Nógrád Megyei Hírlap, 2005. november (16. évfolyam, 255-279. szám)
2005-11-17 / 268. szám
Nógrád Megyei Hírlap Almanach 2005- CSITÁR Polgármester: HUSZÁR FERENC Alpolgármester: KOMJÁTI ISTVÁN Körjegyző: BALGA SÁNDOR Polgármesteri hivatal: Petőfi út 40-42. Telefon: 06-35-371-508 A polgármesteri hivatal intézményei: Óvoda Orvosi rendelő Kultúrház Ifjúsági klub Idősek napközi otthona “ ' ' 1 ‘ ‘ 1 száma: 465, ebből 271 a nő Helyi adók: Kommunális adó: 5500 Fj/év Civil szervezetek: Sportegyesület Jeles napok: Szeptember 14. búcsú Idősek napja Anyák napja A falu karácsonya Nevezetességek: Templom Nepomuki Szent János-szobor Millenniumi emlékpark Majláth-kastély Az 1700-as évekből származó síremlékek Köztéri emlékek A kis falu egy nagy család Huszár Ferenc polgármesterrel, aki 1990 óta áll a község élén az elmúlt 15 év krónikáját „lapozgattuk”. - Nem volt könnyű az elindulás - vélekedett. Nem rendelkeztek közigazgatási tapasztalatokkal. A település önállóságával járó vagyonügyek megosztása, a rendszerváltásból adódó tömérdek feladat, komoly munkát rótt rájuk. Ugyanakkor ott volt az általuk megfogalmazott célkitűzés, a falu fejlesztése. Megbirkóztak a feladatokkal. Az első nagy beruházásuk, 1994- ben a vezetékes vízhálózat kiépítése volt. Közben a körjegyzőség központjában, Őrhalomban, ahová gyermekeik iskolába járnak, tornaterem épült. Az önerőhöz ők is hozzájárultak. Elindították a gázprogramot. - Nehéz volt megértetni az emberekkel a gázberuházást. Komoly szervezéssel is, csak a családok 35 százaléka döntött a beruházás mellett. Nem adtuk fel, így a bekötési arány 50 százalék fölé emelkedett. Kedvezményt adtunk, az 50 ezer forint hozzájárulást, tízhavi részletben kellett befizetni. Az idő minket igazolt. Később sokan megbánták, hogy nem hallgattak ránk - vélekedett a polgármester. A falu egyik nagy problémája, hogy a fiatalok egy része elköltözik. 1990-ben 551-en éltek a községben, ma 465-en vannak. A lakosság csökkenésének tendenciája napjainkban megállt. A falu vezetői, úgy ítélték meg, hogy az idős emberek nagyobb figyelmet érdemelnek. Elkészült az idősek napközi otthona, amely azóta is működik. Az önkormányzat minden évben, több alkalommal kirándulni viszi a nyugdíjasokat. Megszervezik az idősek napját. Ha szükséges, a falu autójával orvoshoz viszik a beteget, beszerzik a gyógyszereket. 20-30 évvel ezelőtt 65-70 általános iskolás korú gyermek élt a községben, ma már a fele sem. Ők Őrhalomba járnak iskolába. Az óvodájukat nem szeretnék feladni. Társultak a Nógrádmarcalban épült regionális hulladéktelep kialakításához. Az utcák rendezettek. 1998-ban a Petőfi, 2002-ben a Kossuth, Ságvári és a Béke utcák útteste készült el. Rendezett a falun átvezető patak, amely a felszíni vizet elvezeti. Nógrádgárdonyban járda és ravatalozó épült. Mindkét helyen korszerűsítették a világítást. 1993-tól vizsgázott falugondnokuk van. Működik a faluban internetes szolgáltatás, népszerű a fiatalok körében a kondicionálóterem, van kultúrházuk, könyvtáruk.- Nehéz kitörési pontot találni, nincs ipari üzemünk. A sportöltöző környékén szabadidős parkot szeretnénk kialakítani. Az öltöző tetőtér-beépítésével, a turistavendégek részére biztosítunk szállási lehetőséget. Ahhoz, hogy fejleszteni tudjunk, előbb össze kell spórolni az önerőre a pénzt. A feladatokat rangsoroljuk, legfontosabb lenne a szennyvízcsatorna-hálózat megvalósítása, a járda építése. Ha másra lehet pályázni, mint például a sportöltöző, akkor a rangsorban az kerül előre. Butaság lett volna a részünkről, nem élni ezzel a lehetőséggel - mondta Huszár Ferenc. A település 1995 óta jó kapcsolatot tart fent a szlovákiai Kelenye községgel, sport-, kulturális és baráti találkozókat szerveznek. huszár Ferenc polgármester Bükkszéken született, Egerben érettségizet, ott járt főiskolára, ahol matematika-kémia szakos diplomát szerzett. A fiatal tanár pedagóguspályája 1977-ben az Őrhalmi Általános Iskolában kezdődött, azóta is ott tanít megszakítás nélkül. A társközségben, Csitáron kapott szolgálati lakást. Számára nem volt idegen a falusi életforma, hiszen hasonló nagyságú településen nőtt fel. A csitáriakban barátságos, kedves emberekre lelt. A fiatal agilis pedagógus-házaspárt hamar megszerették. Aktívan bekapcsolódtak a község életébe. Könyvtárosi, kultúrház-vezetői és egyéb megbízatásuk volt. 1985-ben bekerült a közös községi tanács soraiba. Sikerült elérniük, hogy évente 40-50 ezer forintot kapjanak, amelynek felhasználásról a csitári tanácstagi „frakció” döntött. 1990-ben az önkormányzati választásokat megelőzően többen kérték, hogy induljon el a polgármesteri megmérettetésen. Őszintén elmondta, hogy a családjával Őrhalomban fognak építkezni, ott telepszenek le. A választóktól bizalmat kapott. Később, a harmadik ciklusban Balassagyarmatra költözött. Nem hagyta cserben a kis települést, szívén viselte a falu, az ott élő emberek sorsát, iparkodott maximálisan megfelelni a választók bizalmának. Az emberek mindezt látták, tapasztalták, a következő három ciklusban is megválasztották. Három gyermekük közül kettő már felnőttkorban van. Szabad idejében sportol és szívesen horgászik. Hosszú éveken át aktívan röplabdázott, többek között tagja volt a szécsényi NB Il-es röplabdacsapatnak. Az őrhalmi diákokat oktatja a röplabdázás ismeretére. Eredményes polgár- mesteri munkája bizonyítja, hogy egy kistelepülést úgyis lehet vezetni, hogy az ember nem ott lakik. Középpontban Az óvoda szép, jól felszerelt, ahol családias hangulat uralkodik. A két foglalkoztatóterem közül, az egyik sportszoba. Az udvaron fából készült különböző szabadtéri játékok állnak a gyermekek rendelkezésére. A két óvónő, Farkasné Marton Éva és Chikán Istvánná kidolgozták a játékban integrált nevelési programot, amelynek lényege, hogy játékon keresztül fejlesztik a gyermekek képességét. - A miénk egy hagyományos értelembe vett óvoda. Nincs nyelvoktatás és egyéb más hasonló jellegű képzés. Azt mondjuk, sok-sok játékon keresztül, ami a gyermek lételeme, fejlesztjük a ránk bízott 16 óvodás képességét. Amint látja, óvodánk jól a játék felszerelt, a játékszámítógéptől, amit pályázaton nyertünk, a legkülönbözőbb játékok állnak a picik rendelkezésére - magyarázta Chikán Istvánná. A hagyományok ápolása játékos formában jelen van az óvoda'életében. Csitárban jó és kedves szóval oktatják, játszani engedik a gyermekeket. Az óvónők napi kapcsolatban állnak a szülőkkel. A nóg- rádgárdonyi gyermekek, az óvónővel autóbuszon érkeznek Csitárba, s vele mennek haza. Minden évben megrendezik a jótékonysági bált, amelynek bevételét az óvoda fejlesztésére fordítják. Ezek az estek a szórakozás, a közösségteremtés, az összetartozás színterei is. ARCOK A KEPVISELO-TESTULETBOL komjáti Istvánt a családi gyökerek a településhez kötik. Lehetősége lett volna nagyobb helyre költözni, de ő maradt. Salgótarjánban, a gépipari szak- középiskolában érettségizett. Balassagyarmaton a fémipari vállalatnál helyezkedett el. Munka közben megszerezte a technikusi végzetséget. Amikor Balassagyarmaton megalakult a katonai kollégium, elvállalta annak gondnoki állását, ahol annak fennállásáig dolgozott. Nemzetközi fuvarozó. Nincsenek alkalmazottjai, minden munkát ő végez. Felesége a felszámolásáig a postát vezette. Jelenleg a balassagyarmati postán dolgozik. Lányuk Salgótarjánban a számviteli főiskolán tanul, a fiuk mérnök. Életét végigkísérte a közösségi munka. Volt ifjúsági vezető, sportkör elnöke, 1994-től önkormányzati képviselő, alpolgármester. A polgármesterrel jó munkakapcsolatot alakított ki. Motiválja, jó munkára serkenti az emberek bizalma. Minden kis siker, eredmény újabb és újabb feladatokra serkenti. Nagy szerelme a labdarúgás. Futballozott a helyi csapatban, Őrhalomban, Balassagyarmaton, Szécsényben. Ha a helyzet úgy kívánja 47 évesen is beáll a csitári csapatba. Lelkesedésből, játéktudásból példát mutat a fiataloknak. 1985-ben játékvezetői vizsgát tett. Jelenleg a megyei labdarúgó-szövetség játékvezetői bizottságának vezetőségi tagja. A Balassagyarmati Városi Labdarúgó Szövetség játékvezetői bizottságának elnökhelyettese. nagyné csábi judit csitári születésű, büszke falujára. Balassagyarmaton szerzett cukrászvégzetséget. Salgótarjánban elvégezte a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép és Szakmunkásképző Iskolát. Nógrádgárdonyban a tüdőgyógyintézetben dolgozott. 1991-ben úgy döntött,- hogy önállósítja magát, a lakásán élelmiszerboltot nyitott. Férje az építőiparban dolgozik. Gyermekük 7. osztályos. 2002- ben barátnője biztatására indult el a helyhatósági választáson. Számára a képviselőség, nagyfokú felelősséget és munkát jelent. Üzletében naponta többen is megfordulnak, ahol az emberek bevásárlás közben elmondják ügyes-bajos dolgaikat. Egy olyan kis faluban, mint Csitár kicsit más az ügyintézés menete. A felvetések közül azokat, amelyek sürgősek, elmondja a polgármesternek, ha nem kell hozzá testületi döntés és van rá lehetősség, azonnal elintézik. A testületben a fiatalok és a hölgyek érdekeinek képviselője. Horváth József 1948-ban az akkori Majláthgár- donyban született, ott járt általános iskolában, jelenleg is ott él. A képviselő-testületben az ügyrendi bizottság elnöke, Nógrádgárdony szószólója. 1971-től dolgozik a tüdőgondozó intézetben. Volt anyagbeszerző, könyvelő, főkönyvelő, közben megszerezte a felsőfokú számviteli képesítést. Október végéig az igazgató gazdasági helyettese volt. Most az átszervezések során még nem tudja, hogy mi lesz a beosztása. Eddigi élete szorosan összekapcsolódik a közélettel. Volt tanácstag, 1990- től önkormányzati képviselő. Az az alkat, aki ha tud, segít, szót emel másokért. A kistelepülés önkormányzatának anyagi lehetőségei szűkösek, de amit meg tudnak szerezni a falu szebbé tételéhez, gyarapodásához, a lakosság életkörülményeinek javításához, azt megszerzik. Szeretné, ha Nógrádgárdonyban elkészülne az Akácfa utca korszerűsítése; közösségi ház, de legalább egy helyiség létesülne. Ha a vadászati törvény és az ideje engedi, vadászként járja a környező településeket. nagy Imre törzsgyökeres csitári. Az általános iskolai tanulmányait követően Balassagyarmaton szerzett húsfeldolgozó szakmunkás-bizonyítványt. Egy ideig a szakmájában dolgozott. Amikor a munkahelye megszűnt, a nógrádgárdonyi tüdőszanatóriumban helyezkedett el. Ezt követően egy rövid ideig Németországban kereste kenyerét. Jelenleg a balassagyarmati húsáruház alkalmazottja. Felesége Nógrádgárdonyban, a tüdőgondozó intézetben dolgozik. Házasságukból két gyermek született. Balázs Mátrafüreden tanul, erdészeti és vadgazdálkodási technikusnak készül. Annamária a balassagyarmati Mikszáth Kálmán középiskola tanulója. 2002-től képviselő, amit megtiszteltetésnek vesz. Társaival jó munkakapcsolatot alakított ki. Véleménye szerint a kis testületben nincs széthúzás, mindenki egyet akar, a falu fejlődését. Tisztában vannak a szerény anyagi lehetőségükkel. Tudnak örülni minden apró sikernek, eredménynek. Büszke arra, hogy az idén elkészült a sportöltöző. Szabad idejét, amiből kevés van, a ház körüli és mezőgazdasági munkával tölti. tóth albert második ciklusban önkormányzati tag. A képviselői munkát örömmel végzi. A testületen belül az ügyrendi bizottság tagja. Szereti a faluját, ahol született, ahol családjával él. Véleménye szerint Csitár egy olyan nagy család, ahol az emberek tisztelik egymást, összetartanak, szeretik a falujukat. Örül, hogy a környéken egyre kevesebb az illegális szeméttelep, amiből látszik, hogy az emberek manapság már jobban vigyáznak a környezetük tisztaságára. Nagy bánata, hogy erősen fogy a településen a lakosság száma. Büszke mindazokra az eredményekre, amit a falu az önkormányzat vezetésével elért. A társadalmi munkavégzésben élen jár. A sportöltöző építésénél a lakatosmunkát ő végezte. Eredeti szakmája szerszámlakatos. 1973-ban amikor az ipari iskolában a tanulmányait befejezte, a balassagyarmati fémipari vállalatnál helyezkedett el, jelenleg egy kft.-nél dolgozik. Felesége az idősek napközi otthonában szakácsnő. Nagyobbik gyermekük főiskolás, a fiatalabb 4. gimnazista, készül az érettségire. Szabad idejében, amiből neki is kevés van, tévét néz, újságot olvas. Ahogy mondta, lapunkat minden nap elolvassa. 06363137
