Nógrád Megyei Hírlap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 203-228. szám)
2005-09-27 / 225. szám
4 2005. SZEPTEMBER 27., KEDD NÓGRÁD MEGYE Adományok az árvízkárosultaknak J. A. Salgótarján. A Magyar Demokrata Fórum ifjúsági tagozata (IDF) augusztusban meghirdetett egy akciót, amelynek elnevezése: „Vegyen egy füzetet és egy ceruzát” a csángó és a dévai gyermekek iskoláztatásának megsegítésére. Az akció nagyon sikeres volt, Nógrád megye az élen jár, ugyanis itt sikerült a legtöbb füzetet, ceruzát, táskát és egyéb ruhaneműket gyűjteni. Farkas Beáta, az Ifjúsági Demokrata Fórum salgótarjáni szervezetének elnöke elmondta, hogy a megye iskoláiba, illetve a plébániákra küldtek ki egy felhívást még augusztusban. Rengeteg adomány érkezett, nem csak tanszer, hanem ruhanemű, de plüssállatok is. Volt olyan kisiskolás, aki a saját füzeteit adta oda. Lázasan csomagoltak, hogy mindent el tudjanak küldeni amit összegyűjtöttek. Már több mint negyven dobozt telepakoltak, amikor az MDF salgótarjáni .irodájának helyiségei még tömve voltak könyvekkel, táskákkal, füzetekkel. Smelkó István, a szécsényi művelődési ház igazgatója személyesen kereste föl Szécsény környékének iskoláit. Endrefalváról például egy egész autónyi adományt gyűjtött, a cserhátsurányi iskola igazgatója pedig a hulladékgyűjtésből befolyt összegből vásárolt tanszereket a csángó és a dévai gyermekeknek. Elloptak egy szobrot rézből készült emléktábla, Hegedűs E. Nézsa. A rétsági rendőrkapitányság nyomozást folytat lopás bűntett megalapozott gyanúja miatt ismeretlen tettesek ellen, akik szeptember 15-én 15 óra 30 perc és szeptember 16-án 19 óra közötti időben a nézsai Kossuth úti községi temetőből egy családi síremlékről eltulajdonítottak egy szobrot. A szobor két méter magas, 1,7 méter széles, vörösréz lemezekből összehegesztett, felszálló lelket ábrázol, rajta három darab, szintén vörösrajta a sírban nyugvó Laluja család tagjainak neveivel. A lopással mintegy ötszázezer forint kárt okoztak az elkövetők. Az eltulajdonított szobor hátsó oldalán „Laluja A. 1974” bevésés volt látható. A szobor lemezeit sárgarézzel, úgynevezett gyöngyhegesztéssel rögzítették. A rendőrség kéri, hogy aki az elkövetőkről, vagy az ellopott szoborról bármilyen információval rendelkezik, jelentkezzen a rétsági rendőr- kapitányságon a 35/350-144- es telefonszámon. SZÜRETI MULATSÁG KARANCSBERÉNYBEN A sokadik karancsberényi szüreti mulatság alkalmából megmozdult a falu apraja-nagyja, s mintegy húsz járműből álló menet vonult végig a falun az elmúlt hét végén. Hagyományőrző lovasok, magyar lányok, legények, bíró uramék, csőszök, tiszteletes az ifjú párral, cigányok, betyárok, ördögök, banyák, honfoglalás kori vezérek és kísérőik, techno zenére tomboló fiatalok és a helyi nyugdíjasklub pompomlányai mind részt vettek a szüreti kavalkádban. Elismerés a példamutató munkáért A bányászszakszervezet megyei küldöttértekezlete V. G. Salgótarján. A bányászok himnuszával kezdődött a bányászszakszervezet megyei küldött- értekezlete tegnap, majd a 106 küldött néma főhajtással adózott a bányabalesetben elhunyt társak emlékének. A BDSZ 28. kongresszusa óta végzett munka helyi tapasztalatairól Fiikor Balázs, a szakszervezet Nógrád megyei nyugdíjasbizottságának elnöke adott számot. Többek között szólt arról a küzdelemről, amelyet a szak- szervezet a nyugdíjasok élethelyzetének jobbításáért folytatott. Beszélt azokról a kormány- intézkedésekről, amelyek 2002 után születtek, így az özvegyi nyugdíj felemeléséről, a méltányossági nyugellátás lehetőségének visszaállításáról, a 13. havi nyugdíj bevezetéséről, valamint a bányászok szénjárandóságának megtartásáról, majd a mozgalmi munkát elemezte. Eredményesnek ítélte a beszámoló az együttműködést a nyugdíjasok megyei képviseletével, a borsodi bányászokkal, a füleki nyugdíjasklubbal és elismeréssel szólt a Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezetének sokoldalú, segítő támogatásáról. Végezetül szó esett arról, hogy a megyei bizottság és az alapszervezetek a BDSZ novemberi kongresszusára készülnek. A vitában Nagy József, a salgótarjáni Il-es, Rákos József, a salgótarjáni I-es, Nagy János és Czikora Györgyné a nagybátonyi, Kakuk József pedig a vizslási alapszervezet négyéves munkájáról szólt. Ozsvár Istvánné, a NYOK megyei képviseletének elnöke fontosnak ítélte az együttRabi Ferenc elnöki elismerő dkle- velet adományozott öt bányásztelepülés polgármesterének működést a bányászszakszervezettel, amelyre a jövőben is szükség van. Puszta Béla, Salgótarján polgármestere, országgyűlési képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy az együttműködésnek a mozgalmi, az érdekvédelmi munka mellett a közélet is hasznát venné. Agner Gyula, az MSZOSZ megyei képviselet-vezetője mondandójában kiemelte: a bányászok szakszervezete valamennyi nyugdíjas érdekeit védi a megyében, egységes közösséget alkot, új típusú szolgáltatást nyújt tagjainak. Rabi Ferenc, a BDSZ elnöke elismerését fejezte ki a nyugdíjasbizottságnak, az alapszervezeteknek, a szakszervezeti tagoknak azért a példamutató munkáért, amelyet végeztek. Többek között megemlítette, hogy a bányásztelepülések országos szövetségének megalakulása - amelyre októberben sor kerül - nógrádi kezdeményezés volt. Részletesen elemezte azokat a kormányintézkedéseket, amelyek a nyugdíjasok érdekében születtek, s amelyek 30 százalékkal növelték a nyugdíjak értékét. Ezt követően került sor a nyugdíjas bizottság tisztségviselőinek megválasztására. Rabi Ferenc elnöki elismerésben részesítette Fiikor Balázst, akit tiszteletbeli elnöknek választottak a küldöttek. A bányászszakszervezet Nógrád megyei nyugdíjasbizottsága elnökének Rákos Józsefet választották, alelnököknek pedig Nagy Jánost és Nádasdi Józsefet. A szám- vizsgáló bizottság elnöke Sarló Béla, tagjai pedig Zsidai Lajosné és Gyenge Ágnes lettek. A tanácskozáson megválasztották a BDSZ novemberi kongresszusának nógrádi küldötteit is, Nagy János, Rákos József, Ruskó Sándor, Nádasdi József, Tóth Imre és Gyüre János személyében. Rabi Ferenc elismerő oklevelet adományozott Molnár Katalin kazári, Vanya Gábor bátony- terenyei, Lantos Sándor ka- rancsaljai, Csikó István Béla mátranováki és Puszta Béla salgótarjáni polgármestereknek a bányászszakszervezet és a nyugdíjasok érdekében kifejtett tevékenységükért. Kell-e félnünk a hormonoktól? Tények és hiedelmek az orvostudomány egyik legjelentősebb áttöréséről A változókori hormonpótló kezelés - dr. Elek Csaba szülész-nőgyógyász szerint - a huszadik század egyik legjelentősebb orvostudományi áttörése. Száz évvel korábban még a nők születéskor várható élettartama nem érte el a 48 évet, így a változókor sem létezett, mint kellemetlen időszak. A védőoltások, antibiotikumok, műtéti technikák tökéletesedésével a helyzet azonban pár évtized alatt megváltozott. A havivérzés és a szülések után a harmadik legnagyobb csapás a nők egyenjogúságára a változókor lett. Életük mintegy harmadát kénytelenek leélni a hormonhiány kínzó tünetei közepette. Pont abban a periódusban, amikor a sok tanulásnak és munkának anyagi és társadalmi elismertségben, karrierben is meg kellene mutatkoznia, amikor gondtalanul örülhetnének az unokáknak. így aztán szükségessé váltak olyan hormonpótló gyógyszerek, amelyek hatékonyak a női változókor kellemetlen tüneteinek és sokszor veszélyes szövődményeinek kivédésében. Az Egyesült Államokban már 1941-ben jelent meg az első ilyen készítmény, amely hosszú évtizedeken keresztül Amerika leggyakrabban felírt gyógyszerei közé tartozott. Segítségével a női szervezet öregedési folyamata 10-15 évvel is kitolhatóvá vált. Több tízezer tanulmány követte nyomon a hormonpótlás hatékonyságát és biztonságosságát. A tudományos közlemények szinte mindegyike egyet értett abban, hogy a tüszőhormonok adagolásával hatékonyan orvosolhatók a változókorra jellemző értünetek (hőhullám, izzadás, kipirulás) és a pszichés zavarok (főként a szorongás, a depresszió). Nem túl régi az a megfigyelés, miszerint az ösztrogének jelentős védelmet nyújtanak az időskori értelmi leépülést okozó Alzheimer-kórral szemben is. Ezek a hormonok hatékonynak bizonyultak továbbá a csont- ritkulás, az érelmeszesedés, a koszorúér-betegségek, a szívinfarktus, az agyi érkatasztrófák („stroke”), az időskori cukorbetegség megelőzésében is. Az ösztrogének pótlásának egyetlen hátrányát mutatták ki: a csak ösztrogént pótló kezelés mellett gyakoribbá vált a jellemzően hormonális eredetű méh- testrák. A nők változókori problémáját az orvostudománynak még nem sikerült felszámolnia. Az egyre népszerűbbé váló természetgyógyászati készítmények ugyanis megakadályozták a tudományosan megalapozott hormonpótló kezelés diadalát, legalábbis eddig. (X)
