Nógrád Megyei Hírlap, 2005. október (16. évfolyam, 229-254. szám)
2005-10-17 / 242. szám
2005. OKTÓBER 17., HÉTFŐ 3 NÓGRÁD MEGYE Híres vendégek a tankonyhán Az idén életre hívott, az Egészséges Településekért Alapítvány nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint azt, hogy a magyar társadalom testében és lelkében is egészségesebbnek érezze magát. A dr. Varga Péter, dr. Gönczöl Katalin és Frank Júlia által létrehozott szervezet támogatói a gazdasági élet szereplői, a bankok és a biztosítók. A kuratóriumi elnökséget a miniszterelnök felesége, Dobrev Klára vállalta el. Ahogyan Fodor Tamás programvezető elmondta: küldetésük fontos eleme az egészség és élet minőségének fejlesztése a közösségek és egyének közreműködésével. E célok érdekében az alapítvány meghívásos pályázatot írt ki települési egészségtervek és az azokhoz kapcsolódó programok megvalósítására, valamint országos programokon népszerűsíti két kiemelt terület, az egészséges táplálkozás és a testmozgás jelentőségét. „Tankonyha sorozatukban” négy alkalommal jönnek össze a Dömsödi Gábor nemcsak a képernyőn remekel, hanem a konyhában is! meghívott vendégek, a főzni vágyók és a bármilyen korosztályból érkezett érdeklődők, hogy a magyaros ízeket megtartó, de egészséges alapanyagból készült ételrecepteket elsajátítsák - tudtuk meg a programvezetőtől. Nyíregyháza és Mosonmagyaróvár után a balassagyarmati Mikszáth Kálmán KÉVIG Középiskola tankonyhája adott otthont október 13-án a sorozat első rendezvényének. Frank Júlia receptjét Dömsödi Gábor televíziós műsorvezető, Bokor község polgármestere készítette el, tíz tűzhelynél húszán főztek vele együtt az ingyenesen látogatható rendezvényen. Az elkövetkezendő hetekben Endrei Judit, Nyertes Zsuzsa, végül Lipthay Klaudia és Dobrev Klára lesz a „szakács” a gyarmati tankonyhán. Tervek szerint a főzőeseményekről készült fotókkal ellátott szakácskönyvet adnak ki a tankonyhákon elővarázsolt egészséges ételekről, s nem titkolt cél a táplálkozási szokások megváltoztatásához való hozzájárulás. ■ Sz. A. HÍRSÁV Elgázolt gyermek Bátonyterenye. Egy férfi a Lengyendi úton haladt személygépkocsijával, amikor az egyik meredek hegyoldalról egy négy-öt éves gyermek háromkerekű játékkerékpárjával kigurult az autó elé. A jármű vezetője már nem tudott megállni, az ütközés következtében a gyerek súlyos, nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. A baleset körülményeit lapzártakor még vizsgálták Art mozi Salgótarján. Hétfőnként a József Attila Művelődési Központ art mozifilmjeit élvezhetik az érdeklődők. A mai napon (október 17) „A titkos ajtó” című amerikai drámát vetítik, Jeff Bridges, Kim Basinger és Mimi Rogers főszereplésével. A filmet Tod Williams rendezte. Fogadószoba Salgótarján. Dr. Szabó Lajos és Karakasevné Persik Magdolna egészségpolitikai, társadalombiztosítási kérdésekben várja az érdeklődőket október 18-án 15 órától az MSZP városi irodáján (Kossuth út 8.). „Kötelesség... mindhalálig” A Mikszáth-kúria kertjében felavatták Mauks Ilona szobrát (Folytatás az 1. oldalról) a „kétszer elvett asszony” titulussal vonult be a magyar irodalom- történetbe... Alakja azonban többet érdemel, mintsem hogy csupán eny- nyit tudjunk róla: 1853 augusztus 18-án született, s 1926 május 26-án távozott a földi életből. Lánykora - amint azt dr. Praznovszky Mihály, a Mikszáth Kálmán Társaság elnöke írta - éppen olyan volt, „mintha valamelyik Mikszáth-regényből lépett volna ki hősnőnek... Majd jön a nagy Ő, a mindent adó örök ígéretével és igézetével, majd a zuhanás a semmibe, a nincstelenség- be, a nélkülözésbe. A szégyen, az elvált asszony sorsa, amelyet illik felvetett fejjel megélni egy kisvárosban, s újra a felemelkedés, most már végleg, de közben apró gyermekkoporsók szegélyezik az utat, hogy bekövetkezzék a diadalmas élet csúcsán a tragikus összeomlás". Mauks Ilona tradicionális feleség és példás családanya volt. Visszaemlékezéseit özvegységében írta, s 1922-ben, 12 évvel férje váratlan halála után publikálta.- Kiérdemelte az utókor megbecsülését, az elkészült mellszobor pedig méltó arra, hogy - csakúgy, mint Mohorán - emléket állítson egy jellegzetes, 19. századi nőalaknak. Elismerés jár a szobrásznak a míves munkáért, s köszönet mindazoknak, akik az anyagi alapot megteremtették felállításához - hangsúlyozta dr. Csongrády Béla: - Az itteni kultikus helyszín ezennel újabb irodalomtörténeti és művészi értékkel gazdagodik. Itt a parkban is - s nemcsak az égi világban - újra együtt van tehát Mikszáth és neje, mint régen, a boldog időkben... Ezt követően a polgármester felkérésére az egyik támogató, Sámson-Dukony Gyuláné két, a házaspár jellemét nagyszerűen tükröző levelet olvasott fel, majd leleplezték iff. Szabó István alkotását, a Mauks llona-szobrot, amely - dr. Csongrády Béla szavaival élve - „egy okkal több, hogy hívjuk, várjuk e nemzeti őrhelyre mindazokat, akik tisztában vannak vele, s azokat is, akik még nem tudják, hogy Mikszáth Kálmán munkássága, élete mit jelent az egyetemes magyar kultúra számára". Mikszáth Kálmánra emlékeztek Az avatás után a Mikszáth-társaság tagjai megkoszorúzták az ismét elhelyezett Madách-táblát a Szontagh-ház falán (elnökük, dr. Praznovszky Mihály ismertette terveiket, miszerint a parkban szobrot állítanak Madách Imrének, Szontagh Pálnak és Nagy Ivánnak is). A faluházban pedig bemutatták Pásztor Sándomé „Mikszáth és a „Görbeország”” című művét, Réti Zoltán életműalbumát, Mikszáth Kálmán „Az én jeles mondatom” című könyvének új kiadását, illetve Solymár József kötetét, amely a „Belzebub megüzente” címet viseli. A találkozó vendége volt Szirácsik Éva, a Nógrád Megyei Levéltár munkatársa, míg a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium Arany János tehetségkutató programjának diákjai egy Mikszáth-jelenetet adtak elő. Kiútkereső véráldozata a hazáért „Nem a győzelemre esküdött, csak arra, hogy igaz legyen” (Folytatás az 1. oldalról) A mostani megemlékezésen Szász Lajos, Mikó Zoltán unokaöccse idézte meg azt a szellemi muníciót, melyet Zoltán a nyolcgyermekes tanárcsaládban kapott. A ház szellemi alapja az Új Testamentum volt, melyre a református család értékeit építette, s melynek jegyében Mikó Zoltán embereket és értékeket mentett. A 96 éves Badinyi Jós Ferenc sumerológus, az egykori barát beszédében nem csak a szertelen kamasz fiú, Zoltán alakját villantotta fel, de megidéződött a ’20-as évek Balassagyarmata is, a polgári város miliőjének meghittsége. Lombos István polgármester büszkeségét fejezte ki: a csöppnyi város jeles emberei, művészei mellett a közösségért véráldozatot vállaló hősöket is adott az országnak. Lincoln szavait idézve: Mikó Zoltán „nem a győzelemre esküdött, csak arra, hogy igaz legyen”. Dr. Szabó József János alezredes, egyetemi docens többek között szólt arról: 1945 után nem illett a magyar királyi honvédség bátor tisztjeiről beszélni, akik egy tudathasadásos korban keresték a kiutat a háború vérzivatarából.- Mikó Zoltán mentette, ami még menthető volt. A nagypolitika azonban legyőzte a magyar hazafit, aki jogtalanul, ártatlanul veszítette fiatal életét - emelte ki a hadtörténész. Dr. Horváth Csaba alezredes, a Zrínyi Egyetem docense a magyar királyi honvédség 1919 és 1940 közötti időszakát jellemezte, érintve egyebek mellett a revíziós gondolatot, mely táptalaja lett a haderők szervezésének, majd szólt az 1940 végére kialakult, a német birodalomtól való teljes függésről, amelyből a 35 évesen kivégzett Mikó Zoltán a kiutat kereste. ■ Szabó Andrea Két jajkiáltás A dolgok közepébe vágva: az ENSZ egyik tavalyi jelentése szerint a Föld lakosságának 40 százaléka, mintegy 2,8 milliárd ember óriási szegénységben, kevesebb mint napi két dollárból (úgy négyszáz forint) tengeti életét Magyarországon már tíz évvel ezelőtt jóval 30 százalék volt a létminimum alatt élők száma, ma legalább másfél millió embert érint a „mélyszegénység”. Nógrád lakosságának több mint egyharmada él a létminimum környékén vagy az alatt. Az országban 35 ezer, megyénkben 500 hajléktalant regisztráltak - de hányat nem? A SZEGÉNYSÉG VILÁGJELENSÉG, NEM IS KORUNK KIHÍVÁSA. Csakhogy ez a tény egyetlen szegény embert sem vigasztal, még egyet sem juttatott betevő falathoz. Az ENSZ is csak 1992-ben nyilvánította október 17-ét a szegénység elleni küzdelem világnapjává. Az egy nappal korábbra, október 16-ára datált élelmezési világnap pedig az emberiség élelmezéséhez szükséges javak biztonságos előteremtésére apellál. 1995-ben egy szociális csúcstalálkozón az 1997-2006 közötti évtizedet a szegénység megszüntetésének évtizedeként deklarálták, ami ugye - ma már tudjuk - nem sikerült. Ismét itt ez a két nap, két jajkiáltás a bajban lévőkért - jóakaratú emberekhez. Ha nem is hallatszik az égig, talán eljut a cselekedni akarókhoz, a tenni tudókhoz is. Amit nem szabad túlértékelni, de legalább ráirányítja a figyelmet a szegények megsegítésére. Tudatosíthatja: a nélkülözők maguktól képtelenek kikerülni a gödörből, ami itt-ott még mélyülni is látszik. Program is készül a szegénység leküzdésére az egyik legújabb bejelentés szerinti legfontosabb pillére a gyermekszegénység elleni fellépés. A minap éppen nálunk, Balassagyarmaton ülésezett - lapunk is megírta - a hajléktalanok érdekvédelmi szervezete. Mindez jól is hangzik. De cselekedni program nélkül azonnal, akár spontán is lehetne és kellene! A legfontosabb, hogy a szegénység mély gödrei kiegyenlítődjenek, ahhoz a politikai ellenfelek között húzódó árkokat is be kell temetni. Ebben a nemes, humanitárius célkitűzésben, a nélkülözés felszámolásában szülessék konszenzus, a végrehajtásban pedig érvényesüljön a közös jóakarat! Egyre több a résztvevő Október 14 -én rendezték meg negyedik alkalommal a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban a megyei informatikai konferenciát és kiállítást. Az előadások és a kiállított termékek az alternatív üzleti telekommunikációról, a térinformatikáról, a színes és fekete-fehér digitális másolókról, az optikai meghajtó újdonságokról egyaránt képet adtak, de számos egyéb információ birtokába juthattak a számítástechnika szerelmesei. Száz fölötti volt a regisztrált résztvevők száma, s nem csak a megye területéről érkeztek vendégek, de a határon túlról is. A vásárlók száma szintén megdöntötte az eddigi rekordot. „Minden kornak élt..." (Folytatás az 1. oldalról) üdvözölhettünk volna - méltatta Staar Gyula, a Természet Világa főszerkesztője. - De nem tette... S bár többször is felterjesztették, a tudósok e nagy elismerését nem kaphatta meg. A főszerkesztő elmondta: 1981-ben interjút készített dr. Gyarmati Istvánnal, aki izzó szenvedéllyel beszélt az értelem háttérbe szorításáról. - Évekkel később, 1991-ben is szomorúan állapította meg: „az alkotó ember, legyen az szellemi, vagy fizikai munkás, ma sem élvez elsőbbséget a léhűtőkkel, lebzselőkkel, a piaci viszonyokat kihasználókkal, a törvényesség határán jobbjainak eleget tett, az minden kornak élt”. Rá is igazak ezek a szavak... - zárta gondolatait Staar Gyula.- Közvetlen, barátságos ember volt, mindenkihez volt egy-két jó szava, teljesen beilleszkedett a falu életébe. Büszkeséggel tölt el, hogy az Akadémiai-díj, az Államidíj és a Szent-Györgyi Albert-díj kitüntetettje hozzánk járt kikapcsolódni, megpihenni - emlékezett a „professzor úrra” Tóth Jánosné, a település polgármestere. Ezt követően a faluvezető, a fő- szerkesztő és a ház jelenlegi tulajdonosa, Dálnoki Veres Károly leleplezték az emléktáblát, melyen a következő sorok állnak: „E házegyensúlyozó ügyeskedőkkel szemben”.- Lassan kezdett belefáradni a szélmalomharcba, ezért is volt számára jótétemény, hogy rálelt a kedves kis falura, Szarvasgedére. Egyik emlékbeszédében ő idézte ezeket a sorokat: „Aki kora legban töltött számos szép napot dr. Gyarmati István akadémikus, a nem egyensúlyi termodinamika nemzetközi hírű művelője. Az emléktáblát állítatta: tisztelői, Szarvasgede önkormányzata és polgárai, valamint a Természet Világa szerkesztőbizottsága”.
