Nógrád Megyei Hírlap, 2005. október (16. évfolyam, 229-254. szám)

2005-10-12 / 238. szám

2005. OKTÓBER 12., SZERDA 3 NÓGRÁD MEGYE Szárnyaskor: veszélyes vírustámadás (Folytatás az 1. oldalról) elsősorban azoknak van szüksé­gük, akik közvetlenül érintkez­nek állatokkal. Tanácsolta ugyanakkor: nagy figyelmet kell fordítani arra, ha valaki Románi­ából hazatérve influenzás lesz. Az agrártárca egyik szakem­bere szerint a madárinfluenza szempontjából nem veszé­lyesek az otthon tartott házikedven­cek, a kaná­rik, papagá­jok. Megfertő- ződésüknek ugyanis csekély az esélye. Ugyancsak a szaktárca tet­te közzé azt, hogy a Romá­niában meg­betegedett szárnyasok kórokozóinak azono­sítása folyamatban van, ezek az események itthon jelenleg nem igényelnek humán vonatkozású intézkedéseket. A magyar madártani egyesület közleményében azt fogalmazta meg, mit tegyen a lakosság a ma­dárinfluenza járványos kialaku­lásának zéséért. Töb­bek közt arra figyelmeztet, a kór főként a háziszárnyasokat betegíti meg, tüneteit azokban a gazdaságokban észlelték, ahol zsúfoltan, nem megfelelő körül­mények f között tart- ' ják az állato­kat. Vándorma­darakat a Kínában és Délkelet-Ázsiában udvarokon nevelt baromfik fertőztek meg a vírussal. Tovább repülve vitték el a kórokozót Mongóliába, Ka­zahsztánba, Oroszországba. Az egyesület azt tanácsolja, különö­sen a gyermekeknek fontos elmagyarázni, hogy csu­pasz kézzel ne nyúlja­nak beteg madár­hoz vagy madárte­temhez, mivel a fertőzést ezek ürüléke is ter­jesztheti. A gaz­dáknak pedig azt ajánl­ják, ügyel­jenek ar­ra, hogy szárnyasa­ik ne hagyják el az udvart, ellen­kező esetben egy eset­leges járvány kialakulásakor el kell azokat pusztítani. Nyilatkozatra készül a gazdaság Együttműködési nyilatkozat aláírására készül e hét péntekén hat Nógrád megyei gazdasági érdekképvi­seleti szervezet. A nyilatkozat értelmében létrejön a Nógrád Gazdaságáért Együttműködés szervezet, amelynek vezetése a napokban fel is állt. A részle­tekről kérdeztük Kövesi Tibort, az egyik aláírót, a szervezet első elnökét. T. N. L. Nógrád megye. - A kezdeménye­zés első pillantásra a gazdaság szereplőinek egyfajta erőde­monstrációja, ami nem vélet­len, de nem is az első számú oka a nyilatkozat létrejöttének - mondta elöljáróban a Nógrád Megyei Mérnöki Kamara és a gazdasági együttműködési szervezet elnöke. - Látni kell, hogy a rendszerváltás után Közös rendezvény Salgótarján. Az Erdély kör és a Magyarok Világszövetsége sal­gótarjáni csoportja közös ren­dezvényt tart október 12-én 16.15 órakor a Balassi Bálint Me­gyei Könyvtárban. A program szerint Csákvári László, 1956-os elítélt emlékezik a salgótarjáni 1956 októberére, videovetítés lesz az 1956-os erdélyi esemé­nyekről és megtorlásokról, ado­mányokat gyűjtenek az árvíz­sújtotta Gyimesbükk megsegíté­sére. A vendég Dénes János 1956-os elítélt, volt országgyűlé­si képviselő, aki az „Őfelsége a nép” című, most megjelent köny­véről beszél. Nógrád a jó középcsoportból az utolsók közé süllyedt a megyék fejlettségi rangsorában. Nem látszik a kilábalás, nem látszik az a helyi hatalmi lobby, amely változtatni lenne képes a hely­zeten. A megye civil és szakmai szervezeteinek próbálkozásai is sorra elhaltak, mert nem volt mögöttük erő, hiányzott az együttműködés. Az aláírók között találjuk a Nógrád Megyei Kereskedelmi Pásztó. A Nógrád megyei múze­umi szervezet rendezésében teg­nap tartották M. Nagy Szilvia ki­állítását a város múzeumában, amelyet dr. Kordos László nyitott meg. A győri születésű szobrász- művész ősállatok szobrait készí­ti méhviaszból. A művésznek - saját bevallása szerint - állandó kapcsolata van a természettel, s az élővilág iránti érdeklődését alkotásai tükrözik a leginkább. Négy éve végzett a szarvasi mű­vészeti egyetemen grafika sza­kon, ahol, mint állítja „igazán megtanult rajzolni” és ekkor és Iparkamarát, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövet­ségének megyei szervezetét, a Nógrád Megyei Építészkama­rát, a KISOSZ megyei szerveze­tét, a VOSZ megyei szerveze­tét, valamint a már említett mérnöki kamarát. Kövesi Tibor az elérendő cé­lok között fogalmazta meg a megye gazdasági fejlődésének gyorsítását, amely a mögöttük felsorakozó vállalkozások szel­lemi kapacitásának kiaknázá­sával hívható életre. Ugyan­csak fontosnak ítéli a vállalko­zások érdekérvényesítésének magasabb szintre emelését, minőségi javítását, hiszen ez a szektor foglalkoztatja a mun­kavállalók zömét. kezdett el ősállatfigurákat készí­teni. „Az ember anatómiájától el­indultam az állatok anatómiája felé, mert érdekes volt az össze­hasonlítás és csodálatosnak ta­láltam a test logikáját” - vallja a szobrász, akinek minden mun­káját hosszas előtanulmányok előznek meg, mert mint mondja, olyan munkákat szeret kiadni a kezeiből, amelyek első ránézés­re is érthetőek, nincs bennük semmi absztrakció. „Igyekszem kizárni a művészit is, mivel az asztalomon sorakozó preparátumok sem hordoznak- A résztvevők közötti szoros kapcsolat kialakítása érdeké­ben létrehoztuk az elnökök ta­nácsát, amely testület tagjai kö­zül engem választott elnökének (első az egyenlők között) és megválasztottuk a két társelnö­köt is: Tarnóczi Lajosnak, a KISOSZ és Gazsi Ferencnek, a VOSZ megyei elnökének sze­mélyében. Két szakértői testü­let készíti majd elő javaslatain­kat: egyik a gazdaságélénkítés­sel, a másik az érdekérvényesí­téssel foglalkozik majd. Szerve­zetünk nyitott, ahhoz a későbbiekben bárki csatlakoz­hat, amennyiben elfogadja fel­tételeinket, s hajlandó a célo­kért tenni - fogalmazott végeze­tül Kövesi Tibor. magukon ilyesfajta jegyeket” - fo­galmazta meg M. Nagy Szilvia sa­ját munkáiról, amelyek készítését így foglalta össze: a szobrokat drót­váz építésével kezdi, ami megad­ja a test elnagyolt körvonalait, ezt borija be méhviasszal, amit ha szükséges anyagában színez. A tollakat egyenként sodorja és lapít­ja megfelelő nagyságúra és vas­tagságúra, majd ezután egy alkal­masan megcsiszolt zsákvarró tű­vel feltapasztja a még csupasz ál­latra. „Tulajdonképpen ez is olyan egyszerű, mint a rajz: papírral, ce­ruzával” - állítja a művész. Osállatok méhviaszból RÓLUNK SZÓL Stratégia: volt, van, lesz nem vagyok KATONAPOLITIKUS, ám az közgazdászként is örömmel tölt el, hogy immár igazán nagy stratégának mondhatjuk magun­kat. Az Internet Google keresője azonnal meggyőzhet erről bár- i kit. A stratégia szót begépelve ugyanis 905 000 magyar nyelvű találatnak örvendhet az ember. Ha csak a nemzeti stratégia ki­fejezésre kíváncsi, 235 000 alternatívát mondhat magáénak. Re­gionális stratégiából 113 000, ipariból 83 900, kulturálisból csak 664 találatot jelez az okos kereső. Mindez már önmagában is el­gondolkodtató. stratégia: olyan jól hangzik. Már Napóleonnak is volt stratégiá­ja, tőle csak Kutuzové lehetett jobb. Ez a görög-latin eredetű szó, a stratégia, először a hadtudományokban ütötte fel a fejét, ahol a hadászati cselekmények irányításának, vezetésének elméletét, később gyakorlatát is értették alatta. Napjainkban pedig straté­gián egy elképzelés megvalósításának vezérfonalát, egy cselek­vés végrehajtásának fő irányát értjük. Használjuk a politikában, a gazdaságban, a társadalomban. Használjuk nyakra-főre, ha kell, ha nem. nem mindig volt ez így. Pedig stratégiánk mindig is volt, csak nem csépeltük el a szót, nem járattuk le, szívesen körülírtuk inkább. A tervgazdálkodás korai szakaszában inkább a „megörökölt” fő­csapás irányáról beszéltünk. Vagy érthetőbbé tettük a tömegek számára is. Azt mondtuk például, hogy „Bányászok, ti vagytok a széncsaták hősei!” és hogy „Arccal a vasút felé!”. Ebből minden­ki pontosan tudta, hogy a főcsapás iránya, azaz a stratégia, még pontosabban, a két stratégiai ágazat a bányászat és a vasút. ilyen egyszerű volt az életünk. Ma pedig mit hall, mit olvas min­denütt az ember? Többek között, hogy elkészült a nemzeti stra­tégia I., és készülnek ilyen-olyan regionális stratégiák. Sőt me­gyei, kistérségi szinten is van már stratégiája mindenkinek, aki valamit is ad magára. Nálunk Nógrádban - hírül is adtuk - nem­rég került tető alá az innovációs stratégia. Amit még magyaráz­hatunk. Mert az ugyan komplex, ember- és tudásközpontú stb., de talán majd nem mindenki érti. Mennyivel világosabb volt pél­dául az a stratégia, amelyik nemes egyszerűséggel kimondta: „Termelj ma többet, mint tegnap!” stratégia volt, van és lesz is. Mint tudják is már, előkészületben van megyénk foglalkoztatási stratégiája, amivel azonban a vilá­gért sem ironizálnék. Ugyanis Nógrád foglalkoztatási helyzete valóban drámai. Soha nem volt még annyira szükség stratégiá­ra, amely a kivezető utat mutatja meg a megye munkaerőpiacán, mint napjainkban. Persze a stratégiákkal eddig sem volt na­gyobb baj. Csak a taktikával, meg a végrehajtással. Ezért java­solom, áldozzunk stratégiakészítésre, de a munkahelyteremtés­ről se feledkezzünk meg. Baráthi Ottó Cs. B. Salgótarján. A Madách Imre Gimnáziumban október 14-én, pénteken szakmai tanácskozást tartanak „A művészeti nevelés lehetőségei a közoktatásban” címmel. 13 órakor Sinkó István, 14 órától Kele Szabó Ágnes és Radnai Zsuzsanna tart előadást. 15.20 órakor a gimnázium 12. évfolyamos tanulói bemutatják Moliere „Tartuffe”-jét. Ma, októ­ber 12-én, szerdán 10.20 órakor dr. Matits Ferenc, a Nógrádi Tör­téneti Múzeum igazgatóhelyet­tese nyitja meg Birkás Babett ki­állítását. Janovszki Zsoltot (középen) Gusztos Péter, az SZDSZ ügyvivője (balra) és Ercsényi Ferenc mutatta be ! Bemutatták a jelöltet H. E. Salgótarján/Szécsény. - A Szabad De­mokraták Szövetsége megkezdte a 2006-os választásokra az országgyű­lési képviselőjelöltek állítását: első­ként a szécsényi, a 3. számú válasz­tókörzet jelöltjét mutatjuk be Janovszki Zsolt személyében - mond­ta tegnap Gusztos Péter országgyűl é- si képviselő a megyeszékhelyen. Mint mondta, a képviselőjelölt az új generáció oszlopos tagja, aki az SZDSZ országos szervezetében is je­lentős szakmai pozíciót foglal el, mi­után a közelmúltban a zöld tagozat elnökévé választották. A politikus hozzátette azt is: a szabad demokra­ták minden korábbinál több fiatal je­löltet indítanak, megyénkben leg­alább kettőt. Janovszki Zsolt 30 éves, nős, kör­nyezet- és tájgazdálkodási agrármér­nök. Budapesten él, de mint mond­ta, sokat »jár majd a vidékre. Elkép­zeléseit részletesen kifejti majd a kampány során, annyit bocsátott elő­re: van mondanivalója. Azt azonban kiemelte: ha bejut a parlamentbe, a környezetvédelemnek szenteli ide­jét, s reményét fejezte ki abban is, hogy a párt a 2006-os választásokat követően is erős szálakkal kötődik majd a Környezetvédelmi Miniszté­riumhoz. Dr. Kis Zoltán országgyűlési képvi­selő úgy fogalmazott: Szécsény adott­ságai kiválóak. Erre a vidékre min­dig az állattartás, erdőgazdálkodás volt a jellemző, s megfelelő szakmai irányítással kialakíthatóak a térségi programok. Művészet az oktatásban

Next

/
Oldalképek
Tartalom