Nógrád Megyei Hírlap, 2005. október (16. évfolyam, 229-254. szám)

2005-10-13 / 239. szám

2005. OKTÓBER 13., CSÜTÖRTÖK HÍRSÁV Ingyen kaphatunk oltást a járvány ellen A kormány tegnap elfogadta az esetleges világméretű madárinfluenza-járvány el­leni intézkedési tervet. Rácz Jenő miniszter visszautasí­totta azokat a híresztelése­ket, hogy az országban akár több millióan is megbete­gedhetnének. Ingyenesen juthatunk emberről ember­re terjedő madárinfluenza elleni védőoltáshoz - jelentette be Bujdosó László tiszti főorvos. Elsőként egészségügyi dolgozók, katonák és rendőrök kapják. Szocialista megaiinnep készül az arénában „az elmúlt három hónap ta­pasztalatait összegzi vasár­napi rendezvényén a Ma­gyar Szocialista Párt a Papp László Sportarénában, aho­vá tizenötezer embert vár­nak” - mondta Nyakó Ist­ván, az MSZP szóvivője. A rendezvényen felszólal Szili Katalin, Hiller István és Gyurcsány Ferenc. Ennek ellenére a szóvivő szerint a rendezvénynek semmi köze a választási kampányhoz. Másfél millió vélemény, hatvanmillió forint a FiOESZ-MPSZ által indított nemzeti konzultáció négy hónapja alatt 1,6 millió em­ber véleményét hallgatták meg, a kérdőíveket hatszá­zezren küldték vissza, anya­gilag pedig 18 ezren támo­gatták a hatvanmillió forint­ba kerülő, önfenntartó ren­dezvénysorozatot - jelentet­te be a Nemzeti Konzultáci­ós Testület szóvivője. A Fi­desz vasárnap összegzi a konzultációt a budapesti Felvonulási téren. Letilthatják fizetésünkből a parkolási pótdíjat A MEG NEM FIZETETT parkolá­si pótdíj köztartozásnak mi­nősül a Legfelső Bíróság döntése értelmében. így az APEH akár le is tilthatja a bérből, ingóságot foglalhatnak, az ingatlanra is bejegyezhető jelzálog­ként. A tartozásért a forgal­miban szereplő üzemben tartó felel. A sofőr nem hi­vatkozhat arra, hogy köl­csönadta az autóját, és nem ő parkolt jegy nélkül. A Zengő-csata még nem dőlt el, új helyszín nincs „Örülünk, hogy a döntéshozók jó irányba mozdultak, de mun­kánkat csak akkor befejezett, ha a lokátor nem természetvé­delmi területen épül” - mond­ta lapunknak Herbert Tamás, orvos, a Civilek a Zengőért Mozgalom egyik vezetője. El­dőlt: nem épül lokátor a Zen­gőn. Korábban Hármashegy és Mórágy. Hármashegy a Zengő- höz hasonlóan a Hosszú- hetényhez tartozik. Békéscsa­bán és a Bánkúton épülő radar mellett szükség van még egyre a déli országhatárnál, de a vég­leges helyszínről még nincs in­formáció. ■ F.K.-I.A. HAZAI TŰKOR Vadai Ágnes (MSZP) az Orbán-bizottság új elnöke és Tóth Károly (MSZP) képviselő. Tóth tanmesékkel szórakoztatta az egybegyűlteket Családmesék folytatódnak gazdagon Egy APEEI-es „rádolgozott” a kormányfőre, és lebukott A kormányfőt meghall­gatta az Apró-Gyurcsány- bizottság, az Orbán-bi­zottság e heti alanya nem jelent meg a testület előtt. Tibay Gábor „A kormányfő választ adhat arra, hogy második kerületi „luxusingatlanján” végzett céges beruházás nyomán érte-e kár az államot - jelentette ki Szijjártó Péter, a Gyurcsány-bizottság el­nöke. A miniszterelnök és felesé­ge tulajdonában lévő Fittelina Kft. a kormányfő családjának lakhelyén többek között uszo­dát, liftet építtetett, a költségeket pedig elszámolta. A testület bevonulása előtt Tóth Károly szocialista honatya adott elő különszámot. A képvi­selő Deutsch Tamás bizottsági részvételét üdvözölte tanmesé­vel, amely szerint ha nem megy az üzlet, az ágyakat cseréld ki, ha továbbra sem megy, váltsd le a személyzetet, és ha nem marad más, cseréld le a madámot is. Mindezek után Deutsch Ta­más intézett 9 pontból álló kér­déssorozatot a kormányfőhöz. Szerinte Gyucsány Ferenc cége a Szalay u. 4. számú ingatlan vá­sárlási és bérleti szerződéseivel gazdasági tevékenység nélkül keresett közel 250 millió forin­tot. A kérdések sorában szere­pelt, igaz-e, hogy a kormányfő tulajdonában lévő Altus Rt. vég­zett értékbecslést az említett in­gatlanon, ráadásul úgy, hogy a miniszterelnök cége által meg­vásárolt 6-7. emeleti részt eladás előtt 16 millióra, megvétel után 45,3 millió forintra értékelték. Hozzátette: a kormányfő által lízingelt földszinti rész pedig el­adás előtt alig 9 és fél millió, míg eladás után több mint 27 millió forintot ért. Deutsch azt állította: azzal, hogy a kormányfő nem tá­jékoztatta az államot az értéknö­vekedésről, lényegében becsap­ta az államot, ami akár bűncse­lekmény gyanúját is felvetheti. Gyurcsány Ferenc válaszában arra mutatott rá, az értékbecslé­sek között eltelt időben jelentős átalakítást és felújítást végeztek az ingatlanokon. A miniszterel­nök szerint Deutsch kérdései az orbán-család gazdagodá­sát vizsgáló parlamenti bizott­ság szükségesnek tartja Orbán Viktor ismételt meghallgatását, s erre november 9-ét javasolja a volt miniszterelnöknek. Minder­ről a bizottság ülését követő teg­napi sajtótájékoztatón beszélt Szabó Zoltán. A bizottság szo­cialista tagja szerint számos újabb tény került felszínre, ami Orbán Viktor több korábbi kije­lentését megkérdőjelezi Ezek tisztázása érdekében szükséges eleve hamis felvetéseket tartal­maztak, összemosták a felújítás előtti és utáni állapotokat. A mi­niszterelnök arra a kérdésre, hogy hogyan lehetséges az, hogy a földszinti volt képviselői klu­bot két hónappal annak megvé­tele után egy állami cég tíz évre közel 100 millióért visszabérelte, azt felelte: a bérleti szerződés tárgyául szolgáló ingatlan nem azonos az államtól megvásárolt­tal, mivel azt felújították és to­vábbi helyiségek hozzávásárlá- sával bővítették. Arra, hogy szin­tén az ő vagyonát gyarapította az ingatlanon végrehajtott 97 milliós felújítás, azt mondta: ez a bérlő kockázata, ráadásul a bérlet lejártával az értéknöveke­dés utáni különbözetet kifizette. Az ülés ekkorra a tagok közöt­ti személyeskedésbe torkollt, a a volt miniszterelnök meghall­gatása. Ha a testület által meg­jelölt időpont nem megfelelő Orbán Viktornak, akkor arra kérik a Fidesz elnökét, hogy je­löljön meg október 24. és no­vember 18. között egy számára megfelelő időpontot - mondta Szabó Zoltán. Az ülésen meg szerették volna hallgatni Bog­nár Sándort, a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság Rt. volt vezérigazgatóját, aki nem jelent meg a bizottság előtt. kormánypártiak ingyencirkuszt, kérdések elmaszatolását emle­gették, míg Szijjártó Péter bizott­sági elnök szerint a képviselők­nek inkább kérdezniük kellene. Tóth Károly azt a kérdést tette fel, hogy közszereplőként eljárt- e cégcsoportja gazdagodása érdekében. Gyurcsány Ferenc hosszú válaszából a lényeg a zá­rómondat volt: soha semmikor semmilyen formában nem tet­tem ilyesmit - szögezte le. Szijjártó Péter további hat kér­dést tett fel a Fittelina Kft. ügyei­vel kapcsolatban. Az elnök arra volt kíváncsi, igazak-e az adóel­kerülésről megfogalmazott vá­dak. Többek közt azt kérdezte: volt-e bevétele a cégnek ingat­laneladásból és hasznosításból, és Gyurcsány családja fizetett-e bármit is kft.-jüknek villájuk ér­téknövekedéséért. A miniszter- elnök kijelentette: a cég valósan működött, több forrásból több tízmillió forint bevétele volt. Csa­ládja a használati jogért nem ka­pott ellenértéket, a szerződésből nem származott bevétele. A kor­mányfő arra emlékeztetett: ha bárki szerint törvényt sértett, az tegyen feljelentést. Jogosulatlan adatkezelés miatt indított belső vizsgálatot az APEH, mert az egyik munkatárs egy korábban a kormányfő érdekeltségébe tartozó vállalko­zás adatait töltötte le. Sajtóérte­sülések szerint a Fittelina Kft. iratairól van szó. A kórházban már nem találták a beteg leleteit Ellentétes adatokat közölt az egyik Somogy megyei kórház annak a betegnek az ügyében, aki vélhetően az intézményben kapott fertőzött vértől kaphatta el a Hepatitis C vírusát - értesült lapunk. B. Ferencnét a korábbi eredmények alapján arról értesí­tették, hogy kimutatták nála a betegséget. Ezt követően az idős nő feljelentést tett, mivel szerin­te a kórházban fertőzték meg. B. Ferencnét szeptember elején visszahívták az intézménybe. Az újabb vérvétel után már - az asszony állításai szerint - azt kö­zölték, hogy mégsem kapta el a súlyos betegséget. Amikor a lele­tek után érdeklődött, úgy fogal­maztak, hogy az eredményeket egyelőre nem találják a kórház­ban. Ezt követően az asszony sa­ját kezdeményezésére a buda­pesti Pronuk Diagnosztikai Köz­pontban végeztek újabb vérvé­telt. Itt viszont kétszer is kimu­tatták a Hepatitist. Az ügyben rendőrségi vizsgá­lat indult. A beteg kártérítési pert is indított a kórház ellen. Ügyvédje Radovics Csilla a kismamaperek kapcsán ismert­té vált jogásznő. Lapunk már be­számolt arról, hogy egy kórházi kezelés után a súlyos májkároso­dást okozó Hepatitis C vírust mutatták ki egy nő szervezeté­ben. B. Ferencné - állítása sze­rint - tünetei a kezelést követő­en jelentkeztek. A Hepatitis C gyógyíthatatlan- ságáról szóló korábbi cikkünk nyomán a pécsi belgyógyászati klinika orvosai, Hunyady Béla és Pár Lajos azt közölték: a vírus által okozott fertőzés nem gyó­gyíthatatlan. Van olyan korszerű vírusellenes gyógyszerek állnak rendelkezésre, amelyekkel a be­tegek 55-60 százaléka meggyó­gyítható. A kezelést mindenki ingyenesen igénybe tudja venni, attól függetlenül, hogy miként kapta el a betegséget. ■ Sz. Sz. 5 Radovics Csilla, a kismamapert megnyerő kaposvári ügyvédnő Ismét a bizottság elé idézik Orbán Viktort Ader keményen büntetett a hanyag félrenyomásért Negyedmillió alultáplált ember él az országban Könnyen perel a magyar, 6300 per jut egy főre Fejenként harmincezer forinttal büntette meg Áder János frak­cióvezető tizenkilenc fideszes képviselőtársát, akik tévedésből megszavazták a felsőoktatási törvény módosítását. „Figyel­metlenek voltak, hiszen a koráb­bi frakcióegyeztetésnél senki sem támogatta a törvény módo­sítását” - mondta lapunknak Halász János. A frakció szóvivő­je elmondta, hogy a képviselői szabadság értelmében a frakció­tól eltérően is szavazhatnak, de ezt akkor senki sem jelezte elő­re. „Sajnálom a tévedésemet, hi­szen én sem akartam igennel szavazni, a büntetést tudomásul veszem” - mondta lapunknak az egyik tévesztő, Parragh Dénes. Az összeget a frakció jótékony- sági célokra használja. ■ É. S. Ader nem tűri a tévedést, har­mincezer forint­ra büntette ^ társait ‘tPá K Bár a szegénységi mutatókat nézve hazánk messze nem tarto­zik a világ legrosszabb állapot­ban lévő országai közé, Közép-és Kelet-Európán belül mégsem jó a helyzetünk az ENSZ Élelmezé­si és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által készített felmérésből. A világban összesen 852 millió­an éheznek, s bár az utóbbi ti­zenöt évben 130 millióval csök­kent a szélsőséges szegénység­ben élő emberek száma, de ez a folyamat lelassult, és még min­dig 2,5 milliárdan tengődnek na­pi 400 forintnál kevesebből. Ez pedig azt jelenti, hogy az ENSZ nem tudja teljesíteni millenniu­mi céljait, azaz 2015-re nem csökken felére az éhezők száma. „Magyarország a térségen belül kiváltságos helyzetben van, s bár a szegénység, és az alultáp­láltság is probléma, mégsem olyan mértékben, mint Lengyel- országban, vagy Szerbia-Monte- negróban” - mondta lapunknak Maria Kadlecikova, a FAO kép­viselője. A munkanélküliségben hazánk Szlovákiával vezeti a ne­gatív listát. A jelent szerint azok szegény országok, ahol az egy főre jutó GDP nem haladja meg a 2500 dollárt, amely nálunk 2004-ben 9,6 ezer dollár volt. ■ Dreissiger Ágnes Kétszer annyi a százezer lakos­ra jutó pereskedők aránya itt­hon, mint Németországban. Minderről a Német Szövetségi Legfelsőbb Bíróságon tartott elő­adásában beszélt Lomnici Zol­tán a Legfelsőbb Bíróság elnöke. A főbíró azt is kifejtette: itthon 6300 per jut százezer lakosra, Németországban viszont 3300. Azt is elmondta: a magyar bíró kétszer annyi ügyet tárgyal mint német kollégája, de fele annyi bérért. Egy átlagos német bíró egy évben nagyjából 35 ezer eurót (8,7 millió forint) vihet ha­za, míg a magyarok ennek a fe­lét keresik. ■ Sz. Sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom