Nógrád Megyei Hírlap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 203-228. szám)

2005-09-20 / 219. szám

2005. SZEPTEMBER 20., KEDD 3 BALASSAGYARMATI NAPLÓ „A határ a csillagos ég...” Ha valaki csak egy fél órát is beszél Baráz Ádámmal, a balassagyarmati születésű ifjú zeneszerző jelölttel és érzi, milyen belső tűzzel, lelkesedéssel beszél élete céljáról és értelméről, a zeneszerzésről, rögtön elhi­szi, amit maga fogalmazott meg: „zeneszerző szeret­nék lenni, s számomra a határ a csillagos ég...” Sz. A. Balassagyarmat, a vasútállomá­son bérszámfejtőként dolgozó özvegy édesanya már évek óta egyedül neveli két gyermekét: a ragyogó tehetségű Ádámot és a csellistának készülő Renátát. Ádám elmondása szerint el­hunyt édesapja minden hang­szert meg tudott szólaltatni, gi­tározott is, de tanult zenész nem akadt családjukban. „Valahol el kell kezdődnie valaminek” - vallja a fiatalember, aki a Kiss Árpád Általános Iskolában kivá­ló hallásával, tiszta énekével már feltűnt Lelkó Ildikó és De­meter Katalin tanárnőknek. Aztán következett a Rózsavöl­gyi Márk Művészeti Iskola. Pa- lánkiÉva oktatta fuvolára a fiút, de mivel ekkor már írt saját szer­zeményeket, úgy érezte, a zongo­ratanulás több lehetőséget ad az alkotásra. Somogyvári Ildikó zon­goratanárnő keze alá került. Ki­váló szolfézstudását Franko Beá­tától és Czifra Klárától szerezte meg, s mint meséli: először tíz­évesen születtek meg fejében azok a dallamfoszlányok, ame­lyeket rögtön lekottázott, s aztán darabbá álltak össze benne a szólamok. Ádám zeneszerzői szakra fel­vételizett a győri Richter János Zeneművészeti Szakközépisko­lába, ahol idén érettségizik.- Öten tanulunk Győrben ze­neszerzői szakon. Délelőtt közis­mereti órákon veszünk részt, délután jön a szolfézs, a zeneel­mélet, a zeneszerzés, a zongora­óra emelt szinten, a karvezetés s a kamarazene. Zongorakísérő­ként, korrepetitorként is tevé­kenykedem az iskolában. Gya­korlatilag reggel héttől, a gyakor­lás kezdetétől este nyolcig bent vagyok az intézményben. A sza­bad időm is gyakorlással és kom­ponálással telik. A zeneszerzés­órán elemezzük saját darabjaimat Reményi Attila ze­neszerző taná­rommal. A gya­korlaton formai jegyeket sajátí­tunk el, ott meg­határozott stílusban szerzünk zenét. Partitúraolvasást, szimfo­nikus zenekarra való hangszere­lést, számítógépes zeneszerzést is tanulunk - meséli Ádám, aki zeneelmélettel, zeneirodalom­mal, népzenével is foglalkozik. A fiatal zeneszerző idáig mint­egy száz darabot szerzett, köz­tük félórás és kétperces művek egyaránt akadnak. Győrben jövő tavasszal várhatóan előadják zongoraversenyét is, de Pápán, Keszthelyen, Szombathelyen és Tatán, vagyis gyakorlatilag az egész Dunántúlon bemutatko­zott már mint zeneszerző. Sosztakovics, Hacsaturján, a XX. századi oroszok, „a francia ha­tok” és Bartók zenéje van rá igen nagy hatással. Már megrende­lésre is szerez darabot, Oláh Margit zongoraművésznő és Heréncsár Viktória cimbalom- művész pedig felvette repertoár­jába Ádám szerzeményeit. Jövő­re valószínűleg japán meghívás­nak tesz eleget, ahol koncertet adnak műveiből. A tavalyi balas­sagyarmati nemzetközi muzsi­kustáborban a hegedűduó az ő szerzeményével nyerte meg az előadói versenyt. Az irodalom és képzőművé­szet igen közel áll hozzá. Decem­berben Győrben Ádám vonósné­gyese kötődik össze egy tehetsé­ges fiatal író novellájának felol­vasásával, kiállítással, fotókkal és karikatúrákkal - a művésze­tek összefonódása jegyében. Az ifjú zeneszerző a zene- akadémiára felvételizik jövőre, s a zeneszerzés mellett taníta­ni is szeretne - zongorát és a többi kapcsolódó tárgyat. A kö­zelgő, a fővárosban megrende­zendő balassagyarmatiak talál­kozóján Ádám előadja néhány saját művét. Szinte bizonyosak lehetünk benne: ha ilyen ambícióval foly­tatja életpályáját, egyszer még büszke lesz rá szülővárosa, Ba­lassagyarmat. Interkulturális tanulási lehetőség Sz. Andrea Balassagyarmat. Jeneyné Kun Ágnes két esz­tendeje fedezett fel az interneten egy olyan cserediákprogramot, melynek segítségével - úgy érzi - a világot tudja megmutatni je­lenleg 12 és 14 éves kislányainak. Két éve egy hongkongi leányt látott vendé­gül egy hétig balassagyarmati otthonában, tavaly egy japán diák vendégeskedett nála, majd egy arab származású olasz lány nyer­hetett betekintést általa az Ipoly-parti város életébe, aki hét nyelven beszélt és magyar nyelvből is sikerült letennie a felsőfokú nyelv­vizsgát. Most a teljes tanévben egy német kislány osztja meg Ágnes családjával min­dennapjait. Ágnes nővére, Bozányné Nemes Rita szintén egy német tanulót lát vendégül ez évben. Az ugyancsak balassagyarmati Meszjámé Gyurkovics Zsuzsanna egy brazil, a pataki Diósiék egy német, a varsányi Oláh­ék egy amerikai, a nemti Radies család szin­tén egy brazil tanulót fogadott otthonába. A középfokú angol nyelvvizsgával ren­delkező ifjú vendégek a Szent Imre Keresz­tény Általános Iskola és Gimnázium, a Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szak- középiskola, illetve a Mikszáth KÉVIG Kö­zépiskola padjait koptatják, ahol minden tantárgyat magyarul hallgatnak végig, de egy héten négy magyarórára is járnak Benkóné Huszárik Kata tanárnőnek köszön­hetően.- Minden iskola igazgatója és tanári kara nagyon készséges, akárcsak a Balassi Bá­lint Gimnázium vezetése, ahová néhány fo­gadó család gyermeke jár - mondta Jeneyné Kun Ágnes. ■ Csillebércen kétnapos orientáción vettek részt szülők és gyermekek egyaránt, ahol a külföldi fiatalok a magyar kultúra néhány jellegzetességével ismerkedhettek meg, s egy-két bemutatkozó mondatot már megta­nultak magyarul. Szeptemberben is lesz ori­entáció Debrecenben, a februári eligazító programon pedig már magyarul beszélnek majd a fiatalok, akik májusban nyelvvizsgát tesznek magyar nyelvből Szegeden. Július­ban válnak meg országunktól. Az egy év el­telte után a vendéglátó családok gyermekei is utazhatnak külföldre, pályázat alapján akár fele árán az eredeti költségeknek.- Nagyon fogékony, értelmes fiatalokról van szó, akiket érdekel a magyar nyelv és kultúra. Egy idő után igazi családtagokká válnak. A „mi lányunk" például segít a főzés­ben, takarításban is - mesélte Ágnes, aki a program helyi koordinátora. A szervezetnél 18-25 év közötti, középfo­kú angol nyelvvizsgával rendelkező önkén­tes fiatalok is dolgoznak. A napokban két ja­pán fiú nyert betekintést a gyarmati körzet életébe. S hogy melyik az az alapítvány, mely a cserediákprogramot elősegíti és szervezi?- Az AFS Nemzetközi Csereprogram Ala­pítvány egy nonprofit szervezet. Célja az, hogy az interkulturális tanulási lehetőségek megteremtésén keresztül elősegítse a világ mind mélyebb megismerését. Hazánkba idén 17 országból jöttek diá­kok. Különösen az ázsiai tanulók körében népszerű Magyarország, de az Egyesült Ál­lamokból és Németországból is sokan érkez­nek egy tanévre. Magyarországot 17 régióra osztották, amelyben az önkéntesek szervezett hálóza­ta képviseli az AFS-t. Ezek önállóan végzik a diákok, fogadócsaládok toborzását, patroná- lását, felkészítését. Egy körzeten belül, a kör­zetelnök koordinálása mellett dolgoznak az önkéntesek. Idén alakult meg az ország leg­újabb körzete, Balassagyarmat központtal. A körzethez hat diák illetve fogadócsalád tarto­zik. A körzetelnök, Jeneyné Kun Ágnes kivá­ló munkát végez a körzet kialakítása illetve koordinálása érdekében. Reméljük, a közel­jövőben kiutazó diák is lesz ebből a régióból, s így egyre többen megismerik Balassagyar­mat, valamint a környező települések nevét a világ különböző pontjain. Kislány fehér kutyával- SZÉPI ÁLLOMÁSFŐNÖK ÚRÉKRA TETSZIK MÉG EMLÉKEZNI? - te­szem fel a kérdést Csorna egyik legidősebb lakójának, a már 85. évét is elhagyó Pista bácsinak. S mihelyt ki­ejtem a számomra oly' becses nevet, már kiszárad a torkom és eszeveszettül kezd zakatolni a szívem. Több mint hat évtized elmúltával eredek az emlékek és egy család nyomába. Olyan ez, mintha tűt keresnék a széna­kazalban. A SZABAD IDEJÉBEN NOVELLÁKAT IS ÍRÓ Szépi állomásfőnök Úr Máramarosszigetről vetődött a vasút révén Somogy me­gyébe, ahol Mosdóson feleségül vette egy hatgyermekes család legszebbik lányát. Nemsokára kislányuk született, s beosztása hol erre, hol arra az állomásra sodorta a kis családot - de a két legfőbb helyszíne életüknek Bonnya és Attala-Csoma volt. Aztán 1940-ben, 44 éves korában az állomásfőnököt elvitte a gyomorrák. Magára hagyta fele­ségét és kisleányát.- igen, jól emlékszem rájuk - ocsúdok föl révedezéseimből a válaszra. - Rendes emberek voltak. Az állomásfőnökné igen szép asszony volt, a kislányuk meg mindig a fehér kutyájával játszott. Szegény állomásfőnök úr az utolsó időkben már csak ülve tudott tisztelegni a vonatnak, olyan gyenge lett... Ha jól tudom, a kaposvári kórházban halt meg... ZÚGÓ fejjel ülök A vonaton, s figyelem a somogyi tájat. Mind­untalan a kutya nevén gondolkozom, hisz1 annyit hallot­tam róla odahaza. Lordi, Luxi? Ez az: Luxi! az ország egyik északi végvárában, az Ipoly menti Balassa­gyarmaton aztán lázasan nyitok fel minden bőröndöt. Végre az egyikben megtalálom az emlékeimben élő fotót: egy kislány ül pöttyös ruhában a csornai állomás padján, mögötte tehervagonok. Előtte pedig ott áll hű pajtása, a testvér helyett testvér, okos nézésű fehér kutya. Pofács- kája és farka fekete, no meg egy fekete folt is ékeskedik fehér hátán. A kislány tekintete álmodozó. Mit tudja ő még akkor, ott, a csornai állomáson, hogy tanárnő lesz belőle, egy ígéretes és okos férfihoz megy feleségül, aki szintén tanár, Balas­sagyarmatra veti őket az élet, ahol végső nyughelyét is ta­lál magának. De időközben négy gyermeknek ad életet, s a legutolsó a sorban én vagyok. SOHA NEM KERÜL MÁR VISSZA SZÜLŐFÖLDJÉRE a pöttyös ruhás, kutyáját simogató somogyi kislány. Legfeljebb csak álma­iban jelennek meg néha a somogyi dombok, no meg a hű barát, gyermekkora egyetlen játszótársa, az a szívszorító tekintetű fehér kutya - Luxi­Szabó Andrea „Csajos” meglepetés Érsekvadkert. Szeptember 24-én egész napos falunapi progra­mokkal várják az érdeklődőket. Délelőtt a helybeliek hagyomá­nyos ételét a nagygöncöt főzik a lelkes csapatok a vásártéren, közben a gyerekek ügyességi és sportvetélkedőkön vehetnek részt. Szintén a kicsiket szórakoztat­ja a gumivár, és a Vidám Vándo­rok társulatának műsora. A dél­előtti program a főzés eredmé­nyeinek elfogyasztásával zárul. Este hattól az ifjúsági házban gobelinkiállítással folytatódik a falunap. Majd Őszi kavalkád címmel a Vadkerti Csinos Csa­jok Csapatának meglepetés pro­dukciója, illetve Gergely Róbert és Vadász Alexa fellépése csalo­gatja a nézőket a színpad elé szintén a vásártéren (rossz idő esetén a közösségi házban). Fórum a betegjogokról Szabó Balassagyarmat, a nemzetközi és hazai jogalkotás már az 1970-es évektől kezdődően előtérbe, az ér­deklődés középpontjába helyezte a betegjogi kérdések vizsgálatát. A hazai jogalkotás területén az 1990- es évektől találkozunk a betegjo­gok markánsabb szabályozási igé­nyével. Nógrád megyében mintegy két- két és fél évig nem volt betegjogi képviselő. Siklósi Miklós közel egy éve látja el a megye nyugati és déli területének képviseletét: a balassa­gyarmati Dr. Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézetben keres­hetik fel a betegek problémáikkal. Úgy véli: a betegjogi képviselőnek fontos szerepe és feladata a lakos­ság tájékoztatása olyan formában, hogy az ellátó szolgáltatók között „hidat” képezzen. Siklósi Miklós kiemelte: mivel viszonylag nagy a tájékozatlanság az őt megkeresők körében azzal kapcsolatban, valójában melyek is a beteg jogai és főként kötelezett­ségei, nyugat-európai mintára tér­ségenként jogvédelmi tájékoztatót szervez. Már részt vett egy ipoly- vecei kisebbségi napon, ahol min­denki személyesen fordulhatott hozzá kérdéseivel a roma lakosság köréből - s rendkívül hatékony­nak találta a tájékoztatás eme köz­vetlen formáját. Szeptember 23-án 9.30 órától szervezi meg a rétsági városi mű­velődési központban és könyvtár­ban azt a lakossági tájékoztató fó­rumot, amelyen többek között az Igazságügyi Minisztérium, az NC- SSZI, a Pszichiátriai Érdekvédel­mi Fórum, az OEP, az Egyenlő Bá­násmód Hatóság, a mentőszolgálat képviselői adnának részletes tájé­koztatást tevékenységükről és a betegjogokat érintő kérdésekről. Figurális realista müvek Szabó A. Balassagyarmat. Az 1941-es születésű, diósjenői szárma­zású Németh Árpád festőmű­vész tárlata nyílt meg a na­pokban a Balassi Bálint Gim­názium galériájában. * Az egykori balassagyarma­ti tanítóképzős diák tehetsé­gét Farkas András festőmű­vész fedezte fel. A rajzolás-fes­tés legpontosabb megismeré­sét neki köszönheti az alkotó. Az egri tanárképző főiskolán id. Blaskó János lett Németh Árpád mestere. A művész Nógrád megyé­ben kezdte tanári pályáját. Volt tanulmányi, oktatási fel­ügyelő, majd Vácott tevé­kenykedett a közoktatásban és közművelődésben. Németh Árpád közel két évtizede jutott arra a merész elhatározásra, miszerint csak a festészetnek él. A fi­gurális realista formákat igyekszik óvatosan felolda­ni a festékes felületen. A tu­datos komponálás helyett szabad teret enged a festék áramlásának, hogy a külön­böző színek a maguk termé­szete szerint keveredjenek. Művészete nem nonfi- gurális, a színes foltok kö­zött mindig felsejlik egy-egy alak, figura. Németh Árpád nem a fel­szín fecsegését másolja, mélységekbe hatol és ma­gasságokba emel. Képei ér­zelmeket keltenek, gondola­tokat ébresztenek. Az alkotó tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Magyar Festők Társaságának s a vá­ci Új Szalon Egyesületnek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom