Nógrád Megyei Hírlap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 203-228. szám)

2005-09-14 / 213. szám (214. szám)

4 2005. SZEPTEMBER 14., SZERDA NÓGRÁD MEGYE Végigjárta a ranglétrát A napokban ünnepli 82. születésnapját Polonkai Antal, Pásztó volt rendőr- kapitánya. Tizedesként szerelt fel a rendőrséghez, folytonosan továbbképezte magát, egyre felelősségtel­jesebb beosztásba helyez­ték, Pásztó rendőrkapitá­nya volt nyugdíjazásakor. Az idős rendőrtisztet Nóg- rád megye rendőrfőkapi­tánya és egykori beosztott­ja - aki ma már bűnügyi igazgató - köszöntötte. Hegedűs Salgótarján. Hivatásos rend­őri szolgálatát 1946. decem­ber 5-én kezdte tizedesként a salgótarjáni városi őrsön, őrszolgálatosként. 1948-ban elvégezte az 1 hónapos, majd 1958-ban a 6 hónapos rendőriskolát. 1962-ben érettségizett, majd levelező tagozaton végezte el a 3 éves rendőr-akadémiát. Szakmai ismereteinek bővítése érde­kében több továbbképző tanfolyamon is vett részt. A ranglétrát végigjárva 1949-ben őrsparancsnok-he- lyettesnek, 1952-től őrszol­gálat-irányítónak nevezték ki. 1953. november 1-jétől áthelyezték a Nógrád Me­gyei Rendőr-főkapitányság bűn­ügyi osztályára, ahol nyomozó­ként dolgozott. Kiváló munkája elismeréseként 1957. július 1- jétől a salgótarjáni városi kapi­tányság bűnügyi alosztályának vezetőjévé, majd vezetői ráter­mettségét felismerve 1961. júni­us 29-én a pásztói járási kapi­tányságra nevezték ki kapitány­ságvezetőnek, ahonnan 1977. jú­lius 31-én alezredesi rendfoko­zattal ment nyugállományba. Az idős rendőrtisztet dr. Ármós Sándor ezredes, Nógrád megye rendőrfőkapitánya és Dá­vid Gyula ezredes, bűnügyi igaz­gató köszöntötte születésnapja alkalmából. Olyan emléktárgya­kat adtak át, amelyek a rendőri szolgálatra emlékeztetik az idős nyugdíjast. Mint a beszélgetés­ből kiderült, Polonkai Antal a Nógrád Megyei Hírlap és a Sal­gótarjáni Városi Televízió segít­ségével ma is figyelemmel kísé­ri a rendőrök munkáját, sok in­formációval rendelkezik volt munkahelyéről. A köszöntést követően Dávid Gyula ezredes - akinek az első kapitánya Polonkai Antal volt - megmutat­ta az ünnepeknek, milyen kö­rülmények dolgoznak ma a rendőrök. Polonkai Antalt (képünkön balra) 82. születésnapja alkalmából köszöntötték a napokban Felvidéki „időutazás" A bátonyterenyei Kastélykerti Művelődési Házban il­letve Könyvtárban működő közösségek: a nyugdíjas­klub és a Kastélykerti társalgó rendszeres, előre megtervezett programjaik alapján az idén is útra keltek. Mindkét csoport, „teltházas” autóbuszokkal augusztus 18-án, illetve 19-én látogatott el Kassára, valamint Rákóczi szülőhelyére: Borsiba. Az út termé­szeti szépségei mellett nem mindennapi élményt adott a több évszázadot átfogó történelmi-kulturális emlékek sokasága, a „magyar múlt” szelleme-légköre szinte kitapintható valósága. S a találkozás mind­azokkal, akik ezt hittel-szívvel őrzik. Mint mindig, ezen a kirándu­láson is igyekeztek kellőképpen elő- és felkészíteni az utazókat a szervezők. Számos ismert, vagy kevésbé ismert tényre, eseményre hívták fel a figyel­met. A nagy fejedelem szülőhe­lye és a hamvait őrző dóm a va­lóságban is alkalmat adott ar­ra, hogy jó néhány érdekessé­get megtudjunk. Például: a Rákócziak birtokának határa a Zagyva vonala volt, (a mai város - Bátonyterenye - területén) lé­vén, hogy Lórántffy Zsuzsanna birtoka volt, amikor a For- gáchokhoz, (majd később a Gyürkyekhez) került. Kassán Szaszák György új­ságíró személyében nagyszerű idegenvezető igyekezett a ren­delkezésre álló idő alatt a lehe­tő legtöbbet megmutatni a vá­rosból. Kassa már a 13. század elején fejlett, plébániával ren­delkező település volt, vásárain külországi kereskedők vettek