Nógrád Megyei Hírlap, 2005. október (16. évfolyam, 229-254. szám)

2005-10-31 / 254. szám

4 2005. OKTÓBER 31., HÉTFŐ FÜLEKI NAPLÓ Örök fogadalomban szolgálják a várost a szerzetesek Hajnalban, kora reggel a kelő nap első sugara első­ként Fülek őrét, a várat, majd a ferences kolostor tor­nyát érinti meg. Köszöntve a város lelkét és fenséges, egykori védőjét, a két nagy, magányos és monumentá­lis öreget. A ferencesek imával, majd elmélkedéssel kezdik napjukat, ha a kötelesség - a megannyi segít­ségkérés - nem szólítja el őket, reggeliznek. Ebédjü­ket meg-megszakítják, mert ezalatt gyakrabban szól a csengő, a szabad félórákban sokan jönnek kérésekkel, intézendőkkel. Rendház és város, a két nagyon is kü­lönböző világ mindennapjai így fonódnak össze. Mihalik Júlia Fülek. A városka piacterén kri­zantémok óriási csokrai, szelíd vi­rágkompozíciók üzenik: itt a késő ősz csendessége, közel a megem­megelőzően Érsekújváron szintén házfőnök, illetve templomigazgató volt. A most negyvenhét éves fér­fi villamosmérnöki pályára lépett, szemlélete azonban fokozatosan, gyökeresen átalakult. Ezt részben A műszaki pályától, amit válasz­tott, Kubovics Konrád egyre in­kább eltávolodott. Mindinkább erősödött benne a gondolat, hogy váltson, otthagyta a munkahe­lyét, felszámolta a lakását és beállt „csuhásnak.” Az elmúlt évek alatt a füleki hívő közösség is megis­merhette mély elhivatottságát, ta­núja lehet annak a törekvésének hogy hitre nevelje a legifjabbakat Két hitoktató segítségével látja el ezeket a feladatokat. Konrád atya a papréti iskolában tanít, ott a gye­rekek zöme roma származású, s mint mondja, ezen a téren nehéz jó eredményeket elérni. Úgy véli, oka ennek az is, hogy a mostani csit többen járnak templomba, va­sárnap mintegy háromszázan vesznek részt misén. Kubovics Konrád kérdésre vá­laszolva azt is elmondta, csak részben segítik a hívek számá­nak gyarapodását az olyan talál­kozások, összejövetelek, ahol sporttal, zenével szólítja meg az egyház a nem hívőket, a fiatalo­kat. Ugyanis, amint ezek háttér­be szorulnak, és a lelki élet ápo­lása kerül szóba, megcsappan az érdeklődés, elmaradnak a részt­vevők. Ezek a gondok persze nemcsak itt köszönnek vissza, palóc földön túl, Európa más ré­szein is hasonló a helyzet. A templom és a kolostor nyugati homlokzata lékezés az örök törvényre, a fájdal­mas emberi elmúlásra. Sok az idős ezen a határszéli palóc földön is, s ez az a korosztály, amely legjob­ban törődik lelki hovatartozásával, békéjével, melyet többen a kolos­tor hűvös csendességében talál­nak meg. A tizenegyezer lelkes városban hét-nyolcezer a katolikus, s in­kább az idősek vallásosak, a kö­zépkorosztály és a fiatalok kevés­bé. Első áldozásra, bérmálkozás- ra még jelentkeznek, felkészül­nek a fiatalabbak, ám ezt inkább hagyománynak tekintik, mert miután felveszik a szentségeket, hamar kivesznek a templomból - tudatja Kubovics Konrád, házfő- nök, plébános. Fülek egyetlen temploma ferences kolostor és plébánia, s ez nem egy edüli pél­da: Szécsényben is egy fedél alatt van a két szent hely, a katolikus templom és a rendház. Ebből adódnak számukra az összetet­tebb lelkipásztori feladatok: a szentmisék megtartásán, temeté­seken kívül betegeket látogat, ház­nál gyóntat a három ferences pap. (Négyen élnek a kolostorban: há­rom ferences pap és még egy szer­zetes, a „laikus testvér”, aki a ház körüli munkát, a karbantartáso­kat, a sekrestyési tennivalókat végzi és kertészkedik is.) A feleba­ráti szeretet, a könyörület jegyé­ben időnként néhány hajléktalant is ellátnak élelemmel. Mindannyian örökfogadalma- sak. Szerves része napjaiknak a hit­oktatás is. A házfőnök-plébános például heti 12 órában tanítja a gyerekeket. Kubovics Konrád egy' Galánta melletti faluban nevelke­dett, Füleken 2001-től szolgál, ezt a munkájával kapcsolatos szemé­lyes tapasztalatai indították el, de az ismerősi, baráti köréhez tarto­zók, szerzetesi, vallásos élete is mélyen hatott rá, mintegy siettet­ve világlátásának változását.- Nagybátyám is elég későn lé­pett be szerzetesrendbe, pontosab­ban belépett ő a bencésekhez fia­tal korában, de csak később szán­ta el magát arra, hogy teológiát ta­nuljon. 0 most Sao Paulóban van. szülők olyan világban nőttek fel, amikor „nem volt divat vallásos­nak lenni.”- Korábban egy idős plébános vezette a kolostort, plébániát, a helybeliek úgy látják, a vezetővál­tás után bizonyos mértékig fellen­dült a vallási élet - jelzi szerényen. - Később azonban megtorpant a dolog, már évek óta nem növek­szik a vallásukat gyakorlók tábo­ra. Hétköznap 25-30-an néha ki­Kolostor ad a városnak, és a vá­ros is ad a kolostornak: kapcsola­tukra ugyanis az együttműködés jellemző. Ahogyan a házfőnök je­lezte, a korábbi és az utóbbi évek­ben is bizonyos, korlátozott összeg­gel járult az önkormányzat a fenn­tartási, működési költségekhez, munkálatok elvégzéséhez. Két éve például százezer koronát adomá­nyozott a településvezetés, idén fjedig ötvenezret, ezt megelőzően Viszont, például a templom hom­lokzatának felújításakor, több pénzzel támogatták a rendház lé­tét. Az együttműködés más formá­ban is jellemzi Fülek és a kolostor egymáshoz való viszonyát: idősek napközbeni, klubszerű ellátására a rendház tulajdonát képező csa­ládi házat a város rendelkezésére bocsátották. Ennek fejében a tele­pülésvezetés anyagiakkal vagy más módon járul a működéshez, javításokhoz. Az 1725-re felépült füleki feren­ces kolostort - amely mai formá­ját 1728-ban nyerte el - szívesen látogatják a turisták. Állandó, ve­zetett sétára nincs lehetőség a szerzetesek kis létszáma miatt, de ennek ellenére sokan becsönget­nek szétnéznek a kupolás meny- nyezet koronázta, ódon falak kö­zött. A barokk templom egyhajós, a dongaboltozat masszív oszlopo­kon nyugszik. Tornyában négy ha­rang lakik. A legnagyobb, a Szent László tiszteletére ajándékozott át­mérője mintegy másfél méter. 1730 körül készült el a barokk fő­oltár, több szent szobra, képe díszí­ti, a szentély mennyezetén nagy­méretű festmény, fő motívuma a rendház és templom védőszentje, a Bokiogságos Szűz Mária menny­bevétele. A kolostornak zárt-ke­Az egyik mellékoltár rengője, udvara és kertje is van, sekrestyéjében matuzsálemi ko­rú fakomód, a szószéken a négy evangélista és angyalok szobrai láthatók. Konrád atya elődjének szolgá­lata alatt korábban a torony hom­lokzatát újították fél, tevékenysége idején folytatták a munkálatokat, mindig ott, ahol erre leginkább szükség volt. Ám hátravan még például a tető teljes cseréje, amely anyagi vonzatát tekintve is olyan nagy falat - mintegy hét-nyolc- milló koronás munka - amire je­lenleg sem elég a hívek adomá­nya, s az eddigi pályázati támoga­tási lehetőségek sem bizonyultak kecsegtetőnek. Fülek kisváros, palóc vidék, la­kóközösségének kedves vonása a közvetlenség, amely az egymás iránti közelség megnyilvánulása, s ez a kolostor életében is megmu­tatkozik. Csengetésre most is ajtót nyit Konrád atya, kit egy idősebb hölgy arról kérdez, vajon ki halt meg, kinek a leikéért szólaltak meg a harangok. Két esetről is jel­zést kap, mire elcsendesedve bó­lint, s hamar távozik. A napsütötte téren is várják a házfőnököt, a kölcsönös üdvöz­lés után köszönőszavak hangza­nak el, s kalapot is emel Kubo­vics Konrád előtt a tőle idősebb férfi, aki gyászol. Szerettét most temette el a kolostor vezetője. A főhajtással az elvégzett gyász- szertartás iránti megelégedett­ségének adta jelét. Szelíd, jóságos, segítőkész em­berek a fülekiek - így az atya, a hívő és nem hívő helybeliek jó is­merője. S hogy Szent Ferenc szel­lemisége beépült-e a helyiek és a szélesebb tábor életébe, s mit üzen a ma emberének? Erre az alábbiakat válaszolja: - Közvetle­nül a háború után vagy az elmúlt időszakban, amikor több szerze­tes élt itt, szorosabb kapcsolatot tudtak tartani a város lakosaival. Akkor például gyógyfüves gyó­gyítással is foglalkoztak, volt ide­jük sűrűn ellátogatni a családok­hoz, egyedül élőkhöz, aztán a fi­atalokra is több idő jutott. Az utóbbi feladatoknak ma is igyekeznek megfelelni, fémjelzi ezt többek közt, hogy a cserkész- csapat lelki vezetését felvállal­ják: a gyerekek, fiatalok bejár­nak a kolostorba, egyik helyisé­gében pingpongozhatnak, be­szélgethetnek. Szent Ferenc életét jobbára a szerzetesektől, filmvetítéssel egy­bekötött ismeretterjesztések se­gítségével ismerhetik meg. A ma­gyarországi Kapisztrán provincia által kiadott videofelvételekkel is a Szent Ferenc-i értékekre, a le­mondásra, önmegtartóztatásra, az egymás iránti segítésre irá­nyítják a figyelmet. Kubovics Konrád szólt a feren­ces világi rendről, amely azok szá­mára nyit kaput ezen tulajdonsá­gok kamatoztatására, akik nem léphetnek kolostorba, mert példá­ul családosok. Ők rendszeresen találkoznak, imádkoznak, s vég­eredményben mindenki éli a ma­ga életét A vüági rendhez nyolc-tíz füleki is tartozik, sokat segítenek a kolostor takarításában, díszíté­Kubovics Konrád házfőnök sében, tagja például a szakács is ennek a közösségnek. Egyébként Fülek és a környék sem adott szer­zetesi hivatásra vállalkozót ennek a rendnek, a házfőnök tudomása szerint inkább Nyugat-, Kelet-, és Észak-Szlovákia szellemi talaja al­kalmas arra, hogy követőkre talál­janak a ferencesek. A házfőnök és szerzetestársai lelkipásztori szolgálatukat adják nap mint nap a városnak. Min­dennapjaikban, mint gyakorlat, az ökumenizmus, azaz a hívők különbözőségét elfogadó, egysé­güket hangsúlyozó mozgalom is jelen van: a helyi evangélikus és a losonci református esperessel évi egy alkalommal, január 25- én Szent Pál megtérése napján közös istentiszteletet tartanak Füleken.- Ilyen szinten, ahogy lehet, igyekszünk fenntartani ezt a szellemet, hiszen Krisztusban egyek vagyunk - zárta szavait Konrád atya.

Next

/
Oldalképek
Tartalom