Nógrád Megyei Hírlap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 203-228. szám)
2005-09-16 / 216. szám
2005. SZEPTEMBER 16., PÉNTEK VILÁGTÜKÖR Magyar segített magyarnak S árvíz után Átadták az első deszkaházat Udvarhelyszéken Az anyaországi segítség sokat jelent a házaikat újjáépítő székelyföldi emberek számára. Lukács János, Kolozsvár „Bebizonyosodott, hogy létezik magyar-magyar összefogás”- mondta Borbély László romániai területrendezési miniszter, amikor az udvarhelyszéki Székelydobóban átadta az első, állami alapokból épített házat. A megbízott miniszter három héttel az augusztus végi székelyföldi nagy árhullám után kereste fel az érintett udvarhelyszéki falvakat. „Megelégedéssel állapítottam meg, hogy nagy erővel folyik az újjáépítési munka”- mondta a sajtó képviselőinek, egyúttal megelégedéssel nyugtázva az anyaországtól érkezett több tízmillió forintos segítséget is. A szobából, konyhából és fürdőszobából álló gyorsépítésű házat egy csehországi vállalkozó ajánlotta fel - akinek a felesége Székelyföldről származik - a nyugdíjas Lázár családnak; az | épületet az összedőlt ház romjai- f tói nem messze állították össze | három nap alatt. „Mindenünk | odaveszett, de hála istennek, 2 vannak még jólelkű emberek, Sokan nem várnak állami segítséget, maguk látnak az újjáépítéshez akik segítettek rajtunk” - mondta az erdélyi Krónika újságírójának új lakásának konyhaasztala mellett a 62 éves Lázár Vilma. Borbély László azt szeretné, ha még 200-300 hasonló házat megvásárolhatnának. Sokan nem várják az állami segítséget, hanem saját erőből láttak hozzá a ház újjáépítéséhez. „Székelyudvarhelyen már végeztek a takarítással és a kárfelméréssel” - tájékoztatta lapunkat Szász Jenő, a város polgár- mestere. A városatya rendelkezésére álló összesítés szerint a kár csak Udvarhelyen eléri az 1,3 milliárd forintot, a környező településekben viszont legalább kétszer, ha nem háromszor ekkora pusztítást végzett az ár. A várost vasúton továbbra sem lehet megközelíteni. A Ternes megyei árvíz sújtotta falvakban is gőzerővel folyik az építés. Óteleken, ahol az egyik legnagyobb pusztítást végezte a májusi árvíz, az újrakezdésért imádkoztak a hét végén megtartott Mária-napi búcsún. A szentmisén a plébános is arra biztatta híveit: „Nem szabad elcsüggedni, mert az élet nem állt meg. Folyik az újraépítés, a helység pedig megint olyan lesz, mint a veszedelem előtt volt”. Környezetvédelemről az ENSZ-ben közgyűlés A román elnök nem támogatja a verespataki beruházást Sólyom László köztársasági elnök közép-európai idő szerint csütörtökön, nem sokkal éjfél után aláírta a nukleáris terrorizmus megakadályozását célzó egyezményt. Az ENSZ-közgyű- lés idén áprilisban szavazás nélkül, közfelkiáltással fogadta el az egyezményt, amely bűncselekménnyé nyilvánítja a nukleáris anyagok birtoklását, és a velük való fenyegetést. A szerződést szeptember 14-től írhatják alá a tagállamok, amit az ENSZ- csúcs első napja során csaknem negyven ország képviselői már meg is tettek. Az egyezmény azután lép hatályba, ha azt már huszonkét ország ratifikálta. A magyar államfő szerint az ENSZ elismerésre méltó módon szolgálja az emberiség legjobb törekvéseit, de minden eddiginél nagyobb szükség van a világ- szervezet megújítására. Sólyom László késő délután, magyar idő szerint csütörtökre virradóan, éjfél körül az ENSZ jubileumi csúcstalálkozóján mondott beszédében egyebek mellett hangsúlyozta: Magyarország egyetért Annan főtitkárral abban, hogy a biztonsággal, a fejlődéssel és az emberi jogokkal kapcsolatos kihívások szorosan összefüggenek. A köztársasági elnök szólt a környezetvédelemről is. „Rendkívül fontos mind itt, mind pedig az emberi jogok tekintetében is azt figyelembe venni, hogy az ENSZ alapítása óta eltelt 60 év. Megváltozott a világ azóta, a kommunikációs forradalom, az egész érintkezés globálissá válása olyan változást indított el, amire figyelemmel az együttműködésnek az alapjait is újra kell fogalmazni, noha a közSólyom új gondolatokat hozott gyűlés ezt most nem pártfogolta. En még egyszer elővezettem azt, hogy szükség lenne az ENSZ-en belül egy szakosított szervezetre, mint az UNESCO, egy környezetvédelmi szervezetre, amelyet egyébként több tagállam is nagyon támogat, és elsősorban anyagi kérdéseken múlik, hogy ez nem jön létre” - mondta. Kétoldalú találkozóin Sólyom László megbeszéléseket folytatott a macedón, a portugál, a hor- vát és az albán elnökkel, valamint a szaúdi koronaherceggel. A román kollégájával, Traian Basescuv^l tartott találkozón szóba került a Csíkszeredái konzulátus megnyitása és a verespataki beruházás is; ez utóbbit a román államfő nem támogatja. ■ Gy. Z. Zarkávi és terroristái hadat üzentek a síitáknak öngyilkos merényletben egy nappal a százötven halálos áldozatot követelő robbantássorozat után csütörtökön több mint harminc iraki vesztette életét Bagdadban. A tettes a Dúra nevű városrészben röpítette magát a levegőbe. Legutóbbi közleményében Abu Musszab az-Zarkávi terrorista csoportja hadat üzent a síita iraldaknak. Oszama bin Laden már nincs Afganisztánban az AL-KAiDA vezére, Oszama bin Laden a kabuli kormány csütörtöki bejelentése szerint már nem tartózkodik Afganisztán területén. Ali Ahmad Dzsaláli belügyminiszter közölte, hogy a főterrorista valószínűleg a törzsek által ellenőrzött pakisztáni határvidéken rejtőzködik. Irán az iszlám világnak adná atomtechnológiáját TEHERÁN készen áll arra, hogy továbbadja atomtechnológiával kapcsolatos ismereteit más iszlám országoknak. Mahmúd Ahmadinedzsád iráni elnök New Yorkban találkozott RecepTayyip Erdogan török kormányfővel azt is közölte, hogy országa a magenergiát az állításokkal szemben békés célokra kívánja fordítani. Az EU békemissziója elkezdődött Indonéziában A helsinki békemegállapodás végrehajtása megkezdődött az indonéziai Aceh tartományban. A lázadók mozgalma a főváros, Banda Aceh főterén leadták fegyvereiket. Az Ázsiai Országok Államközössége (ASEAN) mellett a békeküldetésben az Európai Unió is aktívan részt vesz. Választási eszközzé vált Ankara felvétele az EU-ba Roland Koch hesseni miniszter- elnök (CDU) azt vetette Gerhard Schröder kancellár (SPD) szemére, hogy választási célokra használja fel a török származású választópolgárokat. „A kancellár visszaél az egykori török állampolgárok érzelmeivel korábbi hazájuk iránt, s ezzel megnehezíti a beilleszkedésüket” - nyiltakozta Koch. A miniszter- elnök a kancellárnak a Hürriyet nevű török újságnál tett látogatására célzott, amit Schröder Törökország EU-felvételének támogatására tett. Az ellenzéki CDU ellenzi Ankara teljes jogú EU- tagságát, s ehhez a véleményéhez a pártelnök Angela Merkel váratlan támogatóra talált Helmut Schmidt (SPD) korábbi német kancellár személyében, aki ugyancsak bírálja szilárd álláspontja miatt párttársát és utódát, Schrödert. Németország első női kancellárjelöltjét támogatásáról biztosította a Bundes- ratban helyet foglaló tizenegy konzervatív miniszterelnök is. A Zöldek listavezetője, Joschka Fischer az egy helyben topogó közvélemény-kutatási adatok ellenére is kitart pártja választási céljai mellett. „A szavazatok remélt 8,6 százaléka, akárcsak az előző választásokon, elérhető” - jelentette ki a külügyminiszter. A pártnak most „szilárdnak kell mutatkoznia, és nem belemenni semmilyen találgatásba” - tette hozzá. A legutóbbi felmérések szerint a Zöldek hét százaléknál tanyáznak. Fischer erőteljesen ellenzi a konzervatív pártok energiapolitikáját, amelyet „visszatérés az atomhoz” jelzővel látott el. Bár a fekete-sárga pártszövetség többsége kissé bizonytalannak látszik, a bajor CSU (a CDU testvérpártja) változatlanul elutasítja a nagykoalíció lehetőségét a szociáldemokratákkal. „Az SPD túl széttöredezett, hogy az uniópártok számára a kormányzásban partnerként szóba jöhessen” - közölte Berlinben Markus Söder, a CSU főtitkára. A választási küzdelem véghajrájában az uniópártok folytatni kívánják a vitát Törökország felvételéről az Európai Unióba. A kérdést azonban a konzervatívok két adószakértőjének, Paul Kirchhofnak és Fiedrich Merznek jövendőbeli szerepéről Markus Söder még korainak nevezte. ■ Gyulay Zoltán Emlékművet gyaláztak meg Szabadkán Katrina kishúga támad Észak-Karolina államban Mindenki választásokat akar Szlovákia Mikulás Dzurinda hadat üzent az ellenzéknek Meggyalázták az 1944-ben ártatlanul kivégzett magyar áldozatok emlékművét A Magyar Szó című újvidéki napilap csütörtökön számolt be a város Zentai úti temetőjében állított emlékmű megrongálásáról. Rendőrségi vagy más hivatalos közlemény mindeddig nem érkezett a bűntényről. Alig egy hét leforgása alatt ez a harmadik vandál cselekedet a szabadkai sírkertben. Egy héttel ezelőtt ismeretlen tettesek tizenkét fakeresztet húztak ki a földből a Zentai úti temetőben. Három-négy napra rá pedig kidöntötték a temető dombján álló négyméteres fakeresztet a második világháború ártatlan áldozatainak emlékhelyénél. Az Ophelia hurrikán tegnap az esti órákban elérte a kettes erősséget, és immár hétszázezer embert fenyeget Észak-Karolina államban. Az óránkénti 136 kilométeres széllel és esőzésekkel támadó vihar már emberéletet is követelt. Közben a Katrina áldozatainak hivatalos száma meghaladta a hétszázat. A mentőalakulatok egyre újabb holttesteket emelnek ki az összeomlott vagy elárasztott házak romjai alól. Az amerikai közvélemény felháborodott, Bush elnök és kormánya népszerűsége egy amerikai napilap felmérése szerint soha nem látott mélypontra, negyven százalék alá süllyedt. A szenátus is pusztító erejű kritikát fogalmazott meg a válságkezelésről: a vizsgálóbizottság szerint hiába költöttek milliárdokat a katasztrófavédelemre 2001 után, a kormányzat rosszul vizsgázott a Katrina által okozott katasztrófa idején. Ebben a helyzetben a jelek szerint George W. Bush elnök az előremeneküléssel próbálkozna, de hiába jelentette be tegnap New Orleansban grandiózus újjáépítési tervét, és hiába szánna több pénzt erre a célra, mint az iraki háborúra, az amerikaiak egyre kevésbé hisznek neki, és csak 36 százalékuk gondolja, hogy az elnök jól kezelte a válsághelyzetet. ■ F. K. Hétfő óta gyakorlatilag működésképtelen Szlovákia parlamentje, az ellenzéki szavatok hiányában ugyanis még az őszi ülésszakot is képtelenek megnyitni. A hónapok óta kisebbségben kormányzó Mikulás Dzurinda kabinetje ugyanis korábban kizárta a koalícióból a liberálisokat, így viszont elvesztette a független képviselők támogatását. A jelenlegi események képezik a tetőpontját annak a hónapok óta elhúzódó kormányválságnak, amely a jelek szerint előrehozott választásokban végződik majd. Az ellenzék kezdeményezéséhez ugyanis már csatlakozott a kormánykoalíció több résztvevője, mint a kereszténydemokraták és a Magyar Koalíció Pártja (MKP) is. ■ A kormányból kizárták a liberálisokat, és így elveszett a független képviselők támogatása. Bugár Béla, az MKP vezetője kijelentette, hogy ez az egyetlen út, amely kivezethet a jelenlegi belpolitikai válságból, véleményét pedig pártjának többsége is támogatja. A választások kiírásának időpontjáról azonban nem tudtak megegyezni. Az ellenzék júniusban tartaná a választásokat, míg a kormánypártok tavasszal. Dzurinda miniszterelnök azonban minden párt számítását keresztülhúzta. Legutóbbi sajtóértekezletén nem azt közölte, amire mindenki számított, hogy elfogadja a helyzetet, hanem éppen ellenkezőleg, hadat üzent az ellenzéknek és bejelentette: addig tárgyal és ígér a függetleneknek, amíg meg nem szerzi a támogatásukat. A legnépszerűbb párt, a szociáldemokrata SMER elnökét, Robert Ficót kommunistának, szlovákiai Lukasenkó- nak bélyegezte. Szerinte ugyanis a parlament megbénítása az ő műve, összefogott a bosszúért lihegő, bő kéthete a kormányból kiebrudalt liberális Pavol Hru- sovskÿval. ■ Farkas Károly
