Nógrád Megyei Hírlap, 2005. november (16. évfolyam, 255-279. szám)
2005-11-12 / 264. szám
4 2005. NOVEMBER 12., SZOMBAT KULTÚRA József Attila ezerarcú költő Befejezéséhez közeledik a 2005-ös esztendő, amely a költő születésének 100. évfordulója tiszteletére József Attila-emlékévnek is minősült. Nógrád megyében is több versmondóversenyen, költészet napi ünnepségen idézték fel a nagyformátumú, tragikus sorsú lírikus alakját, munkásságát. Hobo „Tudod, hogy nincs bocsánat” címmel Balassagyarmaton és Salgótarjánban, Jordán Tamás pedig „Szólt az ember” címmel Csesztvén tartott előadói estet. A „Palóc Parnasszus” című élő irodalmi folyóirat József Attila-különszámmal jelentkezett, a „Palócföld” egész évben napirenden tartja a megemlékezést. A Balassi Bálint Megyei Könyvtár nyári olvasótábora is vele foglalkozott és ugyancsak „József Attila és kora” képezte a könyvtár által szervezett középiskolás műveltségi vetélkedő témakörét. A magyar tudomány ünnepe alkalmából tartott rendezvény- sorozat keretében a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei egyesülete és a Balassi Bálint Megyei Könyvtár meghívására a minap Salgótarjánban járt és találkozott az érdeklődőkkel Tverdota György irodalomtörténész,, egyetemi oktató, megannyi József Attila-tanul- mány és könyv jeles'szerzője. Mint a vele folytatott beszélgetésből kiderült: a költő iránti mély vonzalma a hatvanas évekre, egyetemi tanulmányai idejére vezethető vissza. Csokonai Vitéz Mihály és Ady Endre is a kedvencei közé tartozott ugyan, de végül is - nem utolsósorban az akkori korszellem, valamint tanárainak a hatására - József Attiláról írta szakdolgozatát és ezzel egy életre eldőlt kutatói pályája, örökre eljegyezte magát az „Óda”, a „A Dunánál” és megannyi más, zseniális vers költőjének életművével. Arra a kérdésre, hogy az idei tudomány ünnepi mottó, a „tudás, etika, felelősség”-gondolat hogyan érvényesült József Attila költészetében, Tverdota György - többek között - az alábbiakat válaszolta: - A költőket nem azért tiszteljük, szeretjük, mint a szenteket és ennek megfelelően másként is kell megítélni az alakjukat, tevékenységüket. Amíg egy szent esetében a puritán magatartás, életvitel, a feltétel nélküli áldozatvállalás jelenti a példaszerűt, a költőknek nem kötelességük ellentmondás nélkülinek mutatkozniuk, szabad nekik úgymond „cikcakkban” fejlődniük. Őket elsősorban annak alapján értékeljük, hogy mit mondanak az emberről, mennyire sikerül általános érvényű minősítést megfogalmazniuk, beleértve ebbe a bárkire nézve kényelmetlen megállapításokat is. József Attila a húszas évek végén kifejezett anarchista - Németh Andor találó megfogalmazásával élve - az erkölcsi indif- ferentizmus híve volt, azaz kikapcsolta az etikai szempontokat költészetéből. Erre utalnak egyebek mellett a „Tiszta szívvel” című „Nincsen apám, se anyám / se istenem, se hazám, / se bölcsőm, / se szemfedőm, / se csókom, se szeretőm ” sorai is. Csakhogy az erkölcs József Attila esetében sem adta meg magát, oly- g annyira nem, hogy a költő - kü- | lönböző hatásokra ugyan - de s 1934-től éppenhogy vad mora- 5 listaként tűnik fel. Központi fo- 1 galmaivá a bűn, a bűntudat válik, e szempontból teszi vizsgálat tárgyává önmagát és másokat. Azt kutatja, hogy hol hibázott, rajta kívül ki a felelős azért, hogy kisiklott az élete. E szemlélet legintenzívebben a „Tudod, hogy nincs bocsánat” sorban ölt testet. Mindez azt bizonyítja, hogy - különösen az érzékeny, intellektuális költőknél - figyelembe kell venni az eszmetörténeti hatásokat, az élettörténet, az átélt élménytömeg igenis befolyásolja a költészet alakulását, változását. A magyarság és európaiság összefüggését érintő kérdésről az volt Tverdota György véleménye, hogy e két kategória József Attilánál egységben jelentkezett. A magyarságtudat állandó eleme volt költészetének, voltak kifejezetten népies, plebejus versei is. Számos helyen - így az „Elégia” zárósoraiban is - egyértelműen kinyilvánítja hazaszeretetét: „Magaddal is csak itt bírhatsz, / óh lélek! Ez a hazám. ” Ugyancsak egész költészetén végigvonul az európaiság, Baudelaire vagy Villon nélkül nem is érthető lírája, amelyre az európai kulturális hagyomány igencsak rányomja a bélyegét. Tverdota György beszélt a József Attilára jellemző úgynevezett „teremtő gondolkodás” mibenlétéről, antikapitalista korszakáról, istenes verseiről, s emberi konfliktusairól, meg nem értéséről, a Babits Mihályhoz fűződő ellentmondásos viszonyáról is. Természetes, hogy a beszélgetés során felmerült az a manapság sokat emlegetett és vitatott kérdés is, hogy miként halt meg József Attila: öngyilkos lett vagy esetleg baleset áldozataként távozott az élők sorából. A szakértő szerint már csak Kozmutza Flóra visszaemlékezései alapján sincs jogunk kétségbe vonni József Attila betegségét - amelyből kifolyólag rendszeresen kacérkodott az öngyilkossággal, búcsúleveleket hagyott hátra - amely tudatosan vezette a tehervonat kerekei közé. Tudta, hogy gyógyíthatatlan, s nem látott más kiutat, mint az önkéntes távozást. Ugyanakkor megtévesztő lehet, hogy szörnyű tettét nem a szokásos módon követte el, nem a mozdony elé vetette magát. Ezt a tényt ismeri a közvélemény, de miután mindmáig érvényesül egyfajta „kollektív neurózis”, azaz társadalmi bűnbakkeresés, önvád korai elvesztése miatt, sok ember - akárcsak a Petőfi halála esetében - hajlandó érdeklődést tanúsítani minden egyéb újszerű variáció, meghökkentő feltevés iránt. Az irodalmi ankét, író-olvasó találkozó zárásaként az idei emlékév hozadéka került szóba. Tverdota György a centenáriumi megemlékezések jelentős eredményeként tartja számon, hogy József Attila kiszabadult bizonyos leegyszerűsítések fogságából. Megfogyatkoztak illetve eltűnőben vannak a rá és költészetére vonatkozó általánosító, kisajátító jelzők. Olyanok mint a proletárköltő, vagy a szintetizáló költő, vagy a posztmodern líra előképe minősítés. Amelyeknek van ugyan létjogosultságuk, de nem egymást kizáró módon. József Attila a rendszerváltást követően pokolra ugyan nem jutott, de a tisztítótűzön átment. S a purgatórium- ból kikerülve még jobban látszik költészetének összetett jellege, ezerszínűsége. Ezért lehet a miénk, ezért lehet mindenkié. ■ Csongrády Béla JÓZSEF ATTILA EMLEKEV 200 Az idei, jubileumi kiadványok egyike. Az életrajzi tanul- vers mányt Tverdota György írta. Tverdota György (balról az első) mindent tud József Attiláról, amit tutfrii érdemes. Hol élünk? K. u. K. - Kultúra és környéke címmel jelent meg Joó József karikatúrakötete a Sylvester János Könyvtár kiadásában, Kaján Tibor előszavával. keresésében. Tekintettel az egyéni és a társadalmi lét mibenlétére, ez nem is kevés. Egyébként nagy mesterei is erre törekedtek, az általa tisztelt költő-nyelvművész, Tandori Dezső, vagy a másképpen nagyok, Balázs-Piri Balázs, Münz András, Peterdi Pál, Radványi Barna, Kaján Tibor. Az új karikatúrakötet megjelenése tehát egy kicsit ünnepi, noha maga a műfaj egyáltalán nem ünnepélyes, ellenkezőleg, minden hamis ünnepélyesség, pate- tikus nagyotmondás ellen hat, márpedig ritka kivételtől eltekintve, jóval kevesebb a valóban ünnepi, történelminek nevezett pillanat, mint ahányszor a politikusok és a vezércikkek beszélnek róla. Mindenesetre léteznek Előjáték B. T. E. A jeles költőnek, aki jelenleg könyvtári internetes kulturális magazint szerkeszt, nem ez az első karikatúrakötete. Hogy költőként - versesköteteit Tönköl József néven jegyzi - miért „vetemedik” karikatúrák rajzolására, arra talán Kaján Tibor adja meg a választ az előszóban: „Arra a mindannyiunkat izgató kérdésre válaszol: hol élsz te?” Tönköl József azért ír verset, Joó József azért rajzol karikatúrát, hogyha nem is adja meg a választ, legalább segítsen annak Lovagi torna ilyen pillanatok, s ezek okot adnak a reményre. A régi bemondás szerint pedig a nagyotmondás ellen a nagyothallás a legjobb orvosság. És persze az ilyen kötetek, mint Joó József K. u. K. - Kultúra és környéke című karikatúragyűjteménye, ami több „fejezetbe” rendezve - Képes krónika, Helyben vagyunk, Pardon, tévedtem, MMS, YoYoLógia - segít eligazodni az úgynevezett mai világban. S miként azt annak idején Sigmund Freud a viccről szóló tanulmányában írta: „A szabadság viccet szül, a vicc pedig szabadságot.” Ami azt illeti - s erről győz meg ez a karikatúrakötet is - ezek szerint kétségkívül szabadok vagyunk. Hahaha! Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Végm megtaláltam azt a férfit, akirefél tudok nézni ” Szerencsés nyertesünk: Kiss Miídós Zsunypuszta, Dózsa György út 26. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését legkésőbb november 17- ig juttassák el szerkesztőségünkbe, az 1000 Ft-os vásárlási utalvány szintén itt vehető át! n KÉST ÉLEZ ISMERETLEN HELYEN KEZDŐPONT L IRÁNY VÉGEI ! A MÉTER JELE GYAKORÍTÓ KÉPZŐ. A -GAT PÁRJA f M BALATONI ÜDÜLŐHELY EGÉSZEN PARÁNYI VÁGÓSZERSZÁM TERMŐ- RÉSZ ! NÉMA NÉMA ! A BÓR VEGYJELE ÉDUA, BECÉZVE A SUGÁR JELE
