Nógrád Megyei Hírlap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 203-228. szám)
2005-09-28 / 226. szám
2005. SZEPTEMBER 28., SZERDA ■essmi Kövér mellett szavaztak a szocialista képviselők nem függesztették fel Kövér László fideszes képviselő' mentelmi jogát. A politikust egy becsületsértési üggyel kapcsolatban idézte be vádlottként a bíróság, de a parlamenti bizottság 9:1 arányban a mentelmi jog felfüggesztése ellen szavazott. Géczi József Alajos, a testület szocialista elnöke lapunkkal közölte, hogy a kormánypárti képviselők is kiálltak Kövér mellett. Medgyessy Péter is tart a durvuló kampánytól medgyessy Péter háza védelmének meghosszabbítását kéri a 2006-os választások végéig. A törvény szerint ugyan csak egy évig járna védelem a leköszönt közméltóságnak, de a volt miniszterelnök a választási kampány egyre durvább hangneme miatt komolyan aggódik biztonsága miatt. Sofőr és gépkocsi miatt még nem kell aggódnia, az 2007 februárjáig jár az utazó nagykövetnek. Nem lesz törvény a kis postákról AZ országgyűlés önkormányzati bizottsága elutasította a kis postákról szóló törvényjavaslat tárgysorozatba vételét. Ezzel meghiúsult az a civil kezdeményezés, amelyet hatvanezer aláíró szentesített a kistelepülések postahivatalainak megőrzéséről. A törvény- javaslatot benyújtó MDF szerint ezzel végképp bebizonyosodott, hogy az MSZP „csak szavaiban bátor, igazságossága üres jelszó”. Hadifogoly.hu: hol vannak a katonák? már telefonon is elérhető a Hadtörténeti Intézet hadifogoly-adatbázisa. Hozzátartozójuk sorsáról a 06 1 236 67 97-es ügyfél- szolgálati telefonszámon érdeklődhetnek. A történészek mintegy 300 ezerre teszik az orosz fronton eltűnt vagy meghalt magyar katonák számát, ebből csak mintegy 66 ezer katona sorsára sikerült fényt deríteni. Ötmilliárdos kárpótlás a zsidó károsultaknak 25,5 millió dollár kártérítést ítélt meg egy amerikai bíróság a holokauszt magyar túlélőinek azokért az értéktárgyakért, amelyeket 1945-ben az „aranyvonaton” szállítottak nyugatra a németek és a nyilasok, és amelyeknek egy része amerikai tisztekhez került. Az USA-tól érkező összeget szétosztják a túlélők között. Feld- májer Péter, a Magyar Zsidó Hitközösségek Szövetségének elnöke lapunknak elmondta: egymilliárd forintot öt éven át folyósítanak Magyarországra. A pénzt szociális célokra használják a zsidószervezetek delegáltjaiból álló bizottság döntése alapján. ■ Sz. Sz. I HAZAI TŰKOR 5 Az oktatási jogok biztosa szerint még az sem jogszerű, ha egy hallgatónak azért nem adják ki a diplomát, mert nem vitt vissza egy könyvtári könyvet Lenyúlták a hallgatókat sáp Milliókat követelhetnek vissza a diákok az egyetemektől A magyarországi felső- oktatási intézmények teljes vizsgálatát fontolgatja az oktatási ombudsman. Éber Sándor Félévente mintegy 20 millió forint folyt be a médiaintézet kasz- szájába a jogtalanul beszedett fejlesztési hozzájárulásokból. Aáry-Tamás Lajos oktatási om- budsmant eddig hárman keresték fel személyesen hivatalában, 15-en hívták fel telefonon, s 15 e-mailt kapott hallgatóktól, szülőktől az ügyben, hogy felsőoktatási intézmények jogtalanul kértek el pénzt a hallgatóktól. A biztos megállapította, hogy a Szegedi Tudományegyetem Budapesti Médiaintézete jogtalanul szedett be fejlesztési hozzájárulás címén az államilag finanszírozott képzésen részt vevő hallgatóktól félévente 80-90 ezer forintot. Aáry-Tamást tavasszal kereste meg három hallgató, akik sérelmezték a Havas Henrik által alapított intézmény eljárását. A