Nógrád Megyei Hírlap, 2005. október (16. évfolyam, 229-254. szám)
2005-10-03 / 230. szám
4 NÓGRÁD MEGYE 2005. OKTÓBER 3., HÉTFŐ Nagyszabású könyvek, évfordulók Október 1-jén kerek évfordulók jegyében, pazar könyveket ünnepelve emlékeztek a Tragédia halhatatlan szerzőjére a Nógrádi Történeti Múzeum és Csesztve község önkormányzata szervezésében. Szabó Andrea Csesztve. Dr. Kovács Anna, a megyei múzeumi szervezet igazgatója örömét fejezte ki, hogy a zsúfolásig megtelt művelődési házban a vendégek között üdvözölhette Hubay Miklós drámaírót, a Nemzetközi Madách Társaság egyik vezetőjét, s Pozsonyból, Vácról, Salgótarjánból, Balassagyarmatról egyaránt érkeztek azok, akiknek szívügyük az egyetemes mű költője, s évről évre elzarándokolnak a Madáchok ősi földjére.- Két kiemelkedő jelentőségű könyvet is ünnepiünk egyben: a Tragédia szinoptikus kritikai kiadását, illetve Réti Zoltán festőművész párját ritkító életműalbumát - mondta az igazgatónő, aki szólt arról az „íróportrék” című kamara kiállításról is, amely Csohány Kálmán 80. születésnapjára készült el. Kovács Anna kiemelte: a Madách-kastélyt körülölelő gondozott park a megyei múzeumi szervezet és a csesztvei önkormányzat együttműködésének szép példája. A megyei önkormányzattal kötött keretszerződésnek köszönhetően a község vezetése vállalta a zöldterület állandó gondozását, s még a kidőlt híres hárs egy sarjából is új fát ültetnek majd. Dr. Kerényi Ferenc irodalom- történész dr. Csongrády Béla, dr. Kovács Anna és dr Praznovszky Mihály irodalomtörténészek W társaságában bemutatta a Tragédia szinoptikus kiadását, amely a szöveg fejlődését és a Madách életében kialakult végleges szöveget egyaránt tartalmazza. A betűhív, tudományos igényeket kielégítő, jegyzetekkel ellátott sorok magukban hordják a kritikai kiadás minden ismérvét, lehetőséget adva a további kutatásokra is. Sirató Ildikó az észtek és finnek Tragédia-fordításainak történetéről szólt, s az 1970-es években az észtek által színre vitt mű újszerű, a mának szóló felfogását emelte ki. Megrázó és síri csöndet parancsoló volt az a pillanat, amikor az előadás során finnül és észtül szólaltak meg az univerzális alkotás idézetei. Heltai Nándor Katona és Madách életsorsának hasonlóságait érzékeltette: műveik előzmény nélküliségéről, magánéleti problémáik hasonlóságáról szólt.- A Bánk bánnal szemben azonban a vasút és a posta hamar hírét vitte Az ember tragédiájának, amelynek első előadása már elektromos árammal megvilágított színpadon ment végbe. Az 1884-es kecskeméti bemutató szenzációszámba ment. Rakodczay Pál 1895-ös rendezése Ádámot Madách kérdező, Lucifert pedig a költő válaszoló énjeként jelenítette meg, eszmeileg is elmélyítve ezáltal a darabot. Az 1923-as előadás - Petőfire is utalva - a hazafias újjáéledés drámája volt, az 1962-es Udvaros Béla-féle változat pedig a színek végén megjelenő diaképekkel pozitív végkicsengést kölcsönzött a műnek. Bodolay Géza ezredfordulós rendezése Lucifert tekintette Madách igazi énjének, s még az Úr végső szavait is Lucifer szájába adta - fejtegette az előadó. Dr. Kerényi Ferenc Réti Zoltánnal való beszélgetése során - amelyen a Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola diákjai közreműködtek - felidéződtek az alkotó Csesztvéhez kötődő emlékei, egy életre szóló barátsága Váci Mihállyal, akinek a művész szerzett tanítói állást a községben. Réti Zoltán vallott a palóc táj, a nógrádi emberek, az akvarell, mint műfaj iránti mély kötődéséről, az irodalom, a zene és a képzőművészet összefonódásáról életében. Csohány Kálmánné, a Cso- hány-hagyaték szakszerű feldolgozója szólt elhunyt férje írókat, költőket ábrázoló portréiról, többek között az ifjú forradalmár Petőfi vagy a művészhez alkatilag oly közel álló Juhász Gyula megörökítéséről, s az özvegy bemutatta a férje által sokat forgatott Tragédia Waldapfel-féle kiadását is. A koszorúzási ünnepségen a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium diákjai és So Alexandra tanuló emlékeztek meg az egyetemes drámairodalom nógrádi óriásáról, majd Jordán Tamás és Sebő Ferenc felemelő József Atti- la-emlékműsorát tekinthették meg az érdeklődők. Újjáépült a forrás (Folytatás az 1. oldalról) vezetője fogalmazta meg gondolatait. Meghallgatták a jelenlévők KálayB. István történész professzor beszédét, ezután Kákics Árpád, Mátraszentimre plébánosa megáldotta a forrást, melyet Galyatetőről lehet a legrövidebb és legkényelmesebb útvonalon megközelíteni. Mátraalmásról kétszáz méter szintemelkedéssel, mintegy negyvenperces sétával érhető el. A vanyarci fiatal hagyományőrzők felmenőik előtt „vizsgáztak” V. G. Salgótarján. Sokszínű, derűt sugárzó gyermekrajzok fogadták a betérőket a József Attila Művelődési Központ előcsarnokában szombat délután. Emellett idén is megrendezték az üvegcsarnokban az idős alkotók hagyományos kiállítását, ahol hatvannyolc idős ember alkotó- tevékenységét, értékteremtő munkáját mutatják be. Ezt követően került sor a színházteremben az idősek fesztiváljára. Ozsvár Istvánná, a NYOK Nógrád megyei képviseletének elnöke köszöntőszavaiban elmondta: az idősek világnapjával hathetes rendezvénysorozat veszi kezdetét szerte a megyében, a nemzedékek kézfogása jegyében. Ünnepi köszöntőt Korózs Lajos, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium politikai államtitkára, az Országos Idősügyi Tanács titkára mondott. Kiemelte, hogy nem csak Európában, de Magyarországon is hagyomány- nyá válik: október az idősek hónapja, amikor jobban figyelünk az őszülő emberekre. A minisztérium saját kitüntetést alapított, az Idősekért-díjat, amelyet olyanok kaptak meg az országos ünnepségen, akik mindennapi kötelességükön túl önként is tesznek az idős emberekért. Ezek közé tartozik a városban élő Kovács László, a BDSZ nyugdíjasOzsvárt, István né választmányának elnöke, az MSZOSZ nyugdíjasszövetség al- elnöke. A továbbiakban arról szólt az államtitkár, hogy egy társadalom minőségét mutatja hogyan gondoskodik az idős emberekről, milyen életfeltételeket teremt számukra. Ezt követően Dóra Ottó, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke köszöntötte a fesztivál közönségét. Bejelentette, hogy „zöld- utat” kapott a baglyasaljai városrészbe tervezett 150 férőhelyes általános szintű idősotthon építése. Majd arról szólt, a megyei önkormányzat 2004 decemberében új elismerést létesített, az Önzetlenség-díjat, amelyet elsőként Ozsvár Istvánnénak adott át. A sokszínű, jó színvonalú gálaműsorban három nemzedék képviselői léptek színpadra, verssel, mesével, dallal, tánccal szórakoztatva a közönséget. így Kovács Istvánné Szécsényből, az általános iskola kórusa Lucfalváról, a hagyományőrző fiatalok együttese Vanyarcról, Pál István, a tereskei dudás, Sándor Gergő, Uram József, a kazári nyugdíjas-egyesület asz- szonykórusa, a salgótarjáni bányász-kohász dalárda, a pásztói Muzsla néptáncegyüttes, Patakiné Kerner Edit Török Sophie szép versével, a Honvéd Együttes pedig népszerű opera-, operett- és musicalslágerekkel ajándékozta meg a hálás közönséget. Házi segítségnyújtás jelzőrendszerrel Jelzőrendszeres házi segítségnyújtást alakít ki a Dobroda- és Ménes-völgyi Mikrotérség Önkormányzatainak Térségfelzárkóztatási és Fejlesztési Egyesületébe tömörült tizennégy település. A jelzőrendszerrel az idősek a ház körüli munkák elvégzéséhez, de akár rosszullét esetén is segítséget kérhetnek. A szeptemberben kezdődött projekt megvalósítására az önkormányzatok 147 millió forintot nyertek a regionális operatív fejlesztési program keretében, így 28 munkanélküli képzésére és foglalkoztatására nyílt lehetőség. Dóra Ottó elmondta, hogy a jelzőrendszer enyhíthet a bentlakásos idősotthonok férőhelyproblémáján is: a jelenlegi 600 várakozó fele olyan egészségi állapotban van, hogy akár saját otthonában is élhetne - ha már működne a szolgáltatás. A pályázatot benyújtó Dobroda- és Ménes-völgyi Mikrotérség Önkormányzatainak Térségfelzárkóztatási és Fejlesztési Schveiczer Krisztián Etes. - Rendkívül nagyra becsülöm azt, hogy a településvezetők az általuk képviselt községek határait meghaladó kérdésekkel bombázták a döntéshozókat Szeretném kiemelni Lénárt Dezsőt, Etes polgármesterét és Oláh Pétert, Karancsalja korábbi jegyzőjét, akiknek nagy szerepük volt abban, hogy sikerült megteremteni a 14 település közötti partnerséget - hangsúlyozta Dóra Ottó, a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács és a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke. - Az ilyen kezdeményezéseké a jövő. A tájékoztató résztvevői Egyesületét 2003 nyarán 14 település alapította meg: Egyhá- zasgerge, Etes, Ipolytarnóc, Karancsalja, Karancsberény, Karancskeszi, Karancslapujtő, Karancsság, Kishartyán, Litke, Mihálygerge, Ságújfalu, Sós- hartyán és Szalmatercs. Lénárt Dezső, az egyesület elnöke elmondta: céljuk az infrastrukturális fejlesztések összefogása, a turisztikai vonzerő növelése, illetve a foglalkoztatás javítása I volt. Utóbbinál elsősorban a szo1 ciális területre fókuszáltak. - A S jelzőrendszeres házi segítség2 nyújtó szolgálat létrehozása a kiindulópont, amelyen megalapozhatjuk a szociális gazdaságot - hangsúlyozta.- Pályázatunk 147 millió forint támogatásban részesült, melynek 80 százaléka az unió európai szociális alapjából származik, a fennmaradó részt pedig a magyar kormányzat finanszírozza - fejtette ki Kökény Krisztina projektmenedzser. - A 2005 szeptemberétől 2007 augusztusáig tartó projekt célcsoportjaként a 40 évnél fiatalabb, alacsony iskolai végzettséggel, illetve elavult szakképesítéssel bíró nőket határoztuk meg - tette hozzá. Az elméleti, illetve gyakorlati képzés, valamint a foglalkoztatás ideje alatt a mindenkori minimálbérnek megfelelő juttatásban részesülő munkavállalók kiválasztása már megtörtént. A felvételt nyert 28 fő számára elkezdődtek a különböző tréningek, valamint a család-és idősgondozó szaktan- folyam, melynek tematikáját az olaszországi Uni-oncasa képző cég dolgozta ki. A tananyagot Ma- gyaroFszágon az Észak-magyarországi Regionális Átképző Központ adaptálta, illetve akkreditálta. Hazánkban ilyen típusú képzés eddig nem folyt. A munkavállalókat a program teljes időtartama alatt négy szakképzett mentor segíti, akik a Sóshartyáni Gondozási Központ, valamint az Etesi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat alkalmazásában állnak. A dolgozók számára jogsegélyszolgálatot is biztosítanak. A cigány kisebbségi önkormányzatoknak, mint partnerszervezeteknek ugyancsak jelentős a szerepük abban, hogy a kiválasztott roma származású emberek végig a program keretében maradjanak. A feladatellátáshoz beszereznek többek között egy személyautót, egy kisbuszt, valamint a házi segítségnyújtáshoz és a képzéshez szükséges egyéb eszközöket is. Folyamatban van egy szociális központ kialakítása Karancslapujtőn. Minőségileg új elemet jelent a jelzőrendszer multifunkcionális kábelhálózatra telepítése. A program második évében - amikor megközelítőleg 300 ellátott lesz a rendszerbe kapcsolva - 23 család és idősgondozó, négy diszpécser és egy autóvezető kezdi meg tevékenységét. Az egyesület vállalta, hogy a kéteszten- dős időtartam letelte után a dolgozókat még legalább öt évig tovább foglalkoztatja.- A szociális ellátási központ nem csupán stabil működésre, hanem nagyfokú növekedésre, bővülésre is képes - zárta tájékoztatóját Kökény Krisztina. FOTÓK: GÓCS ÉVA Id ősek fesztiválja
