Nógrád Megyei Hírlap, 2005. október (16. évfolyam, 229-254. szám)
2005-10-28 / 252. szám
2005. OKTÓBER 28., PÉNTEK 3 BALASSAGYARMATI NAPLÓ A végtelenség dimenziója Sz. Andrea Lencsés Zsolt festőművész Rómában elsajátított antikmeszes eljárása révén a város nagytemploma már újjávarázsoló- dott. Ugyanezzel a csodás módszerrel újult meg a városháza díszterme és előtere Is. A művész szorgosan dolgozik azokon a freskókon, melyek érzékletesen fejezik ki szülővárosához fűződő érzéseit:- Az ország és a város címere között a középső mezőben helyezkedik majd el Le Dentu hadmérnök 17. századi ábrázolása alapján az a kép, mely Balassagyarmat múltját hordozza magában, ugyanakkor Pénzes Géza művész-tanár panorámafotója nyomán megjelenítem a település jelenét is. A két kép szinte lebeg a végtelenbe úsztatva, egymás tükörperspektívájaként szimbolizálva: Balassagyarmatnak óriási múltja és nem mindennapi jelene van. A dimenzió a végtelenbe tágítása, a fény izzása azt hívatott kifejezni: a váLencsés Zsolt Rómában tanulta az egyedi eljárást Megújult a városháza díszterme és előtere is rosnak jövője is kell, hogy legyen. Az előtér oszlopain Páká- nyi Raab Péter szobrászművész alkotásai állnak majd: az almafa, Ádám és Éva, illetve a fára kúszó kígyó. Szeretném hangsúlyozni: e szobrok hátterében elhelyezett freskóm nem idézi, interpretálja vagy illusztrálja a Tragédiát, hanem Madách szemével kívánja láttatni Balassagyarmatot. A mennyezeten a végtelen világegyetem képe, a falanszterizált tér mellett a fraktalizált tér sugallja majd Madách üzenetét: „Ember, küzdj és bízva bízzál!” Az első emelet fordulójában látható a jövőben a város mozaiküvege, melyet Hajnal mester római műhelyében készítenek el az itáliai testvérváros, Lamezia-Terme finanszírozásával. A január 29-i ünnepségre a szobrok gipszváltozata lesz készen a freskókkal együtt, a bronzöntés és a mozaik ólomüveg később teszi fel a koronát a városhoz méltó látványra Tizenöt év tapasztalata Sz. A. Október 21-én, az 1956-os forradalom és szabadságharc 49., az önkormányzatiság tizenötödik évfordulóján az Európa-kör és a Civitas Fortissima Kör szervezésében cseréltek eszmét a rendszerváltozás óta eltelt időszak polgármesterei, alpolgármesterei, országgyűlési képviselői és testületi tagjai. Az eseményen részt vett többek között Juhász Péter volt városvezető, Kovács Gábor, Bállá Mihály, Urbán Árpád honatyák, a házigazda pedig Lombos István jelenlegi polgármester volt. Demus Iván alpolgármester bevezetőjében elmondta: - Tizenöt évvel ezelőtt olyan köz- igazgatás jött létre, amely tartalmazza az amerikai, francia, olasz, osztrák, német ál- lamfejlesztés „csúcstermékeit”, kiegészítve azokat a haladó magyar hagyományokkal. Az 1990-ben elfogadott önkormányzati törvény a rendszerváltozás folyamatának egyik alapvető jelentőségű törvénye volt. Megteremtette a közhatalom decentralizált, önálló és demokratikus gyakorlásához szükséges intézményi kereteket, jogállami garanciákat a települések és a megyék szintjén. Az 1985-ben megalkotott Európai önkormányzati chartában foglaltak a térség rendszerváltó országai közül elsőként és a legteljesebb körben a magyarországi törvénybe épültek be. Alkotmányunk szerint a választópolgárok közösségét megilleti az önkormányzáshoz való jog, amely nem más, mint a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása. Miért kapcsolódik össze - a köztársaság alkotmányában - a nemzeti függetlenség, a jogállam és a demokrácia fogalma? - vetette fel az alpolgármester, hozzátéve: - Azért, mert a közös elem 1848 után, majd 195ó-ban is az autonómia, más szóval a felelős önkormányzás megteremtése volt. 1956 őszének magyar forradalma és szabadságharca megalapozta a reményt, hogy létrehozható a demokratikus társadalmi rend, az önrendelkezés. A forradalom nem pusztán a jogállam megteremtését és a többpártrendszer bevezetését követelte; ennél jóval többet! - A társadalmi struktúra olyan intézményes, mély és radikális demokratizálását, amelyben az önrendelkezés, az önigazgatás, vagyis a felelős önkormányzás jelenti a társadalmi működés alapját. A Civitas Fortissima Kör és az Európa-kör közös rendezvényén visszatekintünk az elmúlt 15 év történéseire. Ezért hívtuk a közszereplőket: valamennyi országgyűlési képviselőt, polgármestert, alpolgármestert, jegyzőt és választott önkormányzati képviselőt, összesen 64 főt, hogy elemzzük a mögöttünk álló másfél évtizedet - hangsúlyozta Demus Iván, aki kiemelte Antall József néhai miniszterelnöknek az Országgyűlésben 1990. október 23-án elmondott beszédéből két fontos, máig ható gondolatát, mint a gyarmati találkozó alaphangját: „...mert nem engedheti meg magának a nemzet, a nép és legkevésbé a politikusok, hogy afféle törzsi háború dúljon ebben az országban és törzsi háborúk erőtlenítsék el akaratunkat egy valóságos, működő demokrácia megalkotásában.” ... „Egymás nézeteit tiszteletben tartva, meg kell kísérelnünk a kormányban, az Ország- gyűlésben, az önkormányzatokban együtt dolgozni...” Az 1956 szellemisége és a helyi önkormányzás felelőssége címet viselő kerek- asztal-beszélgetés valóban kulturált vitával, emelkedett hangulatban idézte az elmúlt 15 év legfontosabb történéseit. A beszélgetésben kiemelt hangsúllyal szerepelt a civil szféra bevonásának szükségessége, csakúgy, mint az egymásra épülő önkormányzati ciklusok városi érdekeket szolgáló programjai, amelyek pártokon felül állva biztosítsanak fejlődést az itt élő polgároknak. A közel kétórás eszmecsere nem mellőzte az anekdotákat sem, amelyek egy-egy fejlesztés kapcsán idéződtek fel. Városi közlekedésbiztonsági kupa Balassagyarmat Kedden sok-sok civil látogatóval népesült be a helyi kapitányság épület: ott rendezte meg a városi balesetmegelőzési bizottság az általános iskolás korosztály számára írta ki a gyermek- és kerékpáros-balesetek megelőzése céljából közlekedésbiztonsági versenyét. Az elméleti fordulóra - a négy gyermek és egy szülő alkotta - csapattal nevezhettek a kapitányság illetékességi területén működő iskolák. A versenyzők „B” kategóriás, illetve kerékpáros KRESZ-tesztet töltöttek, ezenfelül számos feladat volt, például: veszélyhelyzet felismerés és a személyszállítás szabályai, keresztrejtvény. Az I. forduló végén a verseny állása a következő: I. Széchenyi Ált. Isk. Bércéi, II. helyezett a balassagyarmati Dózsa iskola, III. a magyarnándori iskola csapata. A közlekedésbiztonsági kupa szabályossági fordulóját november hónapban a város közútjain rendezik meg. RÓLUNK SZOL Az emlékezés iszapja Szabó Andrea „AZ IDŐ ÚGY HÖMPÖLYÖG EL FELETTÜNK, akár egy nagy, lusta folyó, lassú kavargással - vastag rétegekben ülepedő iszapot rakva le az emberi lélek szakadozott partjaira: az emlékezést” - kezdi Ősök és utódok című regényét Remenyik Zsigmond. A könyv címlapján egy fa látható: a gyökér, Nagy Mihály, máramarosszigeti csizmadiamester és későbbi veje, D. János - aki élete kockáztatásával, erdőségeken, hegyeken átkelve jut be Szigetre vándorlegényként - mert valami különös terve van vele a sorsnak. Családot kell alapítania, Sziget első mesterévé kell válnia, s legfőképp: nehéz lelkiismeretet, az embertársak iránti felelősséget, irgalmat, becsületet, tisztességet, a vüág bajaival való érzékeny törődést kell átörökítenie a föld minden táján szétszéledő utódaira. A DÉL-AMERIKAI SZŐRMEKERESKEDŐ, a New York i orvos, a Párizsban letelepedett bölcsészlány, a pesti kifőzdés gondolatai minduntalan - akár éjjeli lepkék a lámpa köré - vissza-visszatémek Szigetre, a gyökerekhez. Mozdulataikban, ahogy a levest kanalazzák, vagy ahogyan a könyv fölé hajolnak, vágyukban, hogy otthonra találjanak, mind-mind őseik beléjük kódolt parancsát vélik felfedezni. Az emlékezés útvesztőiben már csak ködbe vesző, korhadó oszlopokra támaszkodhatnak, hisz az évszázadokon át begyűjtött, nehezen felhalmozott kincsekért őseik is hálásak voltak valakinek. „Ezek a néma halottak építik bennünk a jövőt” - írja Remenyik. E NÉMA HALOTTAK NYOMÁBAN JÁRUNK Ml IS, így mindenszentek tájékán a temetőben, mint valami idegen, s mégis nagyon ismerős országban, ahol a viasz- és krizantémillat keveredik a zörgő avar kesernyés illatával. Néha, mint a villámcsapás hasít belém a felismerés: súlyos, némelykor kopogó megállapításaim mögött apai nagyanyámat vélem felfedezni, érzékenységemet a szépre, az egy-egy szívenütő verssor hatására feltoluló könnyeimet édesapámnak és az ő apjának köszönhetem, s fel-felbukkan bennem édesanyám csúfondárossága, az élet dolgainak egy más, kicsit kívülálló, sokszor kissé gunyoros optikából való szemlélete is. S legfőképp az olvasás szeretete: a családi legendából tudom, hogyan'rejtegette dédanyám lelkének legmélyebb rejtekét, a Petőfl-kötetet, ha férje súlyos lépteivel megérkezett mindennapos paraszti munkájából. Mert ez a kis - számomra már ismeretlen - öregasszony örökösen olvasott, belefeledkezve a verssorok zenéjébe, valami magasabb rendűbe. AZ IDŐK MÉLYÉBE VESZVE, PÁTRIÁRKAKÉNT LEBEGNEK AZ ŐSÖK utó- daik felett, ahogyan Remenyik hőse is, aki hosszú vándorlás után egy éjjel megérkezik Máramarosszigetre, hogy aztán családja terebélyesedjen és benépesítse a földet. Az éjjeliőr szállást mutat a legénykének és ekkor lassan megindulnak, forogni kezdenek az idő kerekei. „Sötét ködök mögött, a jövendő beláthatatlan távolságában, akár csordában a barmok, pihentek az elkövetkezendő évszázadok. De lassan, megállás nélkül formálta csodálatos építményeit a sors és lankadatlanul pergette szálait az idő...” Egyelőre nem demonstrálnak Ember Csaba, a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségének elnöke elmondta: a jelenlegi költségvetési tervezet szerint 25-30 százalékkal csökkenne az alapfokú művészeti oktatás normatívája a jövőben. Az alapfokú zenei oktatás esetében az eddigi 105 ezer forint helyett 80 ezer, a tánc- képző-, iparművészeti, szín- és bábjátékoktatást illetően az eddigi 59 ezer forint helyett 40 ezer lenne az egy gyerek után járó évi normatíva. Az eszközbeszerzésre fordítható évi több mint 2000 forintos normatíva megszűnne, így mintegy há- rommilliárd forinttal kevesebb állami támogatáshoz juthat jövőre az alapfokú művészeti oktatás. Szabó A. Október 19-én Magyar Bálint oktatási miniszter fogadta Ember Csabát és a szövetség elnök- helyetteseit, valamint dr. Gyimesi Lászlót, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének főtitkárát. - Örömmel tapasztaltuk, hogy a minisztérium csaknem teljes vezetése: államtitkári, helyettes államtitkári szinten jelen volt a megbeszélésen, ami már önmagában is jelzi a művészetoktatás jelentőségét és a problémák jó szándékú kezelését - hangsúlyozta Ember Csaba, aki hozzátette: a működés reális alapjának a szövetség változatlanul a jelenlegi normatívát tekinti. A miniszter jelezte, hogy minőségi kritériumok alapján pályázat útján kiegészítő támogatás lenne igényelhető, melynek a jövő évre tervezett kerete egy- milliárd forint. Van mód arra, hogy az összeg egy szeletét a kifejezetten hátrányos helyzetű településeken működő, a pályázati feltételeknek megfelelő alapfokú művészetoktatási intézmények támogatására fordítsák. A kritériumokat november 9-én tárgyalják meg egyeztető értekezlet keretében. A Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola igazgatója szólt a pénzügyminisztériumban, Molnár Albert politikai államtitkárnál, illetve Hiller István főtanácsadójánál tett látogatásáról is. A tárgyalópartnerek véleménye szerint az ország jelenlegi gazdasági helyzetében a művészetoktatás támogatása a tervezett ösz- szeg bevezetésével lesz arányos az oktatási rendszerben. Ezzel az állásponttal azonban az Ember Csaba vezette szövetség nem ért egyet. Az elnök elmondta, hogy jelenleg a parlamenti frakciók képviselőivel tárgyalnak és leszögezte: az október 28-i országos értekezletig a szövetség sem aláírásgyűjtést, sem demonstrációt nem szervez és kezdeményezésekhez nem csatlakozik.