médiaintézet rektora az oktatási jogok biztosának azt mondta, hogy azért szedtek fejlesztési hozzájárulást, mert kevés az állami normatíva, s cserébe a diákok jól felszerelt laborokat, kamerákat használhattak. „Államilag finanszírozott hallgatóktól azonban jogtalan ilyen jogcímen kötelező érvénnyel pénzt szedni, s beiratkozási feltételként előírni” - hangoztatta Aáry-Tamás. Az intézménynek 30 napja van eldönteni, elfogadja-e az ombudsman ajánlását, amely szerint meg kell szüntetniük a jogszerűtlen pénzek szedését, s ezek visszafizetéséről is gondolkodniuk kell. Havas Henrik nem kívánt nyilatkozni az ügyben. A Szegedi Tudományegyetem egy szűkszavú sajtóközleményt adott ki. Információink szerint a képzés a médiaintézetben mindig is fizetős volt. Fejlesztési hozzájárulás címén 1998 ősze óta szednek tandíjat, miután eltörölték azt. A díj kezdetben 80 ezer, majd fokozatosan emelkedve jelenleg már 110 ezer forint félévente, amelyet több száz diák fizetett ki. A képzés 6 és 10 féléves lehet, így egy diák 480 ezer forinttól akár majdnem egymillió forintos összeget is visszakövetelhet az egyetemtől. Ha minden diák vissza akarja kapni a pénzét, akár több száz millió forint is lehet az összeg. Több hallgató is jelezte, hogy visszaköveteli a pénzét, s ameny- nyiben nem kapja vissza, perelni fogja az intézményt. A diákok szerint az iskolának mindössze három kamerája, 6 vágásra alkalmas számítógépe van. A médiaintézet elmarasztalása óta megnövekedett a hasonló panaAáry-Tamás Lajos a botrány miatt országos vizsgálatot indít szók száma. A Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) hallgatói is panaszolták, hogy az államilag finanszírozott idegen nyelvű képzésen is fizetni kell. Információink szerint az első évfolyamos angolosok mintegy havi 40 ezer forintot fizetnek. Aáry-Tamás Lajos fontolgatja, hogy az ország összes, 65 felső- oktatási intézményére kiterjedő vizsgálatot folytat le. „A fejlesztési hozzájárulás mellett regisztrációs, késedelmi, beiratkozási s egyéb díjak kifizetése miatt is panaszkodtak a hallgatók, amelyeket beiratkozási kötelezettségként írtak elő - mondta az ombudsman. - A panaszolt díjak nagysága pár ezertől 35 ezer forintig terjed.” „Az államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgatóktól csak olyan díjat kérhetnek, amelyeket a jogszabály is előír " - mondta Aáry-Tamás Lajos. „A beiratkozást vagy a diploma átadását nem tagadhatják meg a hallgatóktól, ha az említett díjakat nem fizetik ki” - hangoztatta az oktatási jogok biztosa. A kormányrendelet szerint a tandíjon felül csak olyan igénybe vett szolgáltatásokért állapíthatók meg díjak, amelyek nem kapcsolódnak a képzési követelményekbe, a tantervszerű tanulmányi kötelezettségekhez. Októbertől már beindul a szociális földprogram Új földosztó és földértékesítő programról beszélt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Batto- nyán, ahová Karsai József képviselő meghívására érkezett. A Nemzeti Földalapban több százezer hektár föld van állami tulajdonban, a kormány szerint „eljött az ideje annak”, hogy a kis parcellákon gazdálkodók 20- 30 éves futamidejű, alacsony kamatozású bankhitelből földhöz jussanak. Karsai március óta kormánymegbízott, a Miniszter- elnöki Hivatal hatáskörében ténykedett. „Gráf József földművelésügyi miniszter azt kérte a kormánytól, hogy a program kerüljön minisztériumi hatáskörbe, amellyel teljesen egyet lehet érteni” - mondta lapunknak Karsai, akinek irodája már az FVM Kossuth téri épületének földszintjén működik. Ezer ön- kormányzat rendelkezik szórványföldekkel, amelyeket vagy művelnek vagy nem, de azokból a helyieknek nem sok hasznuk van. Karsai lapunknak cáfolta, hogy ezek többsége hasznavehetetlen. Legalább ötvenezer hektárról van szó, amelyet a programban az önkormányzat kiA búzaégető Karsai József Búzaosztóra változtatja nevét adhat művelésre nagygazdáknak. Az önkormányzat cserébe hektáronként tíz-tizenkét mázsa takarmányt kér a tartós bérlőtől. A csereáru megérkezik, a testület meghatározza a szociálisan rászorultak, öregek, nagycsaládosok, betegek körét, és közöttük osztja szét a terményt, ha ők vállalják baromfi, kecske, sertés tartását. Karsai arra a kérdésünkre, hogy nem kampányfogásról van-e szó, úgy reagált, hogy az elképzelés régi keletű, el kell kezdeni, mert azzal nyomorgó, dolgozni akaró családok megélhetését lehet segíteni. ■ Izing Antal Adatkérés a Gyurcsány-villáról idézés A miniszterelnököt újra meghallgatja a bizottság Alkotmányellenes lehet a luxusadó tervezete Cégbírósági, földhivatali és egyéb, adózással kapcsolatos adatokat akar bekérni a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök lakásának bérbeadását és felújítását végző Fittelina Kft.-vel kapcsolatban Szijjártó Péter (Fidesz). A kormányfő meggazdagodását vizsgáló parlamenti bizottság elnöke szerint csak így tisztázható, hogy a kft. - amelynek tagjai kezdetben Gyurcsány Ferenc és felesége voltak - keve- redett-e adócsalásba. A napokban megjelent sajtóinformációk szerint felvethető a Fittelina Kft. fiktív működése, és az is, hogy a villa hasznosítása és felújítása kapcsán a cég szabályszerűen tett-e eleSzijjártó Péter szerint fennáll a fiktív cégműködés gyanúja get adófizetési kötelezettségének. A hírek azt valószínűsítették, hogy egy technikai eljárással több millió forint adóbefizer tést került el a kormányfő. Szijjártó arra kíváncsi, hogy Gyurcsány kötött-e lízingszerződést a Fittelina Kft.-vel, amely alapján az uszoda, a szolárium a tulajdonába került. .Szijjártó szerint felmerül a fiktív működés gyanúja. Vadai Ágnes, az Apró- * Gyurcsány-bizott ság MSZP-s elnöke szerint t Szijjártó Péternek nincs jo- , » : ga a testület nevében irato- ) kát bekérni, arra kérte az ' ellenzéki politikust, ne lépje ’ ' túl hatáskörét. ■ Sz. Sz. Amennyiben nem módosítják a nagy értékű ingatlanokra kivetett luxusadóról szóló törvényt, akkor minden valószínűség szerint megsemmisíti azt az Alkotmánybíróság. Mindezt Cservák Csaba alkotmányjogász jegyezte meg lapunk kérdésére a tervezet kapcsán. A szakember hozzátette: az előzetes javaslatból hiányoztak azok az eljárási elemek, amelyek alapján ellenbizonyítással fellebbezéssel lehetne élni a helyi önkormányzat által megállapított érték ellen. Megeshet például, hogy egy 95 milliós ingatlant 110 millióra értékelnek, amely után a százmilliós értékhatár átlépése miatt adót kell fizetni. A tulajdonos viszont nem tud a saját számításaival érvelni, mindez pedig a szakértő szerint alaptörvény-ellenes. Az alkotmányos elvek szerint minden eljárás ellen helye van a fellebbezésnek. A luxusadót a tervek szerint abban az esetben kell majd fizetni, ha az ingatlan számított értéke százmillió forint felett van. Az adó mértéke a százmillió forint feletti rész 0,5 százaléka. Több tulajdonos esetén az adót tulajdoni hányaduk arányában kell megfizetni. A luxusadó típusú ingatlanadót az országban tízezer lakásra és ezer üdülőre vetnék ki az önkormányzatok. Ebből 2-3 milliárdos bevételre számítanak. ■ Szakács Á.
