Nógrád Megyei Hírlap, 2005. október (16. évfolyam, 229-254. szám)

2005-10-25 / 249. szám

2005. OKTÓBER 25., KEDD 3 SZÉCSÉNYI NAPLÓ Tanfolyam. A Lipthay Béla Me­zőgazdasági Szakképző Iskola Aranykalászos Gazda OKJ szerinti képzést indított. A tanfolyam október 24-étől március 25-éig tart. Jótékonysági bál. AII. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában november 12-én az iskola au­lájában rendezik meg a ha­gyományos jótékonysági bált. Operettest November 5-én 17 órakor szlovák művészek közreműködésével operettestet rendeznek a mű­velődési ház nagytermében. Gólyaavató. A Körösi Csorna Sándor Gimnázium és Szak- középiskolában október 28- án, pénteken tartják az 5. év­folyamosok és az új 9. osztá­lyosok gólyaavatóját. Hangverseny. November 14-én, hétfőn 13 órakor lesz a közép- iskolások hangversenysoroza­tának következő előadása. „A legősibb hangszer az ének­hang” címmel a Fool Moon Énekegyüttes, amelynek re­pertoárján saját átiratban si­keres magyar, olasz és angol dalok szerepelnek, szórakoz­tatja az ifjúságot. Szécsény bemutatkozik Salgótarjánban, a József Atti­la Művelődési Központban no­vember 19-én 16 órakor kezdő­dik az a műsor, amelyen Szécsény bemutatkozik a me­gyeszékhelyen. A program az­zal a videofilmmel kezdődik, amely bemutatja Szécsényt. Ezt követően dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet polgármester köszönti a nézőtéren helyet foglaló nyug­díjasklubok tagjait. A műsor, amelynek Bakosné Bányai Má­ria lesz a szóvivője, keresztmet­szetet ad Szécsény város kultu­rális életéről. Fellép az Erkel Fe­renc Vegyes Kar, az Őszi alkony szécsényi nyugdíjasklub, az Ig- lice és a Palóc néptáncegyüttes, a művészeti iskolából Cs. Szerémy Andrea és Garamvölgyi Andrea színjátszósai, a modern tánccsoport, az iskola hangsze­res zenét tanuló diákjai. A taná­rok közül Katerina Lukasova és Lévárdi Beáta szórakoztatják a megjelenteket. Az érdeklődők kiállításon te­kinthetik meg a háziipari szö­vetkezet termékeit, a Palóc Népi Iparművészek Egyesületének alkotásait, Bakos Ferenc grafi­kusművész képeit és bemutat­kozik a Tourinform-iroda is. A szécsényi művelődési központban november közepéig látható a Kohári Csaba, Pető Éva és Tatai Balázs fotóiból rendezett kiállítás FOTÓKA„MŰVHÁZBAN” A táncosok mecénásai Szenográdi Ferenc Szécsényben 1999-ben 18 fő­vel alakult meg a Népművészeti Egyesület. A vállalkozók egy ré­sze, Bagó István, Bakos László, Majoros István, Vizi Zoltán úgy ítélték meg, hogy a gazdaságban dolgozó személyeknek is köte­lességük a kultúra anyagi, erköl­csi támogatása. A Népművésze­ti Egyesület főleg a helyi Palóc néptáncegyüttes mecénása. Te­vékenységük messze túlnő a me­cenatúrán. Létükkel szervezeti hátteret biztosítanak a táncosok­nak. Az egyesület jó kapcsolat kiépítésére törekszik a helyi ön- kormányzattal, a megyei köz­gyűléssel, a városi művelődési házzal, a hazai és külföldi cso­portokkal. Előteremti a fellépé­sekhez szükséges anyagi felté­telt.- Mit jelent az ön és az elnök­ségszámára az egyesület? - kér­deztük Majoros Istvánt, az egye­sület elnökét.- Sokat. Az idő előrehaladtával egyre inkább meggyőződésem, hogy annak idején, amikor létre­hoztuk az egyesületet, bölcsen döntöttünk. A táncosok sok szép, felejthetetlen sikerélményhez jut­tattak minket. Csak egyet emlí­tek, amikor 2003-ban Lengyelor­szágban, a nemzetközi fesztivá­lon a csoportunk megkapta a ní­vódíjat, minket is öröm töltött el, jó volt szécsényinek lenni, érezni, valahol a sikerben a mi munkánk is benne van. Bárhol szerepel a csoport, mindenütt nagy közön­ségsikert arat. Látva, hallva a né­zők reakcióját, ilyenkor azt mon­dom magamban, megérte.- Említette a munkát, konkré­tan mit jelent ez önöknek?- A vezetőség heti rendszeres­séggel megbeszélést tart. Tart­juk a kapcsolatot a csoporttal. Pályázatokat írunk, elő kell te­remteni az utazáshoz szükséges pénzt. Komoly anyagi segítséget kapunk a város gazdasági egysé­geitől, a vállalkozóktól. Amikor lehet, az elfoglaltságunk megen­gedi, elkísérjük a csoportot. Ven­dég együtteseket fogadunk, az elszállásolásukról, étkeztetésük­ről mi gondoskodunk. A vezető­ség tagjai, Bagó István, Vizi Zol­tán, Bakos László segítik a mun­kám, de szeretném kiemelni Ba­gó István sokrétű támogatását.- Az idén milyen országokba vitte el a Palóc együttes a magyar tánckultúrát, Szécsény jó hírne­vét?- Jártunk Franciaországban, ahol az európai táncfesztiválon táncosaink nagy sikerrel mutat­koztak be. Jó kapcsolatot ápo­lunk a lengyelországi Nowy Tar tánccsoporttal. A szécsényi or­szággyűlés 300. évfordulójára rendezett ünnepi sorozaton itt jártak nálunk. À közelmúltban ezt viszonoztuk. Eljött velünk a polgármester is, aki tárgyalt a település polgármesterével a két város kapcsolatának további ki­építéséről. És már tervezzük a jövő év programját. EGY GÓLYA A VÁROSBAN Árva gólya áll magában, s velünk együtt azon töpreng, miért nem ment el a többiekkel a hideg elől, vajon miért maradt Szécsényben? RÓLUNK SZÓL „Családi harmónia” az édesapa szíve tele volt keserűsséggel, bánattal, az egész tes­tét átjárta a fájdalom. Úgy érezte, ha megosztja valakivel lelki szen­vedését, ha meghallgatják, együtt éreznek vele, ez számára meg­könnyebbülés. Miközben dőlt belőle a fájdalmas szóáradat, a ke- serűsség, arra gondoltam, hogy a felelőtlenség, nemtörődömség, a szülői tisztelet semmibe vétele, az agresszivitás útján milyen messzire jutott el a fia. Nem dolgozik, nincs életcélja, az édesap­ján élősködik. Úgy vélekedik, hogy idős, megfáradt apjának szent kötelessége az erőtől kicsattanó fiát eltartani, aki, ha nem kap ital­ra, szórakozásra pénzt, azt erőszakkal kiköveteli tőle. egy édesanya sem bírta tovább magába fojtani a férjének iszákos, durva, zsarnoki magatartását. Elmondta, két apró gyermekével számtalan éjszakát kénytelen a rokonoknál tölteni. Amikor fér­je késő este lerészegedve hazamegy, kiabál, verekszik, s ők kény­telenek menekülni a rideg családi fészekből. szívfacsaró az az eset, amit az egyik diáktól hallottam: „Anyám és apám elég gyakran a pohár fenekére néznek. Ilyenkor az egyik pillanatban egymás nyakába borulnak, a másikban .vesze­kednek, kiabálnak, gyűlölik egymást, engem sem hagynak nyu-* godtan, mindenbe belekötnek, nem egy esettben még vereked­nek is. A legtöbb alkalommal össze is törnek valamit a lakás be­rendezései közül. Az én lelkemet nem tudják összetörni, mert azt már rég szétverték darabokra. Sajnálom őket, de nem tudom tisztelni bennük az édesanyámat, az édesapámat.” AZ alkoholba sok minden oldódik, de leginkább az akaraterő, az emberi jellem, a családi kötelék, a harmónia. Benne darabjára hull az a közösség, amely biztonságot, nyugalmat kellene, hogy adjon, a család. a mértéktelen alkoholfogyasztásnak, a rendszeres alkoholizá­lásnak nem csak annak alanya esik áldozatul, a környezete is, amit megmérgezett. Szenográdi Ferenc Murinai Diana táncművész, koreográfus évekig külföldön táncművészeti színházakban táncolt. Egy ideig Budapesten la­kott és dolgozott, most Balassa­gyarmaton él. A mozgásművé­szetre a megye több településén is oktatja a gyermekeket. Szé­csényben a művelődési központ­ban, az 5-10 éves fogékony gyer­mekeknek klasszikus balettet tanít. A tizenévesek közül azo­kat, akik szeretik a dinamikus táncot, a modern jazz-tánc isme­reteire oktatja. Foglalkozásokon a fiatalok elsa­játítják a balett, a tánc ismereteit, olyan képességre tesznek szert, ami önbizalmukat erősíti. Fejlődik mozgáskoordinációs képességük, izomzatúk, mozgáskultúrájuk; határozottabbak, magabiztosab­bak lesznek. A művelődési ház­ban most kezdődtek a tanfolyam­ok, a munkában az érdeklődők még bekapcsolódhatnak. A gazdákon is múlik Megszüntetni a mezőőri szol­gáltatást, vagy tovább vállalni a vele járó pluszköltségeket? A szécsényi önkormányzat ülésén elég részletesen foglalkozott a kérdésre adandó válasszal. Min­dent összeszámolva a két mező­őr alkalmazása évente több mint hárommillió forintjába került az önkormányzatnak. Ebből az ál­lami támogatás 1,2 millió forint, a mezőőri hozzájárulás - ami elég szerényen csordogált a vá­ros kasszájába - 400 ezer forint, így az önkormányzat az egyéb bevételeiből is hozzátett a mező­őri feladatok ellátásához. Most, hogy az állami támoga­tás is elmarad, ez az arány jóval nagyobb. A mezőőri feladatok el­látása nem tartozik az önkor­mányzat kötelező feladatai közé. A városnak magas a forráshiá­nya. Ez a két dolog indokolta azt, - hogy a testület elé került a me­zőőri kérdés. Az ülésen hosszas vita után olyan döntés született, hogy fel kell szólítani a tulajdo­nosokat, földhasználókat a me­zőőri hozzájárulás befizetésére. Amennyiben az érintett gazdál­kodóktól decemberig nem érke­zik be a város kasszájába a kive­tett működési hozzájárulás leg­alább 70 százaléka, az önkor­mányzat megszünteti ezt a szol­gáltatást. Az idén a mezőőri hozzájárulás hektáronként szántóföldnél 350 forint, rétnél 150 forint. Balett, iazz-tánc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom