Nógrád Megyei Hírlap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 203-228. szám)
2005-09-05 / 206. szám
4 2005. SZEPTEMBER 5., HÉTFŐ NÓGRÁD MEGYE Kisboldogasszony napját ünnepelték Mátraverebély/Szentkút A szentkúti kegyhelyen a Nagyboldogasszony napján, augusztus 15-én esedékes főbúcsú mellett legjelentősebb egyházi ünnepet, Kisboldogasszony napját tartották meg ezen a hét végén. Maga az ünnep ugyan szeptember 8-án van de ez a hét vége esik hozzá a legközelebb. A zarándokok ilyenkor - akárcsak a főbúcsú idején - tízezrével keresik fel a legjelentősebb hazai Mária-kegyhelyek egyikét, s szép számmal érkeznek ide Szlovákiából is. Tanulnak a pedagógusok Szécsény Rohamosan fejlődő világunkban elengedhetetlen követelmény, hogy a pedagógusok folyamatosan képezzék magukat, elsajátítsák a tudomány új vívmányait, magukévá tegyék az oktatás korszerű módszereit. A szécsényi Lipthay Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskola több éve részt vesz a szakiskolai fejlesztési programban. Az elmúlt években a nevelők jelentős része szakmai, tanulmányi utakon vett részt, elsajátították az új ismereteket, amelyről vizsga keretében adtak számot. A 2005-2006-os tanév során az „A” komponens keretében, amely a közismereti tárgyakat tanító tanárok képzését foglalja magában két nevelő egyhetes tanulmányúton vesz részt. A „B” komponensen belül, ez a szakmai tárgyakat oktató pedagógusok továbbképzését tartalmazza, hárman gyarapítják ismereteiket. Mind az 5 tanár a nyugateurópai országokba látogat el, ahol a szakmájukhoz kapcsolódó oktatási formát tanulmányozzák. A számítástechnikai és informatikai képzés keretén belül 5-en ECDL-vizsgát tesznek. Az idegen nyelv tanulása is szereppel az iskola ez évi továbbképzési tervében. ■ SzF Kistérségi rajzverseny A „Nemzedékek Biztonságáért” Közhasznú Alapítvány rajzversenyt hirdet a bátony- terenyei kistérség általános és középiskolás tanulói részére. A rajzokat négy témában várják: Nyári élményeim, Emberséged nem a bőröd színén múlik, A bűn az bűn, amelyért mindén elkövetőnek „bűnhődnie” kell, A mi rendőrünk. A pályázatokat szeptember 14-ig lehet beküldeni a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság, Salgótarján címre. Az eredményhirdetés szeptember ló-án lesz a bátonyterenyei nyílt napon, ahol a helyezettek értékes sporteszközöket és ajándékokat kapnak. Városépítés a régi hagyományokon Dr. Sándor László Bátonyterenye díszpolgára Szeptember 2-án, a városnapi rendezvényen a településről elszármazott embereket látta vendégül Bátonyterenye önkormányzata. A résztvevőket, többek között ifi. Szabó István szobrászművészt, dr. Sándor Lászlót, zárásáig, majd a bányászokról, a bányászéletről szólt. Az első bányászok az 1860-70-es években jöttek Magyarországra, a felvidéki bányásztelepülésekről. A mintegy 13 ezer bányászból 3100 Salgótarjánban és környékén teválásában. Az 1960-as évek derekán Nógrádban megkezdődött a bányászat visszafejlesztése. Bányák Bátonyterenye környékén sincsenek már, de megmaradtak a bányászhagyományok, amelyeket ma is őriznek. A színpadon egymást váltották a hagyományőrző együttesek szép palóc és bányász dalokkal az Országos Közmunkatanács elnökét, Kovács Lászlót, a bányászszakszervezet nyugdíjasválasztmányának elnökét, Bátonyterenye díszpolgárát, ifi. Kicsiny Balázs szobrászművészt, Szentgyörgyi Géza kutatót Balázs Pál alpolgármester köszöntötte. Ez volt a harmadik alkalom, hogy összejöttek, s beszéltek a város, az emberek anyagi és szellemi gyarapodásáról, fejlesztési lehetőségeiről és felelevenítették a városhoz fűződő személyes élményeiket. Majd az Ady Endre Művelődési Központban konferencia kezdődött a bányászatról, a bányászhagyományokról. Vajda István, a Nógrád Megyei Bányászati Kiállítóhely tárlatvezetője a XX. századi bányászéletről tartott előadást. Áttekintette a nógrádi szénbányászat 150 éves történetét, a szén megtalálásától egészen a bányák közelmúltbeli belepedett le, kezdett dolgozni. Az első épületek fabarakkok voltak, és a hegyoldalakba vájt barlanglakások, amelyekbe 10-12 család is bezsúfolódott. Később, az 1. világháború után kezdték építeni a munkáslakásokat, a kolóniákat az altisztek és a tisztek otthonait. Ezekkel párhuzamosan iskolákat, kaszinókat, kultúrházakat, sportpályákat épített a bánya. A bányászok sportja hagyományosan a futball és a teke volt. Szólt az előadás a széntermelés felfutásáról, a kezdeti 10 12 órás munkaidő normalizálásáról, a bányászat, a szén szerepéről a háború utáni újjáépítésben és Bátonyterenye várossá Ezt követően Hantos Sándor nyugalmazott iskolaigazgató beszélt arról, milyen volt a régi Nagybátonyban a vájárképzés és milyen legendák éltek tovább az iskola életében. Egy ilyen legenda elevenedett fel szeptember 3- án a bányarémségek karneváljában. „Riasztó rémek”, bányamanók, denevérek és sárkány vonult a bátonyi utcán, derűs perceket szerezve szép számú nézőjüknek. A hatodik városnapot Vanya Gábor polgármester nyitotta meg szombaton. Az ünneplők között köszöntötte Nógrád megye 12 szakszervezeti alapszervezetének tagjait, mintegy 1200 bányásznyugdíjast és családtagjait, Fülek város nyugdíjasklubjának küldöttségét, valamint a városlakókat. Hangsúlyozta, a városi ön- kormányzat azon munkálkodik, hogy a folyamatos városfejlesztéssel jobb életkörülményeket, élhetőbb várost teremtsen valamennyi lakójának. Ehhez szakítani kellett a korábbi rövid távú tervekkel, a fejlesztést bátrabb Vanya Gábor polgármester köszöntötte a városnap résztvevőit vállalkozásokra kellett alapozni a munkahelyteremtésben, a városépítésben egyaránt. Befejezésül elmondotta, a városünnep alkalom arra is, hogy emlékezzenek azokra az emberekre, akik áldozatos munkájukkal felépítették Bátonyterenyét és köszönet jár azoknak is, akik munkájukkal, tanácsaikkal építik ma is. A hagyományoknak megfelelően immár harmadszor került sor a város díszpolgári címének átadáFelnőttek és gyerekek körében egyaránt sikere volt a városapi forgatagnak sára. Ezt a kitüntetést azok kaphatják meg, akik bár nem élnek a városban, de sokat tesznek fejlődéséért. Vanya Gábor dr. Sándor Lászlónak adta át az elismerést. Ott volt az ünnepségen Juhász Gábor, a Belügyminisztérium politikai államtitkára, aki ugyancsak Bátonyterenye díszpolgára. Délután a szabadtéri színpadon egymást váltották a hagyományőrző együttesek, a zenekarok, a szólóénekesek és táncosok, kellemes szórakozást, szép élményt nyújtva idősnek és fiatalnak. A napot látványos tűzijáték zárta. Szeptember 4-e, vasárnap a szórakozásé volt, főző- és futóversenyre nevezhettek a legbátrabbak és játékos sportvetélkedőn vehettek részt. Később a szabadtéri színpadot „muzsikások” vették birtokukba változatos műsorral szórakoztatva a közönséget. Az 55. bányásznapi és városnapi rendezvények sora a késő esti órákban ért véget. A résztvevők égő fáklyákkal vonultak a bányászemlékszoborhoz, ahol Vanya Gábor mondott záróbeszédet, majd a jelenlévők elhelyezték az emlékezés virágait a szobor talapzatán.