részt, majd a század végére el­nyerte külső városi erődít­ményfal építésének jogát, mint­egy a szabad városok jellegze­tes kiváltságaként. A 14. szá­zadban Kassa Buda után az or­szág második legjelentősebb városává emelkedett. Az önálló közigazgatással, törvényhozói és bírói hatalommal, gazdasági és vallási autonómiával rendel­kező Kassa felvirágzása a kö­vetkező században is folytató­dott, majd a ló. században a belső hatalmi villongások ide­jén valamennyi felkelés arra tö­rekedett, hogy hatalmába ke­rítse. Az 1556. április 13-án pusztító hatalmas tűzvész egy időre megakadályozta a város további fejlődését. 1657-ben Kisdi Benedek egri püspök a nagyszombati egyetem után megalapította az ország máso­dik egyetemét, filozófia és teo­lógia karral. A város újabb fel­lendülése a 19. században kö­vetkezett be, az új manufaktú­rák és kereskedelem fejlődése nyomán. A következő évszázad történelmi viharai Kassát sem kerülték el. Felső-Magyaror- szág hajdani fővárosának múlt­ja hűen tükrözi Magyarország történetét is. A műemlék épületek, műem­lékek sokasága közül, a csodála­tos sétálóutca - az orsó alakban kiszélesedő piactér - egyik érde­kessége a Fekete Sas fogadó, ahol Bethlen Gábor és Branden­burgi Katalin ülte mennyegzőjét egy héten át, majd Eperjesre me­net megszállt Petőfi, de itt lakott egy ideig Kazinczy Ferenc és Tompa Mihály is. A kelet-szlová­kiai képtár, a szlovák állami színház, a régi városháza, Lőcsey-ház, a kassai koldusház, a kassai Aranykoldus tv-feszti- vál is őrzi „emlékét”, az Andrássy kávéház, a domonko­sok román kori temploma, Kas­sa legrégebbi műemléke 1250 tájáról, megannyi gyönyörű, szép emlékeket őrző épület kö­zött a csoda: a Szent Erzsébet- székesegyház, vagy ahogy isme­rik: a kassai dóm kőcsipkéivel, valamint a Szent Mihály-kápol­na és az Orbán-torony. A felvidé­ki Mátyás-templomnak is neve1 zett katedrálisban Közép-Euró- pa legnagyobb, hármas szárnyú, késő gótikus festett oltára, sok­sok iparművészeti alkotás, dom­bormű, fából faragott szobor, fal­festmény megcsodálása mellett elhelyezték a kegyelet koszorú­ját II. Rákóczi Ferenc sírboltjá­ban, ahol 1906-tól édesanyja Zrí­nyi Ilona, fia József, hadvezére Bercsényi Miklós, valamint Es­terházy tábornok és Sibrik ud­varmester földi maradványai is nyugszanak. Rákóczi kora, a ro- dostóbeli évek elevenedtek meg a Rodostó-házban. Borsiban, a Bodrog partján aztán folytatódott a múlt meg­idézése. Útközben is volt erre inspiráció bőven, hiszen Krasznahorka, Torna vára, egy­általán a szépséges és romanti­kus, természeti kincsekben, tör­ténelmi nevezetességekben és műemlékekben páratlanul gaz­dag vidék nem hagyta lankadni az utazók figyelmét. Borsiban a Rákóczi-kastély most már évről évre jobb állapotban várja az idelátogatókat. KázmérIstván, a lelkes idegenvezető - vagy in­kább a „hazaiak”, az otthonról érkezők szívélyes fogadója - hallatlan energiával és elhiva­tottsággal mutatta be a kastély múltját-történetét. 1676 márciu­sában Zrínyi Ilona Sárospatak­ról útban a biztonságosabb Munkácsra, Borsiban állt meg, a források, a hagyomány szerint II. Rákóczi Ferenc itt, az emele­ti sarokszobában született - „mi házunk borsi kastélyában”. Na­gyon nehezen sikerül „vissza”- gyüjteni a régi-régi, korabeli emléktárgyakat, hiszen azok el­hurcolása, megsemmisítése ré­gebbi és újabb korok hatalomra kerülőinek számlájára egyaránt írható. A kastély előtt 1969 óta áll II. Rákóczi Ferenc mellszob­ra, amit ugyancsak megkoszo­rúztak a kisterenyeiek. Majd a kastélyt övező parkban - átel- lenben a hatalmas, állítólag több mint 300 éves fűzfával - elültettek egy fát, remélve, ma­radandóbb lesz, s tovább őrzi­jelképezi a kis magyar közösség tiszteletét, mint a nagy fejede­lem bronz mellszobra elé tett koszorú... o­Évszázados orgona a templomban Három év múlva, 2008. augusztus 20-án lesz 100 éve, hogy a balassagyarmati római katolikus nagytemplom orgonáját fel­szentelték. A hangszer azóta több átalakításon is átesett, és mi­vel a_templom ma is gyakran orgonahangversenyek színhelye, sokan úgy gondolják, hogy az orgona megfelelő állapotban van. Ezt a véleményt több, e tárgyban megjelent korábbi újságcikk is erősítette. Valójában a helyzet nem ilyen rózsás, ezért nemrég létrejött egy alapítvány, melynek kiemelt célja, hogy a centená­riumra megfelelő minőségű orgona szóljon az ősi falak között. A hangszer történetéről, jelenlegi állapotáról Unterwéger József Zsoltot, a nagytemplom karnagyát kérdeztük. Szabó Andrea Balassagyarmat, a majd száz éve épült orgona Wegenstein Lipót és fia orgona­gyárában készült Temesváron két manuállal, pedállal, 17 regiszterrel és az akkor újszerű pneumatikus rendszerrel. Még tízéves sem volt, amikor az I. világ- háborús fémbegyűjtések miatt be kellett szolgáltatni a legnagyobb ónsípokat, me­lyeket később ugyan pótoltak, de az ere­detinél gyengébb minőségű anyagból. Ma is ezek a horganysípok hallhatók és lát­hatók az orgonaház homlokzatában. Wegenstein orgonája hamarosan kicsi­nek bizonyult, ezért 1928-ban kibővíttet­ték. A munkát gróf Majláth Géza anyagi támogatásával Rieger Ottó budapesti or­gonaépítő végezte. Rieger öt új regisztert épített be, az I+II. szuperoktáv kopula fel­ső oktávját kiépítette, új játszóasztalt ké­szített, s az új regiszterek miatt az orgo­naházat kétoldalt megnagyobbította. Ké­sőbb az orgonát még két alkalommal ala­kították át: 1981-ben Koloss István, Fehér László és Varga János, majd 1991-92-ben Bánffy Béla és társai - tudtuk meg Unterwéger Zsolttól, aki hozzátette: - Éh­ben az időben több újságcikk is foglalko­zott az orgonával. A legutóbbi ilyen írás a gyarmati újság 1998. február 13-i szá­mában jelent meg „Az egyházi zene 250 éves múltjából” címmel. Az említett új­ságcikk a fellelhető levéltári adatok alap­ján a kezdetektől végigkíséri templo­munk korábbi orgonáinak sorsát A jelen­legi orgona építéséről és átépítéseiről is részletesen beszámol, de a műszaki ada­tok - különösen az 1981-es átépítéstől kezdődően - sokszor nem valósak, ami­ért elsősorban az adatközlők okolhatók. Érdekes, hogy minél frissebbek az infor­mációk, annál több a valótlanság - je­gyezte meg a karnagy.- A cikk nyomon követi a sípok számá­nak növekedését: eredetileg 918 sípja volt az orgonának, ami később 500, majd (1981-ben) 225 síppal gyarapodott, itt megjegyzi az írás, hogy a hangszernek „1725 sípja lett". Ez azonban 82-vel több az előző mennyiségek összegénél. A cikk az 1981-es „restaurálás" kapcsán 1500 síp és mintegy 4000 membrán kijavításáról szól. Ennél a rendszernél viszont a memb­ránok száma nagyjából megegyezik a sí­pok számával. Ha tehát - fogadjuk el - az orgonának ekkor 1725 sípja volt, akkor a membránok száma még a 2000 darabot sem érhette el. Sajnos az állítással szem­ben a legnagyobb síp sem 7,5 méteres, va­lójában két méterrel kisebb - fogalmazott a hangszer jelenlegi megszólaltatója. - Az 1981-es munkálatok kapcsán a legna­gyobb félreértésre a „restaurálás” szó ad okot. Ennek éppen az ellenkezője történt: átalakítás. Az eredetileg romantikus épí­tésű orgonát az akkori magyarországi szo­kások szerint „ba-rokkizálták”. A roman­tikus orgonákban túltengő vonósregiszte­rek számát csökkentették, s helyükre „ba­rokkos” regiszterek kerültek. A finomabb módszer az volt, amikor egy romantikus sípsort kivettek, s helyére újonnan készí­tett, esetleg más orgonából származó síp­sort tettek. Esetünkben két sípsort cserél­tek ki ily módon, egyet pedig átalakítottak. A regisztercsere durvább módszere az volt, hogy néhány fölöslegesnek ítélt vo­nósregiszter sípjait kettévágták, s ezek­ből kisebb átalakítással „új”, magasabb hangfekvésű és egyben más hangszínű, valamilyen más regiszterhez hasonló sípsorokat nyertek. Ezzel a barkácsmód- szerrel orgonánkban három regisztert alakítottak át. Ezek az „új” regiszterek azonban hangzásukban nem igazán megfelelőek - állapította meg Unter­wéger Zsolt.- Az 1991-es átalakításról még ferdéb­bek az információk. „Az orgona külső ba­rokk képe nem változott...” Valójában az orgona külső képe nem barokk, ez azon­ban megváltozott a színezést illetően. Bar­náról kékre festették át a karzatkorláttal együtt. Továbbá: „A sípok felét lecserél­ték...” Ezzel szemben az az igazság, hogy ekkor egyetlen sípot sem cseréltek ki a ré­giek közül. Pedig az orgona legfontosabb basszusregiszterét ki kellett volna cserél­ni, mivel 30 sípja közül 26 nem szól meg­felelően (anyaguk épületfa minőségű, több sípja biztosan nem eredeti). Szenzációnak tűnik az az állítás is, mi­szerint „most 2500 síp szólaltatható meg az orgonán”, bár az előző információk alapján ez nem egészen érthető. Mind­össze 36 új, de gyenge minőségű sípot ka­pott az orgona, amelyek a hangterjede­lem kibővítéséhez kellettek. Valójában az orgonán ma nem 2500, hanem 1472 síp szólaltatható meg. Az a kijelentés, hogy „64 mű előre beprogramozható” azt akar­ja mondani, hogy 64-féle regiszter-össze­állítást képes az orgona rögzíteni, s gomb­nyomásra előhívni. Az a 64 valójában csak 36. Egyébként ez nem lenne kevés, csak az a baj, hogy az elektromos memó­riából az áramtalanítás után törlődnek a beállítások - mondta az orgonista.- Az 1991 -92-es átépítés legnagyobb kudarca az elektronikus játszóasztal be­építése volt. Ugyanis a hangok késése nem csökkent, az egyedi rendszerű elekt­ronika időnként a legkülönbözőbb zava­rokat produkálja (félrekapcsolás, elné­mulás, beszólás - ilyesminek a hívek többször is fültanúi lehettek), a számos regisztráció beprogramozásának lehető­sége sem problémamentes, a billentyűzet hangterjedelmét sem az optimális mér­tékben bővítették. A kivitelező Bánjfy Béláról kevesen tudják, hogy társaival Magyarországon több orgonát tett tönkre, amíg be nem pe­relték. Bánffy öt év szabadságvesztést ka­pott, ami elől külföldre menekült, ahol az Interpol segítségével fogták el. Bünte­tését csak részben töltötte le, jelenleg Er­délyben tevékenykedik - tudtuk meg a karnagytól, aki említést tett arról is, hogy a Balassagyarmathoz legközelebb lévő, két Bánffy által tönkretett orgona Duna­keszi-gyártelepen és Budapesten, a Mar­git körúti ferences templomban találha­tó. Mára mindkettőt - más orgonaépítők­kel - újjáépíttették.- Mindezeket nem ünneprontásként mondtam el - hangsúlyozta Unterwéger Zsolt - hanem, mert Itt az idő, hogy a köz­vélemény a valós tényeket végre megis­merje, és ezáltal nagyobb támogatottság­gal láthassunk neki egy egységes, minő­ségileg megfelelő orgona létrehozásához a közelgő centenárium alkalmából. Első­sorban ezt kívánja előmozdítani a nemrég létrejött balassagyarmati orgona- és egy­házzenei alapítvány, amelyen keresztül bárki és bármely cég támogathatja e ne­mes célt. Az alapítvány közhasznú, tehát az adományok az adóalapot csök­kentik. Az alapítvány számlaszáma: (HUF6-)10103719-56560000-01000005, adószáma: 18641516-1-12. Balassagyarmat zenei múltja és jelene kötelez arra, hogy a város főtemploma (egyben legrégebbi műemlék épülete) ki­váló orgonával rendelkezzen - nem csak szavakban, hírverésben, hanem a való­ságban is - jegyezte meg a karnagy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom