Nógrád Megyei Hírlap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 203-228. szám)

2005-09-30 / 228. szám

Nógrád Megyei Hírlap - Almanach 2005* MlHÁLYGERGE Polgármester: VARGA IMRE Alpolgármester: DR. MIKLÓS ZOLTÁN Jegyző: KOSKA ERNŐ Polgármesteri hivatal: 3184 Rákóczi út 40. tel/fax: 32/451-117 e-mail: mihalygerge@entemethu Ügyfélfogadási idő: Hétfő - csütörtök: 7.30-16 óra Péntek: 7.30-13.30 óra Általános iskola: címe: Rákóczi út 52. tel.: 451-066 Óvoda: címe: Akácos út 8. tel: 451-153 Orvosi rendelő: címe: Rákóczi út 50. tel.: 451-155 Művelődési ház: címe: Rákóczi u. 56. tel.: 531-015 Lélekszám: Lakosság száma: 695 fő 0-14 éves: 103 fő 15-18 éves: 38 fő 19-60 éves: 359 fő 60 év feletti: 195 fő Gazdaság: Vállalkozások száma: 60 Helyi adó:- iparűzési adó: 2 százalék- gépjárműadó: 1200 Fi/100 kg- magánszemélyek kommuná­lis adója: 2000 Fl/év Civil szervezetek: Mihálygergéért Alapítvány Mihálygerge Polgárőrség Mihálygerge Községi Önkén­tes Tűzoltó Egyesület Jeles napok: falunap: április 30-május 1. Szent Iván-éji faluünnep: június 24. különleges hangszerek nem­zetközi találkozója: október első hét végéje nemzetközi betlehemestalál- kozó: karácsony előtt Nevezetességek: római katolikus templom millenniumi emlékmű Komra-völgyi víztározó Kevés támogatás, szerény tervek A község két jellegzetes látnivalója: a millenniumi emlékmű és a Komra-völgyi víztározó VARGA IMRE polgármester 23 éves önkormány­zati tapasztalata alapján állítja, hogy ez a válasz­tási ciklus nem a kis önkormányzatoknak kedvez, hiszen a hatalom jelenlegi urai mindent elkövetnek, hogy jelen­tősen megnehezítsék a falvak dolgát Míg az elmúlt ciklusban az emberek mertek tervezni, lát­ták a jövőt, hittek benne még a legkisebbek is, 2002 óta mást sem lehet hallani minden jelentő­sebb fórumon, hogy a kis telepü­lések csak terhet jelentenek, a ki­csiket meg kell szüntetni, össze kell vonni, mert drága a működé­sük, sok pénzt visznek el. Ezt fá­jó hallgatni, annál is inkább mert például az augusztus 20-i tűzijá­tékokon Budapesten 300 millió Ft körüli összeget égetnek el 1 óra alatt, ami 3 -4 kisközség éves költségvetésének felel meg. A ciklus második felében a po­litika osztogatása, a helyi kiski­rályok hatalmasodása régen nem látott méreteket kezd ölteni, en­nek kárvallottjai általában az amúgy is igen nehéz helyzetben lévő ellenfél önkormányzatok. A ciklus elején volt remény, hogy a morzsákból jut Mihálygergére is: felújították az Akácos út páros ol­dali szakaszát, a balesetveszélyes központi buszmegálló helyett egy modern, szép kinézetű falusias építményt építettek, aszfaltozás­ra került a Kossuth út és Zöldfa út, két E-Magyarország pontot si­került kiépíteni a teleházban, va­lamint az önkormányzattal. Elké­szült az Akácos út páratlan olda­lának egy rövidebb szakasza. Fá­jó dolog számukra, hogy az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanácshoz benyújtott pályázataikat (önkormányzati utak felújítása, művelődési ház felújítása) minden alkalommal forráshiány miatt elutasították. A megyei források esetében a négy évből kettőben nem kaptak támo­gatást, egy alkalommal a kért ösz- szeg harmadát kapták csak. Szin­tén mostohagyermeknek érzik magukat a Mobilitásnál, ahol az eddig benyújtott összes pályáza­tukat (sportpálya-felújítás több al­kalommal, eszközbeszerzés ifjú­ság részére) elutasították. Jellem­ző, hogy a nemzetközileg is elis­mert közművelődési programjai­kat egy jelentősen leromlott álla­potú művelődési házban rende­zik. A felújításra különböző helyekre benyújtott pályázatai­kat mind elutasították forráshi­ány miatt. Az önkormányzat működőké­pességének megőrzése céljából a közoktatási intézményeiket (óvo­da, iskola) egy új, működőképe- sebb társulásba vitték át A taka­rékosság jegyében az intézmény- rendszerüket át kellett szervez­ni. Körjegyzőséget hoztak létre Ipolytarnóccal, az önkormányza­ti intézményként működő fogor­vosi rendelőt megszüntették, a to­vábbiakban az ellátást vállalko­zásban kívánják biztosítani. Az átszervezések sajnos létszámle­építéssel és ellátási színvonal- csökkenéssel jártak. A követke­ző évre beharangozott jelentős, az önkormányzatokat érintő megszorító intézkedések miatt tervük csupán a