Nógrád Megyei Hírlap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 203-228. szám)

2005-09-16 / 216. szám

2005. SZEPTEMBER 16., PÉNTEK 4 HAZAI TÜKÖR — 'ITT'fll A honvédség eddigi legnagyobb gyakorlata tegnap kezdődött meg a Magyar Honvédség eddigi legnagyobb hadgyakorlata. A Bevetési Irány 2005 elne­vezésű, látványos program­ra ezerötszáz katona, mint­egy 300 gép- és harcjármű, valamint 17 légijármű tele­pült a honvédség bakonyi harckiképzőközpontjába. A gyakorlaton a politiku­soknak, a döntéshozó szer­vezetek tagjainak és a civil érdeklődőknek mutatják be a honvédség képességeit. Gyengült a korábbi jelentős Fidesz-előny A TEUES választókorú népes­ség körében a Fidesz 33, az MSZP 29 százalékos támo­gatottságot mondhat magáé­nak - derül ki a Medián leg­újabb felméréséből. A ko­rábbi adatokhoz képest ez a Fidesz esetében négy száza­lékpontos csökkenést, az MSZP-nél kétpontos emel­kedést jelent. Az SZDSZ tá­mogatottsága három, az MDF-é két százalék. Titokban darabolnák fel az atomerőművet? holtai tamás képviselő a Fi- desz-frakció nevében felszó­lította a kormányt, hogy ha­ladéktalanul hozza nyilvá­nosságra a paksi atomerő­mű feldarabolását tartalma­zó titkos dokumentációt. A közlemény szerint egy tit­kos szakértői anyag alap­ján, a nyilvánosság teljes ki­zárásával megkezdődött a paksi atomerőmű önálló­ságának teljes felszámolása. Elégedetlen a tárca a tankönyvek minőségével használhatóbb tankönyve­ket szeretne az Oktatási Mi­nisztérium, ugyanis a jelen­legiek nagy része nem he­lyez hangsúlyt a mindenna­pi életvitelhez szükséges is­meretek és problémamegol­dások megtanítására. Ma­gyar Bálint tárcavezető el­mondta: első lépésben a mi­nisztérium újratervezi tan- könyv-jóváhagyási rendsze­rének értékelési szempont­jait. Ezt a jövő év elején már életbe léptetnék - tette hozzá a tárcavezető. 5 Az ellenzék szerint a mentőszolgálat ellehetetlenül, ha további elvonás sújtja. A miniszter állítja, háromszázmilliós gyorssegéllyel támogatják az OMSZ-t. Egészségügy: csapdában? maradvány A Fidesz szerint az emberek életét veszélyeztetik A kulturális szféra után az egészségügy és a felső- oktatás került terítékre a kormányzati megszorí­tások kapcsán. Tibay Gábor-Szakács Árpád- Csapdába csalta a Pénzügymi­nisztérium az egészségügyi in­tézményeket azzal, hogy 17 mil­liárd forintos maradványképzési kötelezettséget írt elő számukra- jelentette ki tegnap Frajna Im­re, a Fidesz egészségpolitikusa. Hangsúlyozta: a kormánynak be kellene avatkoznia, és vagy a költségvetés általános tartaléká­ból, vagy átcsoportosítással kel­lene biztosítania az egészség- ügyi intézmények működését. Frajna szerint például az Orszá­gos Mentőszolgálat költségveté­sében eddig is voltak gondok, de ha további megtakarításra kény­szerítik, az már egyenesen „az emberek életét veszélyezteti”. A politikus kitért arra is, hogy az Országos Vérellátó Szolgálatnak ötszázmillió forintot kellene visszatartania, amellyel az sze­rinte „kettős nyomás” alá kerül: egyrészt ugyanis a kormányzat megtakarításra kényszeríti a szervezetet, másrészt viszont a nehéz helyzetben lévő kórházak egyre nagyobb mértékben tar­toznak a szolgálatnak. Frajna Imre kijelentette: ha a folyama­tok nem változnak, akkor jövő év elejére minden második kór­ház adóssággal küzd majd. Eb­ben a helyzetben kellene a kór­házaknak kevesebb mint fél szá­zalékos növekmény mellett ki­gazdálkodniuk a 4,5 százalékos béremelést is - tette hozzá.- Örülök, hogy a Fidesz aggó­dik az egészségügy helyzete miatt; kár, hogy nem aggódtak 2002-ben, amikor az Orbán-kor- mány által tervezett ágazati költ­ségvetést 100 milliárddal kellett kiegészítenie a Medgyessy­AZ augusztus 2-1 kormányhatá­rozat tételesen felsorolja, mely intézményeknek mennyi pénzt kell a maradványképzés során zárolniuk. Ennek lényege: az intézmények csak jövő január­ban használhatják fel az idei költségvetésükből a fentiek ér­telmében elkülönített pénzt. A költségvetési törvény alapján 490,3 milliárd, az államháztar­kabinetnek - reagált lapunknak Rácz lenő egészségügyi minisz­ter, hozzátéve, ezt követően évente mintegy 300 milliárddal nőtt az egészségügyre fordított összeg, amely idén már eléri az 1500 milliárd forintot. A minisz­ter szerint az ellenzéki párt „ösz- szemossa” az országos intézmé­nyeket és az önkormányzati kór­házakat, ez utóbbiakra ugyanis nem vonatkozik a maradvány­képzési kötelezettség. Rácz Jenő tájékoztatott arról, hogy egy mostani kormánydöntés értel­mében az Országos Mentőszol­gálat gondjai megoldására 300 millió forintot folyósítanak a tár­ca költségvetéséből, míg a vérel­látó gondjait a vérkészítmények tási törvény alapján további 49,5 milliárd forintot kell félre­tennie 33 intézménycsoportnak (a minisztériumokon kívül ide tartozik egyebek mellett az Or­szággyűlés, az Állami Számve­vőszék, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, az Alkot­mánybíróság, a Köztársasági Elnökség, a bíróságok és az ügyészség is). térítési díjainak emelésével igye­keznek enyhíteni. Hangsúlyoz­ta, hogy az országos intézetek­nek beszállítókkal személyesen tárgyalt azzal kapcsolatban, okoz-e gondot a maradványkép­zési kötelezettség miatti esetle­ges késedelmes fizetés. Mint mondta, a beszállítók biztosítot­ták a szolgáltatások zavartalan­ságáról. Lavinát indított el a kormány maradványképzési döntése: a kulturális ágazat múlt heti tilta­kozáshulláma után az elvonások miatt tegnap a Felsőoktatási Dol­gozók Szakszervezete (FDSZ) is hallatta hangját. Azt követelik a kormánytól, hogy vonja vissza a felsőoktatási intézményeket ter­helő plusz ötmilliárd forintos tar­talékképzési igényét. Kis Papp László, a szakszervezetek elnöke azt közölte: a kormányhatározat­ban a felsőoktatási szférát 35 milliárd forintos kötelező marad­ványképzésre utasították, ez az összeg azonban ötmilliárd forint­tal több, mint amennyit eredeti­leg a tartalékolásra szántak. Kis Papp László azt is elmondta: a Magyar Rektori Konferencia jö­vő kedden tárgyal a kérdésről, és úgy tűnik, ők is tiltakoznak a pluszteher ellen. A kormány 540 milliárdos megtakarítást remél Kóka menesztette a vasúttársaság vezérigazgatóját Kóka János gazdasági miniszter tegnap leváltotta posztjáról Mándoki Zoltánt, a MÁV Rt. ve­zérigazgatóját, Gaál Gyula elnök­vezérigazgatót viszont megerő­sítette pozíciójában. A tárcave­zető azt is bejelentette: a vasút­társaságnál megszüntették a ve­zérigazgatói posztot, és helyette létrehozták az általános vezér- igazgatói pozíciót, amelyet Heinczinger István, a Siemens volt ügyvezető igazgatója tölt be. ■ Vélhetően a motorvonat- beszerzés körülményei is szerepet játszottak a MÁV vezetőjének me­nesztésében. A személyi változások nem okoztak meglepetést. Régóta nyílt titoknak számít ugyanis, hogy Mándoki Zoltán távozni fog posztjáról. Utalt erre maga Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter is, többször célozva ar­ra, hogy hamarosan változások lesznek az államvasút csúcsve­zetésében. A személyi döntés in­dokát abban jelölte meg a tárca­vezető, hogy az éves szinten harmincmilliárdos veszteséget termelő MÁV vezetősége nem tudta megoldani a vasút több év­tizedes gondjait. Ugyanakkor vélhetően Mándoki menesztésé­ben szerepet játszottak a MÁV motorvonattendere körüli botrá­nyok. A százmilliárdos beszer­zés pályázati folyamataiban ugyanis több visszásságot is ki­fogásolt a Közbeszerzési Döntő- bizottság. Kóka János közölte: a vasúttár­saság megújulása érdekében tíz pontból álló tervet dolgoztak ki. Ebben szerepel többek között a Hírközlési Hatósághoz hasonló Magyar Vasúti Hivatal felállítá­sának ötlete. A szervezet a vas­úti infrastruktúra idegen cégek általi használatát szabályozná, továbbá rögzítené az ezzel kap­csolatos hatósági díjakat. Kóka azt is elmondta: az állam mint tulajdonos ezentúl szigorúbban fogja ellenőrizni a MÁV-ot. Hoz­zátette: a kabinet elvárja, hogy harmadával csökkentsék a veze­tői beosztásokat, hogy olcsóbb legyen a vasút működése. A kormány tervei szerint 2007-re teljesen szétválik majd egymástól az árufuvarozási és a személyszállítási üzletág. Kóka úgy látja: az árufuvarozást ma­gántőke bevonásával nyeresé­gessé lehetne tenni. ■ Sz. Sz. „Nem csak politikából áll a világ” echo tv Kérdés, független maradhat-e a tegnap indult televíziócsatorna Házhoz viszi a futár a kívánt gyógyszereket Elsősorban a gazdasági élet sze­replőinek soraiból álló közönség­re alapozna az első, magánsze­mély által alapított magyar gaz­dasági tv. A csatornát széles Gá­bor, az egyik leggazdagabb ma­gyar magántőkéből finanszíroz­ta. A csatorna az elképzelések szerint alternatívát kínál majd a politikával átitatott hírcsatornákkal szemben, elsősorban ugyanis a gaz­dasági hírekre helyeznék a hangsúlyt; ugyan akkor elismer­ték, hogy azért politikai hírek is szerepelnék majd. - Nem csak politiká­ból áll a világ. Úgy gondoljuk, hogy a gazdaság kérdései min­denkit érintenek, míg az, hogy egyes politikusok mit nyilatkoz­tak egy falusi lakossági fóru­mon, kisebb súllyal esik latba ­mondta lapunknak Kóczián Pé­ter hírigazgató. Szerinte munka­társaival arra törekednek, hogy kiegyensúlyozott, független tájé­koztatást nyújtsanak. Kérdéses, hogy a választási év érkeztével Négypárti javaslat a parlamenti közvetítésekről ezentúl az Országgyűlés házbizottsága szabályoz­za a parlamenti közvetí­téseket. A négy­párti kezdemé­nyezés azzal a céllal szüle­tik, hogy közvetítés csak a par­lamentzártláncú rendszerén keresztül és csak az Országgyű­lés stúdiójának együttműködé­sével történhessen. Kitérnek ar­ra is, hogy a közvetítésekben a képviselők tényleges munkájá­ra kell szorítkozni. Korábban több tévé fordult az Alkotmány- bírósághoz, mert nem közvetít­hetnek szabadon a T. Házból. tarthatják-e magukat az elhatá­rozásukhoz: Kumin Ferenc poli­tológus ezzel kapcsolatban két­ségeit fejezte ki. - Erős lesz a nyomás rajtuk mindkét oldalról, és nagyon-nagyon ügyesnek kell lenniük, hogy függetlenek ma­radhassanak majd - hangsú­lyozta a politológus. A televízió tulajdonosa, Széles Gábor közben rohamléptekkel „szélesíti” tovább médiabirodal­mát. A sajtóban felröppent hírek szerint előrehaladott tárgyaláso­kat folytat egy közéleti napilap, valószínűleg a Magyar Hírlap megvásárlásáról, valamint Vitai TV néven egy életmóddal foglal­kozó tematikus csatorna indítá­sát is tervezi. ■ Farkas Károly Egyelőre csak Budapesten, de a tervek szerint 2006-tól országo­san is indul gyógyszerfutár-szol- gáltatás. A kezdeményezés lé­nyege, hogy a futárok házhoz szállítják a szükséges gyógysze­reket, akár a receptköteles ké­szítményeket is. A futárszolgálat tájékoztatása szerint a társaság elsődleges cél­ja a fővárosi kiskereskedelmi gyógyszerforgalom egy százalé­kának megszerzése, a 2006-tól kiépítendő országos hálózat ré­vén ugyanilyen mértékű piac­szerzésre törekednek. A vállal­kozás háttere jelenleg egyetlen patika, melyet - logisztikai szempontból - további három­mal bővítenének. Hávelné Szatmári Katalin, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke nem lát semmi kivetni­valót a dologban. Mint azt la­punknak kifejtette: - Magyaror­szágon csak gyógyszertár adhat ki gyógyszert, de ha a beteg le­mond betegjogáról, akkor akár a taxis is kiválthatja a receptet. Ha valakinek annyi pénze van, hogy ezért külön fizessen, hát akkor tegye meg - mondta el la­punknak a szakmai érdekkép­viseleti vezető. Fizetni márpedig kell, még­hozzá nem is keveset: egy-egy gyógyszerküldemény normál dí­ja 1450, egy expressz kiszállítás 2300 forintba kerül majd. ■ Farkas K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom