Nógrád Megyei Hírlap, 2005. október (16. évfolyam, 229-254. szám)
2005-10-19 / 244. szám
2005. OKTÓBER 19., SZERDA 3 PÁSZTÓI NAPLÓ Sikeres Pásztóért A Sikeres Pásztóért Társaság havonta megtartandó ösz- szejövetelein egy-egy probléma, témakör „körbenjárására” kerül sor, az elhangzó tapasztalatok, vélemények tovább- hasznosításának céljából. A Közéleti Műhely keretében első alkalommal a kultúrával foglalkoznak. Mik a problémák, a lehetőségek, mit szeretne a város lakossága, jó-e az, ami van, mi a jövő útja - ilyen és még számos más kérdésre keresik a választ a városlakók és a szakemberek segítségével. A beszélgetés oldottabb egy kávé, vagy üdítő mellett, amelyre meghívják az érdeklődőket. A későbbiekben beszélnek az ifjúság helyzetéről, a város fiatalságáról, a munkahelyteremtés halaszthatatlan problémájáról, a civil szervezetekről. Milyen várost szeretnének az itt élők, min változtatnának, mi az, ami jó, milyen feladatok vannak a közeli és távoli jövőben? Az első Közéleti Műhely időpontja november 4., 15.30 óra, helyszíne a városi könyvtár nagyterme. Mindenkit szeretettel vár egy oldott, kötetlen beszélgetésre a Sikeres Pásztóért Társaság elnöksége. ÉPÜL A TEMPLOM Mátrakeresztesen folyamatosan épül a templom. A templom épületének építése a nagy pontosságú igénylő téglaillesztések miatt több időbe telik, de a közösségi ház elkészült és a jövő héten bekötik í gázfűtést is. A szentmiséket már ott fogják tartani. Híres Kálmánokra emlékeztek „Háromnyelvű” Kerekes L. Pásztó. Hét éve alakult meg a Magyar-Francia-Belga Baráti Társaság. Létrejöttéről, tevékenységéről Kis Elisabeta elnök asszonyt kérdeztük.- A Magyar-Francia-Belga Baráti Társaság 1998. március 11- én alakult, elsősorban a gimnáziumi tanárokból, természetesen a kéttannyelvű oktatást támogató Franciaország és Belgium vendégtanárait is beleértve - kezdte az elnök asszony. - Innen jött az ötlet és neveztük el magyar-francia-belga baráti társaságnak. Társaságunk megalakulásának kezdeményezője az akkori magyar-francia kéttannyelvű tagozat igazgató- helyettese volt, Bottyán Zoltán, aki azóta is folyamatosan dolgozik a társaságunk céljaiért.- Mit lehet tudni a társaság tevékenységéről?- A társaság legfontosabb célja a kéttannyelvű oktatás társadalmi támogatásának erősítése. Úgy láttuk hogy, ennek legjobb eszköze a lakossági csere- kapcsolat szervezése és ennek feltételeként a francia nyelv széles körű megismertetése. A társaságunk a francia nyelvtanítást tűzte ki célul, mivel anyanyelvi tanárok is tagjai a társaságnak így nagy lelkesedéssel tanították baráti társaság a tagok részére a francia nyelvet és fordítva, a magyar tanárok tanították a francia tanárokat a magyar nyelvre. Mivel a francia nyelv iránt való érdeklődés évről évre nőtt, lehetőséget nyújtottunk a pásztói és környékbeli lakosoknak és általános iskolásoknak, hogy részt vehessenek a nyelvórákon, amelyeket heti 1-2 alkalommal, délután biztosítottak az anyanyelvi tanárok. Idén szeptember 29-én volt az első találkozó a társaság tagjaival, ahol is közösen eldöntöttünk, hogy októbertől május elejéig tartjuk a francia nyelvórákat minden kedden 17 órától a kezdő és haladó csoportoknak, illetve szerdán 17 órától a középhaladó csoportnak. Idén új nyelvtanárokat köszönthetünk köreinkben. A kezdő és középhaladó csoportot Anne Sellier tanítja, a haladó csoportot pedig Benjamin Philippe. Már többször nyújtottunk be pályázatot a polgármesteri hivatalba. A nyert összegeket a tanfolyam működtetésére fordítottuk. Legutóbb tavaly nyáron 200 000 forinttal járultak hozzá társaságunk franciaországi kiutazásához. Reméljük, a továbbiakban is sikeresen tudunk dolgozni városunk lakossága és iskolánk kapcsolatai érdekében. A pásztói kistérség fejlesztési programja A Pásztó Kistérség Többcélú Társulás nemrégiben fogadta el a Pásztó kistérség középtávú fejlesztési programját. Ezzel kapcsolatban kerestük meg a társulás elnökét, Sisák Imrét és Mészáros Sándor vezető főtanácsost, akik a város részéről a fejlesztési program elkészítését koordinálták. A fejlesztési tanulmányokkal kapcsolatban a helyi szakembereknek, az itt lakóknak mindig fenntartásai vannak, ugyanis kérdéses, hogy ezek milyen minőségben készülnek el, illetve hogyan hasznosíthatók a továbbiakban. A beszélgetést Sisák Imre polgármester indítja, aki egyben Pásztó Kistérség Többcélú Társulás elnöke is.- Miért van szükség a pásztói kistérséget alkotó 26 településnek újabb fejlesztési tervre? - faggattuk.- Meggyőződésem, hogy hatékony területfejlesztési munka csak egy előzetes koncepció, iránymutatás kidolgozását és elfogadását követően valósítható meg nemcsak városi, hanem kistérségi szinten is. Az elmúlt időszakban, a Sapard mezőgazdaság és vidékfejlesztési programban is megjelenített jelentősebb fejlesztések főként a tőkeerősebb és fenntartható gazdálkodást folytató vállalkozásoknál voltak tapasztalhatók - mondja Sisák Imre. - Ezek főként a pásztói székhelyű Agro-Produkt Kft.-re és a kozárdi telephelyű Agroservice Kft-re koncentrálódtak, ahol a beruházások együttes nagysága meghaladta a félmilliárd forintot Az Európai Unióba belépve a fejlesztéseknek illeszkedni kell a Magyar nemzeti fejlesztési tervhez, a Nemzeti vidékfejlesztési tervhez és számos EU-s irányelvhez. Ezért volt szükséges, hogy állami forrás bevonásával, egyszerű közbeszerzési eljárás lebonyolítása útján válasszuk ki azt a megfelelő tapasztalattal és referenciával rendelkező gazdasági szervezetet, amely a fentiek figyelembevételével, a megalapozott helyi igényekre építve mutatja be lehetséges fejlesztési programjainkat. A budapesti székhelyű Terra Stúdió Kft. számos jelentős, megyénket is érintő referenciával rendelkezik, így a megbízást 2005. március 1-jén szerződéses formában szervezetük kapta meg. A szerződés előkészítésekor felhívtuk a vezető és szakembereinek figyelmét arra, hogy nemcsak egy megszokott tanulmányt várunk tőlük, hanem a megalapozott fejlesztési elképzelések, célok meghatározása mellett azokhoz kapcsolódó pályázati lehetőségeket is illesz- szenek a projektötletekhez. Mindezek mellett kapcsolatrendszerünkön keresztül készek vagyunk az elképzeléseinkhez igazodó befektetők fogadására. Városunk részéről hasonló tevékenységben nagy szakmai tapasztalattal rendelkező személyt, Mészáros Sándort bíztuk meg a megrendelő képviseletével.- Hogyan zajlott a munka és milyen eredmények születtek a fejlesztési program készítése során?- Mint minden fejlesztési koncepció, ez is az elmúlt időszakban (öt évben) elkészített fejlesztési tanulmányok, projektgyújtemények vizsgálatával, elemzésével indult a megbízott részéről. Ezen munkát a Pásztói Kistérség Fejlesztéséért Közalapítvány megbízott irodavezetője, Szabó Andrea segítette, aki a teljes munkavégzés során segítette a kistérségi koordinációt - veszi át a szót Mészáros Sándor. - A dokumentumok vizsgálatát követően a fejlesztési szakemberek megállapították, hogy a pásztói kistérség az átlagosnál jobban felkészült a mezőgazdasági, idegenforgalmi és egyéb nagyprojekteket bemutató szakmai anyagok tekintetében. Ezt követően május elején a kistérségi tanulmány igen részletes, jó színvonalú, friss statisztikai adatokat tartalmazó helyzetelemző része készült el. Ezen munkafázist területi bejárások, mikrotérségi ülések, gazdálkodókkal, civil szervezetekkel és Pásztó önkormányzatának vezetőivel történő egyeztetések kísérték. így az alábbi, főbb problémák rajzolódtak ki. a. Megfelelő színvonalú, piacképes béreket biztosító munkahelyek hiánya, mivel a kistérségi ingázás nagyarányú és a munkanélküliségi arány is túllépett a 11 százalékos mutatón. b. A térségi mezőgazdasági feldolgozás alacsony szintje és az ehhez kapcsolódó szervezeti együttműködés kialakulatlansága. c. Hiányos, illetve rossz állapotú vonalas infrastruktúra javítása, mely elsősorban a környezeti terhelés csökkentését biztosító szennyvízberuházásokra, kommunális hulladékkezelésre, illetve az utak, vasútvonal állapotára mutatott rá. d. Szinte minden településen szóba került a turisztikai adottságok kihasználásának javítása, az emberi tudásszmt emelése és a romák hátrányos helyzete. Ezekre az információkra és adottságokra alapozva készült el a kistérség SWOT analízise, a problémák ok-okozati összetevőinek vizsgálata, a fő problémák és a fejlesztési irányok, potenciálok meghatározása. A pásztói kistérség fejlesztési stratégiája az alábbi célokat fogalmazta meg: 1. Munkahelyek számának növelése, megfelelő bérszínvonal biztosítása. 2. A jövedelemszint és a diverzifikált, alternatív jövedelemszerzési lehetőségek növelése. 3. Természeti és épített környezet minőségének javítása. 4. A helyi természeti értékek megtartása és fenntartható hasznosítása. A Terra Stúdió szakemberei Laky Ildikó és Galli Károly vezetésével, Gajáry Gábor és Veres László jelentős kistérségi munkájával, valamint a kistérségi önkormányzatok, vállalkozások és civil szervezetek segítségével a négy prioritást 62 projekttel „töltöttük meg”. Ezek közül néhány projektötlet:- Ipari park és agropark létrehozása Pásztón.- Kistérségi meleg vizű források hasznosítása, pásztói strand fejlesztése.- Aktívsport- és szabadidőközpont építése, ökológiai tanösvény kialakítása a hasznosi völgyben.- A falvak központjainak rendezése, vonzerők kialakítása.- Szervezett kastélylátogatási programcsomag kialakítása.- Illegális hulladéklerakók kistérségi felmérése, kezelése. A projektjavaslatok a tevékenységek és hatások, valamint a megvalósításban érintett szervek nevesítésén túl, nagy részben tartalmazzák a becsült költségeket, a kivitelezés várható ütemezését és a jelenleg ismert lehetséges forrásokat A szakmai anyagok többszöri, különböző szintű véleményezése jó színvonalú kistérségi fejlesztési koncepció elkészülését eredményezte.- A társulás elnökéhez fordulva kérdezzük, hogy mi lesz a szakmai anyag további sorsa?- Minden elkészült tanulmány, koncepció annyit ér, amennyit meg tudunk belőle valósítani. Többcélú kistérségi társulásunk munkaszervezete, az önkormányzatok vezetői és szakemberei, valamint a kistérségi gazdálkodók érdekeltek abban, hogy rövid és középtávú céljaikat lehetőség szerint minél előbb megvalósítsák - mondja Sisák Imre, a társulás elnöke. - Ezek kivitelezése hatással lehet a stratégiában meghatározott elsőrendű célok kezelésére, amelyből elsősorban a környezeti terhelést csökkentő és a munkahelymegtartó, - teremtő elemeket emelném ki. Sajnálatos, hogy pályázati rendszereink elsősorban a nagyobb volumenű, hosz- szú távon fenntartható beruházásokat támogatják, melyhez saját, regionális és országos pénzügyi forrásaink nem ideálisak. Tudomásul kell venni azt is, hogy nemcsak a Budapest agglomerációjába történő ingázást, hanem jelentős mértékben kistérségbe történő beruházások letelepedését is elősegíthetné a 21-es főközlekedési út mielőbbi négysávosítása, illetve a tervezett előző sávok kialakítása, valamint a 81-es számú - lassan minősíthetetlen - vasútvonal korszerűsítése. A fejlesztési program Pásztó és térségének gazdasági életét jelentősen befolyásoló elemeket, ipari park, agropark létrehozását, valamint a rendelkezésre álló meleg vizű források, a pásztói strand kihasználását, illetve egyéb fejlesztéseket is tartalmaz. Az ipari park kérdéskörében szinte a 22- es csapdájában érezhetjük magunkat, mert ha a „Kistérségi gazdaságfejlesztő ipari park” címet nem tudjuk elnyerni, a beruházási szándékkal rendelkező hazai, vagy külföldi befektetők a kedvezőbb telephelyeket fogják választani elkerülve területünket Az előkészületi pályázati munkák több tízmillió forintos nagyságrendű forrást igényelnének a pénzügyi nehézségekkel küzdő városi önkormányzattól. Az infrastrukturális háttér biztosításához már nagyságrendekkel nagyobb anyagi erőforrásra lenne szükség. A csapda ott van a nevezett projektben, hogy mindezeket hiába készítjük elő, vitelez- zük ki, ha a közlekedési fejlesztések elmaradása miatt a befektetők más, könnyebben megközelíthe- tőbb telephelyet választanak. A fejlesztési programban tervezett feladatokat Pásztó Kistérségi Többcélú Társulás, illetve Pásztó Város Ön- kormányzatának, valamint a helyi gazdasági szervezetek és igény szerint külső szakemberek munkájára alapozva kell elindítanunk úgy, hogy meghatározzuk azokat a nagy horderejű fejlesztési célokat, amelyekhez a saját erő biztosítása mellett a pályázatíráshoz, kivitelezéshez szükséges személyi hátteret is biztosítani tudjuk. A mai világban az önkormányzati élet lét- fontosságú elemévé kell, hogy váljon a pályázatok felkutatása, megírása, vagyis a projektek megvalósításához szükséges forrásszerző tevékenység. A helyi ön- kormányzatok 10-35 százalékos, vállalkozások 35-Ó0 százalékos saját erő biztosítása egy-egy projekt kivitelezéséhez sem egyszerű feladat, főként, ha azok hátrányos helyzetű térségben tevékenykednek. Bízom abban, hogy országunk gazdasága fejlődni fog, mivel csak így lesz előteremthető az európai uniós forrásokhoz szükséges magyar kormányzati önerő, amely a tervezett fejlesztésekhez a pályázati források egy részét biztosítja. Pásztó. Nemrégiben kilencedik alkalommal rendezték meg a Mikszáth Kálmán Gimnáziumban a hagyományos Kálmán-napi ünnepséget az iskola névadója, Mikszáth Kálmán és Pásztó híres szülötte, Csohány Kálmán emlékére. Az ünnepségen Herczegné Varga Ilona, az intézmény igazgatója emlékezett a két híres egyéniségre, majd a 11/b osztály tanulói egy színvonalas műsorban mutatták be Mikszáth és Csohány életútját, munkásságát. Scheili Adél az alkalomhoz il- ■ lő gyönyörű gitármuzsikával emelte a rendezvény j színvonalát. Csohány Kálmánné jóvoltából a 9/f osztályban : rendhagyó rajzóra keretében ismerkedhettek a : nagy grafikus művészetével. A rendezvény az is- ; kola előtti Mikszáth-szobor koszorúzásával zárult, • majd a résztvevők a pásztói temetőben virágot he- : lyeztek el Csohány Kálmán sírjánál. Mészáros Sándor és Sisák Imre a dokumentációk egyeztetése során