túlélés, fejlesz­tésről már csak álmodnak. Folklór kicsitől nagyig Talán nincs még egy olyan falu az országban, ahol olyan ma­gas lenne az ének-zenei és táncegyüttesekben szereplők ará­nya a lakosság egészéhez képest, mint Mihálygergén. Bár az elmúlt időszakban a Pajkos gyermeknépzenei együttes meg­szűnt, még mindig öt művészeti csoport működik mintegy nyolcvan főt, a lakosság több mint tíz százalékát aktivizálva. közreműködői a kiemelt közsé­gi programoknak, így a május elsejei falunapnak, a Szent Iván éji faluünnepnek, a nyári nem­zetközi folklórfesztiválnak, az őszi különleges hangszerek ta­lálkozójának, - amelyet az idén Az 1976-ban létrejött Ipoly néptáncegyüttes alapító tagjai: Varga Éva, Mizser Éva, Nyerges Éva, Gordos Tamás, Gordos Gyula és Egyed Ferdinánd Mint dr. Egyed Ferdinánd, a művelődési ház igazgatója el­mondta, a Laboda- gyermek­néptánccsoport a salgótarjáni székhelyű Váczi Gyula Művé­szeti Iskolába integrálódott. A Tücsök ifjúsági népzenei együt­tesnek a közelmúltban jelent meg CD-je. Sajnos a Dobroda hagyományőrzői kiöregedőben vannak, soraikban gondot okoz az utánpótlás. Változatlanul népszerű viszont a szájharmo­nika-együttes, amely bárhol szí­vesen látott vendég. Ugyanez vonatkozik az Ipoly néptánccso­portra is, amelyik a Tücsök kí­séretében a helyi, megyei, regi­onális rendezvényeken kívül az idén is két alkalommal - Olasz­országban és Csehországban - szerepelt külföldön. Mindegyik együttes szív­ügye, hogy elsősorban otthon, saját falujában tegyen ki magá­ért és jó vendéglátónak is bizo­nyuljon. Mi sem természete­sebb, hogy állandó résztvevői, ezekben a napokban, szeptem­ber 30-án, október 1-jén és 2-án rendeznek főző- és pálinkaver­sennyel kiegészítve - valamint a karácsony előtti betlehemes találkozónak. Nyolcadik éve hivatalvezető fenesné Tóth Ágnes. 20 évvel ezelőtt házasságkö­tése révén került a faluba. A „befogadás”, a bizalom jeleként fogja fel, hogy 2002-ben megválasztották képviselőnek. A pénzügyi bizottság tagja. Civilben tanár a karancslapujtői általános iskolában. Férje agrármérnök, nagyobbik leánya érettségi előtt áll, a kisebbik 11 éves. Elégedettséggel tölti el, hogy az utóbbi években a település közművei elkészültek, az intézmény- rendszer működőképes. Problémának tartja viszont a népesség csökkenését, öregedését és a munkanélküliséget. Szívesen patro­nálja a fiatalságot, tagja a művelődési ház programszervező cso­portjának, s rendszeres háziasszonya a községi nagyrendezvé­nyeknek, amelyeket fotókon is megörökít. A Mihálygergei Króni­ka főszerkesztője is. KAPOLCSi Gábor. Szintén új képviselő, 2002-ben ka­pott bizalmat. A szociális bizottságban tevékenyke­dik. Főállásban a Nógrád Volán gépkocsivezetője, gyakran átutazik szülőfaluján. Két felnőtt gyermeke van, karácsonyra várják az unokát. Bár csak késő délutánonként jár haza, az üléseken, a község köz­életében sikerül részt vennie. Nagy gondnak tartja a pénzhiányt, ami igencsak megnehezíti az utak állapotának ja­vítását is. Véleménye szerint ráférne a felújítás a község hídjaira is. Nagyon kellene a falunak egy játszótér is, amely az uniós szab­ványok szerint sokba kerül. Ha rajta múlna, szorosabbra fűzné a szociális hálót, több segítséget adna például a beiskolázáshoz. Szabad idejében szívesen horgászik, pedig nem szereti a halat. Miklós gyula. 1998 óta képviselő, a pénzügyi bizott­ság elnöke. Három éve nyugdíjas, az áfész osztály- vezetője volt. Leánya zongora-, veje harsonaművész, Németországban élnek, gyermekük óvodás. A tes­tület rangidőse szerint az önkormányzati intézmé­nyek (óvoda, iskola, művelődési ház, szociális kony­ha) működése szabályszerű, az utóbbi mintegy 80 főnek biztosít ellátást. A község infrastruktúrája kiépült, a kábel­tévé-hálózatot követően hamarosan megvalósul a széles sávú internetszolgáltatás is. Az utak, hidak állapota azonban javítan­dó. Bár Miklós Gyula sportrajongó is, aktívan a hagyományőrző csoport és a szájharmonika-együttes tagjaként tevékenykedik, büszkén képviseli faluját a különböző vendégszerepléseken. dr. Miklós Zoltán. Három tanácsi ciklust követően, 1990 óta folyamatosan tagja az önkormányzati kép­viselő-testületnek is. Jelenleg is alpolgármester. Vál­lalkozóként gyümölcstermesztéssel és méhészettel foglalkozik. Felesége az AP.EH-ben dolgozik, felnőtt gyermekei szintén pénzügyi vonalon helyezkedtek el. A testületben - s egyáltalán a faluban - Miklós Zoltán katalizátorszerepet tölt be. A csüggedőket igyekszik báto­rítani, lelkesíteni, a lázongókat pedig leszerelni. Őt magát az 1963-ban épült művelődési ház állapota hozza ki sodrából. Fel van háborodva, hogy egyik kormányzati ciklusban sem sikerült pénzt szerezniük a művészeti csoportok otthonaként szolgáló, vendé­gek által is gyakran látogatott művelődési ház felújítására, amely télen szinte használhatatlan. PALKOvics László. A második ciklusban tagja a kép­viselő-testületnek. A szociális bizottságban elsősor­ban segélyezési kérdésekkel, a beiskolázás pénz­beli támogatásával foglalkoznak. Civilben már nyugdíjas, évtizedeket töltött a bányászatban és a mezőgazdaságban. A testületi munkája mellett sok idejét és energiáját szenteli a 2001-ben alakult he­lyi polgárőrségnek, amelynek két éve a vezetője is. 18-an tevé­kenykednek annak érdekében, hogy megóvják az épített és a ter­mészeti környezetet, megakadályozzák a besurranó tolvajok tény­kedését. Ugyancsak elnöke az önkéntes tűzoltó-egyesületnek is. Ügyelnek a vagyonbiztonságra, a belvízveszélyes területek meg­óvására. Berendezéseik azonban elavultak, pályázati úton szeret­nék azokat korszerűsíteni. varga József. 1998 lett először, majd 2002-ben má­sodszor önkormányzati képviselő. A szociális bi­zottságban az elnöki funkciót tölti be, jó érzéke van az emberek gondjainak orvoslásához. Fő foglalko­zásban kőműves vállalkozó. Felesége korábban a rendőrségen dolgozott, jelenleg - megszerezvén a jogi doktorátust - jegyző Karancsberényben. Varga József a községben az egyháztanács elnökeként is tevékenykedik. A nemes célok érdekében jól tudja mozgósítani a hívőket. Folya­matos a kapcsolatuk a faluból elszármazott emberekkel. Szász Gyula karancskeszi plébánossal együttműködve sokat tesznek a templomért. A közelmúltban végzett felújítás költségeinek egy ré­szét adományokból teremtették elő, s a püspökség is nyújtott anyagi támogatást. koska ernő 1998. június 1-jétől tölti be a jegyzői állást, s egyszersmind vezeti az önkormányzat hi­vatalát. Az államigazgatási főiskolát végzett és köz- igazgatási szakvizsgával is rendelkező jegyző na­ponta ingázik lakóhelye, Salgótarján és munkahe­lye között, de szívesen teszi, mert - noha bükkszé- ki származású - úgy érzi befogadták és sikerült jó emberi és szakmai kapcsolatokat kialakítani az ügyfelekkel és a munkatársaival egyaránt. Kicsi, de felkészült apparátus élén áll, munkájukat korsze­rű irodagépek segítik. Rendelkeznek nonstop, szé­les sávú internet-kapcsolatrendszerrel is. Bár az el­múlt években pályázati pénzekkel, nagy erőfeszí­tések árán, összefogással sikerült komoly eredmé­nyékét elérni az infrastrukturális fejlesztések terén, sajnos az önkor­mányzat súlyos forráshiánnyal küzd, ezért kénytelen folyamatosan pályázni az úgynevezett „önhiki”-s támogatásra, amelyik az önhibáju­kon kívül hátrányos helyzetű tele­püléseknek gondjait igyekszik mérsékelni. Rész­ben a feladatok színvonalasabb ellátásának igé­nye, részben pedig gazdasági szükségszerűség hív­ta életre 2005. június 1-jével a Ipolytarnóc és Mi- hálygerge községek körjegyzőségét mihálygergei székhellyel. Az új szervezetben Koska Ernő pályá­zat útján nyerte el az aljegyzői funkciót. zsély László. Ugyancsak 1998-ban kapott először- s 2002-ben újra - bizalmat a választópolgároktól. A pénzügyi bizottság tagjaként is tevékenykedik. Egy tízéves ikerpár édesapja, s van egy ötéves gyer­meke is. Már csak az ő jövőjük érdekében is elősze­retettel foglalkozik a fiatalokkal. Hisz a sportélet összetartó erejében, s tekintve, hogy labdarúgó volt- sőt még ma is aktív - a futball áll hozzá a legközelebb. A Bozsik- program keretében hét-tizennégy éves korú „junior” csapatot mű­ködtetnek. A foglalkozásokat szívesen látogatják a szomszédos községekből is tehetséges focistapalánták. Úgy véli, hogy a még eredményesebb munkához szükség lenne a sportpálya, az öltöző - állapotának javítására, s nem utolsósorban a pályakörnyéki utak rendbe hozására is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom