Nógrád Megyei Hírlap, 2005. október (16. évfolyam, 229-254. szám)
2005-10-04 / 231. szám
4 2005. OKTÓBER 4., KEDD NÓGRÁD MEGYE Rockfesztivál hajnalig Péntek este kezdődik, s szombat hajnalig tart az 1. Salgó fesztivál elnevezésű rockbuli Salgótarjánban, a városi sportcsarnokban. Közel negyedszázada alatt a csarnok sok mindent megélt már, de ehhez hasonlót még igazán nem: nyolc fellépő és egy komplett rockopera lesz a menü... A vájtfülűeknek már a színpadra lépők puszta felsorolása is elegendő kedvcsináló kell legyen: Akela, Beatrice, Deák Bili, Greg Leon Invasion, Kárpátia, Lord, Waszlavik László... megannyi kemény hangvételű előadó, mégis mind más és más stílus, más érzés. Akeláék például túlvannak a kezdeti megrázkódtatásokon, tíz korong alatt mára igazi komoly farkasfalkává nőttek, Főnök és csapata pedig ehhez méltón mindig megmozgatja a jónépet. A Nagy Feró vezette Beatrice 1970 óta átesett „némi” változáson (aki a diszkócicákat keresné, jelentem: réges-rég nincsenek), sőt, még a legújabb is - aminek igazán jót tett, hogy a Nemzet Csótánya csak a zenélésre figyel, azóta (is) a motorostalálkozók elmaradhatatlan „kellékei”. Bárhol és bármilyen felállásban lépnek deszkákra, ők játsszák gyermekkorunk legszebb dalait, s nincs ember e kis hazában, aki ne általuk énekelve ismerné a kommunista éra „nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás” pr-szlogenjét. Deák Bili Gyuláról engedtessék meg Földes Lászlót idézni: „... és a féllábú ember belépett a színpadra. A Hey Joe-t nyomták, nem is akárhogy. De a bevezető taktusok után valami leírhatatlan következett. Bili elkezdett énekelni. Úgy éreztem, hogy minden porcikájában ő maga Joe, aki féltékenységből lelőtte asszonyát és most Mexikóba indul, hogy elkerülje a kötelet. Csak álltam az oszlopba kapaszkodva és figyeltem ezt az embert, aki leírhatatlanul egyéni hangjával végigbömbölte ezt a bluest. Kinyitotta a torkát és kiengedte magából azt, amit szavakkal nem lehet leírni, amitől a zene a zene, vagy blues a blues. Ez volt az első alkalom, amikor Bilit énekelni láttam. Úgy éreztem bármit el tud énekelni. ” Az egyetlen külföldi fellépő a The Greg Leon Invasion lesz, ők az Egyesült Államokból érkeztek Magyarországra egy koncertsorozat kedvéért. A csapat vezetője - mily' meglepő! - maga Greg Leon, akit Los Angeles legjobb kezű gitárosaként tartanak számon. Róla Joey Vera, az egyik legkeresettebb stúdióze- nész áradozott ekképpen: „... egy nap Tommy Lee magához hívott és mesélt erről a gitárosról, Greg LeonróL Nos, Greg akkoriban a legjobb L. A.-i gitárosnak számított. Megcsinálta az első Dokkén lemezt, és azt mondtam: wow, ez már valami! Le voltam nyűgözve... ” Ahol ilyen ember csap a húrokba, nem lehet csalódni... A péntek esti-éjszakai fesztiválra jegyek elővételben 2300 forintért kaphatók a sportcsarnokban, a József Attila Művelődési Központban, a tanuszodában és a Létesítmény és Sport Kht.-nál, pénteken 2500 forintért a helyszínen. (Pénteken: további infó a Kárpátiáról és a Lordról, egy Gazemberről és az István a, királyról.) KÖZLEKEDETT A CSALÁD Nemrégiben rendezték meg a salgótarjáni rendőrkapitányságon a „Közlekedik a család” vetélkedőt, amelyen tíz család mérte össze tudását: az elméleti versenyen KRESZ-ből és elsősegély-ismereteikről, a gyakorlatban a gyerekek a kerékpáros ügyességi pályán, a felnőttek a gyurtyánosi rutinpályán vezetési technikájukról adtak számot. Az összesített pontszámok alapján első helyezést ért el Mester László és családja, második helyezett Sándor Tibor és családja, a harmadik helyezést Buda József és családja érte el. Az első két helyezett vesz részt az október 15-i megyei döntőn. BIZTONSÁGOS KÖZLEKEDÉS FALUN IS A Nógrád megyei gyermekek közlekedésért kampány részeként „Falusi közlekedés” címmel Mátraterenye, Mátramindszent Dorogháza, Luciáivá és Nagybárkány általános iskolásai számára közlekedési versenyt és baleset-megelőzési előadást tartott a Bátonyterenyei Városi Baleset-megelőzési Bizottság. A résztvevők kerékpáros KRESZ-totót töltöttek ki, majd kerékpáros ügyességi versenyben mutatták meg rátermettségüket. A gyerekek üdítőt, csokoládét, baleset-megelőzési szóróanyagot kaptak, az első három helyezett külön ajándékkal térhetett haza. Másfél évtized mérlege A helyi önkormányzati rendszerünk 15 éve 2005-ben ünnepli 15 éves jubileumát a helyi önkormányzati rendszer. Ezen jeles alkalomhoz kapcsolódóan készített összefoglalót az önkormányzatok elmúlt 15 évének jelentősebb állomásairól a Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal. Idén 15 éves a magyar önkormányzati rendszer. Egy születésnap mindig jó alkalom a visszatekintésre, számvetésre. Az Országgyűlés 1990 nyarán - a kö- zép-kelet-európai országok között elsőként - alkotta meg a helyi önkormányzatokról szóló törvényt. A törvény jelentős mértékű helyi autonómiát biztosított, amely teljes mértékben megfelel a helyi önkormányzatok európai chartájának. Ez abban mutatkozik meg, hogy az egyes településeknek jogukban áll önkormányzati státusra igényt tartani, a helyi önkormányzatok viszonylagosan függetlenek a külső ráhatásoktól és törvényi szabályozás által biztosított védelemben részesülnek. Az 1990-ben elhatározott és megvalósított nagyfokú decentralizáció eredményeként új, modern önkormányzati rendszer épült ki, melynek keretében az önkormányzatok önállóan gyakorolják a helyi közhatalmat, döntenek a helyi közügyekben, alapvető feladatként közszolgáltatásokat szerveznek, illetve közszolgáltatásokat nyújtanak. A helyi önkormányzati rendszer működésének eddigi másfél évtizede a leginkább azzal jellemezhető, hogy a rendszer fokozatosan kiteljesedett és stabilizálódott. Fejlődése - különösen az új kihívásokra tekintettel - azonban korántsem tekinthető lezártnak. Az elmúlt időszak alatt már elegendő tapasztalat halmozódott fel ahhoz, hogy mélyreható elemzések készüljenek az önkormányzati rendszer működéséről, így számos szakmai fórum foglalkozott a rendszer tapasztalataival, eredményeivel, a továbbfejlődés lehetséges irányaival, útjaival. S ha az elemzők véleménye nem is mindig csengett össze, s a továbblépést felvázoló javaslatok sem mutattak mindig azonos irányba, azt azonban senki sem vitatja, hogy az önkormányzati rendszer olyan alapértékeket teremtett, amelyek feltétlenül megőrzendők. Ilyen a helyi demokrácia, a helyi önállóság jogi kereteinek erőteljes kiépítése, ezen belül a gazdasági önállóság biztosítása, a bírósági, alkotmánybírósági jogvédelem kiépítése. À visszatekintés nem lenne teljes, ha szűkebb környezetünkben, Nógrád megyében nem vázolnánk - ha csak nagyvonalakban is - az elmúlt 15 év főbb tendenciáit. 1990. szeptember 30-án zajlott le az első önkormányzati választás, amelyen a falvak és városok lakói szavazhattak arra, kiket látnának szívesen a települési képviselők között, kikben bízhatnak a leginkább, hogy érdekeik szószólói legyenek. Az önkormányzati választásokat követően Nógrád megyében 121 települési és a megyei önkormányzat kezdte meg működését. Az első önkormányzati ciklus - az országos tendenciához hasonlóan - az önállósodás jegyében zajlott. Ebben az időszakban községek sora vált ki a korábbi közös tanácsokból és nyert önálló státust. Ez a fajta törekvés annak ellenére, hogy a magyar önkormányzati rendszert folyamatos bírálatok érik amiatt, hogy túlságosan szétaprózott, később sem hagyott alább a megyében, így időközben nyolc község - Bánk, Mátranovák, Mátraszőlős, Tolmács, Patvarc, Kétbodony, Nagykeresztúr, Rákóczibánya - nyerte vissza korábbi önállóságát, illetve vált önálló településsé. Jelenleg tehát 129 települési és egy területi önkormányzat tevékenykedik a megyében. A 2006-os önkormányzati választásokat követően pedig további két új önkormányzattal fog gyarapodni ez a szám: a Balassagyarmattól különvált Ipolyszöggel, valamint az önállóvá vált Somoskőújfaluval. Az önkormányzati önállóság soha nem látott alkotóerőket, helyi erőforrásokat hozott mozgásba. Különösen az első ciklusban olyan mértékű infrastruktúra-fejlesztés indult meg a községek többségében, amely azelőtt hosz- szabb idő alatt sem történt. Ekkor épültek ki a még hiányzó ivóvízvezetékek, a gázvezetékek és a telefonhálózat. S bár az önkormányzatok túlnyomó többsége ma működési gondokkal küszködik - a meglévő intézményeik fenntartása is jelentős nehézségeket okoz, vagy éppen kénytelen önálló intézményeit feladni - a fejlesztések ma sem álltak le teljesen, s főként szennyvíz-beruházásokban öltenek testet. A közös tanácsi kapcsolatok az önkormányzati rendszerben sem tűntek el teljesen, ez a körjegyzőségek létrehozásában is megnyüvánult. Az önkormányzati rendszer működésének kezdetekor Nógrád megyében 20 körjegyzőség alakult Az önkormányzati törvény az ezernél kevesebb lakosú községeknek ajánlja körjegyzőség létrehozását, amely közös polgármesteri hivatal fenntartását jelenti több önkormányzat által. Remélni lehetett, hogy a kisközségek saját felismerése elvezet ehhez a költségtakarékosabb megoldáshoz. A 90-es évek első felében azonban a várttól ellentétes tendencia bontakozott ki, számuk 20-ról 15-re csökkent Miután a körjegyzőségek új, ösztönző támogatási rendszerét bevezették, felbomlási folyamatuk megállt, sőt számuk mára már 27-re nőtt. Jelenleg 66 önkormányzat - az önkormányzatok 50%-a - oldja meg ily módon igazgatási feladatait. Számuk várhatóan folyamatosan tovább fog bővülni, viszont a tapasztalatok szerint létrehozásuk oka még ma is elsősorban a kedvezőbb támogatási rendszerben keresendő és kevésbé érvényesülnek a szakmai szempontok. A körjegyzőségeken túlmenően az egyéb együttműködési formák csak később kezdtek kibontakozni. E téren fontos állomást jelentett a „területfejlesztési”, valamint a „társulási” törvény megalkotása. A jogi környezet, valamint a költségvetési támogatások következtében az önkormányzati társulások száma a megyében is megnövekedett, míg 1998-ban 55 társulás működött - elsősorban közoktatási intézmények fenntartására - addig 2005-ben számuk elérte a 80-at. A területfejlesztési társulások a megye hat városa köré szerveződve alakultak ki. Az önkormányzati rendszer eljutott fejlődésének azon szakaszára, amikor el kell tudni különíteni azokat a közszolgáltatásokat, amelyeket képes egy település egyedül nyújtani, azoktól amelyek csak összefogással, Jérségben valósíthatók meg. Ennek jegyében az ön- kormányzati együttműködés a közelmúltban egy újabb színtérrel bővült; a kistérségekkel. Nógrád megyében a többcélú kistérségi társulások szervezése az elmúlt évben kezdődött meg és ez év közepén zárult, melynek eredményeként lehetővé vált a közszolgáltatások - együttműködésen alapuló - hatékonyabb ellátása. Az önkormányzati rendszer eredményei nem születhettek volna meg a helyi közösségek és az általuk választott képviselő-testületek, polgármesterek, valamint a köztisztviselők nélkül. Megyénkben jelenleg mintegy 40% azon polgármesterek aránya, akik 1990 óta folyamatosan betöltik - immár a negyedik önkormányzati ciklusban - e tisztséget Újraválasztásuk valahányszor kifejezi a választópolgárok elismerését, elégedettségét. A megye 91 jegyzője közül 21 jegyző az önkormányzati rendszer megalakulása óta folyamatosan ugyanannál az önkormányzatnál dolgozik. Örvendetes, hogy mind a polgármesterek, mind pedig a jegyzők szakmai felkészültsége folyamatosan növekszik, de erre nagy szükség is van, hiszen csak így lehet eleget tenni a közigazgatással szemben támasztott egyre növekvő követelményeknek, az újabb és újabb kihívásoknak. Kihívások pedig akadnak bőven! Készült a Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal támogatásával
