takarítsuk az utat a szeméttől, hótól, ne kaszáljuk az árok menti füvet?” nem befolyásolta. 4. Az útlezárás megszüntetésére tett intézkedésünk szempontjából nem releváns, hogy kinek vagy kiknek a bejelentésén alapul. Tájékoztatom egyébként, hogy a felszólításunkban említett Fáy A. körút 12. számú épület nem a bejelentők címének a meghatározása, azok személyére, címére felszólításunkban nem utaltunk. A felszólításunk erre vonatkozó része: „Az irodámra érkezett bejelentés alapján kérem a Fáy András körút 12. sz. épület mögött engedély nélkül felállított sorompó...” 5. A VGÜ Kft. fontossági sorrend alapján végzi a csúszásmentesítési feladatokat. Elsőbbséget élveznek a tömegközlekedési járatok útvonalai, ill. a jelentősebb forgalmú, meredek útszakaszok. Közterületek tisztántartása csúszásmentesítése vonatkozásában egyébként az ingatlantulajdonosnak is van jogszabályban meghatározott feladata, kötelezettsége. 6. 2004-ben az út jelzőtáblával történő lezárásához az önkormányzati útszakasz végén, az ingatlan határnál - mint ahogy a válaszlevélben is említettem - hozzájárultam, de az önkormányzati útszakasz lezárását nem engedélyeztem. Arra vonatkozó kérelem nem érkezett hivatalunkhoz. A szabályellenes lezárás megszüntetését pedig bejelentés alapján kezdeményeztük 2005 szeptemberében. 7. Az utca közvilágításával kapcsolatos jelzése alapján a szükséges intézkedést megtesszük. Ha bejelentését két hónappal ezelőtt megtette volna, akkor már régen lenne fény az utcájukban. 8. A lakóingatlanukhoz vezető utat Ön a „trafóház után két méterre” a főúttól kb. 90 méterre zárta le sorompóval. Nem hiszem, hogy az útlezárással - „bölcsen” - a gyermekbalesetek megelőzését kívánta elérni, mert akkor az utat a főúthoz való csatlakozásánál zárta volna le. Az út egyébként közút, fűnk ciója a közlekedés biztosítása, görkorcsolya-, gördeszka-, vagy szánkópályaként való használata valóban balesetveszélyes. Úgy gondolom, hogy ez viszont nem az út üzemeltetőjének a felelőssége, hanem azé, aki az utat ilyen célra igénybe veszi, ill. azé a szülőé, felnőtté aki az ilyen igénybevételt hagyja, ül. megengedi. T. Müller Úr! Korábban hozott döntésemet nem kívánom megváltoztatni, de ismételten felhívom a figyelmét arra, hogy az útszakasz igénybevevői körének korlátozására van lehetőség, de annak megvalósíthatóságáról a lakók kezdeményezését követően a gazdasági és városfejlesztési bizottság dönt. Salgótarján, 2005. október 28. Tisztelettel: ■ Lantos László irodavezető-helyettes” FENTI HOZZÁSZÓLÁSOK KÖZLÉSÉVEL A NÓGRÁD MEGYEI HÍRLAP A VITÁT LEZÁRTNAK TEKINTI.
