Nógrád Megyei Hírlap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 203-228. szám)

2005-09-03 / 205. szám

Nógrád Megyei Hírlap - Almanach 2005- SziLASPOGONY

Polgármester:

NAGY GYÖRGY

Alpolgármester: Jegyző:

SOTER VILMOS

SZUROK SANDORNE

Ügyfélfogadási idő:

Hétfőtől csütörtökig 8-16 óráig Pénteken 8-14 óráig

A polgármesteri hivatal elérhetőségei:

Rákóczi út 45.

Tel./fax: 32/408-015 E-mail:

szilaspogony@xmail.profinter.hu

Cigány kisebbségi önkormányzat:

Elnök:

HORVÁTH ENDRE

Elnökhelyettes:

FARKAS BARNABÁS

Képviselő:

HORVÁTH ÁRPÁDNÉ

Lakosság száma:

384 fő

0-14 éves 74 15-18 éves 18 19-60 éves 161 60 év feletti 131

Helyi adók:

Gépjárműadó: 1200 Fl/100 kg Iparűzési adó: 1% Kommunális adó 2000 Ft/év

Vállalkozások száma:

15

Jeles napok, ünnepek:

Minden szeptember első szombatján kőlevesfőző-fesz- tivál

A fesztivál honlapja: www.kis-koleves.hu

Helyi nevezetességek:

A környék szép természetvédelmi területe a Kis-kő nevű sziklacsúcs. Alatta mély sziklaüreg található, ami a legenda szerint a törökdúlás idején nyújtott menedéket az itt élőknek. A barlangot évmilliókkal ezelőtt, egy vulkáni kitörés során alakította ki egy óriási gázbuborék.

A község klasszicista római katolikus temploma 1806-tól 1823-ig épült. Oromzatos homlokzatú, huszártornyú, szegmentíves szentéllyel rendelkezik. Hajója egy boltszakaszos, a templomban orgonakarzat is található.

Szorgalmas, bizakodó emberek faluja

SZUROK SÁNDORNÉ

jegyző 1979-ben egy évig dolgozott gyakornokként az egykori közös tanácsnál. Akkor indult az Államigaz- ____________

g

atási Főiskola, s a felvételihez . kellett egy év gyakorlat. Lediplomázott és visszakerült a közös tanácshoz pénzügyesnek, majd vb-titkár lett. A rendszerváltás idején gyesen volt, s 1991-ben ment vissza dolgozni, amikor már körjegyzőség alakult ezen a területen. Ez nem sokáig tartott, mert a községek önállósodtak. Cereden maradt jegyzőként 1998-ig, amikor újra körjegyzőség lett, s az óta teszi a dolgát. Feladata a törvények, jogszabályok betartása, ami nem egyszerű dolog, hiszen minden faluban sajátos gondok vannak. Itt például jelentős számú kisebbség él. Nagy a munkanélküliség, az emberek segélyből, támogatásokból élnek. Más a gondolkodás, másképp kell az emberekkel bánni. Vannak néhányan, akikkel nem lehet szót érteni, de a többséggel igen. Nagy gond, hogy egyre fogy a népesség, csökken a lakosság száma, egyre kevesebb a normatív támogatás, s emiatt az önkormányzat működtetése is folyamatosan romlik. Ám de ennek ellenére minden kötelező feladatot el kell látni. Ez a kis önkormányzat úgy tud élni, hogy mindent társulásban végez. Önállóan képtelen, de a törvényben előírt kötelező feladatokat itt is el kell látni. Cered községgel, Zabar településsel most már a kistérségi többcélú társulás keretében működnek együtt. Újságolja, hogy szakmai tudásának karbantartása és a fejlődés érdekében az idén európai uniós szakértői képzésen másoddiplomát szerzett. Vállalta, hogy még többet tudjon segíteni a három községnek. Noha az önerő hiánya miatt eddig nem pályázhattak, most már az önerőre is lehet pályázni, ám eddig még nem jutottak el. - A meglévő önerőt a szennyvízberuházásra fordítottuk, de már pályáztunk az óvoda felújítására és a falugondnoki autó cseréjére. A falugondnokságnak ezen a kis településen kiemelten fontos szerepe van. S ha lenne ötmilli- árd forintunk, azt munkahely teremtésére fordítanánk. Nehéz lenne, mert olyan munkahelyeket kellene teremteni, amit a roma lakosság is föl tudna vállalni. Valami ősi mesterségben kellene gondolni.

nagy György polgármester a lényeggel kezdi:

Évente 60 millió forint körül van a költségvetésük, s az nagyon jó, ha az „önhikin” nyernek. Most szerencséjük volt, hárommillión felül nyertek, s'ez sokat segített, jól zárult az egymilliárdos szennyvízberuházás, vannak még gondok, de minden rendben lesz. A megélhetőségük színvonalát mutatja, hogy neki főállásban el kellett menni a Volánhoz autóbusz-vezetőnek, mert a költségvetésük nem bírt el egy főállású polgármestert. Volt egy jó megoldás korábban, amit az összeférhetetlenségi törvény megszüntetett. Korábban főállású falugondnok és tiszteletdíjas polgármester volt. Szerinte az ilyen kis településeken ez lenne a legjobb megoldás. Most nagyon nehéz a helyzete, a volánnál is helyt kell állni, a hivatalban, meg otthon is kellene a férfierő. Amikor a Volánhoz került a felesége fényképet kért tőle, hogy néha otthon is lássák.

A falu lakosságának 40 százaléka roma, s az a baj, hogy iskolai végzettségük alig van, elhelyezkedni nem tudnak. Fő munkáltató az önkormányzat. - Be szoktam osztani őket, hogy mindenki valamennyi pénzhez jusson. A roma gyerekek iskolai problémái a szülői házban gyökereznek. Amikor a gyerek az iskolából hazamegy a szülők szabadjára engedik. Azt tartják, hogy az iskola tanítsa meg mindenre. Hagyományok igazából nincsenek a faluban. Igaz, két éve gondoltak egyet és a faluból elszármazott földijük, Bózvári József ötletét megvalósítva megrendezték az első Kőlevesfeszti- vált. Ez oly annyira sikeres volt, hogy most már a harmadik fesztiválra készülnek. Az első óta szeptember első szombatja a Kő- levesfesztivál ünnepe. A polgár- mester hittel vallja, hogy ezen a napon nem az a lényeg, hogy nyolcvan-, vagy százhúszezer forintos előadókat hallgassanak. Itt az együttlét, a találkozás a fontos. Összejönnek a baráti körök, főznek, iszogatnak, beszélgetnek. Jellegzetes ételeik nincsenek, csupán a molnárkalács maradt meg a fesztiválnak. Több száz darabot sütnek és a résztvevők kapnak belőle. Ezt a kalácsot „Kőleves” feliratú vassal sütik, melyet a polgármester vésett ki saját kezűleg. A fesztiválon mindenki pontoz mindenkit, s csak fődíj van, meg vigaszdíj. Ilyen feliratú molnárkalácssütőt, meg emblémás serleget kapnak az érdekeltek. Nem a versengés a cél, hanem a szórakozás, az összekovácsolódás. A gyerekek is különféle játékokon vehetnek részt, de volt már itt a szponzor jóvoltából kaszkadőrbemutató, sárkányrepülés is. Az első alkalommal százhúszan, másodszorra már 6-700-an voltak. Most ezernél is több résztvevőre számítanak...

A kis falu nagy ünnepe minden év szeptemberének első szombatján a kőlevesfőző-fesztivál

Horváth Endre harminc évig dolgozott Salgótarjánban az acélgyárban. Amikor elküldték személy- és vagyonőri tanfolyamot végzett és így „keresett kenyeret”. A felesége betegsége azonban közbeszólt Öt gyerekük van, hárman már önállóak, ketten érettségire készülnek. A roma férfi először szószólóként vette vállára sorstársai gondjait nyolc éve pedig már a kisebbségi önkormányzat elnöke. Szeretné jobban összetartani a „véreit”. Segélyt nem tudnak adni, az évi hétszázezer forintos támogatásból nem telik mindenkinek. Az a baj, hogy a falu távol van a várostól, helyben pedig nincs munka. A települési önkormányzattal, a polgármesterrel jó a kapcsolatuk. Azt mondja, ha sok pénze lenne, a legnagyobb részét munkahely-teremtésre fordítaná. Fel kellene eleveníteni az ősi szakmát, a vályogvet ést és lehetne kosarat is fonni, de a cigány fiatalok már szégyellik ezeket Úgy látja nem jó irányba fejlődik a cigányság. A munkanélküliség tönkretette a roma családokat

sótér Vilmos a jelenlegi választási ciklusban lett alpolgármester. Eredetileg kőműves, de egészségi okok miatt szakmát kellett váltania és növénytermesztő technikusnak tanult A helyi tsz-ben dolgozott 1990-ig, amikor rokkantnyugdíjas lett Két fia közül az egyik hivatásos határőr, a másik villamosmérnöknek tanul. Mióta a polgár- mester nem főállásban végzi a munkáját, neki sokkal több a feladata. A falu szomorú helyzetben van, pedig minden nélkülözhető dologról lemondtak már a hivatalban, fél évig a tiszteletdíjukat sem vették fel, hogy enyhítsék a gondokat A település közművei elkészültek, kábeltévé pedig azért nincs, mert sokan nem tudták vállalni a bekötés anyagi terheit Büszkeséggel tölti el, hogy a szomszédos falvak közül a lakosság számához viszonyítva itt a legtöbb a diplomás. Egy professzoruk is van Angliában, aki rendszeresen hazalátogat Neki a fiatalság a szívügye, de úgy látja, hogy a fiatalok el vannak hanyagolva.

fülöp JÁNOS autószerelőnek tanult, az akkori AKÖV-nél helyezkedett el. A katonaéveket követően visszatért a céghez majd hazahívták a tsz-be. A szövetkezet megszűnése után véglegesen a közlekedési pályát választotta, visszament a Volánhoz, ahol kitartott a nyugdíjazásáig.

Mint mondja, Pogonyból valamikor több autóbusz vitte az embereket a salgótarjáni gyárakba, most viszont csökkentik a járatokat, ami érthető. Két gyereke közül az egyik egyetemre jár, a másik Salgótarjánban él. Szép helyen fekszik a falu, de lassan sorvadnak. Elvitték a postát, s még a mostani szolgáltatást is szűkíteni akarják. A gyönyörű környezet, a jó levegő aranyat ér, de nem érlel hasznot, az idegenforgalmat nem tudják kiépíteni, a hiányzó anyagiak miatt. A közbiztonság is lehetne jobb. Az óvodába már többször is betörtek, kör- zetes rendőrük pedig „csak volt”, most várják, hogy legyen újabb. Ha lenne néhány milliárd forintja a falu csinosítására fordítaná, és rendbe hozatná az ide vezető utat

fülöp Endre villanyszerelőként a bányában dolgozott, s közben technikusi képesítést szerzett. Itthon már csak ketten vannak feleségével, lányuk a fővárosban lakik, két unokájuk van. Régóta részt vesz a közéletben, hiszen valamikor már dolgozott a Hazafias Népfrontban. A rendszerváltás után alpolgármesterként dolgozott, majd két éven át az elhunyt polgármester helyett ő viselte a tisztséget Szívvel teszi a dolgát Sajnos nincs munkalehetőség, s az emberek alulképzettek, de vannak olyanok is, akik nem is sietnek elhelyezkedni. Úgy érzi, hogy országosan elrontottak valamit, mert a szülő a gyerekből él. Elöregszik a falu és ennek oka, hogy a nehéz munkáséletet megélt szülők igyekeztek a gyerekeket megóvni ettől a nehéz sorstól. Városokba költöztek, ahol sokkal könnyebben meg tudnak élni. Az ön- kormányzat csak az államtól kapott pénzből tud szerény támogatást nyújtani. A korábbi években több volt a pénz, de most már a működésre sem jut elegendő. Szerencsére az időseket még tudják étkeztetni, s helybe szállítják nekik az ételt

köbölné nagy Zsuzsanna hat évig a helyi polgármesteri hivatalban dolgozott. Kislánya hétéves, a kisfia kettő.

Nagy gondja, hogy mi lesz, ha letelik a gyes, mert szeretne helyben elhelyezkedni. A férje autóbusz-vezető és vállalkozó, erdőműveléssel, fakitermeléssel foglalkozik. A gyerekei éppen úgy motiválják, akárcsak az idősek. Véleménye szerint nagyon fontos lenne egy szociális otthon, mivel a bejárós otthon megszűnt. Helyette működik a házi segítségnyújtás, a szociális gondozó házhoz viszi az ebédet A ceredi szociális otthonba sok a jelentkező és éveket kell várni, hogy valaki bejusson. A régi otthont fel lehetne újítani, ehhez azonban pályázati pénz kellene. Eddig az önrész hiánya és a szennyvízberuházás miatt nem tudtak pályázni erre. Szeretnék kialakítani a házi segítségnyújtást a térségben, ezért ösztönzi az embereket ilyen tanfolyam elvégzésére. Mindezek mellett fontosnak tartja, hogy az alig kéttucatnyi óvodásnak javítani kellene a körülményein.

sótér miklós gépipari technikumot végzett, majd katona lett Rétságon. A civil életben szinte csak egy munkahelye volt a Ceredvölgye Tsz-nél. Szomorúan mondja, hogy egyedül maradt, mert a szeretetben eltöltött harminckét éves házasság után a felesége nemrégiben meghalt A fia Salgótarjánban él, s két szép unokája van. A kábeltévén és a patakok árkolásán kívül a faluban minden megvan, előbbit azonban az idősek nem tudják megfizetni. Ő leginkább a szervezéssel szeret foglalkozni, akkor van elemében, ha valamilyen munkára mozgósítani kell az embereket De nemcsak szervez, tevékeny részese is a feladatoknak, igaz, manapság nehéz az emberekkel szót érteni. A helybeliek szorgos, nyugodt, vallásos emberek. Katolikusok, a három településnek egy papja van, ami megintcsak az anyagiak miatt van így. A legnagyobb gondot a munkanélküliségben látja. A nagy gyárakba már nem járnak az autóbuszok. A helyi üdítőüzem automatizált és kevés emberrel dolgozik. Az is baj, hogy a Salgótarjánba vezető út állapota siralmas.